Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-08 / 236. szám

KEDD, 1991. OKT. 8. BELPOLITIKA 3 Magyar területen masíroznak? IHWIIWIWIIIIIIliWIWilllllBWWIIIII III •MlMMMtMTM Tapogatózással fölérő kérésről tudósított a rádió lapzártakor: Olaszország elzárkózott a Szlovéniában állomásozó szerb csapatok átvonulásának engedélyezésétől; a fölvezetés szerint Murakeresztúron át, Magyarországon keresztül hagynák el az immár önmagát függetlennek tudó szlovén államot. Mintegy 2500 katonáról és hadfölszerelésről van szó. Az Országgyűlés hétfői napján napirend előtti felszólalásában Kádár Péter (SZDSZ) kifogásolta a hazánkba lépő külföldiekkel szemben folyamatosított intézkedéseket. Döntés született a HUII-as ügyosztály állományára vonatkozó előterjesztésekkel kapcsolatban: Hack Péter (SZDSZ), illetve Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP) indítványai ellenében a kormány változatát vitatják meg a képviselők. Az 1991-92 évi nagypolitikai irányelveket tartalmazó törvényjavaslat kapcsán a T. Ház több, alapvető, módosító indítvány beadására készül. Az Országgyűlés elfogadta a Vagyonügynökség munkájáról készített jelentéseket. Bűnügyi jelentésektől volt terhes az elmúlt nap. Vádat emeltek a Debrecenben túszt ejtő algériai férfi ellen. A Legfelsőbb Bíróság a törökbálinti katonák - Nagy Károly és 19 társa ­ügyében döntött: ejtették a zendülés bűntettét, s jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenségnek minősítették tettüket. Ennek értelmében csökkentették büntetésüket. Egy egész alegység - Gulácsy Gellért és 34 társa - ellen nyújtottak be vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészségen, mely szerint 200 bűncselekményt követtek el; köztük van öt hivatásos katona, ítélet született kommandós-ügyben is; a rendőri beosztásukkal súlyosan visszaélők nyereségvágyból, társtettesként gyilkosság, valamint kifosztás elkövetésében találtattak bűnösnek. Felbujtójukat is elítélték. Dán környezetvédelem Szeged: a program része A tököli repülőtér talaj- és talajvíz-tisztítási munkáit tekintette meg hétfőn Per Stig Moeller dán környezetvédelmi miniszter és magyar kollégája, Keresztes K. Sándor. Mint ismeretes, a magyar kárelhárítási tevékenységet a dánok 1,2 millió dán korona értékben segítik. A skandináv szakemberek szeptemberben már hozzá is kezdtek a munkákhoz, mégpedig a legkorszerűbb technológiákkal. A látogatás során a két miniszter a környezetvédelem, a természet­védelem, a területfejlesztés, mű­emlékvédelem terén megvalósí­tandó együttműködési megállapo­dást ír alá. A dánok eddig három fejlesztési programot fogadtak el összesen 3,4 millió dán korona értékben. Ennek része az említett tököli munka, valamint a bőrgyári hulladékok csökkentése, illetve Szeged szennyvíztisztításának korszerűsítése. További progra­mokat is előkészítenek, így a dán szakemberek segítséget adnak a dél-alföldi ivóvízben található arzén csökkentéséhez, az országos zajmérő rendszerhez, valamint miskolci ipari és kommunális hulladékrendszer kialakításához. A legjobb házasságot is fel szokták bontani A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja hétfőn tájékoztatóra hívta az újságírókat, és a frakció új szóvivője, Ómolnár Miklós kilátásba helyezte: a sajtótájékoztatók ezentúl rendszeressé válnak. A szóvivő hangsúlyozta: a koalíciós tárgyalások témaként szerepeltek a hétfő délelőtti frak­cióülésen, mégpedig részint annak a nyilatkozatnak a szellemében, amelyet a képviselőcsoport több­sége két héttel ezelőtt írt alá. A frakció fontosnak tartja a koalíció magasabb szintre emelését, a koalíciós együttműködés rendsze­resebbé tételét, az eddig sokszor elmaradt tájékoztatást, a döntési mechanizmusok és a felelősség pontos meghatározását. A kisgazda képviselők nem tartják kielégí­tőnek a ma érvényes koalíciós megállapodást, amelynek követ­keztében a hárompárti koalíció létrejött. Torgyán József úgy fogalmazott: írásban kívánják rögzíteni a részletes új megálla­podást, mert ez felel meg a nyugat-európai gyakorlatnak. A frakció megerősítette Zsíros Géza delegálását a tárgyaló küldöttségbe. Ezt a pártelnök a frakció és az elnökség közötti egységre törekvés bizonyítékaként értékelte. Mint ismeretes, a kisgazdákat Torgyán József, Németh Béla főtitkár, Cseh Sándor ügyvezető alelnök, Pásztor Gyula és Zsíros Géza fogja kép­viselni. Torgyán József megismételte többször hangoztatott álláspontját, hogy a kisgazdák részvételi aránya a kormányzásban nem felel meg választási eredményeiknek. Hozzá­tette: a kulcspozícióknak széles skálája, és jelenleg az FKgP csak szűk körben vesz részt a hatalom gyakorlásában. A kisgazdák csak akkor érdekeltek a koalícióban való részvételben, ha a tárgyalásokon a rendszerváltás kérdéseiben meg tudnak állapodni. Ezt a kérdést első napirendi pontként fogják felvetni. Egy kérdésre válaszolva a párt­elnök kifejtette: még a legjobb házasságot is fel szokták bontani, ha megváltoznak a körülmények, azaz nem biztos, hogy mindig csak többségi kormány lehet uralmon. Mivel a jelenlegi koalíció nem felel meg a nyugat-európai gyakorlat­nak, ezért a valóságos többségi kormányzás lehetőségét szeretné kialakítani. A kisgazdák már a koalíciós tárgyalások kezdetén meg kívánnak állapodni egy ütemterv­ben, amelyben meghatároznák a megbeszélések befejezésének időpontját is. Ez „a legrosszabb esetben" egybeesne a Parlament őszi ülésszakának végével. A megállapodás létrejötte a pártelnök szavai szerint nemcsak a kisgazdák érdeke, hiszen a beterjesztett gaz­dasági törvényeket a párttal nem tárgyalták meg, tehát azokról a képviselők az FKgP koncep­ciójának megfelelően fognak sza­vazni. Torgyán József hangsúlyoz­ta: A koalíciós tárgyalásokon elsősorban elvi és nem személyi kérdéseket kívánnak tisztázni. KÖZÉLETI NAPLÓ MA 18 SZABÓ FERENC, a 23. számú választókerület képviselője 17 óráig lakossági fogadóóárt tart a Rókusi Általános Iskolában. KATONA GYULA, a 13. számú választókerület képviselője 16-18 óráig tart lakossági fogadóórát a vízművek Tisza Lajos körúti székházában (szerdán is). Legújabbkori népvándorlás A Keletről egyre erősödő be­vándorlás megfékezésére Nyugat­Európa új megoldással fog pró­bálkozni: tömeges segélyakciókkal próbálja majd javítani, stabilizálni azon országok gazdasági helyzetét, ahonnap kivándorol a lakosság jórésze - írja az AP hírügynökség elemzésében. Nyugat-Európában a bevándor­lási ügyekkel foglalkozó hatósá­gok mostanra már világosan lát­ják, hogy jobb a megelőzés, mint a gyógymód. Tavaly félmillióan érkeztek Európa keleti feléből a nyugatiba, s az előrejelzések sze­rint a folyamat erősödni fog. A Szovjetunióból az elkövetkező tíz évben várhatóan 6 millióan akarnak majd áttelepülni Nyugat-Európába. A 12 tagállamú Közös Piac bevándorolt lakossága jelenleg 8 milliónyi. A nem Nyugat-Európá­ban születettek aránya Német­országban a legmagasabb, a lakos­ság 5,2 százaléka. A második he­lyen Franciaország áll 3,8 száza­lékkal. A tömegével érkezők egyre nagyobb terheket rónak a már amúgy is túlfeszített szociális segélyhálóra, így aztán a beván­dorlókkal szemben több nagy­városban egyre hevesebb az ellenérzés, szélsőséges, jobboldali csoportok etnikai összetűzéseket provokálnak. Mindemiatt a beván­dorlás kérdése mind fontosabb helyet kap a Közös Piac tárgyalá­sainak napirendjén, ám egyelőre még senki sem tudja pontosan, mekkora segélyre volna szükség a folyamat eredményes megfékezé­séhez, és miként lehetne velük eredményt elérni. A hetvenes évek elejéig a nyu­gat-európai országok viszonylag nyitottak voltak a bevándorlók iránt, mivel szükség volt olyan munkaerő­re, amely elvégzi a nyugat-európa­iak által lealacsonyítónak tartott munkát. Az utóbbi másfél évtized­ben azonban a legtöbb közös piaci tagállam szigorúan korlátozta a bevándorlást, mi több, segélyekkel ösztönözte a bevándoroltak visz­szaáramlását. Emiatt a kelet­európai országok kormányai értetlenül állnak a jelenséggel szemben. Hiszen a Nyugat hosszú időn át azért ostorozta őket, hogy adják meg állampolgáraiknak a szabad kivándorlás jogát, amint viszont ez bekövetkezett, egyre „zárkózottabbá" vált a Nyugat. Határzár Tízezreket fordítottak vissza határainkról az elmúlt héten, mert nem volt megfelelő fedezetük a magyarországi tartózkodásra, pontosabban csaknem üres zsebbel érkeztek hozzánk. Sokan üdvözölték ezt a Nyugaton korántsem szokatlan magyar kezdeményezést, de ellenzői is voltak a derült égből villámcsapásként érkező szigorításnak. Az utóbbiak elsősorban talán azt nehezményezték, hogy az intézkedés mindenféle előzetes bejelentés nélkül, gyakorlatilag az országúton lepte meg az - igaz, néha-néha seftelő- érdekelteket. De lehet-e ezt egyáltalán másképp? A záhonyi határőrparancsnok jutott eszembe, akivel a közelmúltban, Ukrajnába indulva sikerült beszélgetnem. Minden negyedév, év, legutóbb már hónap végén megbénult a forgalom a határállomáson, s egyszerűen csak azért, mert minden naptári fordulónaptól szigorítást vártak a hozzánk igyekvők. Huszonötödike után már mozdulni sem lehetett Záhonynál. Ha a mostani intézkedés előtt a keleti kapu határőrparancsnokát kérdezik - aki talán szakértőnek minősíthető ebben a témában -, bizonyára titoktartást javasolt volna. (Az más kérdés, hogy a visszafordítottak tényleges számát miért kellett sokáig agyonhallgatni.) Naponta kérdezhetjük a kormányszóvivőt: mikorra várható a forintleértékelés, faggathatjuk az országos vámparancsnokot: meddig hagyják számla szerint vámoltatni a nyugatról érkező (hazahúzott) autókat, érdeklődhetünk a benzináremelés határnapjáról. Nem fogunk őszinte választ kapni. Még akkor sem, ha másnap esetleg valaki pirulni kényszerül ország-világ színe előtt. Mert ilyen a politika, s mára ilyenné vált a gazdaság is, a határzár kérdésében pedig már alaposan összekeveredett mindkettő. KOVÁCS Már 46 ezer... Pénteken nulla órától vasárnap éjfélig 27 ország 46 ezer állam­polgárát küldték vissza a határ­őrök, mert nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű pénzzel, illetve a szükséges okmányokkal ­közölte hétfő reggel a határőrség szóvivője. Krisán Attila hozzátette: a legtöbb visszaküldött román állampolgár, de pontos számot nem közölt. A hét végén egyébként újabb 279 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes védelmet a magyar határőrségtől. Hazánkban jelenleg már több mint 35 ezer Jugo­szláviából menekült tartózkodik. Ugyancsak a hétvége krónikája: elfogtak két jugoszláv fegyver­csempészt. Emlékeztető. Csongrád megye keleti határain - Makó városában. Magyarcsanád, Apátfalva és Kiszombor községekben - a romániai munkavállalók (inkább -keresők...) hada időzött az elmúlt hetekben. Az önkormányzatok jelzései egyértelműek voltak: félnek a tincshangulat kialakulásától, tekintettel az idénymunkák múltára; a fedél nélküliek erdősávok, csatornák mellett éjszakáztak, nőtt a kiderítetlen bűnesetek száma és veszélyben volt a kertek termése. A tisztálkodással (érthetően) kevesett törődő, határ menti munkakeresők szempontja: itt, a legrosszabban fizető helyeken is legalább háromszorosát kereshették az otthoninak. A közeledő tél előtt félő volt, hogy állandósul ez a törvényen kívüli állapot - annak a következményei pedig kiszámíthatatlanok. Jön a szelektív ellenőrzés Joghézagban vámolunk - Ma mindenki a nyugatról érkező autók számla szerinti vámo­lásáról beszél, azt azonban kevesen tudják, hogy ez a GATT-hoz való csatlakozásunk miatt alakult így. Egyébként bármelyik vámos mond­hatná, hogy nem fogadja el a szám­la értékét, de nem teszi, mert egy közepes kvalitású ügyvéd is azonnal megtámadná. Gyakorlati­lag egy joghézagot használnak ki a kft.-k, a változtatáshoz azonban törvénymódosításra lenne szükség. - Mikorra várható változás? - Gépkocsifronton, tudomásom szerint, egyelőre minden marad a régiben, a januártól érvényes vál­tozásokból pedig kevés konkrétum ismert. Már a negyedik ötéves terv előirányzott egy szigorúbb vámtör­vényt, ami azóta is késik, így az sem mond sokat, hogy a parlament '92 első félévében tervezi tárgyalni az újat. A jelenlegi rendszert sem tartom nagyon rossznak, bár Szege­den nem mindig ugyanakkora a vám, mint az ország másik csücs­kében. - Kiskapuk mindenütt találhatók. - A jövőben ez mindenképpen változik, a totális helyett szelektív és bizalmi elvre épülő lesz a vámellenőrzés. Ma minden vállal­kozónak állampolgári joga hülyé­nek lenni, vagyis az ügyeskedőket a vámosoknak kell fülöncsípni, hiszen felelősségük csak nekik van, ők szabják ki a vámot. Ezután nem lesz mindig ellenőrzés és ha az ügyfél megbízható, időben fizet, csak szúrópróbaszerűen nézik meg. - Ez így működik már valahol? A vámról egykor azonnal a kétkazettás magnó, a videó vagy a személyi számítógép jutott eszébe a nyugaton kalandozó bevásárlóturistának. Sikert aratott barátai körében az a leleményes csempész, aki a mélyhűtő belsejében egy hi-fi tornyot is hazavarázsolt, - természetesen vámmentesen. Valamikor, sajátos vámmentességünkkel mi tanítottuk meg számítógépet (szét)szerelni az osztrákokat. Mára a hőskorból semmi sem maradt. A vám napjainkban - a hétköznapi ember számára - elsősorban talán az autóvámot jelenti. Természetes, hogy erről kérdeztük elsőként az elmúlt hétvégi „Külker '91..." konferencia egyik előadóját, a KOPINT-DATORG vámfejlesztési igazgatóját, Dómján Lászlót. - A német-cseh határon van egy átkelő, évi százezres kamion­forgalommal. Ott mindössze a kocsik egy százalékát ellenőrzik, valamint a közeli vámudvarban még további tíz százalékot. Az utóbbiban két speditőr dolgozik, megfelelő vámos végzettséggel és csodák-csodája, nem korrumpál­hatók. Az első lebukásnál elveszí­tenék a vámkezelési jogot és azután a kamionosok már egy másik udvarba kanyarodnának be, ahol mindent egy füst alatt intéz­hetnének. - Melyik ország rendszerét irigyli leginkább? - Talán a franciákét, ahol az ügy­fél maga ajánlkozik vámkeze­lésre egy számítógép termináljánál. A gép közölheti: nem kíváncsi az árura, ami természetesen így vámkezeltnek minősül. Egy másik változat: ha a tisztviselő nem ér oda három órán belül - például egy romlandó hússzállítmányhoz -, a tétel ellenőrzöttnek tekinthető. A sorban csak a harmadik lehetőség a valóságos vámkezelés. - Azt mondják, nálunk a vám­hivatal éppen úgy szalad a pénze után, mint a társadalombiztosítás. - Azért javult a helyzet, mióta itt is bevezették az elrettentő bün­tetőkamatot. Tavaly kifizetődő volt a vámnak tartozni, idén már olcsóbb a bankoktól hitelt kérni. Ennek köszönhető, hogy az egy évvel ezelőtti 45 milliárd forintos kintlevőség mára a felére csökkent. A tartozás 60 százaléka mögött egyébként mindössze 30 nagy­vállalat áll, ami egyben az általános magyar likviditási helyzet tü­körképe is. - Mikor lesz a mainál több zöldfolyosó az utasforgalomban? - Szerintem lényegében már ma is mindenütt ilyen az ellenőrzés, csak az elnevezés hiányzik még. Másképp lesz, ha elkészül az új vámtörvény, ami majd alapként funkcionál és csak a felső szinten rögzít egy szűk ellenőrzési kört. Lefelé ezt lehet bővíteni, mégpedig tetszés szerint, a területi sajátos­ságok figyelembevételével. Magya­rul: Röszkén a török irhára és a jugoszláv alkoholra terjesztik ki a vizsgálatot, Hegyeshalomnál az elektronikai cikkeket ellenőrzik majd alaposabban, máshol az aranyra figyelnek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom