Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

\ 6 A VÁROS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. NOV. 5. A külföldiek hamarabb távoznak... FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Gyalogos csapás Ez itt nem az északnyugati átjáró, vagy a Thermopülai szoros - csak egy belvárosi utcarészlet: a Victor Hugó utca Klauzál térre nyíló vége. Abban mutat hasonlóságot a két történelmi helyszínnel, hogy valószínűleg felfokozza az arra járók harci kedvét: egynémely gyalogos talán szívesen rácsapna egy nagyot a házfalig föltolakodó autó orrára. A képen látható utcarészlet valamikor járda volt ma már kevéssé hasonlít eredeti funkciójára: félig (?) parkoló lett belőle. A gyalogosnak pedig - szerencsés esetben - maradt egy csapásnyi rés, ahol átcsusszanhat evilági úticéljai felé. A belvárosi parkolási viszonyokat sokan a dzsungelhez hasonlítják. A képen látható helyzetekben valóban nélkülözhetetlennek látszik a bozótvágó kés használata, bár - tekintettel a gépkocsikarosszériák keménységére - inkább a hordozható lángvágó alkalmazása ajánlott. Persze gyalogolni így is lehet. Igaz, ha túl szűk a rés, csak libasorban haladhat át az ember, és akkor már - a tumultuózus jelenetek elkerülésére - legalábbis egy tárcsás forgalomirányító közreműködése indokolt. Persze véletlenül sem szeretnénk autóellenes színben föltűnni - elvégre az autós is ember, sőt, ha kiszáll a kocsijából: gyalogos! -, ezért a parkolási gondok megoldásáig azt javasoljuk, hogy a sétálóutcák mintájára parkolóutcákat kell kijelölni, ahonnan kitiltanák a gyalogosokat, és az egész járdát zavartalanul vehetnék igénybe a gépjárművek. NYILAS Bemutató a Városházán Kerti bútorok az autók helyett A Klauzál tér lassan feledésbe merülő rendezési terve attól vált újra időszerűvé, hogy Fekete Zoltán most „átmeneti megoldásként" olyan tervet dolgozott ki, amely nagyobb befektetés nélkül is Jakhatóvá" tenné a teret. A tervező így nyilatkozott legfrissebb elképzeléséről: - Ha tavasztól valóban elérhetnénk, hogy a tér mentesüljön a gépkocsiforgalomtól, bebútorozhatriánk a parkolók helyét, A mozgatható kerti bútorok elhelyezésével jelezhetnénk azokat a térhatárokat, amelyek a későbbi rendezés alapjául szolgálnak. Növénydézsák, padok, szemétgyűjtő edények fölállításával már kis ráfordítással is létrejöhetnének azok a gyülekező terek, amelyek alkalmasak lennének a pihenésre. A Széchenyi tér bútoraival egységet mutató, egyszerű vonalvezetésű padok kézi kovácsolású szalagacélból készülnének - a kézi munka nemesebb jellegű, mint a gyári sorozat-öntvény. A hulladékgyűjtők állhatnának önmagukban, vagy hirdetőtáblával egybeépítve. A belülről szigetelt, fából készült növénydézsák később akár az egész városban megjelenhetnének, s fölválthatnák a „betonvályúkat." Mielőtt kitennénk a tér berendezési tárgyait, a prototípusokat még novemberben bemutatjuk a Városháza udvarán. Ha megnyerik a közönség tetszését, tavasszal már kint lehetnek a Klauzál téren. NY. P Hol a helye, pontosabban mi a szerepe a Klauzál térnek a város közúti érhálózatában? Erre a kérdésre a „szervezet"-tól függetlenített válasz aligha adható, összeállításunk teljesebbé tételéhez azonban talán megengedhető... A következőkben tehát kiemeljük ezt az egy teret, s a vele kapcsolatos adatokat a belváros közúti, forgalmi vizsgálatát dokumentáló, a közelmúltban elkészült Délterv-tanulmányból. (A felelős tervező Prágai János, munkatársai: Boldog Mária, Horváth Lajosné, Makra Andrásné és Virág Józsefné.) A parkolásról szólunk ehelyütt, mert e térnek a jelenét leginkább ez a közlekedési funkció határozza meg, s akár átépítik, akár nem, a parkolási kérdések tárgyalásának esedékessége nem vitatható. Egy 1987-es forgalomszámlálás szerint a tér 64 férőhelyes parkolójában 8 óra alatt 199 személygépkocsi várakozott, összesen 424 órát. (122 autós egy, 28 kettő, 16 három, 8 négy, 5 öt, 6 hat és 7-7 hét, illetve nyolc órát foglalta a várakozóhelyet.) Az átlagos tartózkodási idő tehát 2,1 óra. A lehetséges teljes foglaltságnak 82,8 százalékát „töltötték ki" a várakozók. (Ennél nagyobb arányú telítettséggel akkor a Tisza Lajos körútnak a Petőfi Sándor sugárút és a Szentháromság utca, a Fekete sas utcának a Dugonics tér és a Kölcsey utca közti szakasza, valamint a Fekete sas utca többi része „büszkélkedhetett".) Egy évvel később a telítettség 53,9 százalékra esett vissza, két éve ismét felugrott (88,5 százalékra), s tavaly 81 százalék volt. 1990-től már részletesebb adatok is rendelkezésre állnak: a Klauzál téren 8 óra alatt várakozó járművek (176) közt többségben voltak a külföldi rendszámúak (96), viszont csak 1,7 óráig pihentek ott, szemben a 2,5 óráig várakozó magyar autókkal. A Délterv-tanulmány szerint abban a lakókörzetben, amelynek a Még 1987 nyarán érkezett a tanácsi megbízás: készüljön terv a $)aiizál tér rendezésére. Az indításban jelentős szerepet játszott a Hungarhotels, amely a Virág cukrászdáf is üzemelteti: sürgős érdekük fűződött ahhoz, hogy a cukrászda terasza megfelelő környezetben fogadja vendégeit. A megbízást a Délterv kapta, és házi pályázatot írt ki a tervek elkészítésére. Öt pályamű készült el, s a következő év (1988) tavaszán már a tanácsházán tanulmányozhatták a rajzokat. Ezután érthetetlen hallgatás következett, és a Technika Házában csak ősszel rendezték meg a tervek bemutató kiállítását. Itt azokat a burkolóanyagokat is bemutatták, amelyeket , felhasználnának a tér szebbé tételéhez. A Klauzál téren - bemutató jellegel - különféle formájú lámpatesteket állítottak föl, s kérték a várost szerető polgárokat, véleményükkel járuljanak hozzá a tér új arculatának megtervezéséhez. A terveket nyilvános fórumon mutatták be, és mivel az értékelésre, zsűrizésre senki sem vállalkozott, a fórum résztvevőit kérték föl a rangsorolásra. A rögtönzött szavazás eredményeképpen Fekete Zoltán és Tarnai István elképzelései kapták a szavazatok döntő többségét. Bár annak idején bemutattuk a legnagyobb tetszést aratott tervet, emlékeztetőül talán érdemes felidézni, milyen lehetne a tér, ha lenne pénz az átépítésre, ha a gépkocsiforgalmat elterelhetnék a Belvárosból, ha ... és még folytathatnánk a feltételek sorát. Ha most végignézünk a téren és az autótengertől esetleg még látunk is valamit! -, akkor feltűnik a burkolat egyenetlensége. A kockakövek sok helyütt megsüllyedtek, töredezettek. A beavatkozás előbbutóbb elkerülhetetlen, s akkor már a tér alatti régi közműveket - csatornákat, kábeleket - is ki kell cserélni. A Fekete-Tarnai terv szerint a tér a város egyetlen fórum-jellegű helye, fontos idegenforgalmi közValóra válik? Klauzál téri álom Januárban négy éve lesz, hogy elkészült az a rendezési terv, amely a Klauzál teret formálta - legalább képzeletben! - emberi léptékűvé. A tér szinte kínálkozik arra, hogy találkozásra, beszélgetésre alkalmas pihenőhely váljék belőle. Sokan Közép-Európa díszei közt tartják számon. Az is - persze nem jelenlegi formájában. pont, ám az itt parkoló gépkocsik, és a nem csekély átmenő forgalom lehetetlenné teszik e funkciók betöltését. A Klauzál teret teljes egészében gyalogos térré kell alakítani. A tervrajzokon eklektikus vonalvezetésű burkolatot láthatunk, a motívum közepébe órát állítottak (vegyük számba: a Belvárosban csak a MÁV-Igazgatóság, a Városháza és a Dóm órája mutatja nyilvánosan az időt). A tér súlypontjait a Kossuth-szobor, vele szemközt pedig egy díszkút alkotja. Külön is kialakíthatták volna a cukrászda teraszát: az épület előtt az eklektikus architektúrába illő feszített ponyva védi az előteret, a terasz középpontjában idény-jellegű pavilon áll. (Az időközben új burkolattal átépített terasz mostani képe az öt rendezési terv egyikébe sem illik bele. Megvalósulását az a szándék mozgatta, amely javítani akart a cukrászda felszolgáióinak munkakörülményein: a gidres-gödrös, hepehupás kövezet a bokaficam állandó veszélyét rejtegette. A többek által „vendégfogónak" titulált fehér kerítés is idegen a terv rajzaitól.) A kút és szobor körül kívánatos lenne néhány fa elültetése, bár a fásításról szakmai vita folyt: az álláspontok abban különböztek, illik-e fa ebbe a térbe. A kis magasságra növő fák árnyékában padokat helyeznének el, és a fásítás egyben kijelölné a tér egyes részleteinek határait is. Az új burkolat talán a prágai Óvárosban láthatóhoz lenne hasonlatos, terméskőből, kis kockakőből készülne. Persze mindezért nagyon sok pénzt kellene a város pénztárcájából kifizetni. De addig még részletekben sem kezdődhet el az átépítés, amíg nincs elfogadott rendezési terv. Mert bármily meglepő, a hivatal majd négy év alatt sem jutott el odáig, hogy ráüsse pecsétjét az egyik tervre. így biztosan nem várhatjuk a megvalósulást... NYILAS PÉTER Vázlatrajz a lehetséges garázs egy szintjéről tér is része, tehát az Attila utca, Tisza Lajos körút, Kelemen utca, Somogyi utca, Tisza által határolt területen a lakossági igényt 61 százalékban elégítik ki a meglévő parkolók és garázsok. Erre, s más, például intézmény-sűrűségi és közműszempontokra tekintettel a tervezők a Honvéd téren, a Torontál téren kívül épp a Klauzál téren tartanák indokoltnak (vélhetően mélygarázsként) parkolóház építését. Érveik a következők: „ a téren faállomány nincs, a burkolat igen rossz állapotú, a Kossuthszobor talapzata felújítást igényel. A közművek elavultak. A belváros legfrekventáltabb helye. Megközelítése a Tisza Lajos körútról a Kígyó utcán át rövid úton lehetséges. Csigavonalban vezetett rámpákról szintenként 133 jármű helyezhető el. Három szinten 400 jármű." Vajon ezt hozza-e a jövő? tórdo U a tora