Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

II LAKÁSBÓL OTTHON DÉLMAGYARORSZÁG 1991. OKT. Építkezzünk önerőből, avagy Két év kín története - Amikor megszü­lettek az ikreim Mak­kosházán laktunk egy kis lakótelepi lakás­ban. Először arra gon­doltunk. hogy minőségi cserét csinálunk, de kiderült, hogy ehhez 300 ezer forint készpénzre lenne szükség, ami természetesen nem állt rendel­kezésre. Számoltunk, és rájöttünk, hogy ha építkezésbe fogunk és eladjuk a lakásunkat, akkor újra vehetünk fel kölcsönt. Én építő­ipari szakközépiskolát végeztem, apámnak is ez volt a szakmája, sok barátom is van, gondoltam, majd csak boldogulunk valahogy. El is adtuk a lakást, lett 620 ezer forintunk. Azonnal beláttuk, hogy ennyi pénzből egy telken egy lakást nem tudunk felépíteni. Ferivel egy munkahelyen dolgoztunk, és egy hirtelen ötlettől vezérelve oda­szóltam neki, hogy „Te, nem akarsz velem építkezni?". Akart. - Mi egy Római körúti panel­lakásban laktunk, volt már egy gyerekünk és vártuk a következőt. A lakás kicsi volt, a pénzünk pedig kevés, hát belevágtunk... A dolog nem indult egyszerűen, mert hamarabb kellett megvenni a telket, mint ahogy a lakást cl tudtuk volna adni, ezért OTP-kölcsönt kellett felvennünk. Amikor pedig vevőre találtunk, a feleségem egy időre hazaköltözött a szüleihez vidékre, én meg a kollégiumba, ahol dol­goztam. - Mi kivettük albérletbe a saját lakásunkat az új tulajdonostól havi 4000 forintéit. Ember tervez... A tervezés sem volt zökkenő­mentes. Úgy kezdődött, hogy az egyik barátom leskiccelt egy rajzot, ami nagyon tetszett. De amikor az előírásokat megnéztük, rájöttünk, mennyire agyonszabályozott az Történt négy éve, hogy két átlagos fiatalember elhatározta, hajlékot épít átlagos családjának. A házak már állnak, arról, ami közben történt, s ami - nálunk ­szintén átlagos Roboz István és Varga Ferenc számolnak be. egész. Meghatározták, milyen jellegű lehet a ház, hova kell építeni, mekkora lehet az előkert, az oldalkert, hol. mekkora ablakok lehetnek, és még jónéhány dolgot. Elég elkeserítő, hogy azért lett olyan a házunk, amilyen, mert utólag szinte lehetetlen változtatni a terveken, pedig papíron minden másképp fest, mint amikor már állnak a falak. Azt, hogy ne válasszuk el a nappalit és a konyhát azért nem engedélyezték, mert akkor ételszag lesz a nappaliban. Kész tervvel mentünk a terve­zőhöz, aki persze a saját elképze­léseit akarta megvalósítani. Ekörül is volt némi vita, de a végső tervvel is akadtak problémák. Megrendel­tük például a tervek alapján a födémanyagokat, és kiderült, hogy jóval többet rendeltünk a kelle­ténél, két gerenda épp átment a kéménylyukon, a tetőszerkezet egy részét meg nem tartotta semmi, a levegőben lógott. A műszaki osztá­lyon szépen elfogadták a terveket úgy, hogy egy kis keresztet raj­zoltak a hiányzó gerenda helyére, amit mi alig vettünk észre. ... Ember végez Miután elkezdődött az építkezés rengeteget segítettek a kollégák, a barátok, a család, diákok, akikkel jóban voltunk. Amit csak lehetett magunk csináltunk, volt olyan, hogy én vettem ki a Feri szabad­ságát, ő volt bent helyettem a kollégiumban, én pedig dolgoztam az építkezésen. Bizonyos terü­leteknek abszolút szakértőivé váltunk, apám például, aki egyéb­ként sofőr, profi asztalos lett. Sokmindent a saját kárunkon tanultunk meg, mert volt egy-két dolog a két év alatt, a ­mit újra kellett csinálni. Az anyagokon is megpróbáltunk minél többet spórolni. Összebarátkoztunk a fuvarosokkal, közvetlenül a gyárból hoztuk az árut. Figyeltük az akciókat, a cserépért például a BNV-re mentünk fel egy közösen bérelt IFA-val. A tető faanyagáért legalább két hétig jártam a megyét Trabanttal, azután amikor végre megvettem a gerendákat és szállí­tottam haza, felborult az utánfutó az egész rakománnyal. Bele is pusztult az autóm az építkezésbe. Később vettem egy Babettát, hogy otthonról könnyebben járjak ki az építkezésre. - Közben sietnünk is kellett, mert érezhetően drágult minden. Persze ehhez az kellett volna, hogy folyama­tosan a rendelkezésünkre álljon a pénz. De az OTP-nél csak úgy lehet újabb kölcsönhöz jutni, hogy mindig igazolok egy elkészült munkafázist. - A sok saját munka, szervezés persze nem maradt nyomtalan, az embernek kis hijján tönkrement a házassága, a szürkeállománya je­lentősen redukálódott. Két év alatt szinte alig tudtam a családommal, a gyerekekkel foglalkozni, munka, építkezés, szervezés, anyagbeszer­zés - ebból állt az élet. Volt vita is közben, kár lenne tagadni, hogy hogyan lehetne olcsóbban, hogy ki mit fizetett. Most, hogy többé­kevésbé kész a ház, néha egy kicsit undorral nézünk rá, annyi nyűgünk volt vele. De az vitathatatlan, hogy megérte, hiszen a lakások (a garázsok és a padlás nélkül) 130­140 négyzetméteresek és mindez körülbelül I millió 600 ezer forint­ba került. Az emberek nem is akar­ják elhinni, hogy ennyiből ki lehe­tett hozni, és nagyon sokan irigy­kednek is. Csak azok nem, akik tudják, hogyan telt ez a két évünk... Kell egy hely - mondja a pszichiáter Tudjuk, a lakás több, mint néhány fal. Sok más funkciója mellett fontos lelki tényező, személyiségünk része. Dr. Pető Zoltán pszichiáterrel arról beszélgetünk, életterünknek milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy betöltse szerepét. - A; ember életében kell lenni egy helynek, ahol jól érezheti magát. Ahol ha akar, egyedül maradhat, ha akar, közösségben lehet. Ennek a helynek a lakásnak kellene lennie, de ehhez olyan emberszabású, emberre kigondolt lakásokat kellene építeni, amelyek néhány alapvető feltételnek megfelelnek. Az a hely, ahol éle­tünk egy jelentős részét töltjük, legyen kommunikációs hely, olyan tér, ahol pihenni, regenerálódni, rclaxálni tudunk, és amely a társadalomnál intimebb, kisebb közösséget teremt. A régi paraszt- vagy polgári házakban a konyhának éppen ezért volt fontos szerepe. Középen állt egy nagy asztal, amit körbe lehetett ülni. a családnak azt lehetett mondani, hogy ekkor és ekkor találkozunk az asztalnál. Ha pedig körbeülték az asztalt, akkor látták is egymást, ha látták egymást, akkor beszélgettek, és ha beszélgettek, akkor olvashattak egymás arcából. A mai panellakásokban az emberek az asztalnál nem egymást látják, hanem a falat, vagy az ablakon keresztül egy másik épületet. Ez a helyzet előbb-utóbb elveszi a kedvüket a beszél­getéstől. De a régi házak konyhája kitűnő tanulótér is volt. Meg lehetett tanulni érzelmileg viszonyulni a másikhoz, de tevékenységet is lehetett tanulni. A gyerekek látták, hogy amikor az egyik szülő elindult dolgozni, a másik a kezébe nyomott egy szendvicset, amit ő készített, és ezzel a házastárs egy kicsit magával vitte a gondoskodást is. Nem véletlenül törekednek a modern lakáskultúrában arra, hogy az életteret és az étkezőteret összenyissák. De az is nagyon fontos, hogy amikor ebből a tág élettérből egy intimebb szférába akarunk visszavonulni, akkor erre lehetőség nyíljon a hálószobákban, a barkácsoló­helyiségekben, a dolgozószobákban. Az intimitás alatt sokmindent lehet érteni: hogy el akarok gondolkodni valamin, dolgozni akarok, egyedül akarok maradni, vagy éppen kettesben. Ezzel egy rendkívül fontos igénye teljesíthető az embernek: úgy magammal maradni, hogy nem zárom ki a másikat. - Milyen következményei lehetnek annak, ha a lakás nem felel meg ezeknek az ön által említett alap­feltételeknek? - Az egyik legnagyobb veszély az érzelmi és anyagi elidegenedés. Hiszen hiányzik az a minden­napos érzelmi tréning, aminek a nagykonyha volt a tere. Pedagógusoktól tudom, hogy a gyerekek nagyon sokszor nem uzsonnát visznek az iskolába, hanem pénzt. A gyerekekből is hiányzik a kommunikatív készség, megdöbbentő mértékben nő az autisztikus gyerekek, a kapcsolatteremtésre képtelen felnőttek száma. Az elmagányosodás azután személyiség­zavarhoz, neurózishoz vezet. - Azt hiszem, nemcsak a lakás elrendezése, hanem berendezése is nagyon fontos, hiszen diszharmonikus környezetben, ahol a színek, anyagok, formák nem esztétikusak, nem emberiek, a lelki harmónia is nehezebben teremthető meg. A gyerekek esztétikai érzékének fejlődése szempontjából sem lehet előnyös, ha a lakásban kizárólag a praktikum, és nem az esztétikum számít. - Ez biztosan így van, de a legtöbb embernek megvan a lehetősége arra, hogy környezetét - akár egy panellakást is - saját személyiségére formálja. Sokan rendkívül találékonyak abban, hogy egy jó adottságokkal rendelkező lakást tökéletesen elrontsanak, mások pedig abban, hogy teremtő­készségükkel a rosszból jót varázsoljanak. A lakás mindig egy kicsit megmutatja az ember személyiségét, lelkivilágát. A tinédzserek szobája például egészen másképp néz ki, mint a szülőké. Tükrözi forrongá­sukat akár egy poszter, egy gitár, egy terrárium vagy számítógép által. Amikor a felnövekvő generáció a saját szobájában - ha van neki - próbálgatja, mit hova tegyen, mit akasszon a falra és mit vegyen le onnan, már a felnőtt életre készül, fejlődik, alakul. Az önkifejezésnek, önmegvalósításnak nem mindig alapja a vagyon és a pénz. - Úgy vélem, ebből a szemponthói nem mindegy, hogy valaki lakótelepen lakik-e, vagy családi házakból álló utcában. Mert a lakótelepen az emberek szinte kizárólag a bejárati ajtó mögötti teret érzik magukénak, próbálják saját képükre formálni. Nem érzik ugyanis, hogy a kilencedik emeleten az a lyuk a levegőben, ami az ő életterük, is része a nagyobb lakótelepi környezetnek. Míg egy utcában majdnem minden ház előtt van virágoskert, mert az emberek megpróbálják átalakítani azt a részt is, amit az utcából magukénak tudnak. - Pontosan így van, mégpedig azért, mert a klasszikus magyar településformában - a falvakban, de a városokban is - mindig a horizontális elhelyez­kedés volt a meghatározó, és ennek nagy kommu­nikatív szerepe volt. Az egyik ember területe kapcsolódott a másikéhoz, és bár a területek jól elhatároltak voltak, mindig vigyáztak arra, hogy a két porta közti kerítés átlátható legyen. Akaratlan, mégis tanulható kommunikációra nyílt lehetőség azáltal, hogy tudták, a szomszédaszony kakast vágott, vagy éppen perelt az urával. Ezzel szemben ezekben a „füg­gőleges falvakban", a toronyépületekben elveszett az átláthatóság és áthallhatóság mint ingerforrás. De azáltal, hogy éppen azt hallom, amit nem akarok, megmaradt a „nagyon sok ember nagyon kis helyen" érzése. Az etológiából pedig ismert jelenség a territoriális agresszió, vagyis hogy sok ember kis helyen előbb-utóbb egymás ellen fordul. Nem véletlen, hogy a társadalom peremére sodródás, a deviancia és a bűnözés éppen az ilyen környezetben a leggyakoribb. - Amikor a falvakról beszélt, említette az átlátható kerítéseket. Mi az oka annak, hogy nálunk egyre gyakrabban zárják el az emberek magas kőkeríté­sekkel azt, amijük van, és a ház már nem elsősorban élettér, hanem vagyontárgy, befektetési forma is? - A magyar népnyelvben van egy mondás: az én házam az én váram. Ez kifejezi, hogy egy kicsit várúr is lehetek a váramban, ahol csak én határozom meg önmagamat. Nyugati országokban - például Skandi­náviában vagy Kanadában - egyáltalán nincsenek kerítések, és mégis tudják az emberek, hogy meddig az övék a terület, mert ez is hozzátartozik az én-határukhoz. Ott az emberek lényegesen nyitottab­bak, és tudják, hogy a kerítésekkel éppen saját határaikat szűkítenék. Hiszen a falakon nemcsak mások nem láthatnak be, de én sem láthatok ki. Hogy mi mégis kerítéseket emelünk, adódhat egyfajta védekező mentalitásból is. Különösen igaz ez ma, amikor a vagyoni különbségek egyre nőnek. A magyar ember pedig azt is szégyelli, ha gazdag, és ennél jobban talán csak azt szégyelli, ha szegény. [SS A DELTA AJÁNDÉKBOLTJÁT A SZEGED NAGYÁRUHÁZ ÉLELMISZER­OSZTÁLYÁVAL SZEMBEN! Az üveg- porcelán ós kristályárukon kívül ajánlunk francia és amerikai tűzálló edényeket, Henry Betrix férfi kozmetikai termékeket, Ellen Betrix női kozmetikumokat, Johnson & Johnson babápolási cikkeket, tamponokat, francia kozmetikumokat, a német Treton cég edény és ajándékáruit, mosóporát, népművészeti cikkeket, illatszereket és más kozmetikumokat gazdag választékban MOST ÉRKEZTEK PINCÉRTÁRCÁK (BARKÓK)! .állíllfifik,. 500 Ft feletti vásárlás esetén kérésére díjtalanul készítünk díszcsomagolást. Telefon: 14-228. Az Otthonteremtő bolt megpróbál Önnek segíteni: Szobáját legideálisabban ELEMES bútorokkal rendezheti be, melyeket nálunk rendelhet meg. (Fehér, fekete, fehér-fekete, natúr...) •íí A Kanizsa Trend Kft. ülőgarnitúrái megrendelhetők kárpitválasztással, tetszőleges összeállításban: SZUL1MÁN 3-2-1 garnitúra 46 200 Ft, MINEA ággyá alakítható sarokgarnitúra 57 500 Ft. SKANDINÁV bútorok széles választéka a TÉKÁ-túl. Ágyneműtartós heverő 9990 Ft (meg is rendelhető!) * Nyugatnémet állítható zuhanyfejek 650 Ft-tól, PVC-zuhanycső 443 Ft-ért, zuhanyszettek. •Üt- Lézerképek, plakátok, képek, bútorszövetek, becsukható szárítók... Szeretnénk, ha legalább szétnézne nálunk! Köszönjük! Hajnóczy u. 4. AVIDIA ENGEDMENYES Kereskedőház Rt y^j^ A VIDIA FÜRDŐSZOBASZALONBAN. Szeged, Kossuth L. sgt. 9-13. Tel.: 24-240 régi ár új ár Zuhanytálca, bahama beige 8 350 5 170 Egykaros, kerámiabetétes csaptelepek kádhoz 9 960 8 100 mosdóhoz 10 260 8 210 zuhanyhoz 8 850 7 520 mosogatóhoz 10 570 8 460 orvosi csaptelepek 8 900 7 570 zuhanygarnitúra 4 930 3940 valamint padlóburkoló lapok széles választékban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom