Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-21 / 247. szám

Naponta három méterrel nő a torony TARTALOM A zsinóron HÉTFŐ, 1991. OKT. 21., 81. ÉVF. 247. SZÁM húzott alma 2 Díjnyertes rémálom 2 Tölgyessy makói mosolya 3 Pártkongresszus Szegeden? 3 Bemutatták a Stuart Máriát 4 Interjú Raffay Ernővel 5 Szeged SCHajdúnánás 3-1 7 Senna harmadszor is világbajnok 9 Majoros Tibor tárcája 16 Ellenpont Romániában országos hisztériái eredményezett a székely autonómiát kezdeményező kísérlet. Az ellenláma,dás - Tokay György aradi RMDSZképviselő szerint - a magyarok kollektív bűnösségét próbálja újfent a románságba sulykolni... A románok érvei szerint a Hargita és Kovászna megyéből elmenekült román rendőrök. tisztviselők, tanítók nem a diktatúra téglái voltak, hanem elűzött szerencsétlenek, s nem önként hagyták ott áldatlan ténykedésük színterét. A lényeg a fontos: az RMDSZ-képviselők kivonultak a parlamenti teremből, s újból testületi önvédelemre rendezkethetnek be, ki tudja, meddig. Mindez természetesen megkérdőjelezi törvényhozó és érdekvédelmi munkájuk hatékonyságát; egy, a bizonyítványát (legyen szó bár választott testületről...) állandóan, védekező álláspontról magyarázni kényszerülő társaság mindennek nevezhető, csak képviselői csoportnak nem... Miről feledkeznek meg a romániai pártok képviselői egyoldalú támadásaik előkészítése közepette? S mit hagynak figyelmen kívül (talán tudatosan, talán még mindig az európai politizálás bűvkörében reménykedve) az RMDSZ-képviselők, akik úgy kénytelenek védekezni, mintha birtokon kívül lennének? Elfelejtődik annak a hatvanezerre becsült - lehet,hogy több, lehet kevesebb is - valóban menekült magyarnak az esete, akik az utóbbi években kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt, elsősorban a Székelyföldet. S azt mindenki tudja: a menekülők és áttelepülők nemcsak Magyarországot választották úticélnak; jelentős székely diaszpóra alakult ki Svédországban. Németországban. Ausztriában. E tény fólemlegelésekor, az okok firtatásakor milyen válaszra kényszerülnének a most vagdalkozók, kirekesztésre törekvők? Székelyföld lakosai csak azt a személyt érezték idegennek, aki valamilyen formában megkérdőjelezte identitásukat. Ezek az emberek elsősorban a hatalom sugallatára parancsára, felbújlására - cselekedtek. A világ mai történései bizonyítják: nemcsak a Hargita és Kelemen-havasok környékére jellemző ez az állapot. Megfelelője föllelhető közvetlen környezetünk minden pontján. Ez nem vigasz, azonban jellemzi a posztkommunista kezelésmódot - az ellentétek élezésével, a végletekig menő harcos állásponttal próbálják elterelni a figyelmet a mind égetőbb gazdasági kérdésekről. PATAKI SÁNDOR HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Zászlót szenteltek Zsombón Levéltárban a pártiratok Vasárnap délután fél hatkor 74 méter magas volt az új telefonközpont adó-vevő tornya, amelyet a Délépszer Kft. épít. (A központ többi részén a Délépítő Kft. dolgozik.) Az időpont megjelölése azért fontos, mert a mííszakonkénti (azaz tizenkét óránkénti) növekedési sebesség 1,40-1,70 méter, az emelkedés tehát szó szerint látványos. A talajszint alatt 4,3 méteren „kezdődik", fölötte 100,2 méter magas lesz a torony betonból épült része. Az alapozás körének átmérője 26 méter, a hengertest belső átmérője 8,46 méter, a betonfal pedig 35 centiméter vastag. Az avatatlanoknak kissé száraznak tűnő műszaki adatok ismertetése arra talán mégis jó, hogy elképzelhessük, milyen is az utóbbi évek legnagyobb szabású építkezésének hangsúlyt adó, és már a város távolabbi pontjairól is látható torony, amelytől még mindig tartanak egy kissé a környékbeli lakók. Nem felejtették a megsüllyedt klinikát, és aggódva figyelik az építkezés pillanatnyi állapotát rendszeresen ellenőrző mérések eredményék Eddig nincs okuk félelemre: a vizsgálatok bizonysága szerint a mért adatok a vártnál is jobb állapotot tükröznek. A Kitartó hétvégi esőzés ellenére is kitartottak a Délépszer Kft. toronyépítői „Misztikum lengi körül a pártiratokat, pedig a levéltári anyag nem szenzáció-műfaj" - állította Földes György, a Politikaitörténeti Intézet megbízott igazgatója, mikor az MSZP szegedi sajtótájékoztatóján bejelentette: a szocialista párt megyei szervezete az MDP és az MSZMP levéltári anyagát átadja a Csongrád Megyei Levéltárnak. Az MSZP elvi állásfoglalása szerint, ahol a megfelelő feltételeket biztosítani tudják, ott a helytörténeti kutatások céljára átadják a pártdokumentumokat. A letéti szerződést szombaton délelőtt Szegeden irta alá a Politikatörténeti Intézet vezetője, a Csongrád megyei Közgyűlés elnöke és a megyei levéltár igazgatója. Naponta hatszor mérik a függélyes dőlést, és két-három naponként a süllyedést, valamint az alap és a toronytest találkozási pontjának feszültségét. „Az eredmények tökéletesek!" - mondják a Délépszer Kft. munkatársai. A talajszerkezet is jobbnak bizonyult a vártnál, pedig már 880 köbméter beton nehezedik az alapra. (A 100,2 méteres zárószint eléréséhez - efölött már az acélszerkezet emelkedik - mintegy 1200-1300 köbméter betont használnak fel.) Az utóbbi napok nem kényeztették el a Délépszer Kft. dolgozóit. Műszakonként (tizenkétórás váltásban) 32-35 fő dolgozik az építésen, de a három napig szinte szünet nélkül zuhogó eső sem vetette vissza a munkatempót. A napra lebontott tervhez képest most 7,4 méteres előnyben vannak, s ezt tartani szeretnék. De a technológia sem enged megállást. A csúszózsalus módszer lényege, hogy folyamatosan betonoznak, nem várnak az egyes rétegek megkötésére. Ez indokolja a szünet nélküli, 24 órás munkavégzést. A mostani magasságba már csak csörlő segítségével lehet fölvinni a nyers betont (csörlősebesség 20 métecj>crc), és a betonozás sebességéhez igazodó, állandó mozgásban lévő hidraulikus emelő folyamatosan emelkedik köracél tartórúdjain. A magasban dolgozókkal három pár rádió-adóvevő segítségével tartják a kapcsolatot, mindegyik külön hullámsávon működik, így nem zavaiják egymást. A munkacsoport egyébként sem járatlan a csúszózsaluzás technikájában: Szegeden az utóbbi években hasonló módon építették föl a Tavasz utcai lisztsilót, az Izabella-híd közelében álló gabonasilót, és a rókusi víztornyot. De az országban is sokfelé dolgoztak, mintegy 70-80 építményük készült „csúszással." A beruházó elégedett Kálmán Miklós, a Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóságának fejlesztési igazgatóhelyettese úgy nyilatkozott, hogy jó tempóban épül a központ és a torony, és az eddigi minőség is megfelel a kívánalmaknak. Ha továbbra is ezzel a szervezettséggel és minőségben halad a munka, másfél év alatt teljesen elkészülhet Szeged új telefonközpontja. A központi épület befejezésének határideje március 30. Utána a technológia beszerelése következik. De a város több területén már napjainkban is nagy lendülettel folyik a hálózatépítés, amely feltétele a központ sikeres működésének. Az alépítményhálózat a Belvárosban csatornákba kerül, a külső területeken földbe fektetett kábelekkel viszik szét a vonalakat. A kertvárosi részeken föld feletti építések is szükségesek. Ha ez a munkaszakasz is befejeződik - értéke mintegy egymilliárd forint három-négy éven belül elvileg minden házba bekölhetnék a telefont. Körülbelül 60 ezer telefonszámot adnak majd ki, ehhez 100 ezernél is több érpár szükséges. Új ikreket már nem telepítenek, a régiek is csak egy ideig maradnak meg, idővel minden telefonhoz fővonal csatlakozik. NYILAS PÉTER • mányos kutatás céljaira. A Politikatörténeti Intézet vezetője elmondta: az utóbbi időben keltett félelelem, az elszámolás helyett emlegetett leszámolás következménye az, hogy sokan nem hajlandók saját dokumentum értékű irataikat a kutatóknak átadni. Attól tartanak, e „papirosok" újabb koncepciós pereket válthatnak ki. Kérdésünkre válaszolva az igazgató reményét fejezte ki, hogy a megyei pártdokumentumok között nemcsak az MDP és az MSZMP, hanem az MKP és a szociáldemokrata párt története szempontjából is lényeges iratok találhatók. Ú. I. - Hirdesse ez a zászló, hogy a község békében akar élni és alkotni... - e szavakkai köszöntötte a zsombói római katolikus templomban egybegyűlteket tegnap délután Pancza István, a Független Kisgazda Párt helyi alapszervi titkára. Másodszor szentelték meg ugyanezen a helyen a párt zászlaját: először negyvenöt évvel ezelőtt, ám azt 1949-ben elpusztították, FOTÓ: SOMOGYI KAROLYNÉ meggyalázták. A templomi szertartáson Palya János plébános szentelte föl az új zászlót, ezt követően a helyi művelődési házban gyülekeztek a tagok - igen sokan a közeli községekből is. Az eseménysorozaton részt vett dr. Torgyán József országos pártelnök, aki a kisgazdák naggyúlésén ünnepi beszédet mondott. A technikai és szakmai feltételeknek megfelelel a hódmezővásárhelyi levéltári épület. Elkészülte után oda szállítják a több mint ezer folyóméter iratmennyiséget az MSZP Tisza-parti irodaházából. Az ország 18 megyéjéből 12 biztosítani tudta a fontos iratok őrzéséhez, kutatásához szükséges feltételeket. Csongrád a 13. olyan megye, ahol helyben fellelhetők e dokumentumok. A többi megye ilyen jellegű levéltári anyagát Budapesten őrzik. Tehát nem vesztek el, nem semmisültek meg a kommunista párt iratai, sőt hozzáférhetők, alkalmasak tudo-