Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

A számítástechnikai szakemberek mondogatják már egy ideje, hogy a PC-k csillaga leáldozófélben van, mert az informatikai világ lassan kinövi a személyi számítógépeket. A jövőt az Unix rendszer jelenti, melynek egy modellje nemrég került a JATE-ra. Ugyanakkor a szegedi Zenon Kft. disztribútori szerződést kötött egy Unix termékeket gyártó francia céggel. Szeged így jelenleg a csúcstechnológiát nyújthatja mind az oktatásban, mind a forgalmazásban. A franciák első bástyája A Telmat lnformatique 1982-ben alakult meg Soultz-i székhellyel. 1983 óta foglalkoznak Unix rendszerű számítógépek gyártásával. Azóta szinte együtt fejlődnek a Unix-világgal, termékskálájukon ezért a régebbi típusoktól a legmodernebb modellekig minden megtalálható. A legnagyobb fejlődést a félvezetők terén érték el, chip-jeikbe milliós nagyságrendben, három dimenzióban integrálnak áramköröket, dimenziónként több felületre. 1985 óta párhuzamos processzorokkal is foglalkoznak. Az iín. transputerek jelentősége abban áll, hogy korlátlan számban összeilleszthetők, így a program végrehajtási feladatait szétosztják egymás között és egyszerre, egymással párhuzamosan hajtják végre a különböző részfeladatokat. Ezzel a műveleti idő akár századrésznyire is csökkenthető. Piacpolitikáját tekintve a cég időszerűnek tartja a Kelet-Európa felé történő nyitást, ennek első bástyája lett Szeged. távol-keleti partnerekkel. Tevé­kenységünkben egyre hangsúlyo­sabbá vált a kereskedelem, és tudtuk, hogy a telepítés miatt a Telmat-nak is előnyös, ha Szege­den forgalmazóra talál. Jelentkez­tünk és megfeleltünk, így ha­marosan szerződést kötöttünk. mely szerint a Zenon a Tel­mat-termékek kizárólagos helyi forgalmazója lett. Mivel a disz­tribútor az általa forgalmazott cikkeket gyári áron adja a vég­felhasználóknak, termékeink jóval olcsóbbak, mint a közönséges forgalmazóké. - Amikor a Unix-rendszerről beszélnek, a szakemberek csúcs­technológiát emlegetnek. Milyen előnyei vannak ezeknek a gépeknek a PC-kkel szemben? - A Unix előnye elsősorban az, hogy nyílt rendszer, vagyis a kü­lönböző gyártók által előállított, eltérő paraméterekkel rendelkező gépekből egységes rendszert lehet kiépíteni. így az eszközök kihasz­náltsága jobb, a feladatmegoldás pedig osztott módon történhet a rendszerbe kapcsolt gépekkel. Ezt az úgynevezett 88 Open Kon­zorcium létrejötte teszi lehetővé, amely a világ vezető Unix gyártóit (természetesen a Telmatot is) tömöríti. Tagjai megegyeztek ab­ban, hogy mind a hardver, mind a szoftvergyártásnál közösen elfo­gadott szabványokat alkalmaznak. De a Unix berendezések egyéb paramétereik tekintetében is felül­múlják a PC-ket, gyorsabban dolgoznak, nagyobb kapacitásúak. Mivel a Unix egységes rendszert alkot, Szegedről akár a Minne­sota-i egyetem központi gépén is lefuttatunk egy programot, amely­nek eredményei azután például a párizsi Sorbonne gépén jelenhetnek meg. KECZER GABRIELLA Vállalkozásfejlesztés Önkormányzati kezdeményezéssel Gyakran éri manapság az a vád a helyhatóságokat, hogy csak elvben vállalkozásbarátok. Ezt cáfolandó a megyei és a városi önkormányzat nemrég határozott lépést tett a vállalkozások támogatására - hét másik taggal létrehozták a Prospero Vállalkozásfejlesztő Alapítványt. Kincstári borravaló A napokban kor­mányhatározat született a szőlő-bor vertikumban szükséges intézkedé­sekre. A legsürgetőb­bekre a Földművelés­ügyi Minisztérium köz­zétette azokat a feltéte­leket, melyek teljesítése esetén a magántermelők intervenciós támoga­tásban részesülhetnek a bérfeldogozás költsé­geinek enyhítésére. A jogosultak köre az egyé­ni termelőkre, haszon­bérlőkre, részesműve­lőkre, szakcsoporti ta­gokra, szövetkezeti ház­táji illetve illetmény­földön szőlőt termelőkre terjed ki, amennyiben szerződés szerint 1 ton­nánál nagyobb mennyi­ségű bogyót dolgoztat­A borértékesítés zavarai miatt az idei szőlőre csak elvétve akad vevő. A termelő - ha nincs prése, hordója ­kénytelen „albérletet " keresni a portékájának. A korábban felvásárló, feldolgozó cégek pénz hiányában csak bérfeldolgozásra vállalkoznak. így például a Dél-Alföldi Pincegazdaság a fehér szőlő kilóját 1,20-ért, a kéket 1 forint 90 fillérért dolgozza fel, s napi 1 fillér nak fel" A támogatás a literenkénti tárolási díj. A termelő számára ez nemvárt ..... költség, érthető, ha segítséget, „borravalót" vár terhei merteke feherbor szőlő- enyhítésére. re kilónként legfeljebb I wü-miiwrrfff-mrwmrrrwtr^^ forint 40 fillér, kék­szőlőre 1,90. Pénz csak azokra a tételekre jár, melyek cukortartalma 16,1 magyar mustfokot meghaladó. Területi szüreti biztos igazolásával 1 fok engedmény tehető növény­egészségügyi károsodás, szürke­penész indokával. áll. A must, azt követően a bor tulajdonosa a ter­melő, így a támogatás és a tényleges költség kö­zötti esetleges különbö­zetet neki kell kifizetnie. Támogatási igénylő lap a feldolgozóknál kérhető, melyet a jogo­sultnak kell kitölteni. Ezeket a lapokat a szállí­tás befejezése után a fel­dolgozó igazolja, s no­vember 10-ig továbbítja az ügyintézést végző szervezetnek. Ezután várható az összeg átuta­lása. A borravaló termé­szetrajzával ellentétben, ezt nem zsebbe csúsztat­ják, sőt nem is tenyérbe. A feldolgozó kapja meg, elszámolja, és ennyivel kevesebbet kér a szolgá­ltatásaiért. E célra 800 millió forintot szán a kormány, melyből fél milliárdot az — Agrárintervenciós Alap a különbözet előteremtése parlamenti döntést igényel. T. Sz. I. Tengerentúli recept Érdekes eszmecserére került sor a napokban az Élelmiszeripari Főiskolán. Doster D. Howard, az amerikai Purdue Egyetem mezőgazdasági tanszékének docense az agrárszféra helyi képviselőivel találkozott, hogy megismerkedjen a magyar mezőgazdaság helyzetével. A magyar üzletemberek pedig azt szerették volna megtudni, hogyan törhetnének be az amerikai piacra. Howard professzor, aki maga is vállalkozó, a következő jól bevált receptet ajánlotta: azt kell termelni, aminek van piaca, mégpedig olcsón és jól. Magyar beszélgetőtársai igyekeztek megmagyarázni, miért nehéz ezt megvalósítani ma Magyarországon. Mondták, gazdasági és termékszerkezet-váltásra lenne szükség, az átállás pénzügyi feltételeit viszont az eladósodott magyar állam nem képes biztosítani. A régi intézményrendszer már, az új még nem funk­cionál, az agrárérdekek érvényesítéséhez hiányoznak a keretek. Hogyan lehet olcsón jót termelni úgy, hogy mindennek, amit vásárolunk emelkedik, mindennek, amit eladunk csökken a piaci ára? Bár Amerikával ellentétben a földet itt nem terheli adósság, a termelés finanszírozása a legtöbb helyen csakis kölcsönökből oldható meg, így a szövetkezetek adósságállománya néha még az eszközkészlet értékét is meghaladja. Doster D. Howard erre mindössze annyit tudott mondani: márpedig olcsón jót kell termelni. A világpiacon - és így Amerikában is - csak az lehet versenyképes, aki olyasmivel kopogtat, amit más csak drágábban vagy rosszabb minőségben tud előállítani. Specialitásokat kell kitalálni, és ebből a szempontból rendkívül nagy szerepe van a marketingnek, a me­nedzserképzésnek, az esettanulmánynak. Ki kell használni, hogy Magyarországon jó termőföld és kiváló szakemberek vannak. Mindig jól kell dolgozni, különösen ínséges időkben, amikor a megfelelő teljesítmény az életben maradás feltétele- foglalta össze saját üzleti tevékenységének és hazája gazdaságtörténetének tapasztalatait Howard professzor. A konzultáció tehát nem volt haszontalan. Nem kaptunk ugyan gyógyír-javallatot a magyar me­zőgazdaság bajainak orvoslására, de meggyőződ­hettünk arról, hogy recept a tengerentúlon is csak egy van: jót, olcsón. A feltételeket pedig kinek-kinek magának kell megteremtenie. Például az ilyen eszmecseréken kialakuló üzleti kapcsolatokkal, vagy vegyesvállalkozásokkal, amelyekre egyébként Howard úr is hozott ajánlatokat. Mivel ő is kereskedni jött. KG Tevékenységi körét a követke­zőkben jelölték meg: pénzügyi források felkutatása hazai és kül­földi pályázatokkal, a vállalkozók lehetőségeinek bővítése nemzetkö­zi kapcsolatok kiépítésével, egy­séges, megbízható információs hálózat kialakítása a régióban, új munkahelyek teremtése, át- és to­vábbképzés, tanácsadás. Mindezek gyakorlati megvalósítására tervbe vették egy regionális Vállalkozói Központ létrehozását is. Az ehhez szükséges összeg egy részét az alapítvány adja, de pályázatot nyújtottak be PHARE-támogatás elnyerésére is (ilyen segítséggel egyébként már hat iroda működik az országban). A szellemi tőke egy része is külföldről érkezik, onnan, ahol a .vállalkozásnak nagy hagyománya van. Nemrég a New-York-i egyetemről magán­vállalkozási szakemberek látogat­tak Szegedre és megállapodtak az önkormányzattal, hogy 1992 feb­ruárjától menedzserképző szeminá­riumokat indítanak. Tűhegyi József alpolgármester, az alapítvány kuratóriumi tagja a kezdeményezés kapcsán annak regionális jellegét hangsúlyozta, hiszen a gazdasági kapcsolatok és érdekek nem állnak meg a megye­és országhatároknál. Az alpolgár­mester szerint a vállalkozás­fejlesztési alapítvánnyal és köz­ponttal a régió és a vállalkozók egyaránt jól járnak, mert a pros­peráló vállalkozásokból, a kiterjedt gazdasági kapcsolatokból nemcsak pénzügyi haszna származik a vá­rosoknak és a megyének, hanem az ismertséggel, jó hírnévvel járó előnyök is. Ugyanakkor az ön­kormányzatokhoz, az alapítvány­ban részt vevő cégekhez, intéz­ményekhez látogatók információit, üzleti szándékait továbbítani tudják a vállalkozókhoz. Az alapítvány létrehozói természetesen vátják további tagok és támogatók csatlakozását. K G. Szeged lesz az egyik központ Világbanki segítség ­a munkanélküliség ellen Magyarországon év végére a munkanélküliek száma megközelítheti a 350 ezret, Lengyelországban már most 1 millió 300 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, s a gazdasági átalakulás hasonló tendenciát jelez a többi volt szocialista országban is. Rolek Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy világbanki támogatással három új program indul a nyáron. Az első a munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztését, bővítését segíti, a második projekt alapján létrehozzák a korszerű felnőtt továbbképzés és átképzés rendszerét, hálózatát. Ehhez nyolc regionális központot alapítanak, ezek helyét pályázatok alapján jelölik ki. Az már eldőlt, hogy az első hármat Szegeden, Debrecenben és Székesfehérváron hozzák létre. A harmadik programcsomag szerint kialakítják a szakközépiskolai képzés új modelljét, amely az eddiginél jobban konvertálható tudású szakembereket nevel az öt éves oktatás során. Kinőjük - Hogyan jött létre a francia kapcsolat? - kérdeztem Horváth Gyulát, a JATE Informatikai Tanszékcsoportjának oktatóját és Maróti Györgyöt, a Zenon kft. ügyvezetőjét. - A JATE már 1988-ban kidolgozott egy oktatáskorszerű­sítési programot, amelyhez persze hiányoztak a technikai és az anyagi feltételek. De évek óta kapcso­latban állunk a Bordeaux-i egye­temmel, és ottani kollegáink azzal a javaslattal fordultak hozzánk, hogy közösen pályázzunk TEM­PUS-támogatásért: 5o ezer dollárt kaptunk számítógépparkunk bőví­tésére. Michael Bauderon, a Tem­pus francia kontraktora ajánlotta, hogy a francia Telmat Informa­tique-tól vásároljunk gépet. Taná­csát meg is fogadtuk mert a Telmat termékeinek ára elfogadható, ugyanakkor - lévén Unix rend­szerűek - a csúcstechnológiát képviselik. így került egy TR 5000-es modell a JATE-ra. - A Zenon pedig úgy került a képbe - veszi át a szót Maróti György -, hogy régi egyetemi ismeretségeink révén értesültünk a francia kapcsolatról. Cégünk 1989-ben magyar és svájci ma­gánszemélyek részvételével alakult szoftverfejlesztésre. A számító­géppiac változása azonban profil­váltásra ösztönzött, és PC hardver forgalmazásba fogtunk elsősorban a személyi számítógépeket?

Next

/
Oldalképek
Tartalom