Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. OKT. 7. A HÉT PANEK JÓZSEF A kis országok politikai felértékelődésén túlmenően Magyarország egy háborús és válságövezet kellős közepéről olyan tényezővé lépett elő, amelyet minden világpolitikai fórumon figyelembe vesznek: kedden a jugoszláv témában, valamint a magyar kisebbségek ügyében Antall József beszédét hallgatta az ENSZ-közgyűlés, ettől kezdve pedig péntekig az amerikai politika formálói tájékozódhattak elsőkézből az európai helyzet magyar-jugoszláv, illetve magyar-szovjet vonatkozásairól. Volt miről véleményt mondania a magyar miniszterelnöknek. (Tisztázódtak a játékszabályok) Van már hadüzenet a jugoszláviai háborúban, és ezzel a harcok elvesztették polgárháborús jellegüket: nem két (vagy több) politikai irányzat küzd egymással, hanem két (vagy több) ország fegyveres ereje. Hétfőről keddre virradó éjjel véget ért a jugoszláv válság legutóbbi, némileg csendesebb időszaka, amikor a szembenálló felek - ímmel-ámmal ugyan - de tartották magukat a sokadik fegyverszüneti megállapodáshoz, melyet rendkívüli módon a két „vezér" Kadijevics nemzetvédelmi miniszter és Franjo Tudjman horvát elnök hirdettek ki. A jugoszláv fegyveres erők vezérkara ultimátumot intézett Horvátországhoz, közlöltc, hogy támadó hadműveletekbe kezd a Horvát Köztársaság területén. Minden elfoglalt katonai objektumért a jugoszláv hadsereg Horvátország egy létfontosságú létesítményét fogja támadni - szólt a hadüzenet, és hogy a szerb erők betartották fenyegetőzésüket, bizonyítják a következő napokon fellángolt harcok. Megkezdődött az átfogó, mindent elsöprőnek gondolt hadművelet, melyet mindenki várt már ugyan, mégsem remélte ilyen közelinek senki. A katonai célpontok: Vukovár, Pakrac, Vinkovci, és a dalmát tengerpart egész hossza, beleértve a nagymúltú déli üdülőhelyet, Dubrovnikot is. Dubrovniknél a szerbek alighanem túl is teljesítették a hadüzeneti fenyegetést, mert a fürdőhelyen sem komolyabb helyőrség, sem más katonai objektum nem található (kivéve talán a nemzetközi repülőteret, melyet péntek estére el. is foglalt a hadsereg), viszont megfelel a hódító propagandának. A hét végén még mindegyik ostromgyűrűbe vett célpont tartotta magát. (Mi kell egy puccshoz?) Előbb keddre, majd szerdára volt kihirdetve a jugoszláv államelnökség rendkívüli ülése, a hadüzenet azonban - vélték a függetlenedni kívánó köztársaságok vezetői - fölöslegessé tette a megjelenést, így csütörtökön csak a négy szerbhű tag jelent meg az értekezleten. A többiek távollétében - a jugoszláv alkotmány előírásaival szöges ellentétben - határozatot hoztak, mely immár szentesíti a hadsereg különháborúját, egyúttal pedig a fegyveres erők irányítását a nemzetvédelmi miniszter kezébe adták, aki ugyanaz a Kadijevic, aki az ultimátumot kiadta. Ezzel a lépéssel Jugoszlávia megszűnt létezni nyilatkozta később Stipe Mesic soros szövetségi elnök - mert a hadsereg nyíltan is Szerbia oldalára állt. A döntésnek lett még egy következménye, ami csak pénteken, a hágai jugoszláv békekonferencia újabb ülésén derült ki: Loncar szövetségi külügyminiszter és Markovié szövetségi kormányfő már nem tárgyalóképes. Jugoszláviában az egyetlen tárgyalóképes hatalom jelenleg a hadsereg, az viszont nem tárgyal, hanem támad. (A teljhatalom alkalma) Ha már így alakult, Veljko Kadijevic tábornok nem hagyta kihasználatlanul a remek alkalmat: a csonka államelnökségi ülés neki kedvező határozata nyomán támadásba lendült politikai síkon is. Pénteki nyilatkozatában már hitszegőknek és gyáváknak nevezte a neki ellenálló szövetségi politikusokat, s szabad kezet érezve az alkotmány elbírálásában is, „politikai rendkívüli állapotot" vezetett be, vagyis „életbe léptek azok a normák, amelyek ilyen körülmények között a mozgósításra és az ország védelmére vonatkoznak". A nemzetvédelmi miniszter gyors harci sikereket ígért a mozgósított szerbeknek, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy aki a mozgósítás alól kivonja magát, statáriális hadbíróság elé kerül. Ez a mondat a lehető legkellemetlenebbül érinti mind a vajdasági magyarokat, mind a már Magyarországra menekült jugoszláv állampolgárokat, hiszen ez előbbieknek semmi közük a viszálykodáshoz, utóbbiak pedig nem mehetnek haza veszélytelenül. (Magyarok a román kormányban?) A hét másik, számunkra is fontos eseménye az új román miniszterelnök kijelölése volt. Theodor Stolojan, akiről megírtuk, hogy negyvennyolc éves, közgazdász, és egy ideig Petre Román kormányában is szerepet vállalt mint pénzügyekkel foglalkozó államminiszter, megkezdte kormányalakítási tárgyalásait. Csütörtökön a magyar párt, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének köldöttségét fogadta. Mint ismeretes, az RMDSZ korábbi, kolozsvári tanácskozásán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy részt vesz az újabb választásokig felálló román kormányban, ehhez azonban feltételeket szabott. Theodor Stolojan tudomásul vette a magyarok feltételeit (a nemzetiségi minisztérium azonnali felállítása, bizonyos alkotmánytézisek felülvizsgálata, világos gazdasági és pénzügyi elvek érvényesítése mindenkire), de a nemzetiségi minisztérium felállítását az ideiglenes kormányzási időszakra nem tartotta célszerűnek. Az RMDSZ kidolgozott elképzelései között az szerepel, hogy egy tárca vezetését (ez lenne a vitatott nemzetiségi tárca) és több államtitkári posztot vállalnának, hiszen szakértőik révén járatosak az oktatásügy, a művelődésügy - Romániában külön minisztérium foglalkozik az oktatással és a művelődéssel -, az. igazságügy és a földművelődésügy területén. Összehasonlítva a magyarok feltételeit a többi ellenzéki pártéval, azok töbhrfielyen összecsengenek, ez azonban még nem garancia arra, hogy olyan egységkormány alakul, melyben az RMDSZ presztízsveszteség nélkül részt tud majd venni. A magyar államtitkári posztok és miniszteri tárca legfőbb feltétele természetesen továbbra is az, hogy a megalakuló kormányban ne kapjon szerepet egyetlen szélsőséges nacionalista párt sem. Hármas út az EK-tagság felé A Szovjetunió társult tagságot kapott a Nemzetközi Valutaalapban, miután az erről szóló okmányokat Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Michel Camdessus IMF-elnök Moszkvában aláírták. Az egyezmény értelmében a társult tagság hitelekre nem jogosít, de Moszkva és a köztársaságok külön is technikai jellegű segítséget kaphatnak, illetve hamarosan IMF-szakértők érkezhetnek az országba, hogy állandó tanácsadási szolgálatuk révén felgyorsulhasson a piacgazdálkodás alapjainak kiépítése. A magukat „nemzeti irányultságúnak" valló politikai pártok és mozgalmak szervezésében az „egy és oszthatatlan Szlovák Köztársaság" követelésének jegyében tartottak nagygyűlést szombat délután a dél-szlovákiai Komáromban. A túlnyomórészt magyarok lakta városban rendezett megmozduláson a csehszlovák hírügynökség jelentése szerint csak ezren-ezerötszázan jelentek meg. Litvánia pénteken ígéretet tett Lengyelországnak, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a balti köztársaságban élő lengyel kisebbség jogait - közölte a PAP lengyel hírügynökség. Az eddigi nemzetiségi viták miatt Lengyelország nem volt hajlandó aláírni a lengyel-litván kétoldalú kapcsolatokat szabályozó közös nyilatkozatot. Jézus is száműzött volt hazájából, politikai menekült: az egyháznak ezért is szívén kell viselnie a menekültek kérdését - jelentette ki II. János Pál pápa, akinek beszédével zárult tegnap a menekültek ügyéről a Vatikánban rendezett nemzetközi konferencia. Beszédében a pápa úgy fogalmazott, hogy a gazdagabb nemzeteknek meg kell osztaniuk a szegényebbekkel azt, amijük van, s nem alkalmazhatnak megkülönböztető intézkedéseket. Hármas csúcstalálkozó / Állásfoglalás a NATO-kapcsolatokról Krakkóban szombaton késő este nyilvánosságra hozták a magyar, a cseh és szlovák, valamint a lengyel külügyminiszter közös állásfoglalását országainknak a NATO-hoz fűződő kapcsolatairól. Az állásfoglalás szerint a Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint a Lengyel Köztársaság külügyminiszterei a három ország legfelsőbb vezetőinek 1991. október 5-én és 6-án tartott csúcstalálkozója alkalmával értékelték országaik kapcsolatait és e kapcsolatok távlatait az északatlanti szövetséggel. Megelégedéssel állapították meg, hogy e kapcsolatok eddig megfelelően épültek, ugyanakkor a Közép- és KeletEurópában, valamint a Balkánon zajló események szükségessé teszik, hogy országaik kapcsolatait a NATO-val minőségileg magasabb szintre emeljék. Európában nincs helye a biztonság különböző típusainak és fokának - a biztonKrakkóban vasárnap délelőtt megkezdődött a hármas - csehszlovák-lengyel-magyar - csúcstalálkozó. Előzőleg Antall József magyar miniszterelnököt és Václav Havel csehszlovák államfőt a krakkói Fórum Szálló bankett-termében Lech Walesa lengyel köztársasági elnök üdvözölte, majd a csúcstalálkozóra érkezett delegációk a történelmi Wawel egykori királyi várpalota katedrálisában misén vettek részt. ságnak mindenki számára azonosnak kell lennie. Közös véleményük, hogy a diplomáciai kapcsolattartás eddigi rendszerét lényegesen ki kell szélesíteni, arra törekedve, hogy Magyarországot, a Cseh és Szlovák Köztársaságot és Lengyelországot közvetlenül bekapcsolják a szervezet tevékenységébe. E vonatkozásban üdvözölték az Egyesült Államok és Németország külügyminiszterének, James Bakernek és Hans-Dietrich Genschemek október 2-án tett nyilatkozatát és örömmel állapították meg, hogy a nyilatkozatban elhangzott javaslatok teljes mértékben megfelelnek a NATO, valamint Magyarország, a Cseh és Szlovák Köztársaág és Lengyelország közötti együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseiknek. A három ország miniszterei nagyra értékelnék, ha ezek a javaslatok tükröződnének majd a NATO soron következő római csúcstalálkozójának határozataiban és kifejezik országaik készségét arra, hogy a lehető leghamarabb megkezdjék tárgyalásaikat e javaslatok gyakorlati megvalósításáról. • A gazdasági tárgyalásokról szóló beszámoló szerint a három országban folyó gazdasági reformok az Európai Közösségbe való integrálódás irányába mutatnak. Ennek során hasonló nehézségekkel kell megküzdeni, mint például a szovjet export radikális csökkenésével. Mielőbb dinamizálni kell az egymás piacaira való bejutást, ezért a külgazdasági miniszterek már a jövő hónapban találkoznak Varsóban a még meglevő kereskedelmi korlátozások mielőbbi felszámolása végett. Munkacsoportot hoznak létre a pénzügyminisztériumok és a jegybankok részvételével olyan kérdések megoldására, mint a kettős adóztatás elkerülése és közös kereskedelmi bankok támogatása. A csúcstalálkozó vasárnap este Antall József magyar kormányfő, Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel elnök záróbeszédével, illetve az okmányok aláírásával ért véget. / Altalános mozgósítás Horvátországban Mint Tudjman elnök nyilatkozában hangsúlyozta, a Hágában a harcok beszüntetéséről született pénteki megállapodás ellenére a jugoszláv hadsereg fokozta támadásait Horvátország ellen. Ezért folytatta a köztársaság tmmmmm elnöke - a mostani helyzetben minden erőnket mozgósítani kell egy védelmi háborúra. A jugoszláv hadsereg és a szerb önkéntesek vasárnap reggelre elérték a szlavóniai Vukovár belvárosát, ahol napok óta heves utcai harcok zajlottak. A horvát gárdisták egy része igyekezett tartani magát, sokan azonban a csatornákon keresztül Franjo Tudjman horvát elnök azonnali és általános mozgósítást rendelt el vasárnapra virradóra -jelentette az AFP és a Reuter, és több más hírügynökség szombaton Zágrábból. A francia és a brit hírügynökség szerint a horvát elnök szombaton késő este a televízióban jelentette be a mozgósítást. próbáltak menekülni, illetve új harcállást találni. A horvát rádió közlése szerint a szlavóniai várost a jugoszláv haderő ismét bombázta; sokan megsebesültek a támadásokban. Kemény harcok kezdődtek a Vinkovci felé vezető útvonalon is: ezt a jelentős szlavóniai horvát védelmi központot is el akarják foglalni a szerb erők. Zágrábban vasárnap délelőtt újra megszólaltak a légvédelmi szirénák - ez volt az ötödik légiriadó két napon belül. A zágrábi rádió arról tudósított, hogy Károlyváros kör'""""""R zetében is heves harcok vannak, és hogy Dubrovniknél sem szüneteltek a hadműveletek. A Crna Gora-i rádió vasárnapi jelentése szerint a jugoszláv hadsereg alakulatai elfoglalták a Dubrovnik közelében levő Cilipi repülőteret, amelynek bevételét korábban már jelezték egyszer. A horvát erők a rádióközlemény szerint „pánikszerűen" menekültek: sok halottjuk és sebesültjük van. Határ- és hírzárlat Felsőbb utasításra nem közölhetek arról adatot, hogy a szigorított határátlépés bevezetése óta eddig hány külföldit kellett visszaküldeni a határról - közölte szombat délelőtt az MTI érdeklődésére a BM Határőrség szóvivője. Zubek János csak annyit árult el a hírzárlatról, hogy azt még péntek délelőtt rendelték el diplomáciai okokra hivatkozva. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a túloldalon bizonyára nyilvánosságra hozzák a visszaküldöttek számát, csak annyit jegyzett meg, akkor várhatóan mi is közzétesszük statisztikánkat. A szóvivő egyébként nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni azt az MTI-értesülést, hogy a pénteki nap folyamán összesen mintegy 15 ezer külföldit küldtek vissza a határról. Leszerelési javaslatok Gorbacsov méltó választ adott A szovjet elnök bejelentette, hogy megsemmisítik a taktikai atomrakéták robbanófejeit, a tüzérségi atomlőszereket, a légvédelmi rakéták atomtölteteit, valamint a felszíni hajókon, a tengeralattjárókon és a haditengerészet földi légelhárító egységeinél lévő taktikai atomfegyvereket központi raktárba szállítják. Javasolta továbbá, hogy a haditengerészet összes, még fennmaradó taktikai atomfegyverét egyidejűleg semmisítsék meg. Hasonló lépést a taktikai légierőnél is üdvözölne. Egyben felhívja a többi atomhatalmat, hogy csatlakozzon a szovjet és amerikai kormányzatnak a taktikai nukleáris fegyverek csökkentése terén tett lépéseihez. Moszkva a stratégiai atomfegyverek terén is jelentős kötelezettségeket vállal, figyelembe véve az egyoldalú amerikai lépéseket. E A Szovjetunió megsemmisíti taktikai atomfegyvereinek egy részét, tovább csökkenti stratégiai robbanótölteteinek számát, egyéves moratóriumot hirdet az atomrobbantásokra és 700 ezer fővel leépíti hadseregét. Ezt Mihail Gorbacsov szovjet elnök jelentette be szombaton késő este a szovjet televízióban. A több egyoldalú lépést is tartalmazó javaslatcsomagban a szovjet vezető George Bush amerikai elnök múlt heti leszerelési indítványaira adott választ. Gorbacsov közölte, hogy telefonon tájékoztatta az amerikaíelnököt a döntésről és Bush rendkívül pozitívan értékelte az indítványokat. szerint a nehézbombázók harckészültségét megszünteti, akárcsak az amerikai fél; felhagy a nehézbombázók taktikai atomfegyvereinek és az interkontinentális rakéták továbbfejlesztésével, nem növeli azok földi kilövőállásainak számát, kivon a forgalomból ötszáz ilyen rakétát. A START-szerződésben vállaltakhoz képest további ezer atomtöltet leszerelését vállalják. Közölte, hogy az új összetételű Legfelsőbb Tanács első ülésén napirendre kerül a szerződés ratifikálása. Bejelentette továbbá, hogy a Nyugat félelmének eloszlatására központi ellenőrzés alá vonják a stratégiai atomfegyvereket. A szovjet elnök közölte, hogy szombattól kezdve egyéves moratóriumot hirdetnek az atomrobbantásokra és kifejezte reményét, hogy a többi atomhatalom is csatlakozik ehhez. - Amellett vagyunk, hogy megállapodjunk az Egyesült Államokkal az atomfegyverekhez szükséges hasadóanyagok gyártásának mielőbbi beszüntetéséről - mondta. Kijelentette, hogy Moszkva kész tárgyalásokat kezdeni Washingtonnal az atomtöltetek tárolását és szállítását elősegítő biztonságos és környezetkímélő módszerek bevezetéséről. Gorbacsov annak a véleményének adott hangot, hogy az összes atomhatalomnak egyidejűleg be kellene jelenteni: elsőként nem alkalmaz atomfegyvert, mint ahogy azt a Szovjetunió már megtette. Végül üdvözölte az amerikai vezetésnek azt a tervét, hogy félmillióval csökkenti az amerikai hadsereg létszámát. Válaszul a Szovjetunió kész hétszázezer fővel csökkenteni a saját hadseregét mondta a szovjet elnök.