Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

KEDD, 1991. NOV. 5. SPORT 9 Dr. Mayer a kispadon, Juhász és Miller a vízben A Fradi pólósai mindenkit megvernek? Kupákról volt szó az FTC szék­házauű.? 'ártott hétfői sajtótájékoz­tatón, ahol három sponag, 2 !?ke, a labdarúgás és a vízilabda zöld­fehér vonatkozású eseményeiről kaptak információkat az újságírók. Előbb a Ferencváros Európa Ku­pát nyert női tekecsapatának sikerét méltatták, majd a futballisták szer­dai Werder Bremen elleni KEK­visszavágója került terítékre. A napirend szerint ezután a hétvégi pólós próba, az FTC-Törley (a zöld-fehéreknél vízilabdázik a Szegedről igazolt Miller és Juhász is) és három külföldi riválisa rész­vételével a Komjádi uszodában zajló KEK-selejtező „beharango­zása" következett. A néhány hete vezetőedzőként hivatalba lépett vízilabdás szakte­kintély, dr. Mayer Mihály nem so­kat teketóriázott, amikor az esélyek kerültek szóba. „Mindhárom ellen­felünket meg fogjuk verni!" - ígér­te, hozzátéve, hogy nagyon bízik a csapatában. A részletesebb elem­zésnél azonban óvatosságra intő kijelentéseket is tett, mondván, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Az FTC-Törley centerét, Juhászt már Szegeden is szigorúan fogták az ellenfél „láthatatlan" védői hogy csak a brit bajnok - a skót Dunfermline - lóg ki a társaságból, a csoport másik tagja, a spanyol CN Catalunya és a szovjet Dinamó Moszkva igazi pólós nagyfalatnak számít a zöld-fehérek számára. Mayer szerint különösen a barce­lonai együttes ígérkezik veszedel­mesnek, márcsak azért is, mert nem kevesebb, mint hét játékosa tagja a spanyol válogatottnak, élükön a világ legjobbjai közé tartozó Estiartéval. Ami az FTC esélyeit rontja: néhány játékos sérülése, no és az, hogy csupán 8-9 vízilabdást tud szerepeltetni a hétvégi 4x9 per­ces összecsapásokon. Azt sem látja előre a szakvezető, hogy mennyit «;került átplántálni azokból a tech­nikai megoldasoKuu,', !?)ct''ca' e'~ képzelésekból, amelyekkel a közös munka három hete alatt igyekezett felvértezni az FTC-t a nagy feladat megoldására. Eme megfontolások dacára a szakember az első kettő közé, tehát továbbjutónak várja csapatát. A pólósok budapesti selejtező­csoportjának menetrendje: november 8., péntek: 18.30 óra: CN Catalunya (spanyol)-Dinamo Moszkva (szovjet), 20.00 óra: Dunfermline (brit)-FTC-Törley; november 9., szombat: 11.30 óra: Catalunya-FTC-Törley, 13.00 óra: Dinamó Moszkva-Dunfer­mline; november 10., vasárnap: 9.15 óra: Dunfermline-Catalunya, 11.00 óra: FTC-Törley-Dinamo Moszkva. Szegedi győztesek a Markovics emlékversenyen RÖPLABDA A hét végén Szeged három iskolája (a Tabán, a Felsővárosi, valamint a Deák gimnázium) adott otthont a III. Markovics Endre utánpótlás röplabdatornának. A három kategóriába (serdülő, gyermek és „mini") sorolt 57 fiú- és leánycsapat játékosai a „nagy rangadók" előtt koszorút neiycZííK e'32 esemény névadójának sírján. Az ország minden .ajáfó1 (Jászberénytől Veszprémen át Nyíregy­házáig) érkezett együttesekben jó néhány szép jÖ™ előtt álló röpist is fel­fedeztek maguknak a szakemberek. A szinte valamennyi kofcsOpCríbP" helytálló szegedi csapatok közül a leglátványosabb (és persze legered­ményesebb) játékot a Szegedi Építők serdülő fiú gárdája (Nusser Elemér tanítványai) és a Felsővárosi iskola gyermek fiú együttese (edző: Katona János) produkálta. És akik nélkül ez a remekül szervezett torna nem valósulhatott volna meg: a Magyar és a Csongrád megyei Röplabda Szövetség, a Dél-ma­gyarországi Piért, a Florin Vegyipari Szövetkezet, valamint a Szegedi DRE és a Sportigazgatóság. Eredmények: Serdülő leány kres.: 1. Lehel 2. BSE 3. Veszprém. Fiúk: 1. Szegedi Építők 2. KSC 3. Szolnok. Különdíjat kapott: Piros Dénes és Surányi Szabolcs. Gyermek leány kres.: 1 Sportula 2. DSI 3. Jászberény. Különdíjat kapott: Kiss Katalin. Fiúk: 1. Felsőváros 2. KSC I. 3. KSC II. Különdíjat kapóit: Gárgyányi Zsolt és Fődi Zoltán. „Mini" leány kres.: 1. Sportula 2. Tisza-parti I. 3. Tisza-parti II. Kü­löndíjat kapott: Székelyhídi Judit és Németh Tímea. Fiúk: I. KSC II. A tenisz világából... A január végén esedékes Ju­goszlávia-Ausztrália tenisz Davis Kupa találkozót a jugoszláviai polgárháború miatt új helyszínen kell megrendezni. A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) a két érin­tett szövetség hatáskörébe utalta a döntést, ám a megegyezés várat magára. Az „auszik" érthetően otthon szeretnék lejátszani a mér­kőzést, ám a jugoszlávok ebbe ­biztonsági okokra hivatkozva ­nem egyeznek bele, tartva az oíí élő jugoszlávoktól. (Reuter) * A németek háromszoros wimb­ledoni teniszbajnoka, Boris Becker hétfőn bejelentette, hogy indul a december közepén sorra kerülő Grand Slam Kupán. Minden idők legmagasabban dotált viadalán Mün­chenben a négy Grand Slam-sorozat 16 legjobb játékosa nem kevesebb mint 6 millió dollárért csatázik. A győztes egymaga 2 millió dollárral lesz gazdagabb. Érdekesség, hogy Becker, aki tavaly erkölcsi meg­fontolásokból bojkottálta a tornát, idén elfogadta a meghívást. A németek klasszisa egyébként első helyen kvalifikálta magát a Grand Slam Kupára, noha hétfőtől a har­madik helyre csúszott vissza a világranglistán. Az idei mezőnyből hiányzik majd a tavalyi döntő két részt­vevője, két amerikai, a címvédő Pete Sampras és Brand Gilbert. Sem ők, sem pedig a jugoszláv Go­rán Ivanisevics nem tudták kivívni a részvétel jogát az ausztrál, a pá­rizsi, a wimbledoni és a Flushing Meadow-i teljesítmény alapján. Magyar labdarúgás '91 Negyvenszázalékos a válogatottunk produkciója Túllépve a „számháborún", a lá­tottak, a tapasztalatok az igazán el­gondolkodtatóak. Mert adott eset­ben még negatív összprodukciónál is lehetne azt mondani, hogy több­ször kapott ki ugyan a gárda, mint nyert, ám játékával, harci szelle­mével, megoldásaival még vesztes mérkőzéseken is bizonyította, hogy nem a tudásával ván baj. Nos, ez a magyar válogatottról nem állítható. Igenis, baj van a labdarúgó tudo­mánnyal éppúgy, mint a csapat­építéssel, az ütőképességgel, leg­feljebb a küzdőszellem ítélhető elfogadhatónak. A világ, de marad­junk csak Európában: az öreg föld­rész labdarúgása már jó ideje el­ment a magyar mellett. Lehetne, bár sok értelme nem volna, hivat­kozni olykori balszerencsére, ettől még tény marad: az Európa-bajnoki selejtezőkön a magyar csapat kizá­rólag a ciprusi válogatottat tudta le­győzni, többi riválisával nem bírt. A bizonyítványszépítők nyilván belekapaszkodnak abba, hogy azért a norvégoktól egyszer sem kaptunk ki (merthogy kétszer is döntetlen lett), vagy hogy az olaszoktól ­még tavaly - idehaza, a szovje­tektől pedig a moszkvai vissza­vágón raboltunk pontot. Az utóbbi kétségtelenül komoly fegyvertény­ként értékelhető, ám sajnálatos módon a kivétel, az alkalmi siker kategóriájába tartozik. Amiből jó (lett) volna több, de így legfeljebb pillanatnyi búfelejtőként hathat, s csupán akkor lehetne súlya, ha eb­ből hosszabb távon is kamatoztatni tudna valamit a nemzeti tizenegy. A nyers statisztika ritkán részrehajló. Magyarázattal ellátva persze azonnal „beszédessé" válhatnak a számsorok, s akár szebbre is festhető a kép, mint amilyen a valóságban. A magyar labdarúgó-válogatott múlt szerda esti szombathelyi fellépésével, a norvégok elleni 0-0-ra végződött Európa-bajnoki selejtezőjével befejezte idei sorozatát, s mérlege: 3 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség. A rideg statisztika fényében: a lehetséges húszból nyolc pont, vagyis pontosan 40 százalékos teljesítmény. Minden további megállapítás már a szubjektív megítélés része, az viszont - elfogultság ide vagy oda - ténykérdés: a százalék alapján a nemzeti együttes mérlege a közepesnél gyengébbnek minősül. (Ugyancsak elbukott az utánpótlás olimpiai válogatott..) Példának okáért úgy, hogy hasonló teljesítményre és - nemzetközileg is jegyzett - eredményre sokszor, mi több folyamatosan is képes volna... Egyelőre erről szó sincs. A válo­gatottat ebben az évben nyolc mér­kőzésen vezérelt, nemrég Szaúd­Arábiába szerződött Mészöly Kál­mán, majd az idei két utolsó talál­kozón ideiglenes szövetségi kapi­tányként ténykedő Glázer Róbert nem tudott csodát varázsolni. Az elődökhöz hasonlóan ők is alap­vetően a nyugati klubokban edző­dő, ám a „megváltó" szerepre al­kalmatlan idegenlégiósokra épí­tettek. Hiába tették, a hovatovább kiöregedő sztárok semmivel sem igazolták, hogy feltétlenül helyük van a nemzeti együttesben. Igaz, a honi választék legjobbjai sem... Mi hát a teendő? Hogyan lehet­ne kimászni a kátyúból? A válasz nem új, s meglehet, nem is a leg­jobb. Mégis, ha már a „külhoniak", az úgynevezett „menők" is rendre csalódást okoznak-okoztak, a tol­dozás-foldozás, az itthon futballo­zók és az él-vendégmunkások ve­gyítgetése helyett talán mégiscsak meg kellene próbálkozni teljesen hazai alapra építkezni. Már ha akad annyi tehetség, s főképpen talál a szövetség olyan vállalkozó kedvű, a kockázattal sem visszariadó szakembert, aki hajlandó akár a sikertelenséget, az átmeneti (?) ku­darcokat is vállalni, egy remény­telibb jövő kétségtelenül vékonyka ígéretének a tudatában. Egy ilyen megújulás ellenzői persze okkal mondhatják, hogy kísérletezésre nincs idő: decemberben már vb-sorsolás, jövőre világbajnoki selejtezők, nem engedhetjük meg magunknak egy „csikócsapat" összeállításából és szerepelteté­séből alighanem szükségszerűen adódó leégés kockázatát. De tény­leg nem engedhetjük meg?... Egyelőre gondolkodási szünet következik. Az MLSZ november 26-i elnökségi ülésén végzi el az Európa-bajnoki selejtezők, és az olimpiai kvalifikációs mérkőzések értékelését Glázer Róbert, illetve Nóvák Dezső elemzése alapján. Csak ezután várható, hogy dönte­nek a nagyválogatott jövője, azaz mindenekelőtt az új szövetségi kapitány dolgában. Glázer Róbert két mérkőzésre kapott felhatalma­zást, hogy azután a szövetség vele, avagy mással akarja betölteni a szakvezetői posztot, a jövő zenéje. Az biztos, hogy bárki legyen is a futball-karmester, sok irigye nem lesz ebben az országban... A történeti hűség kedvéért a vá­logatott idei mérkőzései, időrend­ben, az eredmények magyar szem­pontból értendők: India 2-1, január 16., barátsá­gos, idegenben; Argentína 0-2, február 20., b., i.; Spanyolország 4-2, március 27., b„ i.; Ciprus 2-0, április 3., Európa-bajnoki selejte­zőn, i.; Szovjetunió 0-1, április 17., hazai, Eb-selejtezőn; Olaszország 1-3, május 1, Eb-selejtezőn, i.; Írország 1-2, szeptember 11., hazai, b.; Szovjetunió 2-2, szep­tember 25., Eb-selejtezőn, i.; Bel­gium 0-2, október 9., hazai, b.; Norvégia O-O, október 30., hazai, Eb-selejtezőn. A teljes statisztika: 10 mérkő­zés, 3 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség, 12-15-ös gólkülönbség. A házi gólkirály: Kiprich József 5 góllal. (A többi találat szerzői: Lő­rincz 2, Balog T„ Jován, Szalma, Kovács K. és Bognár Gy. l-l.) Dél-Afrika „titkos" elöntése Ahogy előre bejelentették, a Dél-afrikai Köztársaság legmaga­sabb szintű sportvezetői vasárnap tanácskoztak az esetleges barce­lonai olimpiai részvételről. A zárt ajtók mögött Johannesburgban le­folytatott kilenc órás ülés eredmé­nyeképpen a döntés ugyan megszü­iCtCH arróf hogy elfogadja-e az or­szág az 1992. évi ötKÍi";^játékok­ra szóló meghívást, de minderről a világ csak szerdán szerezhet tudo­mást. Sam Ramsamy, a Dél-afrikai Olimpiai Bizottság (NOCSA) elnö­ke újságíróknak elmondta, hogy az eszmecsere gyümölcsöző volt, ám annak eredményéről csak szerdán egy díszvacsora keretében adnak tájékoztatást. Ennék oka egyrészt, hogy ezen a napon alakul meg 1ii­vatalosan a NOCSA, másrészt a dél-afrikai sportvezetők a nyilvá­nosságra hozatal előtt a Nemzet­közi Olimpiai Bizottsággal .akarják tudatni döntésüket. Szakértők szerint minden jel -arra mutat, hogy a KÖIm.'í?^ 52 ^ szünet után ismét visszáteraiztdlim­piai porondra. Az aihertvilleri téli ötkarikás szereplésről szintén u szerdai sajtótájékoztatón „hull le-a lepel". Hatvannégy Trónfosztás után, zónakőn dott BLÁZSIK ZOLTÁN ROVATA Manilában lezáruit egy fejezet a női sakkozás történetében. Maja Csiburdanidze elveszítette koronáját és ezzé! együtt mcgszáktUlt s -szovjet női sakkozók egyeduralma az egyéni világbajnokság terén xs. Mint az is­meretes, a szovjet női csapatot 1988-ban Szalonikiben a magyar-válo­gatott taszította le a dobogó legmagasabb fokáról két évre, mryd 1998­ben is megvédte olimpiai bajnoki címét. A női sakkozás mindig a férfiak vetélkedésének árnyékában maradt. Míg a férfi világbajnokokat a sakkot kedvelők ismerik, a világbaj­noknőket talán kevesen tudnák felsorolni. Az első vílágbajnoknő (1927-1944), Vera Menchik mondta több mint hatvan évvel ezelőtt „Ne feledjük, hogy a sakkban nincs múltunk, csupán jelenünk és jövőnk ". Tra­gikus halálát bombatámadás okozta. 1950-ig senki sem ült a képzeletbeli trónon, majd Ljudmila Rugyenko nyerte a FIDE által kiírt nemzetközi tornát. Jelizaveta Bikova (1953-1956 és 1958-1962) uralkodását Olga Rubcova (1956-1958) szakította meg. 1962-tól Nona GapnndasinJi. majd 1978-tól Maja Csiburdanidze korszakát már jobban ismerjük. Hogyan lehet valaki a sakk királynője? Ehhez először tovább kell jutái a zónaversenyek egyikéből a zónaközi döntőbe. Magyarország a földrajzi szempontokat figyelembe vevő elavult FIDE besorolás szerint Romá­niával, Bulgáriával, Lengyelországgal és Csehszlovákiával együtt egy na­gyon erős zónában van. Nemrég fejeződött be Hajdúszoboszlón az új ciklus ilyen versenye, ahonnan Verőci Zsuzsa jutott tovább a szabadkai zónaközi döntőbe. Bizo­nyára részt tud venni a november 8-án kezdődő, 42 főre tervezeti nyílt, svájci rendszerű tornán Mádl Ildikó is, aki a fent említett versenyen balszerencsésen versenyzett, 4. lett, de értékszáma alapján az első számú tartalék. Az itteni győztesek világbajnokjelöltekké válnak, majd utána egymás között döntik el, ki lehet a kínai világbajnoknő kihívója. Ma már a legerősebb nők gyakran sikerrel veszik fel a harcol a férfi nagymesterekkel is. 1987-ben az alább bemutatásra kerülő szép játszmája után Csiburdanidze egy esetleges Kaszparov elleni páros mérkőzés esélyeiről így nyilatkozott: „ Úgy vélem, a világbajnoknak nem lenne nagy fölénye." Ma mindenesetre az értékszámuk különbsége 275! Csiburdanidze-Ljubojevics Bilbao 1987 Szicíliai védelem 1. e4 c5 2. Hf3 dó 3. Fb5t Fd7 4. Fxd7t Vxd7 5. 0-0 Hc6 6. c3 Hffi 7. d4 cxd4 - sötét az áldozott gyalogost nem üti le, nem élezi ki a játékot - 8. cxd4 d5 9. e5 He4 10. Hel fó 11. f3 Hg5 12. Fe3 e6 13. Hc3 Fe7 14. Vd2 0-0 - jobb lett volna azonnal 14. - Hf7-et játszani, hogy 15. exf6-ra Fxf6 jöhessen - 15. exfó gxf6 16. Hd3 1117 17. Hf4 Hd6 18. Ff2 Bae8 19. Bael Fd8 20. Be2 Hf5 21. Ha4 Fa5 22. Vdl Vd6 23. g3 HM? 24. Vb3 b6 - kirekeszti a játékból a futót és ez lényegében elég is a győzelemhez ­abcdefgh 8 IsL • * 7 t fi 7 6 fi * 4W fi i fi 5 £ fi S 4 • fi ^ * * 3 vAAAz XZZ7 S fi 3 2 fi fi c=> a <—i A fii 2 1 1=3 ( 1 & 1 abcdefg h 25. a3! Kh8 26. Bel Bg8 27. Kfl Hf5 28. Vd3! - nehéz a 29. Hxeó és a 29. b4 fenyegetések ellen védekezni - 28. - Hfxd4 29. Fxd4 e5 30. Fe3 exf4 31. Fxf4 He5 32. Fxe5 fxe5 33. b4 b5 34. Vxb5 Fd8 35. Bdl d4 36. Hc5 Bgf8 37. Kgl Vd5 38. Vb7 Vxb7 39. Hxb7 Fb6 40. T»d6 Be6 41. Hc4 Fc7? 42. Bxd4. Sötét feladta (1:0).

Next

/
Oldalképek
Tartalom