Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

10 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. NOV. 25. Naturtex: ugyanazt sikeresen Dolláros tollak - 1989 nyarán Domaszéken indult a cégünk egy téesztől bérelt kis tanyán. Szinte a homokon kezdtük, alig 700 négyzetméter hasznos beépített területen. Tollból és gyapjúból készített konfekció gyártására, valamint külkercskedésre váltottunk engedélyt. Ez év januárjában Szegeden megvettük a volt kötélgyárat, ami igen siralmas állapotban volt. Hiányzó falak ••••» és beázó tetők fogadtak itt. A júliusi beköltözésig 10 millió forint fölötti összeget költöttünk felújításra. A patikatisztaságú üzemekben gyapjú- és műszál töltetű takarókat, továbbá tollal töltött párnákat és paplanokat készítenek. A minőségről annyit, hogy az idén várható 500 milliós forgalom 80 százaléka a dolláros piacok felé irányul. Főként mosott gyapjút és zsákos tollat vesznek a tőkés partnerek, s ezzel Magyarország harmadik legnagyobb tollexportálója lett a Naturtex. A hazai piacon értékesített 100 millió forintos hányad kétharmada tollal töltött termék, melyeket 180 boltban árusítanak országszerte. Ma még csak kisebb rész jut belföldre az olcsó műszálas takarókból, de Gellért Ákos (aki korábban a Hungarofeder sikermenedzsere volt, s részesedése a törzstőkéből szintén meghaladja az egyharmadot) változást említ: - Mostanra jutottunk el arra a technikai szintre, hogy új gépeinkkel el tudjuk kezdeni az olcsóbb termékek gyártását. Alacsony árú, de kiváló minőségű takarókkal jelenünk meg itthon, mert szerintem erre komoly igény van. De a megrendelések tanúsága szerint igény van minden NaturtexÉpp egy hete értékelte a Hungarofeder Tollfeldolgozó Kft. nem épp rózsás helyzetét a cég vezetője. Az egykor rendkívül sikeres makói vegyes vállalat mára kétes jövő elé néz, s a tulajdonosoknak még e hften dönteniük kell a hamleti kérdésről: „lenni vagy nem lenni?" Nem így áll a két és fél éve alakult Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft., amely szintén a tollas szakmában is „utazik". A szegedi Kálvária sugárúti telephely csak kívülről ütött-kopott. A kívülálló nem is sejti, hogy az egykori kótélgyárban szinte arannyá válik a toll. A dolog pikantériája, hogv a Hungarofedertől kivált két vezető a Naturtex alapítói és tulajdonosai között van. A több mint egyharmad részben tulajdonos Herbert Neumeyer úr azért érkezett szombaton Szegedre, hogy személyesen győződjön meg arról, miként sáfárkodnak pénzével a társak. Ez adta az apropót Bene László ügyvezetőnek egy rövid áttekintésre: termékre. Jövőre például már teljes kapacitásukat lekötötték. Az itt dolgozó 48 embernek persze nem csak munkája van bőven (szombaton is dolgoznak!), de jövedelme szintén irigylésre méltó. A szegedi átlagos varrónői fizetésnek például csaknem duplájáért vcfTék fel az új kollégákat, s a napokban meghirdetett két helyre negyvenen (!) jelentkeztek. A vezetői bérek viszont alacsonyak. Csak első hallásra furcsa a magyarázat Bene Lászlótól: - A hasonló szakmában és beosztásban dolgozó vezetők fizetésének körülbelül 60 százalékát kapjuk. A tulajdonosoknak ugyanis nem a rövid távú meggazdagodás a célja, hanem a cég felfuttatása, a termékskála bővítése és a folyamatos fejlesztés. Dolgozóink bére lépést tart az inflációval, de mi, tulajdonosok inkább hosszabb távon gondolkodunk. Igazából ez éri meg mindnyájunknak. Magyarország legnagyobb ágyneműgyártója szeretnénk lenni, s a műszálastól a tollal töltött paplanig mindent gyártani fogunk. Most például a gyermek és felnőtt hálózsákok, valamint a tollas és műszálas dzsekik gyártása szerepel terveinkben. Munkatársainknak biztos, jól fizető munkahely, cégünknek kiváló minőség és olcsó ár - ezek a céljaink. Nem csak a mának tervezünk. Persze a nyereség és a kiváló üzletmenet megannyi mutatója nem a nyilvánosságra való, de Neumeyer úr láthatóan elégedett. Európa egyik legnagyobb paplant és párnát gyártó cégének vezetője nem véletlenül lát fantáziát a szegedi gyárban: - Ma már Magyarországon is komoly kereslet van az igényes ágyneműre, s ilyen színvonalon a Naturtex képes gyártani. Tőkém idehozatalában az is szerepet játszott, hogy a volt szocialista országok közül az önök országa az egyetlen, ahol egy nyugati ü zletember nyugodtan befektetheti pénzét. Ráadásul Szeged mintegy kapu a déli piacok felé. És ha a konkurencia megjelent (Billerbeck), akkor nekünk is itt a helyünk. - Ön nyilván nem véletlenül vitte saját gyára vezetőjének Németországba Gellért Ákost. Ennyire fontos a Naturtexben is a személyes kapcsolat? - Először a Hungarofederhez próbáltam betársulni, de a tulajdonosok nem akartak még egy partnert befogadni. Gellért úrban viszont feltétlenül megbízom, ezért számomra az ő személye garancia egy ilyen vállalkozásban. S úgy látom, jól gazdálkodnak a pénzemmel. Rövidesen komoly fejlesztésbe fogunk, és a magyar piac után megcélozzuk egész KeletEurópát - Szegedről. VASS ISTVÁN PÉTER Húsz százalék gyalogol A megyét elkerüli a külföldi tőke A külföldi vállalkozókat eddig elsősorban a főváros és néhány kedvező adottságú megye vonzotta, 1991. első félévének végéig a tőke 57 százalékát Budapesten, további 25 százalékát pedig öt megyében - ~ Borsod, Fejér, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest fektették be. Csongrád különösen kedvezőtlen helyzetben van; a beáramló külföldi tőke nagysága alapján mindössze a 15-ik, az egy vállalkozásra jutó tőke szerint pedig csak a 17-ik helyen szerepel a megyék rangsorában. A külföldiek továbbra is elsősorban a kereskedelmet - kis befektetés, gyors profitszerzés reménye - részesítik előnybe; a félév folyamán alakult vegyes vállalkozások kétharmada ebbe a gazdasági ágba tartozott. E magas arány ellenére sem mondhatjuk, hogy a fejlett technológiára éhes ipar háttérbe szorult, hiszen az első félév során beáramló külföldi tőke csaknem kilenctizede az iparba invesztált. Úgy tűnik, hogy a külföldi vállalkozónak továbbra is az az előnyös, ha fele vagy ennél kisebb arányban részesednek a vegyes vállalatok tőkebefektetéséből. Ebbe A napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal megyei elemzése, amelynek első felében nem a korábban megszokott ipar, építőipar, mezőgazdaság kötelező fejezeteivel, hanem rövidebb, időszerű kérdéseket tárgyaló elemzésekkel rukkol ki. Az egyiknek már a címében egy kérdést tesz fel a szerző: A külföldi tőke elkerüli Csongrád megyét? Egy másik írás a sokakat érintő munkába járás körülményeit vizsgálja. a kategóriába tartozik az újonnan alakult cégek kétharmada, és ide kapcsolódik a tőke héttizede. Ugyanakkor említést érdemel az is, hogy ebben az időszakban már jelentős számban alakultak kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások is. Országos jelenség, hogy egyre kisebbek a születő új cégek. Az idén alakult megyei vegyes vállalatok 57 százaléka például egymillió forint, 35 százaléka pedig 1,1 és 10 millió forint közötti alapítói vagyonnal létesült. Ebbe a kategóriába tartozik az ipar kivételével valamennyi más gazdasági ágba tartozó vállalkozás. Az alaptőke mindössze négy szervezetnél haladta meg az 50 millió forintot. Valamivel hétköznapibb az a •kérdés, hogyan járunk munkába. Az erősen városiasodott Csongrád megyében az elmúlt évtizedben 30 ezerről 27 ezerre csökkent a lakóhelyükről más településen levő munkahelyükre ingázók száma. Arányuk 14 százalék, fele annyi, mint a többi megyék átlaga. A naponta ingázni kényszerülők aránya mindössze a szomszédos Bács-Kiskunban alacsonyabb ennél. Az ingázás nem csak az utazóknak, hanem a nagyobb településen belül közlekedőknek is számottevő időveszteséget okoz. A megye 192 ezer aktív keresőjéből 63 ezer ember utazása naponta fél és egy óra közötti időt igényel, tízezeré egy-másfél órát, tizenötezeré pedig még ennél is többet. A munkahelyi közlekedés időigénye ezzel együtt kedvezőbb az országos átlagnál, a napi egy óránál többet utazók aránya Csongrádban lényegesen kisebb, mint máshol. Végezetül még egy érdekesség. Húsz százalékunk gyalog jár munkába, harminc kétkerekűn, 28 pedig a helyi tömegközlekedés segítségével. Ez utóbbi arány egyébként országosan nagyon különböző; a fővárosi 62 százaléktól a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tíz százalékig terjed. KOVÁCS ANDRÁS Igazságtétel - tételek nélkül A fátyol szakítópróbája Immár országos a vita az igazságtételről. Még nem állítható bíróság elé az. aki 1944. december 21. és 1990. május 2. között gyilkosságot, halált okozó testi sértést, vagy hazaárulást vétett, s politikai okból nem üldözték. Az Alkotmánybíróság előtt érlelődik az Országgyűlés megszavazta Zétényi-Takács-féie törvény. Legutóbb - szerda este - Kónya Imre és Pető Iván nyilvános vitáját követhette az érdeklődő tévénéző, s lapunk is közölt szakértői és kevésbé szakértői véleményeket. A legtöbb vihart Horn Gyula bejelentése kavarta: tízezer beérkezett följelentésről tudott és beszélt a Parlament nyilvánossága előtt a szocialisták első embere. Erről is kérdeztük Póda Jenő szegedi képviselőt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának titkárát. - A tízezres szám kerek és ezért is döbbenetes. Felelős politikus szájából hangzott el... - Utánanéztem. Csongrád megye főügyészhelyettese, illetve a megyei rendőrfőkapitány helyettese egyetlen feljelentésről sem tud! Horn úr állítását a nagy számok törvénye alapján kezelve, itt, Csongrád megyében több száz hasonló indítványról kellene tudnunk. Ebben az esetben Horn úr valót állított volna. Tapasztalatom szerint nem mondott igazat! - A volt külügyminiszter többször utalt az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP tárgyalóküldöttsége közötti hallgatólagos megállapodásról, melynek lényege: a hatalom vértelen átadása fejében fátylat kell borítani a múltra... - Abban az időben a Szegedi Ellenzéki Kerekasztalt vezettem. Az alábbi tapasztalatokról számolhatok be. Az MSZMP szegedi tárgyalóküldöttségének álláspontja merev, kezelhetetlen volt. Bár csapatuk összetételében közel fele arányban voltak jelen a reformkommunisták, nem jutottunk dűlőre. Idézem a Délmagyarország 1989. július 27-i számát: nem a tolerancia hiánya miatt függesztette föl (az Ellenzéki Kerekasztal) a tárgyalásokat, hanem az MSZMP legfontosabb deklarációi (esélyegyenlőség, a választások eredményének kötelező érvényű elfogadása) és a napi gyakorlat közötti jelentős ellentmondás az igazi ok". Nos, ebben az időszakban informális kapcsolatot tartottam fenn Kónya Imrével (a Független Jogász Fórum akkori vezetőjével), aki meghatározó személyisége volt a tárgyalásoknak. Állítom: amennyiben született volna a Horn fölrótta megállapodáshoz hasonló, ez legyűrűzik vidékre, a helyi tárgyalásokra. - Miképpen jellemezhető az MSZMP akkori, helyi „taktikája"? - Időhúzásra rendezkedtek be. A vidéki kerekasztalok vezetőivel folytatott megbeszéléseink ugyanezt igazolták. Itt járt például Nyerges Tibor, a szekszárdi ellenzéki kerekasztal vezetője, s az ottani tapasztalatok alapján hasonló módszereket említett. - A kérdés mai, aktuálpolitikai vetületeként miként értékeli a sajtóvisszhangot? - Sok problémát látok, például etikátlanságnak tartom azt, hogy a JATE volt párttitkára független szakértőként nyilatkozhat. - Összefoglalva: mit tart jellemzőnek a Horn-féle adatok, illetve az igazságtétel kapcsán hangoztatott MSZP-álláspontról ? - A napi politizálásba igyekeznek beépíteni a nekik megfelelő rostát, ezért törvényszerűnek tartom a dokumentumok, sajtóközlemények újraidézését. A sejtelmes célzások, csúsztatások nem teszik meg nem történté az eseményeket. A részletek manipulálási. kísérlete, a „kisemberek" védelmének hangoztatása valótlan félelmek, hisztéria keltésére alkalmas. Hangsúlyozom: alkalmas, mivel a közéletben nyoma sincs hisztériának. Emlékeztetőül: Csongrád megyében egyetlen feljelentés sem érkezett az illetékes szervekhez. A közvéleménybe tápláltak ellenében, nem vagyunk „feljelentőnemzet"... PATAKI SÁNDOR Tehetségkutatás Tinisztár kerestetik Lezárult egy szakasz A Tinisztár kerestetik tehetségkutató verseny második középdöntőjét szombaton tartották a Budapest Sportcsarnokban. Ezzel lezárult a verseny szeptember óta tartó szakasza, amelyben kiválasztották a tinisztárok döntőjében részt vevő négy-négy tánczenekari, táncdalénekesi és színpadi tini produkciót. A Magyar Úttörők Szövetsége és az ACTOR Bt. által meghirdetett verseny több neves szakembeT, felnőttsztár közreműködésével zajlik. A rendezvényre az úttörőszövetség több ezer tagja érkezett az ország különböző részéből. Helga apja hajthatatlan Folytatás az 1.oldalról. SPF.ED, Jegesmedve-olajos INHALÁTOR torrdugutás, megfázás esetén tisztítja a légutakat) nálunk a legolcsóbban 39 Ft - Szeged Nagyáruház háztartási és illatszerosztály; - Kígyó utcai Trafik-Illatszer gyok, mekkora rendőri erőt von el az én lányom tragédiája. Mindennaposak a betörések, lopások. A rendőrségnek eredmény kell, a lányom ügyében pedig eredménytelenek. Ezért kezd kényelmetlenné válni, úgy veszem észre, szeretnék már az asztal alá söpörni. - Változatlanul semmi? - így van. Öt hónapja! Meggyőződésemmé vált, a magyarok nem is tudnak nyomozni, mint a németek, az angolok, a franciák. Utánamennek a beérkezett „érdemleges" információknak, ezzel kész. Egyetlen önáiló, valamirevaló ötletük nem volt. Sosem felejtem el, augusztus másodikán Tonhauser úr azzal küldött Szegedre: Farkas úr, meglátja, a kislánya haza fog ballagni. Miért, kérdeztem. Mert ma van a születésnapja. Két hét múlva felhívtam, képzelje, a kislányom nem ballagott haza... Könyörgöm, bizonyítékaik vannak az elrablás tényére! Egyébként most megint reménykedek. Az ORFK vezetője, Pintér úr előléptette a rablást az ország első számú bűnügyévé. Szegedre küldte a titkárát. Ebben az emberben nagyon bízom. Érzem, amire képes ez a szervezet, ez az ember kihozza belőle. Szervezettebbé vált, és más irányt is vett a nyomozás. Látja, addig ostoroztam őket, míg megint a maximális képességeik szerint dolgoznak. A telefonhívásokat pedig majd meglátjuk. Megbeszéljük, kívánnak-e mozdulni rájuk vagy sem. De sokszor eszembe jut, hogyan viszonyulna a magyar rendőrség ehhez a rabláshoz, ha egy főrendőr lánya tűnt volna el! - Az sem véletlen, hogy az öné. - Persze. A pénz motiválta. S nem én vagyok egyedül vagyonos ember ebben az országban. Nem gondol arra, hogy jöhet sorba a többi is? Tudok a rosszindulatú pletykákról, a tipikus magyar mentalitás szüleményei. Amelyekre azt tudom mondani: én nem voltam büntetve, mindig annyi adót fizettem, amenynyit kellett, a számláim stimmelnek. A munkám a hobbim, a nap huszonnégy órájából húszat gazdálkodásommal, fejlesztésével töltök. Egy mosónő negyedik gyerekeként születtem. A környezetemben élők segítettek, fölkaroltak. Ezért hiszek az emberek jóságában. Aztán amikor már nekem volt módom segíteni rajtuk, nem maradtam hálátlan. Higgye el, mi fogjuk gazdaggá tenni ezt az országot, a tehetős ország pedig mindenkinek jó. Örülnék, ha minél többen lennénk. MAG EDIT Biztosításunk garancia G GARANCIA BIZTOSÍTÓ %,. RT „Önkéntes"-veszteglés A Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti, győri, miskolci és békéscsabai szervezeteinek önkéntesei készenlétben állnak autóbuszokkal, hogy újra elinduljanak Jugoszláviába, segítsenek az ottani harcok miatt otthontalanná vált polgári lakosok mentésében. Csilla von Bocsclager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat német elnöke elmondta: az a 65 autóbusz, amely pénteken este indult el a fővárosból, önkéntes gépkocsiveztőkkel, orvosokkal és más segítőkész emberekkel, éjfélkor érkezett Barcsra. A jugoszláviai harcok miatt azonban nem folytathatták útjukat Vukovár, Vinkovci és Eszék felé, az önkéntesek többsége hazaiéit Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Schumicky András, a szeretetszolgálat főtitkára és Ugrón Imre, a szeretetszolgálat német elnökének helyettese gépkocsival elindult Eszékre, hogy tájékozódjon: önkénteseik biztonságban átjuthatnak-e Jugoszláviába és segíthetnek-e a polgári lakosság mentésében. Jelenleg az ő jelzésüket várják.