Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

SZOMBAT, 1991. NOV. 30. Másfél száz év a tudomány terjesztésében KULTÚRA 9 „A múlt esett hatalmunktól, a jövendő urai vagyunk. Ne bajlódjunk ezért hiábavaló reminescenciákkal, de bírjuk inkább elszánt hazafiságunk, s hív egyesülésünk, drága anyaföldünk szebb virradására..." Széchenyi István Hitel című művéből idézte a többi között ezeket a mondatokat is Dobos Kati, a Szegedi Nemzeti Színház művésze tegnap a városháza dísztermében, ahol ünnepi közgyűlést tartott a Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Az alkalom: 150 évvel ezelőtt alapították meg a Magyar Természettudományi Társulatot, a TIT elődszervezetét, vagyis másfélszáz éves a szervezett tudományterjesztés. A városházi ünnepség vendégeit dr. Balogh Tibor megyei TIT-elnök köszöntötte; köztük dr. Szentágothai János akadémikust, a társulat országos elnökét, aki személyes emlékeit elevenítette fel Szegedről, hogy bizonyítsa: a hely szelleme varázsolni képes, ebben a városban kiváló tudósok működtek - és dolgoznak ma is -, akik a tudományok terjesztését is szívügyüknek tekintették. Dr. Adám György akadémikus előadásában a hazai tudományos ismeretterjesztés történetét tekintette át, amely a 18. századra nyúlik vissza. Bél Mátyás. Fischer Dániel, Bessenyei György, Aranka György korai próbálkozásai után 1841-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók hívták életre a Magyar Természettudományi Társulatot, melynek első elnöke Bugát Pál lett, 134 tagja között pedig ott volt Jedlik Ányos, Toldy Ferenc, Irinyi János, Fényes Elek... A társulat egész története során autonómiára és tudományos igényességre törekedett. A magyar művelődés folyamatosságának őrzője a mai társulat, amely 48 tagegyesület szövetsége. Tudomány-, művészet-, művelődésterjesztő szerepe mellett a TIT az értékek tiszteletére tanít, tömöríti és aktivizálja a tudományos értékek terjesztését vállaló értelmiségieket. A helyi tudományterjesztés sajátos értékeiről tényeket és emlékeket sorolt dr. Dömötör János, aki a vásárhelyi múzeum igazgatójaként maga is kivette a részét ebből a tiszteletreméltó munkából. Mindazon kollégáit, a helyi szervezet 53 tagját, akik a legtöbbet tették az ismeretek átadásáért, emlékplakettel tüntették ki az ünnepségen. Az alkalomra jelent meg dr. Bátyai Jenái 150 év a tudomány terjesztésében című könyve a megyei TIT kiadásában, amelyben rövid történeti áttekintés mellett a helyi TIT-életről közöl gazdagon adatokat és fölvázolja azoknak a tudósoknak a portréit, akik tudományuk terjesztését természetes feladatuknak tekintették és tekintik. S. E. Kinek kell betennie az ajtót? A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága az elmúlt héten kétnapos tudományos ülésszakot rendezett a Móra Ferenc Múzeum könyvtárában. Az előadásokat öt témakörből állították össze: régészet, néprajz, természettudományok, történettudomány, irodalom- és művészettörténet. Nehéz lenne méltatni mind a 18 előadást, e hasábokon erre nem is vállalkozhatunk, pedig mindegyik megérdemelné! Természetesen elsősorban a múzeumi dolgozók ismertették az elmúlt évadban végzett munkájukat. F.z a inunka nem a nagy nyilvánosság előtt folyik. Nagy türelmet, figyelmet, kitartást igényel, nem lehet rövid idő alatt látványos eredményeket fölmutatni. Kívülállók nem is sejtik, hogy egy régészeti feltárás mennyi előmunkálatot igényel. Tévednénk, ha azt gondoljuk, hogy a régészek csak hagyományos szerszámokkal - ásóval, lapáttal - dolgoznak. Egy honfoglalás kori tegezt (nyílvesszőtartó tok) a mai régész már komputertomográffal vizsgál. Ugyancsak képernyőre vihető a feltárás során egy várnak több szemszögből való vizsgálata is. A diavetítő is a régész „szerszámai" közé tartozik. A múzeum néprajzi tárát múzeumigazgató korában Tömörkény István szervezte meg. E témával foglalkozók felderítették, hogy milyen indokok vezettek egyeseket Mórahalmon iparűzésre, vagy milyen volt a férfidivat Csongrádon. Érdekes az is, hogy miről beszélnek a fejfák a szentesi temetőben vagy Szeged környékén hol találhatók - főként a hidak mentén - a nagyon népszerű Nepomuki Szent János szobrai. Újabb adatok kerültek elő Kossuth Lajosnak a csongrádiakhoz írt leveleiből. A történettudomány Kossuthot már sok szemszögből megvizsgálta, de a tulajdonképpeni foglalkozásáról, amiből élt - ügyvéd volt! - nem sokat tudunk. Pedig a szerény anyagi környezetből induló Kossuth ügyvédi tiszteletdíjaiból nemes célokra nem egyszer jelentős pénzbeli adományokat juttatott. Amiből az is kiderül, hogy nem csak szónokként, politikusként tartozott a legkiválóbbak közé, de ügyvédként sem lehetett az utolsó. Sok érdekeset lehetett megtudni Lonovics József csanádi püspök egyházlátogatásairól (canonica visitatio). Ezeknek ő dolgozta ki szinte forgatókönyvszerűén - a menetrendjét. Személyéhez kapcsolódik a vegyes házasságok (katolikus-protestáns fél) rendezése. Széchenyi konyhájáról is sok érdekesség került elő. Fiatal korában, katonai szolgálata idején jegyezte be naplójába az elfogyasztott ételeket, italokat, nem egyszer elkészítésük receptjét is közölte. Külön érdeklődés fogadta a szegedi zsidóságnak a városi polgárságtól való elkülönülését. Pl. a Széchenyi tér és a Fekete sas utca közötti területen zsidó nem vásárolhatott ingatlant. Ez az elkülönülés (szegregáció) a múlt század második felében fokozatosan feloldódott. Csanád megye közállapotairól 1919 elején kérdőívek alapján összeállított 3 gépelt oldalas jegyzőkönyv ad képet. Főként a lakosság hangulatát mutatja. A megye 23 községéből csak 15 helyen sikerült a felmérést elvégezni, mert a többi 8 községet vagy a szerbek, vagy a franciák szállták meg. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a szerbek a tótokkal (ma szlovákoknak mondjuk) összefogva magyarellenes mozgalmat próbáltak szervezni. Az 1956-os makói eseményekről jegyzőkönyvek, újságok, röpcédulák, visszaemlékezések formájában értesülhetünk. Megállapítható - több más vidéki városhoz hasonlóan -, hogy az itt történtek az országos események függvényei. Nem maradhatott ki 1956-ból a Móra Ferenc Múzeum sem! Dolgozói itt is - mint sok más intézményben - munkástanácsot alakítottak, röplapokat, megbízóleveleket fogalmaztak, címerterveket rajzoltak. A múzeum gyűjteményébe került egy véres nemzetiszínű zászló, melyből a szovjet típusú köralakú címert kivágták. A múzeum egykori munkatársát, Banner Jánost idézték: „Aki utoljára megy el, annak kell betennie az ajtót!" Ennek a mondatnak szimbolikus értelme van! Az irodalmi és művészettörténeti témák közül Móra Ferenc és Dettre János konfliktusáról értesülünk. Értékelést kapott Kohán György és Vinkler László művészete is. Kár, hogy ez az előadás-sorozat csak szűk körben hangzott el. Ez a tudományos ülésszak nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Simon Miklós kiállítása Simon Miklósnak, a Szegedi Szépmíves Céh tagjának olajfestményeiből és akvarelljeiből rendeztek kiállítást Újszegeden, az MTA Biológiai Központjának előcsarnokában. A tegnap zárult SZBK-napokhoz kapcsolódó művészeti rendezvényt az érdeklődők még a jövő héten is megtekinthetik. Amerika, Amerika! Szimfonikusaink a színházban Az igazi művész Apollon fennkölt karában, de Dionüszosz lármásabb követői közt is egyként otthonos. Színpadon és pódiumon hányszor láttam, hallottam mezt és hangot váltani, bejárni az utat lélekbuvárlástól a tarka bohócjelmezig. Mert a teljes művészsors ilyen, és közben csaló a forma is, mert azt az avatott költő kedvére cseréli és alakítja, kovácsolja és színezi, titkos terv szerint, szolgálva és csúfolva a hagyományt. Szimfonikusaink együttes jeles testület és sok mindenre képes: jól csinálni Brahmsot és Puccinit, de felfedni George Gershwin és Leonard Bernstein üzenetét egyaránt. Csakhogy nem bízik magában, fél a-szélesebb gesztusoktól, a harsány és kemény hangütéstől, nem meri vállalni a csipetnél több szentimentalizmust, nem bízik abban, hogy a jó modor keretei szélesre tágíthatók. Pedig ritka jó karmester állt előtte. Makiári Lászlót nem a papírforma alapján dicsérjük (merthogy jó az Operettszínháznak, a Hungarotonnak, jó Amszterdamnak és Münchennek is), és cseppet sem lennénk elnézőek iránta azért, mert Szegedről indult, és mestereinek a VárnagyAvar-Szatmári-Vaszy tanári négyest vallja. Mert ő úgy éli meg az ilyen zenéket, hogy meggyőződés és pezsgő indulat, míves és gondozott egyensúly, dallamba és főleg ritmusba fejtett elevenség sugárzik pantomimjából. Persze szakszerű dirigensi magatartás alapján, meg túl is azon. Karmozgása nagyon differenciált, csukló, könyök és váll rendkívül pontos és állandóan követhető információkkal szolgálnak: ez a mozgásábrákba sűrített muzikalitás. Biztosan nem csak hallgatta, de sokat nézte is Bernstein „showjait", és ő bizony jeles példakép. A zenekar lassan vette fel a kívánt fordulatszámot, olykor disztonálás is zavart (akár kiemelkedő szólóknál is!), a ritmus még az ütősök felkent hadánál sem mindig illeszkedett, a fafúvók heterogén megoldásai egyensúlyt sebeztek, és így a nyitó darab - Gershwin ismerős remeke, az Egy amerikai Párizsban Szegedre csak egy-egy villanásig jutott el. Vámossy Éva szép anyagból érzékeny vonalakat formált, Busa Tamás férfiasan markáns és zenével telített volt, Albert Tamás csengő magassággal feledtette fakóbb alsó hangfekvését. Mindez azonban kevés volt a Gershwin- és Bemsteindalokhoz, kettősökhöz. Részint, mert az őket körülvevő és szorgosan munkálkodó zenekar ártó takarásába kerültek, másrészt meg azért, mert a négeres hangvétel és a musical sajátos hangi követelményeit (hibájukon kívül) csak hellyel-közzel teljesítették. Zavaró és indokolatlan volt náluk az állandó ki-be járás, megszakította az amúgy is laza dramaturgiát. Ennél csak a zenekar egyes részlegeinek falkaszerű és egyéni népvándorlása volt érthetetlenebb. Hiszen maga a szép számú közönség bizonyította, hogy egy ekkora koncertet igenis ki lehet bírni egy ültő helyben. A szünet után örvendetesen növekedett muzsikusaink önbizalma. A Candide nyitány egyrészt színes mustrája a múlt és jelen század kompozíciós példamondatainak, ugyanakkor zenéje révén szinte látjuk Bernstein huncut szemhunyorítását, elegáns mozgását, acélos szökelléseit, bölcs és kamasz mosolyát - szóval őt magát, aki sajátjává gyúrta e vegyes nyersanyagot. A West Side Story szimfonikus táncai már egészen remekbe készültek, és megmutatták szimfonikusaink igazi arcát. Itt erő, rugalmasság, differenciált fényvilág járta át a muzsikát, itt úgy éreztük, hogy karmester és zenekara végre igazán egymásra talált, és a ráadásként megismételt Candide nyitány már a teljes rokonszenvben feloldódott közönségnek adott becses és hosszan fülbecsengő útravalót. MESZLÉNYI LÁSZLÓ Azt mondják, fedezékbe! Már megint eldurrant az agya az Airplane és a Csupasz pisztoly című filmek rendezőjének. Úgy néz ki, pályára állítottak egy újabb, főként a Top Gunból táplálkozó paródiát, amin nem csak színesre röhögheti magát az ember, de jól odamajszolnak az amerikai öntudatról készült filmeknek, ahogy azt meg is érdemlik, valahogy úgy, hogy jé, a király meztelen. Mint egy bőséges salátás tálban, van itt minden: apakomplexusos, magányos pilóta, gyönyörű pszichiáternő, 150-szer kilőtt, őrült parancsnok, egy sereg kétbalkezes, kancsal pilótaújonc, néhány indián, rögbisek, bunyósok. II. János Pál pápa, és az első recept: 2/3 fehér rum, 1/3 curacao, 1 tojássárgája, shakerben összerázzuk, nagy koktélospohárba szűrjük. A neve: Fény az éjszakában. Égészségükre! A film hosszú évekkel ezelőttről indul, amikor a főhős, Topper Harley édesapja társát a gépben hagyva katapultált. A gép szerencsésen lezuhant, s társának csak utána indult be a katapultja, fellőtte egy fára, majd a bozótosba zuhant, zuhanás közben egy szarvasagancs került a fejére, de mindezt élve megúszta. Ám nagy szerencsétlenségére egy szarvasvadászat közepére pottyant, s a hatalmas agancs reményében a vadászok puskavégre kapják. Aztán: időben e Uj film Nagy durranás, avagy: bummm! Főszereplők: Charlie Sheen, Cary Elwes, Valéria Goiino Fényképezte: Bili Butler Zene: Sylvester Levay Rendezte: Jim Abrahams kábé most, Topper Harley a walkmanes indiánok között él, majd visszatér a támaszpontra, ahonnan egy évvel ezelőtt kezelhetetlensége miatt kirúgták... Cuba Libre: 5 cl fehér rum, 1 cl citromlé, cola, citromolaj. Jéggel töltött highball pohárba öntjük a rumot és a citromlét, megkeverjük, felöntjük colával és a tetejére citromolajat permetezünk. Egészségükre! A történet egyik része egy anyahajón játszódik, amely csupán díszlet volt, s a tengerre néző kameraállásokból és a hajó orrát szelő áramlattól kellő érzékcsalódásban részesülhetünk, mintha minden igazi lenne. A díszlet elkészítése mégsem jelentett mindennapi feladatot, mert a parton egyfolytában fújt a szél és reggelente mindenhová sós pára rakódott. A díszlet elkészítésénél felhasználtak 1003 darab 4-szer 8 méteres fumérlemezt, 96000 darab különböző méretű lécet, két tonna 10-es, egy tonna 16-os és egy tonna 8-as szöget. Még ilyen előkészületek után is várható volt, hogy egy nagyobb parti vihar belesöpör mindent a tengerbe. Végy 6 cl konyakot, 1 cl Benedictine-t, 1 kávéskanál citromlét, cukrot és szódavizet. Öntsd a citromlét jéggel félig töltött Thumbler pohárba, töltsd rá a konyakot, tedd bele a cukrot és keverd meg, majd a tetejére öntsd rá a Benedictine-t! Nevezd el B és B Collinsnak és egészségedre! A rendezőről csak annyit, hogy a wisconsini Meison egyetemre járt. De több ízben előfordult, hogy miután barátjaival megjelent az előadásokon, be kellett záratni a hallgatók botrányos viselkedése miatt, lásd; röhögőgörcs. Innen már felfelé ívelt a pályája. Szóval így képzeljék el a Nagy durranásL Egészségükre! PODMANTCZKY S/JLÁRD MÁRIAFÖLDY MÁRTON Makón kinyílt egy filmdoboz Lesz-e visszatérés? Országos filmbemutató volt Makón november 26-án. Paulus Alajos Visszatérés című dokumentumfilmjét láthatták a nézők. A film egy Magyarországra menekült erdélyi fiatalember hazalátogatásait mutatta be ez év tavaszától őszéig. Megrázó képsorok villantották föl a romániai magyarság gondjait. A mű tükröt tart a néző elé: Magyarország, mint anyanemzet mit tesz és mit tehetne a külföldön élő magyarokért. A bemutató után ankétot tartottak. Ez az alkotás lényegében folytatása egy be nem mutatott filmnek. Fennáll a veszélye, hogy ez is dobozban marad. Forgatás közben többször kérdésessé vált, lesz-e elég „muníció" a befejezéshez. Vitray Tamás is ludas abban, hogy a televízió időközben megvonta a beígért támogatást. Végül is a produkció elkészült, de még ma is kérdéses: bekerül-e az országos filmhálózatba vetítésre. A közönségtalálkozón vita bontakozott ki az anyaország felelősségéről. Egyesek a keményebb érdekképviselet mellett érveltek. Mondván: Trianon után az ország revíziós politikát folytatott, ennek meg is volt az eredménye, amelyet a határon túli magyarság előnyösen használhatott ki. Mások inkább higgadtabb hangra intettek. A szép, de nehéz film hatása alól - ha olykor a megdöbbcntés erejével hatott is -senki nem vonhatja ki magát. SZOLCSÁNYI Mikulásra, karácsonyra kevesebb a kiadása, ha nálunk vásárol, a -ban! így: játékok, kerékpárok, h űtőszekrények, porszívók, mikrohullámú sütők, olajsütők, tévék, videók, műszaki apró cikkek, előleg nélküli OTP-re is! Oroszlán u. 4. A SZENT GELLERT EGYHÁZI KIADÓ könyvvásárt rendez AZ OSKOLA U. 27. SZ. ALATT, december 2-14-ig. 10 db könyv vagy naptár vásárlása esetén 30-50%-os KEDVEZMÉNY! Nyitva tartás: 10-18 óráig.