Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 28. Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol pénz beszél, kutya ugat. És új embertípus van kialakulóban. A legjobbak és a legfontosabbak. Legalább tudjuk, hányadán állunk. Ön, Asszonyom, saját elmondása szerint - emlékezzék csak, a kávéspult előtt - havonta hatezer forintból fölélhet ezret. Ha ezt az összeget ügyesen forgatja, s megéli az év végét is, akkor Ön lesz a valódi gazdasági csoda. Alapvető létfönntartásához ugyanis még legalább háromszor annyi pénzre van szüksége, mint amennyi most a rendelkezésére áll. Éves bontásban mondjuk akkora ez az összeg, amelyet kis falumban egy pókerautomata tisztán hoz. Egyetlen hétköznapon. Valahonnan majd Ön is „behozza" ezt a pénzt. Igaz, Ön sem lesz nyerő. Ön ugyanis nyugodtan kiteheti a táblát: Szabadversenyre alkalmatlan! Nem csak a szocialista munkaverseny nemes küzdelmében maradt alul, az új pályán már nem is startolhat. Sőt, a jegyet sem szedheti, a labdát sem, a mezeket sem moshatja és meszelni is más fog. Hogy a kaszálásról ne is beszéljünk Pedig szép volt a cél. Szentesítette az eszközt. Bár a szentekhez még nyugodtan fordulhat, ahogy sorstársai is. Például nyugodtan alkothatják a hárommillió keresztény országát. Hiszen eljött. Imára kulcsolt kezükből úgysem akarja senki kiragadni a hatalmat. Mivel nem is volt ott. Hát akkor hol a hatalom mostanában ? Kezdjük ott, hogy kocsikísérő voltam. Vagy ott, hogy minden héten kolbászt vittem Münchenbe. Vagy ott, hogy azután autókat hoztam vissza. Folytassuk azzal, hogy már nem én kísérem a kocsit. És már nem viszek kolbászt, az autókat pedig mások hozzák. Nekem. Vagy azzal, hogy már nem én árulom a valutát. Hogy én már csak benézek a sörözőmbe. Vagy megnézem, mennek-e a lányok? Kocsikísérés helyett pedig igazgatom a farmergyáros egyik farmergyárát. A farmergyárosnak egy butikja volt 10 évvel ezelőtt. Most 10 farmergyára van. Holnap egy képviselője lesz Holnapután 10 polgármestere. A lányok is másnak fognak elszámolni, s lesz olyan sörözőm, ahova soha nem is kell már bemennem. IJCSZ néhány perem is. de rendőröket is veszek hozzá, meg ügyvédeket, azután bírókat. Mert, ha egyszer a pénz dolgozni kezd, akkor mindent meg fog tudni dolgozni. És mindenkit. Nem lesz a pénzemnek szaga. És ha valaki majd farmegyárat akar, meg butikot, meg tésztagyárat, meg sörözőt, meg pókerautomatát. meg lányokat, meg a többit, akkor én segíteni fogok neki. Előbb a nyakára rakom a kést, aztán mehet a meló. Felém meg folyik a tej. Mert tudom, hogy előbb föl kell öltöztetni a népeket a farmerjaimba, meg kell etetni a hamburgerjeimmel, megfurikáztatni a kikalapált mercijeimmel és meghempergetni a finom lánykáimmal. De ez még semmi. Ez csak a legprimérebb buli. Ezután jönnek a klubok a jótékonysági egyletek a városi hivatalok a városházák a Parlament. Később az újságok rádiók, tévék Végül az egész kócerájt kipofozom, jó lesz itt élni! Csak ki kell várni! öntől. Asszonyom pedig nem is veszek majd mást, csak néhány szavazatot. Hiszen az én országom is demokratikus lesz. többpárti, szabadon választott, jogállami. Meg a többi! Megtanulom ám majd a többit is, hogy hogy is hívják az én országomat! Azok a kutyák pedig, akik kimaradtak a szépségversenyből, csak ugassanak Ha pedig megunom, legfeljebb hívom a haveromat. Úgyis sintér volt valamikor. BALOG JÓZSEF Kulturális ajánlatok a hétre Kedd Ez most a konzervatórium napja, ahol délután fél 4-kor a nagyteremben Huszár Barbara magánének szakos növendék ad hangversenyt. A műsort a Mercadante-énekversenyen mutatja majd be. A kis hangversenyteremben pedig Mozart összes zongoraszonátájának bemutatója folytatódik. Közreműködik Ábrahám Márta, Bereczki Julianna, Schamberger Krisztina, Varga Rita, Benkő Gyula, Zsiga Katalin és Kiss Csaba. Ugyancsak kedden kezdődik a Móra Ferenc Múzeum könyvtárában az a tudományos ülésszak, amely öt nagy tematika köré csoportosul. A régészeti előadások keretében, melyek ma 10 órától kezdődnek el, szó lesz többek között ismeretlen bronzkori iparművész alkotásáról, az M5-ÖS autópálya építésével kapcsolatos régészeti munkákról, honfoglaláskori tegez vizsgálatáról. Délután 2 órától néprajzi előadásokkal folytatódik a program. Szó lesz többek között szentesi fejfák kutatásáról, apátfalvi társasjátékokról, csongrádi férfiviseletről. A természettudományi előadások keretében a megye védett futrinkáiról és egy új éiőhelyizolátum vizsgálatáról hallhatunk. Szerda Folytatódik a Móra Ferenc Múzeumban a tudományos ülésszak. Tíz órától történettudományi előadások következnek Kossuthlevelekről, makói egyházi látogatásokról, a szegedi zsidóságról, a makói '56-ról. Délután 2 órától irodalmi és művészettörténeti előadások következnek. Miért veszett össze Dettre János és Móra Ferenc? Szó lesz Németh József szent ligeteiről. Ugyancsak a Móra Ferenc Múzeum képtárában (Horváth M. u. 5.) nyílik meg délután fél 5-kor a Kísérleti régészet Németországban című vendégkiállítás. Bevezetőt mond és a kiállítást megnyitja Mamoun Fansa, az oldenburgi múzeum részlegvezetője és Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Balázs Béla életéről szóló, Fényképek a tanítványoknak című film bemutatója lesz este fél 7 órakor a Belvárosi mozi Balázs Béla Filmtékájában. A film természetesen a Balázs Béla Stúdióban készült, rendezője Tényi István. Csütörtök A Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportjának 293. ülésén, melyet a JATE TTK-előadótermében tartanak délután 5 órakor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékének kutatásairól lesz szó. Kamarás Gábor Szeged környékénak gombáiról, Sivó Béla a kalapos gombák élettani vizsgálatairól, Csizmazia György pedig a vetési varjúról beszél. A konzervatóriumban 19 órakor hangversenyek lesznek a kisteremben. Elhangzanak Mozart-dalok és zongoraművek. Előadók: Jani Gabriella, Járvás Katalin, Kárpáti Ágnes. Az est második felében Berdál Valéria tanítványai énekelnek. Este 8 órakor a Tantusz Művelődési Házban Hőbőrgő Mátyás János Károly groteszk történetét mutatják be, két részben, a Szegedi Nemzeti Színház színészei. A darabot Wirkiewicz írta, rendezte Sándor János. .és egyebek A Dél-magyarországi Gyermekés Ifjúsági Alapítvány híre, hogy Baráth János, aki a Radnóti gimnázium tanulója s egy ösztöndíj segítségével jelenleg Svédországban tanul és sakkozik, valamint matematikával foglalkozik, elnyerte az alapítvány 15 ezer forintos támogatását. Az érdeklődésre való tekintettel közöljük az alapítvány címét: Szeged, Deák Ferenc utca 29. Pf.: 1091. H-6701. A nyáron ünnepeltük Kopasz Márta grafikusművész 80. születésnapját, melyre a Móra Ferenc Múzeum kiállítással készült. A művésznőt időközben a Kisgrafikai folyóirat is köszöntötte időközben. Párizsi napló A legtöbb franciának telik azonban a kultúrára is. Annak ellenére, hogy Nyugat-Európaszcrtc megkongatták már a vészharangot a mozik fölött, hosszú sorok kígyóznak a jegypénztárak előtt, miként Szabó István filmje, a Vénusz születése bemutatásakor is. Akár Moszkvában, ha valamelyik boltba baracklekvár érkezik. A francia viszonyok között filléres kikapcsolódásnak számító szórakozás mellett azonban futja 100-500 frankos színházjegyekre is. A Chatalet-ben 120-ért kerülgeti tekintetével az ember a látószögébe tolakodó díszes oszlopot, a Lulu bemutatóján. A híres-neves Garnier-palota, az opera épületének puszta látványáért is fizetni kell, ami persze nem kidobott pénz. A 35 éves díjnyertes tervező, Charles Garnicr a második császárság legsikeresebb építményével ajándékozta meg Párizst. A 11 ezer négyzetméter alapterületű épület színpadán 450 színész fér el, a nézőtéren viszont csak 2200 széken foglalhat helyet a közönség. A bevétel azért tetemes lehet, hiszen az őszi gálán a legolcsóbb, kakasülóre szóló jegy is 170 frankba került. A színházak városában szinte pazarlásnak tűnik a kelet-európai szemében még egy ráadás, a modem Bastille téren fölépült opera, amely a tervezés szakaszában óriási vihart kavart a pénzszórást ellenző franciák körében. Dc volt pénz itt arra is, Rogy fölépítsék La Villetteben a tudomány és az ipar városát, gránitból, acélból és üvegből, több mint négy hektár területen, elámítsák a világot a 36 méter átmérőjű, égboltot tükröző fényes glóbusszal. Futotta a költségvetésből föld alá 2. A kultúra ára süllyesztett szabadidőközpontra és a csövekből épített monumentális kultúrházra, a Pompidou-ccnterre. És még mi mindenre, amit hajlamos könnyelmű pazarlásként értékelni az, aki a garast fogához verni kényszerül. Áki Párizsba utazik, annak mindezt látnia kell, és természetesen belépődíj ellenében: csak úgy röpködnek a 15-20-30 frankok. Áz idegennek akkor se szabad sajnálnia a pénzt, ha a bennszülött párizsi maga azzal dicsekszik: ő soha nem járt eme nevezetességek falai között. Attól azonban óva intek mindenkit, hogy hajókázzon La Villette-től a St. Aíarri/i-csatomán 170 frankért. A partról nézze inkább végig, mint ereszkedik le a hajó a zsilipkapuk előtt meg-megállva a Szajnáig. Sok mindenért nem sajnálták a pénzt, ezért sugározza Párizs mindenfelől a gazdagságot, de a látványért, az információért, és minden elképzelhető szolgálatért fizetni kell. Á külföldi például, aki a francia-angol nyelvháborúban az angolok pártjára állt, Párizsban megbűnhődik ezért. A Louvre-ban még kap ugyan szűkszavú, számára érthető rövid tájékoztatást, de a Conciergerie-ben, a vincennes-i kastélyban értetlenül bolyonghat, ha csak nem toldja meg a belépő árát még vagy 100 frankkal, hogy egy szép kiállítású, színes képekkel illusztrált angol vagy német nyelvű könyvet hívjon segítségül. Olyan bő választéka van ezeknek a gyönyörű, ám drága kiadványoknak, hogy borzasztó nehéz ellenállni nekik. Az Orsay-ban, a pályaudvarból lett elbűvölő kiállítási épületben eltöltött nap után aligha állhatja meg bárki, hogy legalább egy reprodukciót, netán egy expresszionistákról szóló könyvet ne vigyen haza magával, örök emlékeztetőül. A pénz érezhetően nagy úr Franciaországban, ennélfogva nagy tiszteletnek is örvend. Olyannyira, hogy minden hivatal és magánember százszor meggondolja, kiadja-e a kezéből. Ez különösen azokat sújtja, akiknek fizetőeszköze nem konvertálható. Hallottam például, hogy egy féléves ösztöndíjat megnyert magyar kutató az első két hónap után vette a sátorfáját és hazautazott. Addig ugyanis nem kapta kézhez esedékes járandóságát, azaz csak némi előleget. Abból is levontak annyit, amennyiből esetleges hazautazásakor fedezni tudnák a család repü lőjegyének árát. A kelet-európai országok szorult helyzetükben, reménykedve tekintenek Nyugat felé. Látva a francia parasztok reakcióit is, félő, hogy túlzottak elvárásaink, becsapjuk önmagunkat. Miheztartás végett hadd idézzem Adyt, aki ugyan 1906-ban, párizsi tudósító korában írta egyik cikkében a franciákról: „ Megcsinálták a nagy forradalmukat. Azóta folyton a forradalmat csinálják. Az emberiség boldogságáért küzdenek. Közben pedig megtanulták, hogy az egyéni nagylelkűség szamárság. Nem használ senkinek, de árt a nagylelkű szamárnak. Ami az enyém, az az enyém, s gondom van reá, hogy a máséból is szerezzek hozzá. Ez az átlag franciának, a mai franciának a törvénye." CHIKÁN ÁGNES Változások a felvételi vizsgákra A középiskolák a napokban kapják meg azokat a füzeteket, amelyek az egyetemi-főiskolai felvételi eljárás 1992. évi újdonságait foglalják össze. Ezek a változások a felsőoktatási intézmények felvételi szabályzataiban találhatók, és öt csoportra oszthatók: a felvételi irányszámok általában növekednek, néhány területen csökkennek, 176 új szak indul, az intézmények 62 százalékában a pályázók meghatározott csoportjait mentesítik a teljes vizsga vagy annak egy része alól, néhány intézményben változnak a jelentkezés és az átjelentkezés feltételei, új vizsgaformákat, pontozási eljárást vezetnek be, és szinte minden egyetemen és főiskolán többletpontokat adnak meghatározott teljesítményekért. A felsőoktatásba jelentkezőknek azonban nem elegendő az itt leírtak ismerete. Mielőtt - 1992. március 1-jéig- beadják jelentkezési lapjukat valamelyik egyetemre vagy főiskolára, gondosan tanulmányozniuk kell a felvételi tájékoztatót, mert ha nem ismerik annak részleteit, súlyos hátrányok érhetik őket. 1. Tudományegyetemek A bölcsészettudományi karok jövő évi felvételi irányszámai 16, a jogi karoké 9,8, a természettudományi karoké 5,5 százalékkal magasabbak az ideiekénél. A bölcsész- és a természettudományi karokon a régebbi években általában szakpárokra lehetett jelentkezni. Idén már a fővárosi bölcsészkar feloldotta ezt a kötöttséget, és lehetővé tette a jelentkezést az egyes szakokra is. Jövő évtől ezeken a karokon akár egy, akár két szakra is lehet jelentkezni még úgy is, hogy az egyik szakot bölcsész, a másikat természettudományi karról választják. így megtörténhet az is, hogy a két szakra jelentkezőt csak az egyik szakra veszik fel, a másikról elutasítják. Javasoljuk a pályázóknak, hogy vegyék figyelembe azt, hogy az egy szakra jelentkezőknek kisebb az átjelentkezési lehetősége a tanárképző főiskolákra, ezért ajánlható a két szakra való jelentkezés. Számos új szak indul jövőre: a BTK-kon 14, a TTK-kon 19. Debrecenben és Pécsett szociális munkás, szociálpolitikus szakok, Veszprémben 4 hitoktatói és 5 nyelvtanári szak, az ELTE-n angol nyelvű pszichológia és újgörög szak, Pécsett néprajz és egyetemi szintű testnevelés, ének-zene-karvezetés szakok kezdik meg működésüket. A felvételi vizsga vagy annak egy része alól egy jogi, három bölcsész és valamennyi természettudományi kar mentesiti vizsgázóinak meghatározott csoportjait. így a szegedi jogi karra a középskolából maximális pontot hozó, kitűnően érettségizett és nyelvvizsgát tett fiatalok juthatnak be vizsga nélkül. A természettudományi karokon a legszélesebb körűek a mentesítések. Nem tartanak szóbeli vizsgákat az ELTE matematika, matematikus és földrajz szakain. Debrecenben elengedik a szóbeli vizsgát azoknak, akik a két írásbeli vizsgán legalább 28 pontot szereznek, ugyanez a helyzet a pesti geofizikus szakon. Debrecenben ezenkívül az írásbeli alól is felmentik azokat, akik a középiskolában bizonyos tárgyakból 4,5 feletti átlagot érnek el. Szegeden nem kell vizsgázniuk azoknak, akik a középiskolából legalább 55 pontot hoznak és meghatározott tárgyakból elérik a 4,5 átlagot. Szigorú átjelentkezési feltételeket támasztanak a tudományegyetemeken. Egyáltalán nem fogadnak el más karról átjelentkezést a jogi karok, az Államigazgatási Főiskola, a fővárosi bölcsészkar és a pécsi földrajz szak, valamint a debreceni biológus, biológia és földrajz szak. Általában csak azonos, más tudományegyetemi szakokról lehet átjelentkezni a többi szakra. Minden tudományegyetemi karon adnak többletpontokat meghatározott teljesítményekért. így az állami nyelvvizsgákat a következőképpen honorálják. Intézmény Nyelvvizsga foka: Nyelvvizsga típusa: közép ABC felső ABC ELTE-Állam és Jogutdományi Kar (ÁJK) JPTE-ÁJK (Pécs) csak egy nyelvvizsgáért JATE-ÁJK (Szeged) ME-ÁJKtMiskolc) Államigazgatási Főiskola 2 2 2 2 2 2 4 4 5 4 4 5 4 4 5 5 4 4 5 ELTE-Bölcsészettudomány Kar (BTKRx) ELTE Szociológiai Intézet JATE-BTK (Szeged) (x) KLTE-BTK (DebrecenRx) JPTE-TK (Pécs) egyes szakjai (x) VE-TK (Veszprém )(x) ELTE-TTK első vizsga JATE-TTK (x) minden további vizsga KLTE-TTK (x) első vizsga 3 3 3 minden további vizsga 2 2 2 3 3 3 2 2 2 (x (x= ha a nyelv azonos a választott szakkal.) Többletpontok járnak a latin nyelv tanulásáért (érettségiért) a JPTE-ÁJK-n, a JATE-ÁJK-on, az ELTE-BTK-n, a JATE BTK-n a KLTE-BTK-n és a JPTE-TK-n, a két tannyelvű gimnáziumokban elért meghatározott eredményekért a budapesti és a szegedi TTK-on. A szakirányú munkában eltöltött éveket honorálják többletpontokkal az Államigazgatási Főiskolán, az ELTE, a KLTE és a JPTE szociális-munkás-szociálpolitikus szakjain, A JPTE-TK, a szegedi és a debreceni TTK különböző versenyhelyezésekért is ad prémiumpontokat. (Következik: Tanárképzés)