Délmagyarország, 1991. november (81. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. Nov. 21. DÉLMAGYARORSZÁG SZÁMÍTÁSTECHNIKA III. Akik legyőzték a távolságot Nem biztos, hogy elegen tudják Szegeden: ami az Árpád téri tudományegyetemi épületen belül van, az már-már eléri a világszínvonalat, de legalábbis állja az összehasonlítást a nagy nyugat-európai egyetemekkel. „Mindössze" annyi történt, hogy a JATE számítástechnikával foglalkozó oktatói, munkatársai föl voltak készülve a várva-várt lehetőségre: amint módjuk nyílt, villámgyorsan pályáztak - és nyertek; különféle programok, alapítványok, nemzetközi szervezetek pályázatai révén világszínvonalú eszközökhöz jutottak, olyan beruházásokat valósítottak meg, amilyenekről azelőtt, hosszú évekig legföljebb álmodozhattak. Most büszkén mondhatják, hogy Szegeden, de valószínűleg az országban sincs még egy hasonló fölszereltségű egyetemi intézet. Az a tény, hogy itt „készen várták" a nyitást, a jelenlegi gárdát dicséri; de közülük senki sem felejtette el, hogy az úttörő elődöknek mit köszönhet az egyetem: Kalmár László professzor érdeme, hogy az országban elsőként a JATE-n indult meg a számítástechnikai képzés - 1960-ban. Az alábbiakban igyekszünk áttekinteni, hogy az egykori, legendás M-3-as gép mai utódai hogy festenek, s mit tudnak együtt a modern eszközök és az emberek. Universitas - Város - Világ Egy információs hálózat lehetőségei „Kibernetika" - mondja a telefonközpontos, de amikor a „kiblabor" vezetőjét kérem, kijavít: nincs „kiblabor", JATE Számítóközpont az intézet becsületes neve. A szervezeti átalakítást tavaly nyáron bonyolították le. Az új szervezeti egységek és feladataik között dr. Makay Árpád egyetemi docens, a számítóközpont vezetője segít eligazodni. Levélváltás egy perc alatt Miközben mi, hétköznapi halandók szidjuk a mindenható, mert monopolhelyzetéből mozdíthatatlan postát, némely szerencsések leütnek egy-két billentyűt, végigfuttatják ujjaikat a klaviatúrán - és máris elkezdhetnek „beszélgetni" tudós kollégájukkal, üzleti partnerükkel, vagy éppen a barátjukkal, tartózkodjon bár az illető az Óperencia túlsó partján. Utópia? Tessék benyitni az Árpád tér 2.-be! Dr. Horváth Gyula egyetemi adjunktusnak egy Tempus pályázat „összehozása" ügyében három nyugati és három keleti egyetemmel kellett folyamatos kapcsolatot tartania. Egyetlen betűt sem írt le a szó hagyományos értelmében; elektronikus levelezést folytatott a partnerekkel. Bordeaux-ban, az egyetemen oktató kollégájával közösen írnak egy tudományos közleményt, ezer a megbeszélnivalójuk. Telefonon lehetetlen, ha egyikük ráér, akkor a másiknak éppen órája van, nem lehet vonalat kapni, ha lehet, nagyon drága - és a többi. Csakis a számítógép segítségével tudnak érintkezni: egyikük elküldi a maga levelét-üzenetét, aztán megy a dolgára. Néhány óra múlva megnézi a gépén, van-e már válasz... Kéziratokat cserélnek pillanatok alatt, hetekig tartó levelezési tortúrákat spórolnak meg... Időt, energiát, idegeket. Az Árpád téri házban erősen felgyorsult az idő. Mi tagadás, a kinti, e házon kívüli - a szegedi, hétköznapi információáramlás sebessége - mindösszesen egy ezreléke a házon belülinek... A Tempus és az oktatás A számítástechnikai eszközök cseréje, az új gépek beszerzése 1989-től vált lehetővé az egyetemen, azóta, amióta a nagy világcégek nyitottak Kelet-Európára. A cél világos: a szakemberképzést világszínvonalúvá kell fejleszteni. A roppant pénzigényes felzárkózáshoz persze nem elég, csak az egyik feltétel az eszközök megléte. A másik, ettől elválaszthatatlan: a tanítás anyagának és rendszerének átalakítása. Ezt a munkát már 1988-ban elkezdték a JATE-n. (Csak megjegyezzük, hogy bár a kezdetektől, 1966-tól az egyetemi számítóközpont fejlesztése ütemesen követte a KGST-színvonalat, ez egyszersmind azt jelentette, hogy folyamatosan körülbelül egy évtizedes volt a lemaradás a világszínvonaltól, ami a számítástechnikában fényévnyi távolságokat jelent.) Mostanában már előfordul, hogy a Tempus-programban részt vevő nyugati egyetemek kissé irigykedve tekintenek Szegedre... Az informatikai tanszékcsoport tavaly kettő, az idén három Tempus-pályázatot nyert meg. - A Számítóközpont, amely szervezetileg nem tartozik egyetemi karokhoz, hanem közvetlenül a rektorhoz, az oktatók, kutatók, hallgatók munkájához szolgáltatja az eszközöket. Két oktatótermünkben 8-8 IBM PC, kompatibilis személyi számítógép áll rendelkezésre; nemrégiben tudtuk berendezni a harmadik termet, ahol 11 gépen gyakorolhatnak a hallgatók, szeptemberben 14 PC-t kiadtunk a kollégiumokba, ugyancsak gyakorlás céljára. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a hallgatók létszáma: a számítástechnika tanári szak, a programtervező, a 3 éves programozó szak mellett már harmadik éve programozó közgazdász képzés is van. A nappali tagozaton ismereteim szerint most 450-en tanulnak, de vannak levelezőink is és más természettudományi szakosok is tanulnak számítástechnikát. Az informatikai tanszékcsoport szervezetileg a természettudományi kar része, két tanszéke van, a dr. Gécseg Ferenc akadémikus vezette számítástudományi tanszék, valamint a számítástudomány alkalmazásai tanszék, amelyet dr. Csirik János egyetemi tanár vezet. A tanszékcsoporton belül működik a Kalmár László Laboratórium, amely kutatóhely, dr. Hantos Zoltán tudományos főmunkatárs irányítja. Az MTA automataelméleti kutatócsoportját Gécseg professzor úr vezeti. - Az idén májusban kiépült az egyetemi számítógépes hálózat, amelyet szeptembertől a hallgatók is használhatnak. Kérem, mutassa be ezt a beruházást. - Az egyetemi hálózathoz az anyagi segítséget - természetesen pályázat útján - az Információs Infrastruktúra Fejlesztési program, röviden IIF eszközeiből nyertük. Ez az Akadémia, az OMFB és a minisztérium által alapított szervezet az utóbbi három esztendőben országos hálózatot épített ki. Ehhez az X-25 elnevezésű hálózathoz több száz intézmény kapcsolódik, a Magyar Távközlési Vállalattól bérelt vonalakat használjuk. - Milyen szolgáltatásokat tud nyújtani az egyetemi hálózat? ' - Az X-25-ös hálózat révén nemcsak a JATE, hanem Szegedről még a SZÉF, a SZOTE, az SZBK, a Gabonakutató Intézet, sőt a Deák Gimnázium is közvetlen kapcsolatot képes teremteni a világ legkülönbözőbb pontjaival. A mi szeptemberben felújított 11 gépes oktatótermünk PC-i a hálózatra csatlakoznak, központi, úgynevezett háttértároló szolgáltatja az igény szerinti programokat, adatokat. A VAX-II-es berendezést, amely ezt lehetővé teszi, szintén pályázat útján sikerült megszereznünk. Itt jegyzem meg, hogy a New York-i székhelyű The Andrew W. Mellon Foundation pályázatán is nyertünk, ebből egy VAX600(F4I0-es gépet szereztünk be, amelynek éppen a műit héten volt az installációja, most végezzük a hálózati próbákat. Ez jóval több munkahely kiszolgálására képes. Szükségünk is van rá, hiszen az egyetemi hálózat a kiépítés jelenlegi szakaszában azt jelenti, hogy a mi épületünket kábelhálózat köti össze a természettudományi kar Dóm téri, Béke-épület- és Bolyai Intézet-beli tanszékeivel, a Dugonics téri Rektori Hivatallal és az Egyetemi Könyvtárral. A legkorszerűbb, üvegszálas megoldásról van szó. Az X-25-ös hálózat budapesti központja közvetítésével azonnali kapcsolatokat tudnak teremteni a felsorolt egyetemi intézmények a világ bármely részével. - Úgy tudom, az elektronikus levelezés nagyon népszerű az' egyetemen. - Pillanatnyilag körülbelül százan veszik igénybe ezt a szolgáltatást, azok az oktatók és kutatók, akiknek a legintenzívebbek a külföldi kapcsolatai. Egy órán belül levelet válthatnak például az amerikai kollégákkal; de most dolgozunk egy még gyorsabb, beszélgetésjellegű kapcsolatteremtési lehetőségen. - A bölcsészkar kimarad a jóból? - Arra egyelőre nem volt elég pénzünk, hogy ugyanilyen gyors kapcsolatteremtést biztosítsunk az Ady téri épületben dolgozóknak is. Az eddig kiépített hálózat 8 milliós beruházást jelent, minisztériumi pályázattal jutottunk hozzá, az elektronizációs gazdasági részprogram keretében. Természetesen nem fog kimaradni sem a bölcsészkar, sem más egyetemi részleg: most tervezzük a btk, a jogtudományi kar, az űjszegedi biológiai épület, a Rákóczi téri gazdasági hivatal hálózati összekapcsolását. - De hiszen ez már-már városi hálózat! - Tulajdonképpen igen, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Universitas Egyesület létrejötte óta már nem egyszerűen tudományegyetemi szinten tervezünk. A legközelebbi célunk, hogy a világbanki támogatást is tartalmazó Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap pályázatán az Universitas négy intézménye által megnyert összeget a SZOTE, a SZÉF, a JGYTF és a JATE különféle épületeiben korszerű, X-Window munkahelyekkel felszerelt hallgatói tantermek kialakítására használjuk. Őszintén szólva csodálkozom, hogy mindmostanáig nem figyelt föl a város az ebben rejlő óriási lehetőségre: ha együttműködhetnénk, Szeged infrastruktúrája nagyot közelítene a világszínvonalhoz. - Gondolom, az új berendezések a kutatók lehetőségeit is bővítették. - Természetesen a VAX-6000 szorosabban vett kutatási célokat is szolgál, főként a rendkívül nagy számításigényű tudományterületek művelőit. Az IBM Academic Initiative program, amely egyetemi kutatások támogatására hivatott, kedvezményes beszerzést biztosított számunkra: megvásároltuk azokat a szoftvereket, amelyekkel a Közgazdasági Egyetemen elhelyezett, e program keretében beszerzett IBM-gépen is dolgoznak, ezzel lehetővé vált, hogy a mi kutatóink a pesti közvetítéssel elérjék a világot. Egyetemünkön 10 olyan kutatási témán dolgoznak, amelyekben szinte lehetetlen eredményt produkálni nagysebességű számítógépek használata nélkül. A JATE az egyetlen vidéki egyetem, amely - a közgazdasági, a műegyetem és az ELTE társaságában - résztvesz ebben az IBM felsőoktatási kutatási programban. Saját beszerzésű IBM 4361-es gépünket a helyi távközlési vállalattól bérelt vonal köti össze a pesti központtal - és a nagyvilággal. Pályázatok, támogatások 1. Elektronizációs Gazdasági Program (MMOM,FB): IBM PC munkahelyek hallgatók számára. 2. Felsőoktatási Fejlesztési Alap (MM): ETHERNET hálózat kiépítése három egyetemi épületben és üvegszálas összekötésük. 3. The Andrew W. Mellon Foundation (New York), MM, OMFB: Hálózati szerver gép (VAX 6000410) beszerzése. 4. Információs Infrastruktúra Fejlesztési alap (MTA, MM, OMFB): Az országos és nemzetközi számítógépes hálózathoz való csatlakozás kiépítése, üzemeltetése. 5. The European Communities (TEMPUS). 6. Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (Világbank): 1993-ig 12 egységes XWindow munkahelyekkel rendelkező oktatási kabinet felállítása az Universitas 4 tagjánál (JATE, JGyTF, SzÉF, SZOTE). A számítástudományi tanszéken adjunktus dr. Horváth Gyula: tőle tudom, hogy az 1988-ban elkezdett oktatáskorszerűsítés során valamennyi tantárgy anyagát megújították, s a mostani másodéveseket már az új tanrend szerint képezik. A Tempus azért is ,jól jött" Szegeden, mert a megújított képzést el sem tudták volna kezdeni, az új tárgyakat nem lehett volna tanítani' a régi eszközökkel s az oktatók külföldi tapasztalatcseréi nélkül. A szoftver tervezés, a párhuzamos programozás, vagy éppen a Szegeden teljesen hagyománynélküli robotika tanítása elképzelhetetle'b lett volna, ha nem nyerik meg a pályázatokat. Az oktatók külföldi képzése, az oktatócserék mellett tavaly már 6-7, az idén legalább 10 hallgató jut ki nyugati egyetemekre, informatikai cégekhez, kutató-fejlesztő intézetekhez. Intenzív kurzusokat tartottak külföldi szakemberek itthon is az oktatóknak. A szegedi oktatók és hallgatók 9-10 nyugati egyetemmel kerültek kapcsolatba a Tempus révén és a legkorszerűbb hardverekkel, szoftverekkel ismerkedtek meg. A Tempus az eszközök beszerzéséhez is hozzásegítette az egyetemet. Kilenc világszínvonalon álló, X-Window terminállal új oktatási kabinetet sikerült berendezni. A gyártó cég részt vesz a Tempus-programban, ezért kedvezményes áron adta a terminálokat. A Tempus-partnerek egyébként is szorgalmazzák az együttműködést az ipari vállalatokkal, s a kapcsolatok máris széleskörűek. Dr. Horváth Gyula, aki a Tempus-megbeszélések rendszeres meghívottja, valószínűleg olyan információk birtokában van, amelyek unikumnak számítanak itthon. Magam legalább tőle hallottam először, hogy francia és angol cégek magyar partnerrel vegyesvállalat alapítását tervezik Szegeden. Számítógépgyártás itthon? Nem egészen, de az alapítandó vállalat valamivel többre is vállalkozna, mint „egyszerű" összeszerelésre... A további egyetemi tervek is kialakultak mostanra: a legközelebbi fejlesztést jövőre tervezik, új szakot szeretnének indítani, a pénzügyi informatikusok képzését. A kiépített egyetemi hálózat, illetve a világbanki pályázat révén kiteljesedő Universitas-hálózat lehetővé teszi, hogy valamennyi szegedi felsőoktatási intézmény összes hallgatója egységes, alapvető informatikai képzést kaphasson. Hiszen alig van már olyan szakma, amelyben ezt nélkülözni lehetne; gondoljunk akár az élelmiszeripari mérnökökre, az orvosokra, a jogi adattárak nélkül ellehetetlenülő jogászokra - vagy éppen a bölcsészettudományok művelőire. A számítógépet nemcsak a nyelvészek képtelenek nélkü lözni immár; alighanem végleg a múltba utalhatjuk az írógépkopogtatást; aki a hazai és nemzetközi tudományos életben jelen lenni és szerepelni akar, annak „meg kell tanulni a gépet", s hétköznapi eszközként használni. Az oldalt írta: Sulyok Erzsébet Az Universitas épületei, az elektronikus hálózat tervezett csomópontjai avagy: az Universitas építi a városi információs hálózatot?