Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

KEDD, 1991. OKT. 1. A VÁROS 7 Rendhagyó szülői értekezlet Különleges eseménynek adott otthont a közelmúltban a Forrás Szálló. Ritkaság, mondhatni egyedi eset, hogy gyerekorvosok kis pácienseik szüleit meghívják egy egész napos konzultációra. Magyarán: időt szakítanak a gyermekük betegségével kapcsolatos valamennyi tudnivaló átadására, a számtalan nyugtalanító kérdés megválaszolására, a szülők lelkének gondozására. Mindarra, amire köztudottan nincs idő a rohanó hétköznapok rendelési idejében. A SZOTE Gyermekklinikájának adjunktusa, dr. Szűts Péter immáron második alkalommal szervezte meg a veleszületett pajzsmirigy-elégtelenségben szenvedő gyermekek szüleinek találkozóját. Ez az esemény adta apropóját, hogy a Magyarországon mindössze két egészségügyi intézményben - a SZOTE Gyermekklinikáján, illetve a budai gyermekkórházban - végezhető pajzsmirigy-szűrővizsgálat fontosságáról, illetve e kevesek által ismert betegségről kérdezzük az adjunktus urat. - Miért oly fontos az újszülöttek pajzsmirigy száré se ? - A veleszületett pajzsmirigy rendellenesség, ha időben nem veszik észre, a csecsemőkorban súlyos, visszafordíthatatlan károso­dást okoz az agyban, aminek következménye: szellemi vissza­maradottság. Az újszülötteknél e betegségnek nincs külsőleg látható, nyilvánvaló tünete, s csak három hónapos korban mutatkoznak a klinikai tünetek. A gyógyítást ekkor elkezdeni már késő, hiszen az agy addigra már károsodik. Éppen ezért már a születést követő ötödik-hatodik napon kell elvé­gezni a pajzsmirigy szűrővizs­gálatot. - Ez azt jelenti, hogy Magyar­ország valamennyi újszülöttjét megszűrik? - A körzeti védőnők az újszülött hazatérése előtt vért vesznek a csecsemőtől és ezt a vérmintát el­küldik a klinikánkra, ahol a dr. Havass Zo/rán-vezette anyagcsere­laboratóriumunkban elvégzik a vérminta műszeres vizsgálatát. Ha a megengedettnél nagyobb értéket találnak, akkor a bizonyosság kedvéért még egy mintavételt kérnek, s ha ez is kóros pajzsmi­rigyműködést mutat, akkor azonnal értesítjük a szülőt, hogy gyermekét hozza el a szakrendelésünkre. - Magyarországon évente 120-130 ezer gyermek születik, s mindössze két intézményben végzik e szűrővizsgálatot. A szegedi klinikára mennyi munka hárul? - A mi körzetünk Tolna, Ba­ranya megye és az egész keleti országrész. A szűrővizsgálatok nálunk '85 óta folynak, s ez idő alatt évente 60-70 ezer szűrést végeztünk. Az elmúlt hat esztendő alatt 84 beteget találtunk. - Az időben diagnosztizált veleszületett pajzsmirigy rendelle­nesség sikerrel gyógyítható? - A szintetikusan előállítható L-Thyroxin Henning nevű gyógy­szer biztosítja a szervezet számára azt a hormont, ami a pajzsmirigy normális működését lehetővé teszi. Az eredményes gyógyításra bi­zonyság, hogy az SZOTE Idegklinikájának pszichológusa, dr. Bencze Erika éppen a napokban vizsgálta meg azokat a gyerekeket, akiket hat évvel ezelőtt szűrtünk ki és kezeltünk. A pszichológiai teszt azt mutatta, hogy a nyolc gyerek közül hat kivételes intellektusú, kettő átlagos szellemi képességű. A gyógyszeres terápia eredménye­képpen tehát teljesen egészségesek. - Miért tartja oly fontosnak, hogy - immáron másodjára ­rendhagyó szülői értekezletet szervezzen? - A rendeléseken nincs idő arra - s a körülmények sem kedveznek -, hogy a diagnózistól megrémült szülők valamennyi kérdésére válaszoljunk, megnyugtassuk őket, elmagyarázzuk a betegség lényegét és elhitessük velük az igazságot, miszerint gyermekük gyógyítható. A Forrás Szállóban megrendezett egynapos összejövetelen minderre lehetőség nyílt, méghozzá egy kötetlen, felszabadult légkörben. Kollégáimmal, dr. Kovács József­fel, dr. Szirovicza Évdval, dr. Rácz Katalinnal és dr. Ferdinándy Zsolttal elbeszélgetünk a szülőkkel, s arra törekszünk, hogy mindenben segítségükre legyünk. E talál­kozókon természetesen ott vannak a kis betegek is, akiket ilyenkor meg is vizsgálunk. E találkozók hasznának tekintem, hogy tavaly is és az idén is eljött a szülők döntő többsége. Ahhoz persze, hogy e „tanács­kozás" megvalósulhasson, többen is hozzájárultak. A Forrás nem kért egy fillér terembérleti díjat, a Hoffmann-Laroche gyógyszer­gyártó cég anyagi támogatást nyújtott, a tisztiorvosi szolgálat egészségnevelési osztálya apró ajándékokat hozott a gyerekeknek. A Tünde téri óvónők egész napjukat áldozták arra, hogy míg a szülők velünk, orvosokkal beszél­getnek, ők a gyerekekkel foglal­kozzanak. K. K. Magán-gate Nem tudhatom, rajtam kívül kik azok ma Magyarországon, akik jogsértően lehallgatják mások telefonbeszélgetéseit, mindenesetre bizton állíthatom - sokan vagyunk. A titkosszolgálatokra jellemző konspiráció, szervezettség tőlünk, magánlehallgatóktól nem várható el, a véletlenen múlik, kit, mikor és miről hallgatunk le. A múltkoriban például a Belügyminisztérium illetékesével beszélgettem volna egészen más témáról. Titokszámba menő adatokra lettem volna kíváncsi, de figyelmemet éppen egy többmilliós üzleti tárgyalás részletei vonták el. Belügyi titkok helyett végül üzleti titkok tudója lettem. Négyen voltunk a nehezen megkapott pesti vonalban, alig sikerült túlkiabálnom az üzletembereket, mert ők is hangoskodtak: nyilván rossz lehetett a vonal. Megpróbáltam kapcsolatba lépni velük, de csak én hallhattam őket. Ezzel a módszerrel - a csúcsidőben telefonozással - pikáns pletykák, szerelmi vallomások éppúgy megtudhatók, mint az állam- és banktitkok. Mindez csupán kitartó hallgat(óz)ás kérdése. Némi szerencsével az is megtörténhet, hogy az eredetileg hívott beszélgetőpartnerrel létesített kapcsolatunk hirtelen megszakad, s helyette valaki mással hoz össze a sors. Jó esetben a búgó női hangtól randevút kérhetünk, saját számlánk költségére hosszasan udvarolhatunk neki a többi lehallgató örömére és bánatára. A Magyar Távközlési Vállalat ezen régi-új szolgáltatása egyébként ingyenes. Magyarok! Kényszeredett magánlehallgatók! Rajta hát, kalandra fel! Éljenek (együtt) e lehetőséggel! VARGA Közös nyilatkozat a kábeltévé­ügyben 1991. szeptember, 27-én a Szegedi Kábeltelevíziós Rt. és az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet előzetes megálla­podást kötött a felek kölcsönös érdekeinek figyelembevétele mellett. Néhány napon belül a műsor sugárzása ismét folyamatos lesz, az ezzel kapcsolatos részletes szer­ződést 30 napon belül dolgozzák ki az illetékes jogi képviselők. Útitársak, kerüljenek! Alulírott, Hiányosan Biztosított (a továbbiakban H.B.) azzal a kéréssel fordulok a lap olvasóihoz, hogy 1991. október elsején 0 órától előre meghatá­rozhatatlan ideig szíveskedjenek nagy ívben elkerülni az általam vezetett személygépkocsit, mert az esetle­gesen okozott károkért felelősséget vállalni nem áll módomban. Kérésem indoklásául előadom, hogy a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésekor, s azóta sem kap­tam meg az idei év negyedik negyedévi biztosítási té­telének befizetését lehetővé tevő csekket az általam választott biztosítótársaságtól. (Ha azt kérdik, me­lyiktől, szerényen csak utalnék nevünk kezdőbetűire... Meg arra: épp a tegnapi Délmagyarországban kö­szönte meg nekem a cég, hogy az október elsején esedékes díjrészletet időben befizetem!) Mivel türelmes állampolgár vagyok, felesleges zaklatásnak nem téve ki biztosítómat, tegnapig vár­tam a befizetési csekkre. (Már napokkal korábban minden valamirevaló rendőrjárőr figyelmembe aján­lotta ugyan fizetési kötelezettségemet, ám őket még megnyugtathattam azzal: október elsejéig minden­képpen szándékomban van rendezni adósságomat.) Tegnap aztán - további halasztást szerintem nem tűrhetvén a dolog, mert hogy nem csak türelmes, de törvénytisztelő is vagyok - , telefonon érdeklődtem, csekk nélkül már most mi a teendőm. Fáradjak be a hiányosan biztosítottak rendelkezésére álló, városi fiókba, ahol ugyan csekk szintén nincs, ám készpénz­fizetési nyugta ellenében leperkálhatom az 1300-nál is több, puha magyar forintokat. Megnyugtathatom Tisztelt Autóstársaimat, meg­tettem, ami tőlem tellett, de munkahelyemről hosz­szabb eltávozást nem kapván, a tumultus láttán ki­ódalogtam a városi fiókból. így gondolkodtam: ha a biztosítómnak nem fontos, hogy pénzemet három hó­napra előre megkapja, s így számottevő anyagi előnyhöz jusson a még nem is nyújtott szolgáltatás révén, akkor én is kivárhatom, amíg érkezése lesz csekket küldeni. Mivel azonban ennek időpontja ez idő szerint bizonytalan, kérem, kerüljék el a talál­kozást velem úton járó társaim, akiknek egyébként és épp a történtek miatt balesetmentes, a kötelezőfe­lelősségbiztosítás biztonságérzetével kísért közleke­dést kíván az év negyedik negyedévére még nem, tehát hiányosan biztosított sorstársuk, H.B. nevében: PÁLFY KATALIN Zsugorodó lakások Ha erről nézzük, majdnem megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az idei esztendő első felében a városokbeli lakásépítési kedv (lehetőség?) csökkenésénél kisebb mértékű volt a községekben ta­pasztalható mérséklődés, azaz a kisebb települések még mindig fejlődőképesebbek, mint a nagyok. Ám ha amarról vizsgálódunk, s összehasonlítjuk friss, a Központi Statisztikai Hivataltól kapott ada­tainkat a tavalyi első féléviekkel, már nem lesz okunk az ígyébként is kétes elégedettségre. Hiszen a csökkenés átlaga 16 százalék, az egész országban mindösszesen 10 ezer 600, Budapesten pedig mind­össze 1100 új lakás épült! (Minden kétezredik fővárosi család költöz­hetett tehát új otthonba.) Hát még ha tovább lapozzuk a statisztikát! Csökkent ugyanis az 1991 januárja és júliusa közt birtokba vett lakásoknak mind az alapterülete, mind a szobaszáma, sőt: az egyszobások aránya növekedett! A hivatalosan „telepszerű, többszintes"-nek titulált, tömeges építkezésben (ezt a kifejezést is meg kell változtatni alighanem, ha így folytatjuk!) az 59 négyzet­méteres, átlagos alapterület még nem módosult, de más építési konstrukcióknál 1-7 négyzet­méternyi „zsugorodást" regisztrál­tak a statisztikusok. (Lehet-e mással magyarázni ezt, mint azzal, hogy az építőanyag, a munkaerő, a szállítás, az energia ára... S ha már építkezik valaki, hát ott spórol, ahol tud: az alapterületen. Főként persze a városokban: Pesten és a megyei jogúakban kevesebb is az átlag a 79 négyzetméternél, a többi városban viszont 86, a községek­ben meg 99 négyzetméter!) DM-GRAFIKON Építtetők és célok 5%. 25% I Lakosság, saját használatra ü Gazdálkodó szervezetek, értékesítésre • Önkormányzatok, bérbeadásra A különböző településtípusokon a használatba vett lakások építtető és építési cél szerinti összetétele nagyon eltérő. A községekben a lakások 97 százalékát saját használatra építik, a városnagyság növekedésével nő az értékesítési célra készültek aránya, Budapesten már megközelíti az 50 százalékot. Változatlanul a családi házas építkezési forma a legkedveltebb ­így készült a lakások 70 százaléka. (Az országos átlag szélsőségei: Budapest 25, a községek 91 százaléka.) A lakások több mint háromnegyede téglafalazású, s mindössze 1400 volt a paneles technológiájú. Figyelemre méltó az a két adat is, hogy házilagos kivitelezésű volt az új lakások több mint fele. 13 százaléka pedig a jobbára elavult, megszüntetett lakások pótlására szolgált. Pozitívumként igazából egyetlen elem emelhető ki az első félévi, építési statisztikából: az (egyébként 29 százalékkal visszafogottabb) üdülőépítés átlagalapterülete nőtt, s elérte az 51 négyzetmétert. Azaz (főként Pesten és környékén, a Duna-kanyarban) egyre inkább lakásméretűvé válnak a víkend­házak. Alighanem lakásként is funkcionálnak sok esetben... Vagy ez sem olyan örvendetes? Érdekképviseleti fórum Az MSZP elnöksége érdek­képviseleti fórumra hívja a mun­kavállalói érdekképviseleti szerve­zetek tagjait, tisztségviselőit ok­tóber 5-én 10.00 órára az ÉDOSZ székházba (Budapest, VI., Gorkij fasor 44.). Biztosításunk garancia G •»};. GARANCIA •IHX. BIZTOSÍTÓ - RT- J FÉNYMÁSOLOK, TARTOZÉKOK ES KELLF.KEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32,166-74-49, PENZTARGEPEK, SZAMOLOGEPEK, MENF.DZSERKALKl LATOROK

Next

/
Oldalképek
Tartalom