Délmagyarország, 1991. december (81. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

KEDD, 1991. DEC. 10. BELPOLITIKA 3 Alkotmánybírák napi árfolyama Emberi jogok HHIIM! Az Alkotmánybíróság december 17-i teljes ülésén feltehetően részt vesz a köztársaság elnöke. Göncz Árpád törvényes lehetőségével élt e jelenik meg azon az ülésen, melynek napirendjén az elévülési törvénnyel kapcsolatos államfői indítvány szerepel - tájékoztatta az MTI-t az Alkotmánybíróság főtitkára. Első ízben hétfőn adta meg új módon az árfolyamokat a Magyar Nemzeti Bank. December 9-etől ugyanis naponta reggel 9-10 óra között állapítja meg a bank az aznapi hivatalos árfolyamokat. Ily módon megszűnik az előre történő árfolyamközlés. A devizaárfolyamok a korábbiaktól eltérően egy egységre (és nem százra) vonatkoznak. Bod Péter Akos hétfőtől az MNB elnöke, de mégsem állt munkába, mivel már jegybank elnöki minőségében Bázelbe utazott, a Nemzetközi Fizetések Bankja ülésére. Az ipari és kereskedelmi miniszter tárcahelyettesítője Siklós Csaba közlekedési miniszter; tárcán belül pedig a politikai államtitkár helyettesíti Bod Péter Ákost az új miniszter kinevezéséig. Az Egyesült Államok támogatja a NATO-nak azt a törekvését, hogy a közép-kelet-európai országokkal új szemléletű kapcsolatokat alakítson ki - hangsúlyozta Cheney amerikai védelmi miniszter, aki Für Lajos honvédelmi miniszterrel tárgyal Budapesten. Cheney kiemelte: azért érkezett Magyarországra, hogy megerősítse és elmélyítse a két ország kapcsolatait. A Prometheus vállalat egyik potenciális vásárlója - amerikai befektetők támogatásával - Vasuta Gábor. A magyar vállalkozó a távirati irodának nyilatkozva elmondta: szerdán munkásgyűlésen jelentik be a privatizálandó vállalat dolgozóinak, hogy profilváltást hajtanak végre, európai minőségű munkát kérnének, de ugyanilyen volumenű bért is fizetnének. A minimálbérek jövő év elejétől 97(10 forintra emelését túlzott igénynek tartják a munkaadók - hangzott el az érdekegyeztető tanácson. A jelenlegi 7000 forintos minimumot sem tudják teljesíteni, például az agrárágazatban. Három alapítvány a válságos körzetekért FOTÓ: SOMOGYI KAROLYNÉ Ezúttal nem a tehetségekért, hanem az ország három legválságosabbnak ítélt térségének szociális megsegítéséért írtak alá tegnap alapítványi okiratokat a szegedi Talent Centerben. A három regionális alapítványt, amelyeknek előzetes szervezési munkájával a Népjóléti Minisztérium a Talent Kft.-t bízta meg, Szabolcs-Szatmár, Békés és Somogy megyék 23 kistelepülésének önkormányzata hozta létre, egyenként 1,5-1,7 millió forint alaptőkével. Az alapítványok célja a népjólléti tevékenység: az illető területek elmaradott kistelepüléseiben és azok körzetében hozzájárulni a szociális és egészségügyi gondok megoldásához. Pályázat 179 ügyészi állásra Átfogó tisztújítás A rendszerváltást követően fontos, elkerülhetetlen az átfogó tisztújítás az ügyészségeken. A közelmúltban hatályba lépett törvény aiapján a most kiírt és az ezeket követő pályázatok azt a célt szolgálják, hogy az ügyészségi szervezetek új vezetői a korábbiaknál jobb, demokratikusabb kiválasztás után kerüljenek beosztásukba - mondta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, a hivatalában hétfőn tartott sajtóbeszélgetésen. A legfőbb ügyész utalt arra, hogy az ügyészség múltjában elkövetett bűnök következményei hatással vannak a most dolgozó iigyészekre is, akik többségének már csak koruknál fogva sem lehet közük az elődök cselekedeteihez. Hangsúlyozta, az ügyészség jelenlegi és jövőbeni eredményes munkájához nélkülözhetetlen a megfelelő társadalmi bizalom és megbecsülés. A továbbiakban elmondta, hogy összesen 179 ügyészi állásra vonatkozik a pályázatkiírási kötelezettség, s a tisztújítást olyan lebonyolítási rend szerint hajtják végre, amely biztosítja az ügyészi szervezetek folyamatos és törvényes munkáját. Elsőnek a két legfőbb ügyész helyettesi, valamint a 19 megyei Főügyészség és a Fővárosi Fő ügyészség főügyészi munkakö rének betöltésére jelennek meg a pályázati felhívások / Érzékeny képviselők Egy nappal azelőtt, hogy a Parlament plenáris ülésén megkezdi az általános vitát az 1992-es év költségvetéséről, Kupa Mihály pénzügyminiszter hétfőn délben tájékoztatót adott a kormányzó pártok képviselőcsoportjainak együttes ülésén. A miniszter az MTI munkatársának elmondta: az volt a benyomása, hogy a három frakció tagjai nagyon érzékenyek a szociális kérdések, az oktatás dologi kiadásai iránt, és általában önkormányzati ügyekben. Kupa Mihály reméli, hogy a képviselők - legalábbis a kormánypártiak - megszavazzák a költségvetést. Valószínűtlennek tartotta, hogy a vita december 31éig elhúzódik, mivel az Alkotmánybíróság döntése is kimondja, hogy azon jogszabályoknak, amelyek ennyi embert érintenek, már a hatályba lépésükkor ismertnek kell lenniük. Temesvár emlékezik Két éve: véres karácsony Huszonnégy hónap telt el azóta, hogy a rádió világgá kürtölte a Ceausescu házaspár menekülését. Valósággá vált az, amiről csak ábrándoztunk addig, hiszen a Conducator hatalma megdönthetetlennek látszott. Tévedtünk. Igaz, amikor néhány autóba összehordott gyógyszerrel, élelemmel, takarókkal nekivágtunk a téli éjszakának, úgy a Király-hágó derekán megpihenve dermedten hallgattunk bele az újabb rádióadásba. Lőttek. Orosz József az aradi tanácsháza ablakából közvetítette a véres lövöldözést, magunk pedig ijedten kutattuk egymás arcát a téli sötétben: hová megyünk? Mi lesz velünk? Hiszen itt polgárháború robbant ki, nem pedig forradalom ünnepel! Forduljunk vissza? Mentsük az irhánkat? Vagy mégis jussunk el Marosvásárhelyre, ahová legelébb is jutni akartunk: A „menjünk" mellett döntöttünk, s láttunk ezernyi ilyen-olyan fegyverest, beásott tankokat, hallottuk a vásárhelyi légiriadót, fáradt-véreres szemekkel bámultuk az egyik erkélyről a szirénaszóra menekülő asszonyokat, gyerekeket. férfiakat, megszoktuk a robbanásokat, ágyúszót. De miénk volt a felejthetetlent öröm is: tízezres tömeg Marosvásárhely főterén. Ahogyan megsimogatták autóinkat, ahogy a kezünkhöz akart férfni mindenki, ahogyan az arcunkat cirógatták az átfagyott kezek. Eltelt két esztendő. Két nehéz, nyomorúságos esztendő. Mivé lett a forradalom? Mivé az a páratlan egység, ami Tőkés lelkész mellé állította egész Romániát? Mivé a példátlan egyet akarás a Conducator és a nagy Elena elsöprésében? Temesvár, az azóta püspökké lett Tőkés László és a várt forradalom hívei a hét végén emlékezni fognak a híres városban, Temesváron. A Kihrály-hágó melléki református egyházkerület és a temesvári református egyházközség három napra várja vendégeit. Pénteken, este öt órakor a száz esztendeje újjáalakult temesvári egyházközség emlékezik, másnap délelőtt meghívott előadók ülnek kerekasztalhoz a magyar-román nemzetiségi megbékélésről eszmét cserélni, vasárnap, délelőtt tíz órakor pedig ökumenikus hálaadó istentiszteletre várják az emlékezőket, míg egy órakor sajtóértekezleten kérdezhetnek az újságírók. A programok java a temesvári református egyházközség épületében élvezhető majd. Tőkés László nem kevesebbre vállalkozik ismét (5 mindig, mióta vállalta feladatát), mint hogy nem éppen barátságos légkörben megpróbáljon a barátságról, az emberségről, a tisztes életről szót váltani mindazokkal, akik emlékezni érkeznek majd Temesvárra. Hogy lesz-e foganatja a szónak, azt nem tudhatni, de talán, ha sokan mondják, hogy a két év előtti tervekből vajmi kevés valósult meg Romániában, talán elhiszik majd az emberek - vélik a szervezők. S ha már fölismerik a valódi tennivalókat, talán meg is valósítják a 89. decemberében megfogalmazottakat. H. Z. Az emberi jogok eszméje egy nagyon egyszerű és világos gondolaton alapszik. Az állam nem bánhat teljesen tetszése szerint a saját állampolgáraival és a területén tartózkodó idegenekkel, hanem néhány alapvető játékszabályt be kell tartania, biztosítván ezzel az emberhez való lét legfontosabb feltételeit. így például nem foszthatja meg őket önkényesen szabadságuktól;'védi tulajdonukat és magánéletüket; polgári és büntetőügyekben garantálja a méltányos eljárást; engedi a szabad vallásgyakorlást. Az általánosan elismert emberi jogok száma ma már ötven-hatvan körül van. itt a jogrendszer alapvető normáiról van szó, így az állam által biztosított emberi jogokat a legfontosabb jogszabályban, az alkotmányban szokták felsorolni. A magyar alkotmányban is külön fejezet foglalkozik velük. Az emberi jogoknak az állam részéről történő tiszteletben tartása azt jelenti, hogy az állami szervek nem alkothatnak azokkal ellentétes jogszabályokat, és az eljáró állami tisztviselők - legyen az bíró, rendőr vagy más közhivatalnok - sem hagyhatják figyelmen kívül eljárásuk során. Az egyes államok nem feltétlenül ugyanazon emberi jogokat biztosítják alkotmányukban és törvényeikben, a biztosított jogok listája - ha nem is nagymértékben -, de államról államra változik. A második világháború után alakult ki az ENSZ-ben az az álláspont, miszerint nem kívánatos teljesen az államokra rábízni azt, hogy saját maguk, tetszésük szerint szabályozzák belső jogukban az emberi jogokat, hanem nemzetközi egységesítésre, és nemzetközi garanciarendszer kiépítésére kell törekedni. Első lépésként az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez a dokumentum felsorolta a legfontosabb emberi jogokat, ünnepélyesen hitet tett mellettük, de nem volt az államokra kötelező. A nyilatkozat után, az elmúlt évtizedekben aztán számos nemzetközi egyezmény született, melyek az emberi jogokat kötelező erővel szabályozták. A nemzetközi egyezményt aláíró állam kötelezettséget vállal arra, hogy az ott felsorolt emberi jogokat tiszteletben tartja. Ennek azért van jelentősége, mert az állam a belső jogát (így alkotmányát is) bármikor megváltoztathatja, de egy nemzetközi kötelezettséget felmondani körülményesebb, és olykor igen negatív visszhangot vált ki a többi állam részéről. Emellett, az emberi jogi egyezmények közül több, független nemzetközi szervet alapít, mely elbírálja a hozzá fordulók panaszát emberi jogi jogsértések vonatkozásában. Az állampolgár ügyében így nem az esetleges jogsértést elkövető állam valamely szerve, hanem egy nemzetközi testület dönt. Magyarország már jelenleg is számos nemzetközi emberi jogi egyezménynek tagja. Kiemelkedő jelentőségű azonban az emberi jogok európai egyezménye, melyet 1990-ben írtunk alá, és az Országgyűlés által történő ratifikálása és kihirdetése most, 1992 tavaszán várható. Amikor ez megtörténik, attól kezdve lesznek az egyezmény előírásai kötelezőek Magyarországra, és a magyar bíróságok előtt is lehet hivatkozni rendelkezéseire. Az egyezmény részletesen szabályoz számos, igen fontos emberi jogot, és Európában ez a legjelentősebb ilyen irányú nemzetközi szerződés. A kelet-európai országok kivételével majdnem minden európai ország tagja. Az egyezmény alapján bárki (nem csak egyének, hanem társadalmi és gazdálkodó szervezetek is) panasszal fordulhat az Emberi Jogok Európai Bizottságához, ha az egyezményben biztosított jogát sérelem érte. A bizottság egy független nemzetközi testület, melyet kifejezetten emberi jogi panaszok kivizsgálására hoztak létre. A székhelye Strasbourgban (Franciaország) van, ide kell a panaszokat is küldeni. A panaszt vizsgálat nélkül visszautasítják, ha bizonyos feltételeknek nem felel meg: például a jogsértéstől számított 6 hónapon bcliil kell benyújtani; nem lehet névtelen; csak az nyújthatja be, aki a jogsértést elszenvedte. Az eddig. Európa minden részéből érkező panaszok a legkülönfélébb jogsértésekre hivatkoznak, és igen érdekes kérdések vetődhetnek fel: mikor nem sért emberi jogot a kisajátítás; meddig húzódhat el egy bírósági eljárás; házasodhatnak-e a bebörtönzöttek; sérti-e a szólásszabadságot az obszcén tartalmú kiadványok betiltása. Egy ügyben a végső szót nem feltétlenül a bizottság határozata mondja ki. A bepanaszolt állam, vagy a bizottság az ügyet továbbviheti az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mely peres eljárásban, az államra kötelező, feliebbezhetetlen ítélettel dönt az ügyben. A panaszosok részére egyes esetekben kártérítést is megítél. Nagyon fontos kiemelni, hogy a bírósághoz közvetlenül senki nem fordulhat, csak a bizottsághoz. Magyarországon várhatóan az egyezmény ratifikációja után nyílik meg a lehetőség panasz benyújtására azok részéről, akik úgy vélik, emberi jogi jogsértés érte őket. Az eljárás megindításánál figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a panasszal szemben bizonyos tartalmi követelmények vannak és a panaszos csak megalapozott, tényleges jogsértés miatt benyújtott panasz esetén számíthat az eljárás soránfelmerülő költségei megtérítésére. BLUTMAN LÁSZLÓ KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Belváros I. és felsővárosi szervezetei nyilvános gyűlést tartanak délután 4 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Napireden: tájékozató a XV. kongresszuson elfogadott programról; előadó: Juhász Antal, a városi koordinációs bizottság tagja. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. MOLDOVÁN JUDIT, a 4. számú választókerület képviselője elmaradt fogadóóráját 17.30-19 óráig tartja a Csongor Téri Általános Iskolában. DOBÓ JÁNOS, a 21. számú választókerület képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában. GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es számú választókerület képviselője és DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a 1 l-es választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a városháza (Széchenyi tér 10.) 113-as számú helyiségében. így a már az 1990-ben a korábbi szint felére csökkent műtrágyafelhasználás további 60-70 százalékkal mérséklődik. Ezzel elvileg 14 milliárd forintot lehetne spórolni, de a drágulás csak ebből 5 milliárdot fölöz le magának. Hasonló nagyságrenddel soványabb az alkatrész felhasználás, s a gazdaságok a terület elenyésző hányadán használtak fémzárolt gabona vetőmagot. Az efféle ráfordítások elbliccelése 20-25 milliárdot farag le a jövedelemhiányból. Szintén e szorítással magyarázható, hogy a mezőgazdaságban a munkabéreket csak az infláció harmadának megfelelő mértékben tudták növelni. Ezzel maguüon spóroltak meg 7 milliárd forintot. A még mindig 50 milliárdos deficit két fő kitörési pontot kereshet maKátyúzás Hiányzó milliárdok Számítások szerint a mezőgazdasági termelésben az idén 91 milliárd forinttal nőnek azok a költségek, melyet a külső környezete erőltet az ágazatra. Ezt a többletet a kis- és nagyüzemek átlag 32 százaiékos áremeléssel tudták volna kiegyenlíteni. Ezzel szemben a valóságban 4 százalékos termelői árnövekedés várható. A különbözet 81 milliárd forint jövedelemhiánnyal egyenértékű. Az ebből adódó belső, kényszer takarékosság több formája később alaposan visszaüthet. gának. Felgyorsul a vagyonfelélés és erőteljesen megnő a csődök száma. A második változatban az idén megtermelt termékek ára a készletezést követően jövőre jelenik meg költségként, így a veszteség az akkori mezőgazdasági árak függvénye. Ugyanakkor az ágazat ezen „örökségek" nélkül is 80 milliárd forint jövedelemhiányra számíthat 1992-ben. Kivédésére elvileg megismételhetőek a már kipróbált, a gazdasági ésszerűség határát meghaladó takarékossági intézkedések, de a leromlott talajerő, genetikai érték és a keresetek leszakadása előre felmérhetetlen hatású problémákkal járhat. Feltételezhetjük, hogy jövőre az árakban érvényesíthető lesz az azévi kölségnövekedés, de a mostanról átcipelt terhek aligha. Komoly dilemma, hogy meddig lehet és szabad a magyar mezőgazdasági termelést és az ott meglévő kínálati piaci pozíciót az általános infláció fékjeként (kihasználni. E feszültség tudatos mélyítése a valamikor elkerülhetetlen rendezés lehetőségét rontja, hisz ki látott már olyan kátyút, amely önmagát töltötte fel. T. Sz. I.