Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

6 HEDETHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. Forráskúti óvodabővítés / Uj terem, nagyobb konyha Százhatvan négyzetméterrel nagyobb alapterületű lesz a forráskúti óvoda. Egy-két hét, és az iskolai „albérletből" visszaköltözhetnek megszokott környezetükbe az apróságok. A falu idei legnagyobb beruházásaként készülő új épületszárny tervezésére és kivitelezésére mintegy négymillió forintot költ a település. Ezzel a bővítéssel lehetővé válik, hogy mindegyik gyerekcsoport külön szobában tarthassa foglalkozásait. Az új terem kialakításán kívül korszerűsítik és századagosra fejlesztik a konyhát. Javítanak a dolgozók munkakörülményein, ezentúl öltözője, tusolója is lesz a személyzetnek. A fejlesztés eredményeként minden óvodás korú gyereket felvesznek az intézménybe, amit eddig a helyszűke nem tett lehetővé. Jó hír a szülőknek, január l-jétől térítési kedvezményt ad az önkormányzat a családoknak. Naponta és gyerekenként szinte jelképes összeget, mindössze tizenöt forintot kémek az étkeztetésért és ellátásért. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy ez a beruházás egyben öt új munkahelyet teremtett a községben. Két óvónőnek és három dajkának biztosított állást az önkormányzat. A bővítési munkálatok a befejezéshez közeledenek. A tervek szerint december 15-én avatják fel az újjáépített gyermekintézményt. G.E. Válasz - Hallgattassék meg a másik fél is! - mondta Bárdos László baksi iskolaigazgató, midőn fölkeresett a szerkesztőségben, a Szereptévesztés? című, a DM november 14-i számában megjelent dolgozatra utalva. Harmath József szülői minőségében kifogásolta, hogy a tanügyi munkaközösség vezetője, az iskolai hitoktatásról szólván, „sovány, öregös, kövér" lelkészeket említett... - A szavak elhangzottak, ellenben távol állt tőlem, hogy minősítésnek szánjam - érvel Bárdos László, aki hatodik éve tanít Bakson és második esztendeje igazgató. A vallásos nevelés számára teret biztosítandó, a legjobb tantermet bocsátjuk rendszeresen, a Csanytelekről érkező plébánosok rendelkezésére. - Ha ez így van, föltételezem , volt már gyakorlati eredménye is a lelkészek ügybuzgalmának... - Múlt karácsonykor közösen ünnepeltünk. A hittanosok kórusa énekelt. Jelen pillanatban is folynak az előkészületek a hasonló közösségi együttlétre. Harmath úr a nevelői etika hiányát rója föl. A magam során a szülői etikának módfelett örülnek; ez úgy nyilvánulna meg, ha nem a nagy nyilvánossághoz, hanem a szülői közösséghez fordult volna kifogásaival. Megjegyzem, hogy Harmath úr az elődömmel, Bárlai Mihállyal is több alkalommal vitázott, úgy érzem, személyeskedésig menően. - Ha már a baksi iskola van terítéken, kérem, a leglényegesebbről beszéljünk: az innen kikerülő fiatalok milyen előmenetelre számíthatnak? - Mivel eddig kevés tanulónk jutott be középiskolába, s a szakmunkásképző is gondot jelentett a számukra, a jobbítás szándékával bevezettük az angol nyelv oktatását, egyúttal osztályokat bontottunk: a matematika és magyar nyelv tanítása kisebb csoportokban folyik. Reményeink szerint mindez eredményekben is meg fog mutatkozni. - Baks sajátossága a cigányság magas aránya... - Mivel körülbelül ötvenre tehető az alsó tagozatos cigány gyermekek száma, a szülőket meg fogjuk kérdezni, óhajtják-e úgynevezett cigányosztály beindítását. Amennyiben igenlő válasz születik, megtesszük a szükséges lépéseket. Mindezt az önkormányzattal karöltve tudjuk csak megvalósítani. Eddig mindenben támogattak bennünket. - A sportcsarnok építésében is? - Az önkormányzat igenlése nélkül nem is gondolhattunk volna a munkálatok beindulására. Eddig nyolcvan szülő mintegy százezer forintnyi értékű önkéntes munkával siettette az alapozást, rakta a falat, betonoztak. Áll a vasváz, és reménykedünk... PATAKI SÁNDOR Délután is lesz szakrendelés Kisteleken A kisteleki képviselők legutóbbi ülésükön mindenekelőtt a város jövő évi költségvetési koncepcióját tekintették át. Miután az anyagi erőforrások mértéke és összetétele várhatóan hasonló lesz az ideihez, 1992-ben is legfontosabb célként határozzák meg a város működőképességének megőrzését, az alapellátás tisztes színvonalú biztosítását. Ezen túlmenően gondoskodniuk kell a középiskolai és az önállóvá vált zeneiskolai oktatás megfelelő pénzügyi finanszírozásáról. Az máris bizonyos, januárt l-jétől nem vezetnek be helyi adót, és ha később mégis szükségessé válik az adó kivetése, annak módjáról és feltételeiről időben, közmeghallgatást rendezve tájékoztatják a lakosságot. A város jövő esztendejének legnagyobb beruházása a Petőfi utcai általános iskola bővítése lesz. A fejlesztés költsége, mintegy 20 millió forintot tesz ki és a hattantermes épületet az 1992-93-as tanév kezdetén szeretnék felavatni. Ha az önkormányzat saját erejéből nem boldogul ezzel a rendkívül költséges vállalkozással, akkor rövidlejáratú hitelt is igénybe vesznek. Dr. Zombori Gábor, az egyesített egészségügyi intézmény vezető főorvosa a város egészségügyi ellátásának helyzetéről számolt be, majd a háziorvosi „szolgálatról" és ennek gyakorlati megvalósításáról tájékoztatta a jelenlévőket. Bejelentette azt is: meghosszabítják a szakrendelések idejét, a betegek ezentúl nem csak délelőtt, hanem hetente kétszer délután is felkereshetik a szakorvosokat. Az intézmény tavaly és az idén együttvéve, mintegy ötmillió forintot spórolt meg, hogy korszerűsíthesse műszerparkját. Jövőre számítógépes adatnyilvántartást vezetnek be, és korszerű ultrahangkészüléket vásárolnak. A városlakók kérésére felülvizsgálják az úgynevezett szűrőbuszok tevékenységét és az eddigieknél körültekintőbben szervezik meg ezt a szolgáltatást. Az ülés végén két kinevezésről döntött a testület. Eszerint az önállóvá vált zeneiskola igazgatója 1992. január l-jétől Dobcsányi László lett, a 3. számú óvoda vezetésével pedig Pigniczki Jánosnét bízták meg. Harmath Istvánná, az MDF helyi vezetője a jobb lakossági tájékoztatás érdekében a városházi hangosbemondó megjavítattását szorgalmazta. Horváth János képviselő Kistelekért Alapítvány létrehozását kezdeményezte, amellyel a testület egyetértett és az ügyrendi bizottság és a hivatal közös feladatává tette az alapítvány céljainak meghatározását és az adományozás módjának kidolgozását. Sándorfalván és Dócon nyugtalanok. Még nem félnek, „csak" aggódnak. Mert az utóbbi időben egyre több a községekben a bűncselekmény. Elsősorban a tolvajlás, a betörés, a garázdaság riogatja a helybelieket. No meg persze azt a sok szegedi kiskerttulajdonost, akiknek hétvégi háza a községek határában van. A bűnözők - akik között sajnálatosan növekszik a fiatalkorúak száma - akciói mellett mostanában új oka is van az aggódásnak. Háromról kettőre csökkent a hétezer léteknél többet számláló Sándorfalván és a szomszédos Dócon szolgálatot teljesítő körzeti megbízottak száma. Mondhatnánk: egy falu, egy rendőr - ha az egyik rendőr nem lenne beteg. Sajnos, az. Az egyedül szolgálatot teljesítőnek Aggódnak meg néha szabadnap jár. Ilyenkor aztán... Aki meg akarja óvni magát, s vagyonkáját önvédelemre kényszerül - mondjuk kiírhatja, hogy „Isten szeme mindent lát". A helybéli közrend őreié sajnos kevesebbet. Sándorfalván persze tudják, hogy több szem több lát. Ám önvédelmi csoportot mégsem szerveztek. Az önkormányzat azt vállalná, hogy újabb rendőr (a három mellett egy negyedik) munkába állításának költségeit fedezné. Illetékesektől kaptak is Ígéretet arra, hogy hamarosan szolgálatba állhat náluk új rendőr. Már csak az a kérdés, hogy mikor. S addig mennyi soha fel nem deríthető bűncselekményt okoznak még a két településen és határukban a betörők, a tolvajok? Mikor vált át az aggódás félelemmé a helyi lakosságban? Úgy tűnik, a szabadon garázdálkodók egyre több kárt okoznak, a nyugtalanság pedig egyre többeknél erősödik félelemmé. Mielőbb tenni kellene ellene valamit! - S talán nem csak azzal - bár azzal okvetlenül -, hogy több rendőr teljesítsen szolgálatot a két településen és környékén. Segíthetnének esetleg a köz biztonságára vigyázó önvédelmi csoport szervezésével, tevékenységével is. Mert a bűnözőkkel fertőzött területen két falunak két vagy három rendőr sem elég. Sz~NL G.E. Röszke adópárti Egy falugyűlés eredménye Magyari László polgármester és az önkormányzati testület megkönnyítette a december 12-én hozandó döntést a helyi adók ügyében. Falugyűlést hívtak össze, s szemtől szembe föltették a kérdést: mi a véleménye a faluközösségnek. Vázolták azt is, ami emberi számítások szerint bekövetkezhet, tételesen, hogy az adó mellőzésével a helyben topogásra lennének kárhoztatva, s a falufejlesztés leállna. A lakosság fölmérve az indokokat - adópártinak bizonyult! A „visszaigazolás" 1500 forintig szól... Egyúttal elhangzott a figyelmeztetés is: valós felmérés alapján állapítsák meg - s amennyiben indokolt, csökkentsék - az adókedvezményezettek körét. Nyomáspróba után Befejezés előtt a tanyai gázhálózat kiépítése. Kétszáz kültelki lakóépület részesül az áldásban. E héten megtartották a nyomáspróbát. A műszaki átadást a jövő hétre tervezik. Amennyiben arányba állítjuk a tanyai épületek számát a bekötöttekkel, kiderül, Röszke „külvilága" nagyot lépett a korszerűsödés lépcsőjén. Forgalmi csúcs A határ menti csúcsforgalmat figyelők jelzik: már most a tavalyi karácsonyihoz mérhető a tumultus. A borúlátóbb előrejelzések szerint december 20. körül Szeged túlsó végéig fog érni a kocsisor... Sajnos, a közlekedési minisztérium hallani sem akar a kamionok számára építendő leállósávról. Ami a röszkeiek mindennapjait illeti: a Fúrus közi autóbuszmegállót nem tudják használni, mivel megközelíthetetlen a jármű számára. Ez kb. százötven munkást és diákot érint. A tanyai lakosság türelmetlen emiatt - a munkahely, az iskola órarendje nem igazodhat a határátkelőhöz... Ráadásul a múlt hét végén, két napra, a rendőrség a kamionforgalmat a falun átvezető műútra terelte, ami újabb galibát okozott. Mostanság csak az autóbuszok járnak Röszkén át, s ez is jelentős megterhelésnek számít az elnyűtt útnak, töltésnek. A törvény csapdája Az önkormányzat - a vagyonátadó törvény szerint - tulajdonba veheti a helyi vízműt. Illetve: kérheti a tulajdonba vételt. A szentesi vízműből való kiválás buktatói a törvényben vannak elrejtve. Melynek előírása szerint csak közüzemi vállalat üzemeltetheti a vízműt... A helyzet akkor válik valóban bonyolulttá, ha az önkormányzat a tulajdonbavétel mellett dönt, majd megbízza a szentesi vízműt az üzemeltetéssel. A csapdát - a jelek szerint - lehetetlen elkerülni. P. S. Öttömösi komfort A nyolcszázas nagyságrendű település hamarosan magasabb komfortfokozatba lép: a 812 főt számláló Öttömösön rövidesen megkezdődik a földgázhálózat kiépítése, s még az idén elkészül az első ütemben tervezett vezetékszakasz. Az alig egy hónapja megalakult helybeli gázépítő közösséghez kétszáz lakótelek tulajdonosai csatlakoztak, valamint a községben található közületek, intézmények. Mindössze 25 telektulajdonos nem igényelte a gázbekötést, illetve nem vállalta a gázhálózat kiépítésével járó anyagi megterhelést. Összességében 8 millió forintba kerül á gerinchálózat kiépítése. E pillanatban a kiviteli tervek készülnek, de mivel biztosított a kivitelező, így az építés is szinte azonnal megkezdődhet a december második hetére igért tervek elkészültével. A gázépítés első szakaszában a Petőfi és a Szabadság utca remélhetőleg már az év utolsó napjaiban földgázhoz jut, a község további részén a következő év első hónapjaiban, de tavaszig mindenképpen készen lesznek a munkával. Az építőközösséghez csatlakozott igénylőknek telkenként 32 ezer forintot kell fizetniük. A komfortos elátottság tehát nem kevés anyagi terhet követel, de a közműfejlesztéssel az építőközösség előnyös állami elbírálásban részesül, ezért a kölcsönigénylők viszonylag kedvező módon kaphatnak kölcsönt a befizetendő összeg kétharmadára. Ezt havi hétszáz forintos összegekben három év alatt kell visszafizetniük. Miközben a község fejlődésével együttjár az egyéni lakáskörülmények javulása de az anyagi áldozatvállalás is, ezért Öttömösön az önkormányzat „nem szorgalmazza " jövőre a helyi adó bevezetését. B~R Népünk hagyomány világából Messze már Szent Bertalan napja, az ősz kezdetének ideje. Névünnepét (augusztus 24.) a szőlősgazdák nagy tiszteletben tartották, mivel Bertalan volt a szőlőhögyek védelmezője. Az e napon köpült vajat sokféle betegség gyógyítására használták, sőt a vetőmagnak szánt magvak közé is kevertek belőle, hogy ne legyen üszögös, vagy zsizsikes. Akinek pedig a füle fájt, Bertalan napján szedett mogyoró olaját csöppentettek a fülébe. Őszi jeles napjaink közül kiemelkedett archaikus hagyományaival és szokásanyagával szeptember 1-je, Egyed napja. Azt sokan tudják, hogy hajdan e napon fogták hízóba a levágandó disznót. Ám azt csak kevesen, hogy Egyed a szoptatós anyák védelmezője. És a hajdan nagyon is ismert szögedi találós kérdésre: Mikor van a tútús csusza nevenapja? - az volt a válasz: Egyed napján. Szűz Szent Rozália (szeptember 4.) a járványos betegek oltalmazója. Tiszteletére Szegeden 1738-ban kápolnát építettek. Kisasszony napján (szeptember 8.) a gazdák harmat alá tették a vetőmagnak szánt magvakat, hogy ne legyenek zsizsikesek. Mária napján // Osz az idő (szeptember 12.) pedig ha szép az idő, hosszú lesz a vénasszonyok nyara. Szent Mihály napjával (szeptember 29.) veszi kezdetét a kisfarsang. Szent Mihály teszi mérlegre földi életünket, s megküzd a sárkánnyal (az ördöggel), aki minduntalan a rosszra csábítja az emberiséget. Mihálytól Szent Katalinig (november 25.) aztán lakodalmaztak, bálázták a fiatalok; hétközben pedig végezték az őszi munkákat: téliesítették a takarmányokat, és a gyümölcs-, illetve zöldségféléket. November 1 l-e Szent Márton napja. Aki e napon nem eszik ludat, az egész évben éhezik tartja a közmondás. Idejére megnyugszik a bor, dugó kerülhet a hordóba. Innen Szent Mártonnak a borfujtó Márton neve. Szent Erzsébet az Árpádok sarjadéka volt. A világegyház legtiszteltebb szentje. A szegények és árvák, özvegyek és betegek patrónája, szegényházak és kórházak oltalmazója. Ki ne ismerné a rózsa legendáját? Amikor is a szegényeknek alamizsnát vivő lánykára rászólt apja, II. András: Mit viszel? Erre a megszeppent lányka azt mondotta: rózsát. S amikor széttárta kötényét, hogy megmutassa, az alamizsnák helyett valóban rózsák voltak abban, holott nem is volt rózsanyílás ideje. Amikor meghalt, ezernyi galamb képében jöttek eléje a mennyországból a lelkek. Napjainkban is élő szólás, ha napján (november 19.) hó esik: Örzsébet mögrázta a pöndölyit. Mivel a kamrából már rég elfogyott a tavalyi disznóvágáskor fólaggatott disznó egyet s más, Örzsébet táján - már aki tehette - egy kisebb disznót levágott, amolyan előleg gyanánt. Ha kucsmás hidegek jártak, mondogatták egymásnak a gazdák: „Ősz az idő pajtás, vágunk égy malacot." Az idősebbek ettől fogva disznótorokban, a fiatalok pedig bálakban mulattak, amelyek közül mindig kiemelkedett az Örzsébeti bál. Az őszt Szent András napja (november 30.) zárta, ugyanazzal a nappal vette kezdetét a téli, illetve a karácsonyi ünnepkör. IFJ. LELE JÓZSEF