Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-14 / 241. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. OKT. 14. Községfejlesztés, tanyás jövendő Tudnivaló, hogy most és a közeljövőben mire telhet a községben. Tornaterem készül, háborús mementó felállítását tervezik. Nagyvonalú, túlméretezett elképzelések nincsenek. Nem is hiányolhatja senki. Csupán a kíváncsiság kérdezteti velem, Zákányszék múltját-jelenét fürkészve: milyen lesz vajon öt-tíz év múltával ? Bizony nem egykönnyen mondanak fejlesztési, korszerűsítési konkrétumokat a községházán. Bármennyire volt is divatja korábban a középtávú tervkoncepcióknak, fejlesztési dokumentációnak, mára a nagyvonalú rajzolatok könnyebb számonkérhetőségük miatt háttérbe szorulnak. Amiről mégis érdemes beszélni, azt taglaljuk a polgármester Gárgyán István és a jegyző, dr. Pölös Géza társaságában. Érdekes dolog kerekedik ki, akárha sommázatosan: a községfejlesztés, ha nem is szoros értelemben, de áttolódik tanyafejlesztéssé. A település önkormányzatának számolni kell majd azzal, hogy a magángazdaságok kiépülésével erőteljesebb fejlődésnek indul a tanyavidék. A jelenlegi helyzet erre enged következtetni, hiszen egy esztendő alatt a község belterületén alig 3-4 építési engedélyt kértek, míg dominánsan építenek, korszerűsítenek, bóvítenek a tanyákon. A gazdasági- és lakás funkciót hangsúlyosabban szolgáló külterületi épületek persze szándékoltan nem elszórtan újulnak. A műút mellett sorakozó tanyák tetszetősek, praktikusak és komfortosak. Egyre több helyre jut el a vezetékes gáz is, sőt a vízellátás megoldására sem kizárólag egyedileg törekednek a tanyákon élők. Nagy hiány a telefon, tanyákon, belterületen egyaránt. Ha sor kerülhet a mórahalmi központ ígért bővítése után hálózatfejlesztésre, bizonnyal a külterületi termelő gazdasággal nem csupán a helybeliek látják hasznát. A zákányszéki községterületet nézve: szükséges lenne a szolgáltatók idecsábítására. Elhatározott szándéka az önkormányzatnak a kereskedelmi, szolgáltatási vállalkozói törekvések támogatása. Ami előreláthatólag esetleg megoldható néhány év távlatában, az iskola további 3 tantermes bővítése, amellyel az oktatás hosszú távra megoldott lenne. Kellene a községben mintegy 3-4 kilométer hosszúságú pormentes aszfaltút. Talán ez se a jövő évezred tennivalója. Kétségesebb, s szinte csak suttogva említendő az 1979-ben már fejlesztési tervben szereplő szennyvíz csatornahálózat realitása. Könnyen megeshet: ez a távoli, ködbeburkolózó jövendő. Kis Újság Nem akar vetekedni nagyobb nevű, régi időkből ismert rokonával, ezért van mellette még az is: Zákányszéki. Harmadik számát élte már meg a község havonta készülő lapja. Formátuma alapján rászolgált a nevére, de nem csupán méretében. hanem tartalmában is szerény. A szó legjobb értelmében. Igyekszik mindegyik számában változatos, időtálló tájékoztatást, praktikus tanácsokat adni a helybelieknek. Szerzői, összeállítói mértéktartóan és a helybeliek igényeinek ismeretében készítik a lapot. Hat oldalon, októberben pedig „kinőve az eddigi terjedelmet", nyolc oldalon találni cikkeket, praktikus tanácsokat. Nem tudni, a községi újságok divatja nyomán, vagy éppen a versengéstól-hivalkodástól való távolságtartással indult útjára a Zákányszéki Kis Újság. Mindenesetre az önkormányzati tájékoztatás, az egészségmegőrzési, szépészeti tanácsok, a helytörténeti ismertető, a közlekedési, vásárlási információk, a település közrendjéről szóló híradás, a sport- és kulturális mini beszámolók a hasznosságra törekvést érzékeltetik. Söpörtem eleget... Mondhatná, mi több énekelheté is a nyílegyenes zákányi főutcán Erzsi néne. Mellette aztán ugyanígy fölróhatná a gereblyézést az éppenhogynem nyolcvan esztendős Fodor Miklós bácsi. Csakhogy kinek, minek mondanák, hisz a saját portájuk előtt tesznek rendet. Szó nincs hát arról, hogy a „söpörtem eleget" a „söpörjön már más is " strófával folytatódna. A munka volt az életük, s ma is az. Amit még lehet maguk végeznek. A langymeleg októberi délutánon eldiskurálunk kicsit, mire jutottak az életben. Van, úgy számíthatjuk kilencezer forint összesen, járadék, meg a feleségnek is benne a házastársi pótlék. Valahogy megvannak belőle. Ameddig valahogy is tartják magukat, elbírkóznak a hatszáz négyszögöl almáskerttel, ámbátor ki tudja meddig. Elhalad az idő egykettőre, az erő meg véle fogy. De az ember csak ne hagyja el magát, ameddig lehet. Legyen rendben az utca is, nyírva a sövény, gereblyézve a fű, söpörve a lehullott lomb. Amikor eljön a Tatáékhoz a négy unoka, a két dédunoka, biztosan a jó példát látja. Múltpörgető: Villa Sakani Szűken fél esztendeje vitára gyűltek a falubeliek Zákányszéken, hogy álljon e vissza a háború előtti elnevezés - Lengyelkápolna -, vagy maradjon a mostani. Lám, milyen érdekes a nyelv és a történelmi közelítés együttesen. A mostani bízvást mondhatni a legrégebbit jelenti. Daka Imre az általános iskola magyar-angol szakos tanára, lokálpatrióta indíttatással, mint a hely szülötte kutatta a település történetét. így, noha községmonográfiára alig telhet mostanság, s bővebb, időigényes vállalkozásra nincs mód, vázlatosan többmindent megtudhatunk a pedánsan kutakodó pedagógustól. A legkorábbi leletek az ezredik esztendőből származnak, a mostani területen késő bronzkori település nyomait találták. A Dömösi prépostság alapítóleveléből írásos nyomát leljük a helységnek. II. Béla korában tehát itt létezett Villa Sakani néven település. Ez az elsó adat nemigen él a köztudatban Zákányszéken. Azt mégiscsak sokan tudják, hogy a tanyás település hosszú időn keresztül a Zákány család birtoka volt, s a Zákányi kapitányság az Alsótanyai részhez tartozott. A török időkben szegedi polgároknak e tájon a kiemelkedő dombos részeken, az úgynevezett „högyeken" szőlői voltak. A Lengyelkápolna elnevezés a múlt századból a Lengyel család építő-gvarapító ténykedését jelzi, s a falu magját alkotta e tanyákban a Lcngyelkápolna. Tizenöt-húsz házból állott a múslt század első felében, de volt orvos, tanító, 1852-tól két tantermes iskola működött, s a vidéken az első kápolnatemplomot építtette a Lengyel család az 1840-es években. A mai templom helyén, vagy közvetlen környezetében állott a régi kápolna. A térség ezért a Lengyel tér nevet viseli. Ugyanakkor a névvel emléket állítottak a Lengyel családnak, ám a település ősi neve maradt Zákányszék. A mellékelt fotó érdekessége abban rejlik: régi fényképekre visszaemlékezve, valamint novellabcli Sebók-högy és más elnevezések azonosításával szinte bizonyosan ez volt Tömörkény István tanyája. Bóka Ferenc gazdagsága Az útról könnyen észrevenni a bepucolatlan, vöröstéglás melléképületet. Ez a támpontom ahhoz, hogy megleljem a zákányszéki gazda, Bóka Ferenc tanyáját. Mondhatnám lakásnak, majornak, gazdaságnak - a lényeg ugyanaz, itt él az a vállalkozó szellemű, homokföldön megélhetést teremtő ember, akiről sokmindent hallani. - Olyan ember nemigen van, akire irigykedő okot ne lehetne találni, de ártani nem ártok senkinek. Elkívánni való gazdagságom nincs, amiért meg a magam ura akartam lenni mindenkor, nyilván nem kelthet haragot. - Ugy tehet mondani, hogy Bóka Ferenc nagygazda ezen a vidéken ? - Nézze, a mai íjapig is bérlem a földet, amelyen gazdálkodunk a családommal. Összesen vagy ötven holdat művelünk, ez kinek sok, kinek kevés. Azt a kockázatot azért mégiscsak mi vállaltuk a családdal, hogy bérelt területen teremtünk gyümölcsöst, nem kevés pénzért. Aki bármit elkívánna a mostani, egyáltalán nem fitogtatni való állapotomból, az nyilván inemé vállalni az eltelt harminc esztendő küzdelmeit is. Úgy lenne kerek a világ. - Hallani, hogy a kisgazdapárti elnök, Bóka a birtokán hamarost cselédet is tart. - Rosszízű szóbeszéd lehet. Nem állítom, hogy amennyiben a családot a szövetkezetből, innen és Rúzsáról jogosan megillető földet visszakapjuk, akkor esetleg kevesen leszünk és kellene munkáskéz. De kérdem én, milyen gondolat az bárkitől is ma, hogy cselédet tartani, zsellért, vagy mit tudom én ? Ha szükségünk lesz dolgozókra akkor teljesen jogszerűen, bejelentve és a biztosítását fizetve alkalmazunk dolgozókat. Munkaadók és munkavállalók mindég voltak és mindég lesznek. - Ahogyan módosabbak és szegényebbek. Gazduram mire tartja magát ? amink volt új őszibarackfajták meghonosítására, telepítésére, haszonjárművek vásárlására. Nékünk a munka az életünk. - Jutnak társak a gazdaságépítésben, gyümölcshonosításban ? - Szerencsére igen. Vass Dezsőt föltétlenül említse meg, mert legjobban az ó segítsége, hozzáértése, szándéka számít. Kapcsolatai alapján tájékozódunk, hogy milyen fajtákra van szükség a piacon, értem ezalatt a külföldet is. Elhiheti, mert Ausztriába alaposan körülnéztünk: hihetetlenül leragadtunk mi a fajtakínálatunkkal. A büszkélkedve emlegetett alma- és barackfajtáink nemigen találnak vevőre. Márpedig nem Európa fog igazodni hozzánk, hanem fordítva lehet csak elképzelni. Ezért gondolkodunk és cselekszünk néhányan, akik erre figyelmet fordítunk, a lehető leggyorsabban. - Igaza lehet, ha a saját gazdaságában olyan arculatot alakít, amelyik másfelé is tetszik. De mit tegyen az, akinek nincsen hozzá kiinduló alapja ? - Szerencsésnek mondhatom magam, mert én váltig törekedtem a magángazdaság megerősítésére. A kolhozos vidékeken ennél nehezebben mehetett volna. Elismerem, aki ma kezdi a magángazdálkodást, nem egykönnyen jut dűlőre. De ezért az alaphelyzetért nem a magamfajta, előre gondolkodó, makacsul megélni akaró gazdálkodókat kell kárhoztatni. Mert ugye, mit akarok én ? Másoknak a kárát semmiképp. Az meg nem bűn, ha a saját földjeinket, a családtól elvett hektárokat vissza akarom kapni. Mégiscsak tarthatatlan: a legutóbbi időkig bérleményként használhatom a szakszövetkezetben lévő tulajdonunkat. Papíron ugyan a mienk, de hektáronként 15-16 ezer forint bérleti díjat fizetek évente. No, hát ennyit uram a mi gazdaságunkról. AZ OLDALT ÍRTA: BECSEI PÉTER - Látom, nem hagyja nyugodni a gazdagság kérdése. Akkor elmondom: itt lakunk ebben a három és fél szobás házban, az egész nagycsalád. Fiam, lányom, a vejem és menyem meg mi. Nemsokára meglesz az első unoka. Látnivaló, nem épp palotaféle körülmények vannak. Három személykocsi van a háznál. Zsiguli mindannyi, s a legifjabb hat-hét éves. Namármost, mi az amit még vagyonossághoz, gazdagsághoz, jóléthez szokás sorolni. A gazdaságunk.nem mondom, be van gépesítve, viszonylag rendesen. De ezt tfk.meg tíz év kemény munkájával hoztuk össze. Azért, hogy rendes körülmények között, amennyire csak lehet, kifizetődőn dolgozzunk. Ezért csináltattam az öt vagon befogadóterű gyümölcs hűtőházat, ezért költöttük FOTÓ: GYENES KÁLMÁN