Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-22 / 248. szám

10 DM MAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. OKT. 22. 1956 őszének szegedi dokumentumai II. auuau •Diunm tnr m oa KMUI../ • SZEGED GÉPE lm N rui.. A Forradalmi Nemxeti Blxotimág a nemxeti ét nemxetk&xl helyxetre való tekintettel valamennyi párt txerveakedétének felfügge»*té*ét kéri. Legfoniotabb feladataink a nemaeti erők öttxefogásának megteremtése. Mindenekelőtt nagy nemxeti forradalmunk győxelme a tél! A magvar nemzeti kormány kinyilvánítana a Magyar Népkiztársaság semlegességét A négy nagyhatalom segítségét kérjük Naty Imre uóuata a magyar néphe* taw iW. MM IU.I... I IMIM aMnMnat •»• ttttia MI iji^i^"-'— i ......—+ __—_ —+ - ——a ir.i Mf M • aituu M mi* fi IIHMHIniH. áltoCra. . MIM M iMtCl, IÍUI. *l Mm IWM • I |(4vlMM4MkMM MI •N to ÍMMWI Mii U KM IU.MMI toto toto.ato ..l.llli lf«i ,1a. UaU Í > . •"MM *l lUnlto i». ! Min, naailial • r.«i tato .rttaglto Nrta UIU> w^UrflIUnl MM,.! mi ItaalMta.*'­a r É> kn­> ..••*-! * M aliflik w Mi ptoIIM.il.. •llatototatoto Mara IIMI IMIM rai. , u.aa . IM aallbaa to a. > ato. MUVtolMk to tobUM. I to<taJ - A magyar nemzeti Mny feMti a varsM szerződést + • - ' i . ' N«!r Ion lávlrth • Strvjdialé Ufíe'tttb Tatám Elnlksítf. eiaikéMk MMieaHIa Urt A Ham NMM. , traltoatai aa*to wb—i . iM atotoatoto. I «apai|nal| aato tort*** Blriikfiáml 4 ÍNIJtfiuM ] aatolktoUiK awiMlai MMMH. I _ _ lantolni a aunai fcrararaM to • na. wrMWi toto i*aw«aCKol • <M iaan» klaialÉl. KtoatM' Ito • tollár blton flftlrl > unton auji u XtotobtoH . ltotorMM MtoW .BIC.IIM. • to «c tea SF^WFO IML T 14.wjmiéi KÉTIÁL te IM^TTTTJÍA Ptouiia«» — ttojaitori toatotaal. 11 . MOCTO. PtogUHiriuto Xtt. Hu pápa td.lrmtm Ml.ilin-nrfcY H.iwn. 11 t.ip mf Imiik .» •KAXAMCIC iMmmm ixan bfr* mi lunu,,.. SZEGED OEPE Arai M ím.. ltoto tto u»«ii»>ii i. V-1 AiindHxeníy Jóxsef biborot hercegprímás rádiósxóxata Miatottoifir Mtot aiaa­iratot IMOal nbilanáatot tolMU « lalrlabri,.' Jl. .Ja. álba — oboa. iManbna­a-to ..tok huullrbai, Inat a a aa.iun.ab a I MlB. Mb..b nainib latol fi­ait Ica MIT. anbdlatoan 1V«A *M,_«cr "Ml Ital­Nem Ibii toCiUton, a tol'- laWl. ab . m,n Lanarnl l|to U.'altll toc|fm"< llttol.l Úrra ••OMI inna, aan bl mlnai rtotamali . mUN vök . nana. Untomban, bia. aidtowuS katoaba ato-v l'arUtoto. • mm »• lanaiMli M bton aa fi­atalra*tobcei Waa "to- atoban, amnat Mm iaa.il totoUfo-r. mrltat. "HM • a HHaal nto Ctorn IbBa. vara, Ma . toabf latol totoMatak" . lalai na. aa irotatalato. bl, toaaiM a tojMdto npaar nm lator taaMCn to. Karabob aaantan abiél I • na nlJn aanraan atoato i to ha tatolc aaroiftoto.] Ural Inna tat­ra. rab. i aaorf.'a, tacj "libán >b-.| 0.1 rtr latoa. (aK halb • tok lanrt I -ajblm A rto> rarbobr. blntonlm to ball IbilravMal Úton Uta tolta to a áttolni narcalfcac to biniÉba 1 artbalb t. JVQrS fcbIMHi — NÚMb ntak.'Olrin UatoUto k.va atototorUkala tatbl. , >>b naanlUanitototat toriK <„ aa acto rak Stoa baraakkaMkatobltoi a -bakkal « M-t akna >.a - klna . n K">l ni. akii a.— -. fbóta. b» "Mauto.n, bib, MkMkia _ - A Mtokto toaa aan abrai líl.iíamUJí'S Wf' ra'r ^.^rrr.'l^'^ytob .toTt k MMüik itwfvalá*. «rt <im ám MuUé* bit*'** Ml tik UMk mUkm ptirüiáján •V^ÍMtlBSFS lüvftnjMAJi «r3l r»t rp IA­MW>I|»|. A iMMftm la.hoén+mu* vcH a (M*l •emtémkó atruali Bw bű Sji toTŰŰ^ 1. anna inl) aubaan* Hto tol abb A líitt.it Iblfujto . al| .l . baakaU rardaau ­ao-aaaal. ba aa diaiak «!• toimtoU .MPsIk aaUton­ktkria alkito .link «dr.\ rlicabuk volnk-t nKlMkrl, kntock ktorlkianaaaal ru torkakflln] UnmcrUuk. A krraac Joa laakaaiatoa aiakb­ad a tolatba- baba la­itottonartoto to uiadatd K brt.lk Uk, brttlk ultoli aaaadtoit Inad 1M1M Cl­kt , p a-llk: kábái 1+ ubl&k. lm. ii liataib aa rarkrarIrtak llO I-n abnkat to aw to taatoibanatl. tol lanti aa tktaaoa hd­Obttoaam. Ml. taft Hurkánk < • m. aÜtaradiaan. Mríktkl w Eistnhowar tlnök hántiiHI* doiltr érlAkü Mf*tyt ajénlott M M*ty«r«rit*tna*( ^ nwir MMé • itillL6 öelli éttikJ ^icInÍMtrt íi rAftn «fán»iaálKU+é»i*>« d.fcWl f«l páatrktr.T « Ccrrtidtin; Xtjytrntíséiturh;, A rekír 11/u ldev«n*lkt«5 MMléM kí»rr».^ Ksfjr w üétdrtí )uu«ttt, tm«!re( laU wfrtlfenm*;* I hto 4bwmU Kl «l«fcxf« tm rt. FliéritWttTT W VHáttlié­tlUn tat «ni*»'J«M»; ArKtrikt rHtmBefiwd méórlm züt-atvarot nV • tll|VéT Ikfpm* «« Udo+Htf,. tMitfaéAr*. váUoA.* »lr«k k jclnUrthta Set* f >«KlMn * mOjkkWé él' foé* és fiÜMÚ­kDk^Wttd *s«»v»Önek, fcai'il — hmttotta — fclhütidm-« •ért wl ••onm.l ki. c .alAiwira a arwfk * l«rr«k)iwk itt «t»|­tef-z léhottvé • 6»rétl léppk WiuMattéitt A Atufril Mittiér- nenmfíSMrfótéixv ltot ttrttkVídllí'M+4 nxtt: $ ml HA Aoiláttrt tájit' dékMlét, thOlkHif «• Rtrt wliitaiiOMtai fcülifc»­Kk — k4cdb» KkC*r.)r. M IktWttr ?Í|IMMI UitfHÍ tufá" H pc hm%r Htentltm e ***** ímHH MmlAi « i#|6wlÍ»*ÉÉ::|Ílt5l'"' ' ttbol nafU ut*i fm nójo* httrt te mdHWttWdifc: ewrtafc n o** ttésmÁi •étafeéhdtlnp ym» mmf »*M|t, 4* rfentt (m­vMHb* Hru» át pdrtvmhi*. Shge a «tafUaá«ta 1 o»r. A aomt élé­• <t l fntaötmtr' tányér a oh mama*. A butam rmo­M(M* MUI|B mm lAkvWcb-HAÍttM.d »ÁtevÉtjee Mt, Dv. PtfW Jóxsvf pro(#««»or, • fociadaími Nemxeli Bisotttá? •bölcén#k rédíófeiliWéeo Urtrn UattfcMll i'Jlfoiűk, mvmU­nk. NtfMklt't vta Hf-^41 név* t>«{:<n»1t< tattn kaiHa^krak, h«i«nHitf4. dám • rt«iT« i Ltotok tivlvétotfcto rcvw fí'Vvdi'élfi «<tJ«ivi.>ek»k mfáítfi+r+i >•» ll-W* ItfUr--. iKítt^MWpk * ttAitW-, á< cpfek «t*éMr<maiUa^i'k Ül miHiit Mtlmt • mtakM ft Ifrvitahnirk f^-mgxtmrk lAmt MHfor<H;<«< K»ff dlilbr "Ti ifMMMll UnV-fl tyviNtl»'w<»«P»iflA«t. A ka­ik.tK'11 IslliihrpMut ttwip«*l rt> v>g*> *Ht «ia. aatt mtavk t u.i Vtaléik taak fo •« mmáe ta^rtt fU—MII Dr. Perbíró József professzor, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökének rádiófelhívása Kedves Bajtársak! Egyetemi hallgatók, munkások, parasztok és polgárok! Szegeden napok óta bajtársaknak szólítjuk egymást, mert valóban bajtársaknak, katonáknak érezzük magunkat mindannyian, akik a magyar nép szabadságának kivívásáért küzdünk. Meggyőződésünk, hogy ez a harc, ez az egész nemzetet átfogó forradalom a magyar nép történetében a legdicsőbb fejezetet írja. Harcunk kettős: első és döntő feladatunk a magyar szabadságharc végső győzelmének kivívása! Ugyanilyen nagyfontosságú - ha sorrendben második is - az ország gazdasági életének, a munka folyamatosságának biztosítása, a lakosság ellátása, s nyugodt életének mielőbbi megteremtése. Küzdelmünk népünk szabadságáért kérlelhetetlen. Nem vagyunk és nem leszünk hajlandók megalkudni, fél sikerekkel megelégedni! Népünk a hosszú elnyomás és önkény után új életre vágyódik, s végre maga ura, a maga gazdája akar lenni. Az önkény elnyomó gépezetét hihetetlen bátorsággal és lelkesedéssel, szinte szent megszállottsággal zúzta szét, söpörte el útjából az éveken át félelmetesnek bizonyult, de a nép egységes felkelésével szemben agyaglábakon álló, külső támaszokkal biztosított törpe kisebbséget. Bízunk a kormányban, mert tetteivel, a kompromittált elemek eltávolításával, és szabadságharcunk hőseinek bevonásával, semlegességünk deklarálásával biztosítékot adott arról, hogy valóban a felkelt nép mellé állott. Szeged város munkásai és polgárai magukévá tették a hős felkelő. Maiéter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter felhívását a sztrájk megszüntetésére, ma felvetették a munkát, hogy hozzájáruljanak gazdasági életünk normalizálásához és megerősödé­sünk megteremtéséhez. Világosan látjuk, hogy sztrájkunk eddig eredményes volt, de a sztrájk további folytatása már nem a magyar nép, hanem az ellenség érdekét szolgálná. Forradalmunk tisztasága és végső győzelme mindnyájunk egységes^élja. Népünk véráldozatának bemocskolása volna, ha megengednők azt, hogy a nép előtt már régen hitelüket vesztett, s bármilyen restaurációra hajlamos elemek, akik eddig óvatosan háttérből figyelték élet-halál harcunkat, most a vámszedő szerepében lépjenek elő. Ezeknek azt üzenhetjük: tévednek, ha nemzeti forradalmunk gyümölcsét a maguk asztalára kívánják harácsolni. Aggódva figyeljük az utóbbi napokban egyre fokozódó mértékben feltörő pártvillongásokat. Ezek csak szétszaggathatják sorainkat és történelmünk során még soha nem tapasztalt ilyen egységbeforrottságunkat. A hazafiúi lelkiismeret szavával szólunk és kérjük az ország valamennyi forradalmi nemzeti bizottságát, hogy a még időszerűtlen pártszervezéseknek és villongásoknak vessenek gátat. Most minden erőnket egy cél elérése érdekében kell összefogni: forradalmunk végső győzelmének kivívására, eddigi eredményeink megőrzésére. Ne ingadozzanak a kishitűek, de keltsenek félelmet bennünk a fenyegetőnek tűnő körülmények, mert szent ügyünk igazáról az egész világ hitet tett. Mégpedig azért, mert velünk együtt tudják, hogy az elvesztett és nagy véráldozattal visszanyert szabadságnál nagyobb kincs nem lehet. (A fenti beszédet a Szegedi Széchenyi Rádióban mondotta el dr. Perbíró József professzor.) Megjelentek a szovjet tankok a múzeum mellett Szóba se állj vele Visong neki is otthon tán gyereke, s bóbiskol fókabajszú atyja, a gabonaszárt is tán megsimogatja ­itt szóbe se állj vele! Szóba se állj vele, mert árulás itt a szó, otthon lehet a becsület embere, itt: gyilkos, elnyomó! Parancsra jött? Semmiről se tehet? Lehet. De te Iszonyú bűnt veszel magadra, ha csak egy pillanatra szóbaállsz vele. Ülj le házad elé a padra, sétálj az utcán, húzódj a kapualjba, az emberek felé fordítsad arcod ­de gyűlölet kapassa fére fejed, ha őt megpillantod. Hagyjad, hadd lássa, milyen is arcod rándulása: az őszinte undor moccanásai, lezárt szádnak, behunyt szemednek is meg kell tanulni vallani. Másként tán víg cimborák lehetnétek, de most halálos vétek ha ránevetsz ­Szóba se állj vele, mert árulás itt a szó ­otthon tán lehet becsülete, itt: gyilkos elnyomó! 1956. november 8-9. A fönti vers - miként az összeállításban szereplő többi dokumentum több­ségének eredetije is - a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményében található. Még 1956 őszén szerezte be Csongor Győző, a múzeum akkori munkatársa. Szer­zőjét nem ismerjük, keletkezési körülményeiről sem rendelkezünk információval. Csak annyit tudunk, hogy ez a vers is egyike volt azoknak a költeményeknek, melyeket a megszállás után kézről-kézre vándorolva a forradalom és az ellenállás szellemét kívánták ébren tartani. A sodró lendületű vers jól érzékelteti a forradalom leverését követő napok közhangulatát. (Kérjük a lap olvasóit, amennyiben 56-os emlékeik - fotók, kéziratok, tárgyak, röplapok vannak tulajdonukban, jelezzék ezt a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályán - Fekete-ház, Somogyi utca 13.) Marosvári Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom