Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAQYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. OKT. 28. Szatymazi homokszemek Lapozgatom a nemrégiben elkészült szatymazi falutanulmányt és azon kapom magam, emlékeim tovább írják e kis monográfia fejezeteit. „Szatymaz környéke Szeged módosabb polgárainak közkedvelt üdülő-pihenő körzete volt" - olvasom, és eszembe jut a jánosszállási tornyos villa, ahol életemben először hallgattam rádiót. Ezzel a mesekönyvbe illó csúcsos palotával szemben laktunk két szegedi „naccsága" (ahogy anyám emlegette őket) nyaralójában. Csak laktuk ezt az öreg házat, de nem éltünk benne. Ez a másé volt. Itt mindenért ránk szóltak: ránk, komisz kölykökre. És azért gürcöltek a szüleim, járt anyám napszámba, dolgozott éjjel-nappal apám a szegedi Tisza-pályaudvaron, hogy egyszer saját otthonunk legyen... Papírra vetették ebben a tanulmányban: ismét esélye van a falunak és környékének, hogy bebizonyítsa, több mint húsz évvel ezelőtt méltán lett Európa-hírű a szatymazi őszibarack. A Frank, a Retkes, a Katona család és Kamenszky Béla tanító úr egyszer már megvalósított álma-vágya, a homoki őszibaracktelepítés újra erőre kaphat. A Földművelésügyi Minisztérium a szőlő-hegyközségek mintájára úgynevezett gyümölcstermesztő „márkakörzetek" kialakítását tervezi. A tradíciókat figyelembe véve Szatymaz vidékét szemelték ki az egyik, fejlesztésre érdemes és alkalmas terepnek. Okkal-joggal döntöttek így, hiszen micsoda „nagyszezon" volt itt nyaranta. A hatvanas években őszibarackkal megpakolt vagonok százait láttam kigördülni a Mezőker iparvágányáról. A tchcrportánál egymást érték a kamionok. Ha csak tehettem, ott tébláboltam anyám körül a telepen, aki fáradhatatlanul mérte a rckcszhegycket, de a lovaskocsi-sor, amely egészen a gazdasági iskoláig kígyózott, mintha sohasem akart volna elfogyni. A közlekedésről szóló nyúlfarknyi fejezetet futja végig a szemem. Magam előtt látom a gyorsvonatot, amely „még" megállt Szatymazon, a diákkocsit, a kora reggel Szeged felé tartó vonat utolsó kupéját, ahova csak mi, ingázó szatymazi, vilmaszállási, őszeszéki, balástyai, csengelei, kisteleki középiskolások szállhattunk fel. Az oktatás tényképvázlata az iskolai szénszünetre, Mándoki Jani bácsi mindig füstölő vaskályhájára emlékeztet. Nekem a község vízrajzi leírásában említett. Fehér-tóba ömlő belvízlevezető csatorna a kanális partot, a közeli kiserdő!, a madarak és fák napját, a rét ezer virágát és bogarát, a nagy csatangolások helyszínét jelenti. A gazdálkodási egységek címszó alatt felsorolt Afészről Bálintné Pannika néni régi mozija jut eszembe. Mert. ahol most a szövetkezet központja lakik, ott valaha filmek peregtek és ha már nem kaptam jegyet a zsúfolásig megtelt nézőtérre, a vetítőgép kisablaka mellé kuncsorogtam be magam. A világ akkoriban még nem jött be a lakásunkba, nekünk kellett elmenni, hogy felfedezzünk belőle valamit. A betelepülőket és az Erdélyből, Délvidékről ide költözött családokat nem ismerem. Jóllehet immáron ők vannak többségben. Hajdani tanáraim nyugdíjba mentek. Az iskolám már nem iskola többé, udvarának díszes kókűtja körül óvodások futkároznak. A hagyományos Szent István napi búcsút régen kiköltöztették a ligetből, a postamester házán fényképész-cégtábla függ. A templomkert első világháborús katonája nemrégiben asszonytársat kapott. A tölgyek alatt térdeplő, nagykendőbe burkolozó nő a második világégés falubeli áldozatait siratja. Gémes Kati faragta a szobrot, akivel egykor a pártházból átalakított napköziben tanulás helyett a jövőről ábrándoztunk. Gyerekeimmel minden hétvégén hazamegyek. Csibész kutyánk ugrál körbe bennünket, és már csak anyám vár... GOMBOS ERZSÉBET FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Hírül vettük ...hogy a szatymazi önkormányzati hivatalban minden pénteken délelőtt fél kilenctől délután fél egyig kárpótlási tanácsadó szolgálat működik az MDF egyik szegedi szervezetének jóvoltából. E fogadóórán kaphatnak felvilágosítást az érdeklődők arról, hogyan töltsék ki a szükséges nyomtatványokat, milyen igazolásokat kell beszerezniük ahhoz, hogy kárpótlásban részesülhessenek. ... hogy bármennyire is szorgalmazzák a falubeliek a telefonhálózat fejlesztését, 1992-nél előbb nem lesz önálló központja a községnek. Csak akkor javulhat a távközlés színvonala, ha megszűnik a „társbérlet" Zsombóval és Sándorfalvával és a 73-as központ kizárólag Szatymazé lesz. Az önkormányzati hivatalban működő mezőgazdasági információs szolgálat számítógépes rendszere úgyszintén akkor szolgálhatja ki érdemben és zavartalanul a helyi gazdálkodókat, ha a telefonálás technikai feltételei javulnak. ... hogy ismét működőképes, bármikor kész a „vonulásra" a falu tűzoltóautója. Az önkormányzat 245 ezer forintot adott a jármű felújítására. Jövőre marad a tömlők kicserélése, és a szertárbővítés befejezése. A harminckét tagú egyesület ugyanis társadalmi munkában elkezdte az öltözó-fürdő-WC építését. Saját zsebből fizették ki az alapozáshoz szükséges anyagokat, és mintegy 160 órát áldoztak arra, hogy az alap és a lábazat elkészüljön. A további munkát természetesen csak az önkormányzat anyagi támogatásával tudják folytatni. Pénzt csak építőanyagra kérnek, a kivitelezők, csakúgy.mint eddig, jómaguk lesznek. ... hogy minden vasárnap délután a helyi kábeltévén keresztül Szűcs László polgármester és Vinnai Gyula jegyző a heti események és történések keresztmetszetét adva, afféle falusi sajtótájékoztatót tart. Jánosszállási körvezeték? Hasznos hasznot akar Annyi keserves napot éltek meg a közelmúltban a sertéshizlaló gazdák, hogy alig akarom elhinni, hogy ez a parasztember tényleg azért jött a szatymazi önkormányzati hivatalba, hogy a kedvezményes anyakocakihelyezésről érdeklődjön. Nem szegte kedvét a sok megpróbáltatás, az elúszott haszon? Nem volt elege a kiszolgáltatottságból? - kérdeztem tőle, és a válasza ekképpen hangzott. - Ugyan mit tehetnék? Negyven éve tartok disznókat, próbálkozunk tovább. Reménykedünk, hátha jobb lesz jövőre. A polgármester azt mondta, Gonda János sertésfelvásárlót keressem meg Szegeden, a telefonszámát is megadta. Majd a vejeim közül valamelyik felhívja. Bizonyára így is lesz, mert Hasznos Lajos afféle elszánt gazda módjára, végérc akar járni a dolognak. Oszeszéki tanyájában négy anyakoca körül hetven malac sündörög. Már kész az új ól. ahova a következő csapat állatot szánja. - Öt anyakocát és egy apaállatot akarok igényelni. Lecserélem az egész állományt, és mert a hússertésre lesz nagyobb kereslet, húsdisznókat tartok majd. Évente 100 jószágot tudnék leadni, dehát korai erről még beszélni, hiszen ehhez tisztességes, megbízható szerződő felek kellenek. Nem járhatok úgy mint az idén, mert 400 ezer forintom még mindig valahol úton van. Nem azért dolgozok éjjel-nappal, veszem a sok takarmányt, hogy csak leadjam a hízókat, pénzt meg ne lássak érte. Elég volt már a sok csalódásból. Ötvenkilenc éves vagyok, gondolhatja mi mindenen mentem keresztül. A sok rossz után jöhetne egy kicsi jó is... - Láttam, nagy gyümölcsöse is van... - Nemrégen telepítettem a barackost, szeretném megérni míg igazán termőre fordul. Nagyon szépek a fáim. Azt mondják, a kopasz barackkal érdemes foglalkozni, mert az a legkelendőbb, azt lehet a legjobb áron eladni. Valaha három hold szőlőm volt, a téesz kiszedette az. utolsó tőkéig... Én már nem kezdhetek mindent elölről, talán az egyik vejem folytatja amihez nekem már nem lesz erőm. Lenne itt jövő, csak tisztességesen bánjanak a gazdákkal. Mert micsoda dolog az például, hogy itt áll a gyapjú a padláson és képtelen vagyok túladni rajta. Nem kell senkinek, közben meg hallom, hozzák a gyapjút Ausztráliából. Védeni kéne a parasztgazdaságot és nem elveszejteni. Hogy legyen érdemes gépesíteni, fóliázni, a paprikát ne fillérekért kelljen árulni az új Bosnyákon. Nehéz világot élünk, de megéltem én már ennél sokkal nehezebb időket is. Ezért vagyok bizakodó. Az idén nem, de az aszályos esztendőkben nagyon megérezte Szatymaz a vízhiányt. A háztartások, a kertek nyelték a vizet, a falu három kútja nem biztosította a„ szükséges vízmennyiséget. Mind sürgetőbb feladattá vált a vízbázis fejlesztése. Új kút fúrását tervezték, de csakhamar kiderült, célszerűbb, ha inkább a meglévő kutakhoz nyúlnak, ezek alábővítésével érik el a vízhozam növekedését. Jóllehet, a munkálatokhoz kért állami céltámogatást nem kapta meg a település önkormányzata, mégsem odázták el a régen esedékes fejlesztést. Pályázati pénz nélkül, saját költségvetésből finanszírozzák a kutak átalakítását. Pillanatnyilag a Szentesi Víz- és Csatornaművek Kisteleki Üzemfőmérnökségéhez tartozó helyi vízműtelepen a Ceglédi Vízkutató Vállalat szakemberei dolgoznak. A vízhálózat bővítésére kiírt pályázatra ugyanis, a ceglédiek kedvezőbb ajánlatot nyújtottak be az üzemeltető cégnél, ezért voksoltak inkább mellettük - tájékoztatott a polgármester. Tudni kell egyébiránt azt is, hogy a helyi vízmű önkormányzati tulajdon lesz, vagyis korántsem mindegy, hogy a jövőt szolgáló kútfejlesztés milyen garanciákkal készül el. A nagyobb garanciát pedig a ceglédi Vikuv igérte. Szeptember elején kezdték a munkálatokat és a tervek szerint mire kitavaszodik, megújul a vízműtelep. A legjobb minőségű, 235 méter mély kút alábővítését már befejezték. Úgynevezett melléfúrásos módszerrel módosítják majd a 272 méter mélységű kutat, és az utolsó ütemben kap végleges megoldást a legkedvezőtlenebb adottságú, legmélyebbről vizet adó harmadik kút. Az alábóvítések eredményeként másfélszeresére nő a kutak vízhozama, amely megfelelő módon biztosítja Szatymaz jó minőségű ivóvízellátását. Ez a fejlesztés egyben lehetővé teszi a tervezett jánosszállási körvezeték kiépítését, azaz a falu lakóin kívül a víkendház-tulajdonosokat is érinti a vízbázis bővítése. Gulliver sohasem alszik... Jonathan Swift híres regényhősének, Gullivernek nevét viseli a néhány hete megnyitott szatymazi ételbár. Szepesi Ferenc vállalkozó pusztán annyit árult el a névadás apropójáról: szinte mesébe illő az a történet, ahogyan ez az épület elkészült... De elégedjek meg ennyivel - kérte elnéző mosollyal a szája szegletében. Biztosan sok tanulságot rejtene pedig a sztori, hiszen Swift Gulliver figuráján, kalandjain keresztül gúnyolta ki kora társadalmát.... Hagyjuk azonban a névválasztás hátterét, hiszen lényeg mégiscsak az: egy szép kivitelű, tetszetős épülettel gazdagodott a falu, amely büszkén mutogatja magát a kultúrház tőszomszédságában. Nyilvánvalóan idő kell, míg a falubeliek megkedvelik ezt a kulturált éttermet és a környék is tudomást szerez arról, van a szomszéd várban egy vendéglő, ahol jól főznek, ahoí udvarias a kiszolgálás, ahová érdemes betérni. Nem árt azt is közzé tenni, Gulliver jellegzetes, nagy kalapjával éjjel-nappal várja vendégeit. Pálvaközelben Térkép az asztalon, indulhatunk. Útitársam Szatymaz polgármestere, Szűcs László nagyon reméli, négyöt év múlva valósággá válhat az a kirándulás, amelyet most a képzeletben megteszünk. A tervezett déli, illetve az új M5-ös autópálya az úticélunk. Mindkettő érinti a települést, a két útvonal a falutól nem messze „találkozik" majd egymással. A szépen kialakított csomópont impozáns. Hatalmas kereskedelmi centrum épült ezen a helyszínen, kamion terminál fogadja az utazókat parkolóval, töltőállomással. Van itt vámudvar, hűtőház, gyümölcsfeldolgozóüzem. sót szálloda is. Az autók „környezetbarátok", sok a turista, a kereskedő. Szatymaziak hada jár ide dolgozni a megélhetésért. És nem hiábavalóan keresik itt a boldogulást. Vajon így lesz-e? Mindenesetre, öt év múlva újra elővesszük a térképet... A/. OLDALT ÍRTA: GOMBOS ERZSÉBET I