Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

2 KARÁCSONYI MELLÉKLET DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. DEC. 12. „Szálláshelyek szövetsége" Ma, csütörtökön rendkívüli és tisztújító közgyűlést tart a Magyarok Világszövetsége. A: Agro Szállóban („magyarul": Hotel Agro) tegnap megtartott nyílt fórumon Dobos László (Pozsony), az MVSZ társelnöke imígyen fogalmazott: nagy felelősséget ró mindenkire, hogy miként alakítják a leendő világszövetséget akkor, amikor „a magyarok szálláshelyeit" a Kárpát-medence különböző pontjain tényleges támadások érik. Komlós Attila református lelkész, aki 1990 szep­temberétől megbízott főtitkára a szövetségnek, eddigi tevékenységéről szólt, kijelentvén: a korábbi, pártállami kötöttségek árnyékot vetnek a világszövetség legitimitására, majd felolvasta Sütő Andrásnak (Marosvásárhely), az MVSZ tiszteletbeli elnökének levelét, amelyben az erdélyi író védelmébe veszi az 1989 óta működő, tehát újkeletű MVSZ-változatot. Miért van szükség erre a védelemre'.' Dióhéjban az előzményekről. Kél esztendeje, 1989-ben jegyezte be a bíróság a Magyarok Világszövetségét, mint független egyesületet. Az MVSZ tulajdonképpen 1938-ban jött létre, egyik szellemi atyja Teleki Pál volt. Aj ötvenes években szüneteltette tevékenységét, majd az 1956-os nagy kirajzás után felújította működését. Vezetői közé tartozott Szakosíts Árpád és Randé Jenő. A Kádár-korszakban leosztott szerepkör szerint arra kellett törekednie, hogy elfogadtassa a rezsimet a nyugati magyarokkal. A vezérkar kádertemetőként működött. A; 1989-es egyesületet alakítók a külügyi apparátus világjárt emberei lévén tudták, hogy az 1990-es költségvetésből hatvanmillió forintot még szakíthatnak... Megtették, előtérbe helyezvén Komlós Attilát, a Reformátusok Lapjának volt főszerkesztőjét, aki a „keskeny ösvényen" járta a maga útját. A; I99l-es év költség­vetéséből már csak 18 millió forinttal részesedett az MVSZ. Tisztújító közgyűlést nem tartottak másfél év alatt - most, hogy szóba kerül a jövő évi pénzösszeg, puccsszerűen, váratlanul, egy hónap nekifutással meghirdették a tisztújító közgyűlést... Miként sikerült megosztania a világ magyarságát az MVSZ-nek? Jól tudjuk, 1989-ig a világszövetség a keleten élőkkel (Románia, Csehszlovákia,' Szovjetunió, Jugoszlávia) egyáltalán nem foglalkozott. Más volt a „feladata ". A nagy változások után. Dobos László és Sütő András szerepvállalását követően változott a helyzet. Jelen pillanatban a nyugatiak (keserű tapasztalataik birtokában) hiába kifogásolják az egyesület működésében észlelhető elvtelen vonásokat - átmentés, átfestés, pálfordulás -, gyakorlatilag a november 2-án meghirdetett decemberi tisztújításra föl sem tudtak készülni... Sőt, a svédországi, dániai, belgiumi stb. magyar szervezetek meghívót sem kaptak eme aktusra. Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Amerika képviselője szóba sem jöhet - ők nyaranta járnak haza. Nem mindenki üzemtulajdonos, mint a brazíliai Zolcsák Sándor, aki fölpattan repülőgépére és a jelenléthez szükséges áldozathozatal nem érinti a családi költségvetést. Van egy érdekes előzménye ennek a gyorstalpalású közgyűlésnek. Antall József augusztus hónap végén fogadta Komlós Attilát, s a jelek szerint kifejthette, miszerint az MVSZ-nek valóban az egész világ magyarságának képviseletét illene ellátnia. Látnivaló, érezhető, fölmérhető: a megtett villámgyors lépések arra szolgálnak, hogy az 1992-es költségvetésből való részesedést törvényesítsék. Ehhez azonban a negyvenöt évig mellőzött keletieket nem szabadna kijátszani a nyugatiakkal szemben. Erről van szó - vajön lesz', aki megfogalmazza tételesen az ellentmondást? Költségvetés, költségvetés... A „Szálláshelyek" gondja rögvest másodrangúvá törpül... PATAKI SÁNDOR Koszovói állapotok Nemzetiségi „ösztöndíj..." Elkeseredett hangú beszámolót készített a koszovói állapotokról a Helsinki Emberjogi Bizottság. A testület egy nagyobb munkacsoportja a napokban Koszovón járt és tájékozódott a tartomány politikai, gaz­dasági, művelődési viszonyairól. Aj 1989-ben szentesített szerb alkotmány ugyancsak megnyirbálta a mintegy J millió albán alapvető jogait. Ez egyébként nem volt és nem is titok Jugoszláviában és Szerbiában, de a világon édeskeveset tudtak erről. Különösen most, amikor a figyelem középpontjában nem a szerencsétlen albán nemzetiség problémája áll, hanem az esztelen szerb-horvát testvérgyilkos háború. Aj említett munkacsoport szerint Koszovón mintegy 6 ezer tanár maradt munka nélkül, és csaknem 300 ezer általános és középiskolás diák „élvezi" a kényszerszünetet. A szerbiai hatóság ugyanis sajátosan egyoldalú oktatási törvényt léptetett életbe, amely szerint az albán nemzetiségű diákok mindössze néhány tantárgyat tanulnának az anyanyelvükön! A tanárok ezt nem hajlandók elfogadni. Ezért fel­mondást kaptak. Elképesztő adatok ezek. Túl azon a megfogalmazáson, hogy „a szerbiai hatalom nyilvánosan megsérti az emberi jogokat Koszovó tartományban ", van ennek a kétségbeejtő helyzetnek egy másik vonatkozása is. Nevezetesen az. hogy ezek az albán anyanyelvű diákok nyilvánvalóan évet veszítenek. Az pedig beláthatatlan következ­ményekkel járhat: sokan végleg abbahagyják a tanulást, mások soha többé nem tudják felvenni azt a ritmust, amelyet korábban megszoktak, megint mások esetleg átiratkoznak az ott kisebbségben lévő, de kiválóan felszerelt szerb tannyelvű iskolákba. Közben persze növekszik a feszültség. S a gyűlölet is. A koszovói Emberjogi Bizottság értékelése szerint a szerbiai kormány geno­cídiumot követ el az albánokon. Nyilatkozata szerint a szerbek nem kel, hanem tíz éve megszállás alatt tartják a koszovói albánokat, és egyfajta hadiállapotot vezettek be a (volt) tartományban. Ők pedig tűrik. E gandhizmus. a csöndes beletörődés állapota azonban véges. A hamu alatt izzik a parázs. E forrongó, vérzivataros időben pedig már csak ez hiányzik a Balkánnak. Vagy Európának... íTF Mozgásszervi bajok és... erények A magyarországi rendszerváltás óta először tárgyal Svájcban magyar külügyminiszter: Jeszenszky Géza szerdán hivatalos látogatásra Bernbe érkezett. A csütörtökön kezdődő tárgyalásokon Jeszenszky Géza nemcsak meghívójával, René Felber svájci külügyminiszterrel és a kormány más tagjaival, hanem a svájci Nemzeti Bank igazgatósága elnökével, a gazdasági élet képviselőivel, valamint Svájcban élő magyarokkal is találkozott. Josef Vavrousek, csehszlovák környezetvédelmi miniszter szerint a bősi vízlépcsővel kapcsolatos legutóbbi budapesti tárgyalásokon a magyar fél „kifejezetten sértően viselkedett". Ezt a pozsonyi Új Szó szerdai számában mondta. - A budapesti tárgyalásokról el kell mondanom, hogy épp Jan Carnogursky volt az, aki - ellentétben küldöttségünk több tagjával - maximális erőfeszítéseket tett a megegyezésért. Sajnos ezt nem mondhatom el a magyar félről, Mádl Ferenc lényegében egy lépésnyi engedményt sem tett. A magyar küldöttség érdektelenül viselkedett, és tanújelét sem adta annak, hogy közös felelősséget érezne a megoldás iránt. Ráadásul - személyemet kivéve - a szlovákokból álló küldöttségünkkel szemben kifejezetten sértően viselkedtek. Kedden a pozsonyi magyar kulturális központban mutatkozott be a budapesti Pető Intézet. A Pető Intézetben képzett konduktorok négyéves képzésének díja közel négyszázezer dollárba kerül - ezért hasonló intézet megnyitására nincs mód Szlovákiában. Tizennyolc oldalas magyar melléklettel jelent meg szerdán a Die Presse című bécsi napilap. A mellékletben magyar és osztrák gazdasági szakemberek cikkei olvashatóak a két ország kapcsolatainak jelenlegi állásáról, a fejlesztés lehetőségeiről, annak kilátásairól. Megszólaltalja a melléklet Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét. Hárshegyi Frigyest, a Nemzeti Bank alelnökét, a budapesti osztrák és a bécsi magyar kereskedelmi képviselet vezetőit. Európai Unió Születésnapja: december 11. Szerdán hajnali 1 órakor megszü­letett az Európai Unió. Az Európai Közösség 12 országának vezetői hosszú és drámai vita után meg­egyeztek az 1957-es római szer­ződéssel létrehozott és az 1987-es „egységes okmánnyal" módosított Európai Közösségek helyébe lépő szervezet alapszerződéséről, s annak megvalósítandó gazdasági és pénzügyi uniójáról. A Maastrichtban két nap feszült tárgyalásai során véglegesített megegyezések ára az volt, hogy több alapkérdésben csak 11 ország végleges elkötelezettségét tudták biztosítani és Nagy-Britannia ilyen vagy olyan formában távol maradt. A tizenkettek ezzel megindultak egy olyan úton, amely legkésőbb 1999. január 1-jéig, de talán már előbb elvezet a közös pénz- és bankrendszer megteremtéséhez, és lehetővé teszi a közös külpolitika és védelem fokozatos - egyelőre igen óvatosan körülhatárolt ­döntési mechanizmusának kialakítását. A hajnali megállapodást az tette lehetővé, hogy Nagy-Britannia lehetőséget kapott a gazdasági és pénzügyi unió harmadik szaka­szától való távolmaradásra, amikor az aktuálissá válik, azaz 1997-ben vagy 1999-ben. Az európai közösség állam- és kormányfői által a szovjetunióbeli fejleményekről elfogadott nyilat­kozat, amelyet több más politikai állásfoglalás mellett az elnökségi következtetések mellékleteként tettek hozzá, igen óvatosan fogalmaz, s nem megy el az Orosz­ország, Ukrajna és Belorusszia vezetői által létrehozott szláv unió elismeréséig. Gorbacsov nem akar erőszakot Mihail Gorbacsov kizárja annak eshetőségét, hogy erőszakkal érje el politikai céljait és nem magáért a hatalomért küzd - jelentette ki szerdán Andrej Gracsov, a szovjet elnök szóvivője a RIA orosz hírszolgálati irodának adott nyilatkozatában. Gorbacsov elnök nem köti a (jelenlegi) szervezeti formákat személyes funkciójához. - állapította meg Andrej Gracsov, aki szerint a szovjet vezető csupán civilizált megoldást óhajt a szövetség sorsát illetően. Mihail Gorbacsov nyilatkozata kapcsán, amelyet hétfő este olvastak fel a szovjet televízióban, a szóvivő kijelentette: a népképviselők kongresszusa hasznos szerepet játszhat a válság demokratikus úton történő megoldásában Ügyrendi vita, vádaskodások Haladás helyett ügyrendi és poli­tikai vitákat, kölcsönös vádaskodá­sokat hozott kedden a közel-keleti rendezésről Washingtonban folyó konferencia első napja. A szakértői szinten, amerikai-szovjet védnök­ség alatt folyó megbeszélések el sem mozdultak a holtpontról. A keddi ülésen - többórás várakozás után - végül is nem tárgyalt Izrael és a jordán-palesztin közös kül­döttség. A palesztin képviselők ugyanis azt igényelték, hogy külön­bizottságban tárgyalhassanak Izraellel, amely viszont ezt elutasít­ja - joggal hivatkozva arra, hogy az előkészületek idején megállapod­tak: a palesztinok csak a jordán kül­döttség tagjaként lesznek jelen. Szíria és Izrael képviselői több órán át tárgyaltak az amerikai külügy­minisztérium épületében, ahol a három-három küldöttség különböző helyszíneken találkozik, de haladás itt sem volt. Békefelhívás, ötvenezer aláírással • " • 1 Kopaszra nyírt harcosok Belgrád - Horvátországban folytatódtak a harcok. Különösen Nyugat­Szlavóniában volt heves tüzérségi párbaj. Itt a napokban erőteljes horvát támadás kezdődött azzal a céllal, hogy ismét helyreállíthassák a horvát közigazgatást a fontos körzetben, amely jelenleg a hadsereg és szerb fegyveresek ellenőrzése alatt áll. Eddig több mint. ötvenezren írták már alá a békefelhívást Szerbiában. A háborúellenes központ százezer aláírást akar gyűjteni, hogy írjanak ki népszavazást a háborúról a következő kérdéssel: egyetértenek-e azzal, hogy Szerbia polgárait a hatalom rendeletére háborúba vigyék Szerbia területén kívülre. A népszavazást követelő ívet vasárnap aláírta Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja is, aki ellátogatott a háborúellenes központ rendezvényére, s gyertyát -gyújtott a polgárháború halottainak emlékére. Elnökjelölt adócsaló? Imelda Marcos szerdán közölte: elképzelhető, hogy indul a jövő májusi elnökválasztásokon. Az elűzött Fülöp-szigeteki diktátor özvegye majd hatévi egyesült államokbeli száműzés után november elején tért vissza szü­lőföldjére, ahol nyolcvan rendbeli korrupció és adócsalás vádjával állították bíróság elé. Marcos asszony újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy országa politikai pártjainak egyesítését tűzte ki céljául. Tízezer kék sisak Fővonalaiban készen áll a tíz­ezer fős jugoszláviai ENSZ­békefenntartó erők telepítésének terve, de megvalósítása attól függ, tartós lesz-e a tűzszünet. Jól érte­sült ENSZ-körök szerint Cyrus Vance, a világszervezet különmeg­bízottJSt, illetve Javier Pérez de Cu­éllar főtitkár kedden nem hivatalos formában tájékoztatta a Biztonsági Tanács tagjait Vance legutóbbi út­jának tapasztalatairól és ajánlásairól. Zágráb - A jugoszláv hadsereg szerdára virradóra ismét támadta Eszéket és környékét. A várost és a közeli Petrijevci települést nehéztü­zérséggel lőtték. A Zágrábtól 120 kilométerre keletre fekvő Újgra­dista körzetében viszont a horvát erők megállították a szövetségi hadsereg támadását és több telepü­lést visszafoglaltak. Az éjszaka folyamán Karlovac környékén is harcok voltak. Szerdán folytatódtak a fogoly­cserével kapcsolatos tárgyalások. A csere kedden egy incidens követ­keztében megakadt, amikor a Károlyvároshoz (Karlovác) közeli Kamenskóban 53 horvát gárdistát és 329 szerbet cseréltek volna ki. A Hina horvát hírügynökség szerint a szövetségi katonák tüzet nyitottak azokra a horvát gárdistákra, akik a fogolycsere előtt aknátlanították a helyszínt. A kedden szabadon engedett horvátok az AP értesülése szerint kínzásokról számoltak be: többsé­güket kopaszra nyírták, megverték. Hegyi Karabah nem tágít Az Azerbajdzsántól való elsza­kadás kérdéséről tartottak kedden népszavazást Hegyi Karabah terü­letén. Az eredmények csütörtökön várhatók. A helyi azeri lakosság bojkottálta a népszavazást, az örmények pedig kilátásba helyez1 ték, hogy ők majd december 29-én nem voksolnak, amikor Azerbaj­dzsán függetlenségéről lész szó. A szavazás napján hét örmény vesz­tette életét fegyveres erőszak miatt a nagyrészt örmények lakta auto­nóm területen, amely az Azer­bajdzsán köztársaság határain belül fekszik. Feltehetőleg azeri fegyve­resek az örmény Garov falu köze­lében megtámadtak egy gépkocsit, öt embert megöltek, egyet pedig megsebesítettek. Mardakert körzet­ben szintén azeri milicisták gép­fegyverrel támadtak néhány telepü­lést. Az akció következtében ketten meghaltak és több épület meg­rongálódott. Mire volt jó az afgán háború? Orosz önkéntesek a Balkánon Több mint 500 ortodox orosz és belorusz önkéntes utazik hama­rosan Belgrádba a Szovjetunióból, hogy a szerbek oldalán harcba szálljon a horvátok ellen - közölte, szerdán belgrádi sajtótájékoztatóján Jaroszlav Jasztrebov szovjet fiatal­ember, a mozgalom kezdeményezője. Az első csoport tagjai az afgán háborút megjárt katonák és tisztek, tengerészeti kommandósok, ejtő­ernyősök és a szovjet hadsereg elit egységeinek egykori tagjai ­közölte Jasztrebov, akinek sajtótá­jékoztatójáról az. AFP francia hír­ügynökség számol be. Az önkéntesek toborzását az Ortodox Szerbek és Montenegróiak Védelmi Szövetsége nevű, nemré­giben Moszkvában alakult szerve­zet végzi - mutatott rá a magát ortodox monarchistának és anti­kommunistának nyilvánító Jasztrebov. Kísértetkastély A teljes elhanyagoltság képét mutatja a vajdahunyadi várkastély, mely inkább kísértetkastélyra emlékeztet - írja a Neuer Wcg német nyelvű romániai napilap. A Hunyadiak várán a hetvenes években végeztek jelentősebb restaurációs munkálatokat, amelyek azonban - legalábbis a freskókon ­többet pusztítottak, mint amennyit megőriztek. Egyik-másik helyreállítási tervet 1985-ben dolgoztak ki, de további négy évnek kellett eltelnie, amíg erre a célra hatmillió lejt felszabadítottak. Ez a pénz 1991 januárjában elfogyott, a munkák leálltak. A kastély egy része most tető nélkül áll, máshol lyukak ásítanak az égboltra. A középkori védőfalakon az enyészet jelei láthatók. A tetőszerkezet helyreállításához a lap szerint 10 millió lejre, a restaurálás folytatásához további 65 millió lejre lenne szükség, legalábbis a jelenlegi számítások szerint. A Hunyadiak várát két éve még megszabott látogatási időkben lehetett felkeresni. A kapu tárva-nyitva, belépőjegy nélkül jön-megy aki akar, a lépcsőkön gyerekek rohangálnak, s aki turistaként arra vetődik, azt szomorú látvány fogadja - írja a lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom