Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1991. OKT. 16. A brit kormány és a BBC MÉSZÁROS GYÖRGY John Major kormányfő újsághírek szerint állítólag a plafonon volt attól, ahogy a brit állami televízió és rádió beszámolt a kormánypárt múlt heti blackpooli konferenciájáról. A tárgyilagos és pártatlan hírközlés világbajnokának nemhivatalos címével büszkélkedő BBC kormányforrások szerint a következő hibákat követte el: a konzervatív konferencián elhangzott felszólalásokat munkáspárti szóvivők kommentálták, ugyanezt a lehetőséget viszont nem kapták meg konzervatív szóvivők az előző heti munkáspárti értekezlet közben. A kormány egészségügyi reformterveit ismertető konzervatív felszólalásokat szakmai ellenvélemények garmadájával barrikádozta el, de nem adott elég helyet a kormánypártnak, hogy leleplezhesse az ellenzék rágalmait. Egy neves BBC-kommentátor a rádióban odáig ment, hogy a saját nevében azt mondta: a kormány munkanélküliségi adatai kozmetikázottak. A BBC általában úgy közvetítette az előző heti munkáspárti konferenciát, hogy az felért égy ingyenreklámmal. (Ezt egyébként egy munkáspárti szóvivő is megerősítette, csak éppen örömmel). . Mindennek tetejébe olyan halszemoptikákkal és széleslátószögű kamerákkal fényképezték a BBC-híradókban a miniszterelnököt, hogy úgy nézett ki, mint egy intézetből szökött félkegyelmű. Hírek szerint a miniszterelnök egy blackpooli fogadáson két szendvics között személyesen is letolta John Birtot, a BBC hírműsorokért felelős vezérigazgató-helyettesét. Jenny Abramsky, a BBC rádió hír- és aktuális osztálya vezetőjének válasza a The Sunday Timesban: „A Munkáspárt jobban bánik a sajtó embereivel, mint a konzervatívok. A konzervatívoknak még sokat kell tanulniuk, hogyan kezeljék a sajtót és a hírközlőket. Szedjék össze magukat, mert nagyon le vannak maradva". Ezt állítólag több miniszternek is megmondta. Lapértesülések szerint egyik-másik konzervatív vezető attól tart, hogy az állami rádió és televízió meg akarja buktatni a konzervatív pártot a következő választáson. Ezért a konzervatívok kemény ellentámadást határoztak el. Chris Pattén pártelnök felszólította a párthíveket, hogy ha nem tetszik nekik a műsor, telefonáljanak be a BBC-be. Mivel Nagy-Britanniában az utóbbi háromszázvalahány évben nem volt rendszerváltás, egyéb intézkedésekről nincs hír. Ulica Balkan 91. VARGA IVÁN Véres, gomolygó füstbe burkolózó tragédiák szemtanúi lehetünk nap mint nap, a televízió Jugoszláviából érkező híradásait figyelve. A kommentátor és a hírmondó szerbek és horvátok öldöklő harcáról beszél, a riportban megszólaltatott, állig felfegyverzett harcosok, vagy a menekültek mind a távolba mutatnak, s a történtekért a másik felet okolják. Egyre inkább azt hihetjük, ez a háború valóban két, ilyen-olyan okból fékevesztett, végső leszámolásra készülő nép között dúl. A szerbek utálják és legszívesebben kiirtanák a horvátokat, s viszont. Ellentéteik kibékíthetetlenek... De mit szól ehhez a fegyverek zajától 2-300 kilométerre élő „igazi" szerb, illetve a Zágrábban légiriadók-szabályozta terminusokban leledző horvát? Ők, a totalitárius nemzetvédő államstruktúrák kényszerpolgárai, a fekete-fehér igazságok játékszabályainak szenvedő, stratégiailag jelentéktelen figurái másként gondolkodnak. - Ez a háború általunk, mégsem értünk zajlik, de nem tehetünk ellene semmit. Sem árulók, sem hősök nem lehetünk, csupán áldozatok. Olyan ez, mint amikor az ellenzéki és a kormánypárti tüntetők rendszerváltás idején egy szűk utcában találkoznak, s csupán egy rendőrkordon próbálja szétválasztani őket. Az első sorokban lévők nem hátrálhatnak meg, a tömeg maga előtt sodorja őket, s ha az első pofon elcsattant: mindannyian egymás ellenségeivé válnak. Nem menekülhetnek, míg a hátul állók - nem tudván, mi történik ott elöl - a segítségükre sietnek. - így látja Jugoszláviát egy hazánkba menekült szerb-horvát, egy vegyes családból származó vajdasági hadköteles, aki csüpán Milosevícset, Tudjmant és hűbéreseiket okolja a történtekért. Mindenki mégsem menekülhet,el Jugoszláviából, a Balkán utcából, ahol ma a vérittas tömegek a kijózanodásig hadakoznak. Holnapra csupán a bosszúvágy marad? Kié lehetett volna a Nobel-békedíj IVfég rui'glqtl-ismeretessé- vált volna, hogy a norvég parlament bizottsága az idei Nobel-békedíját a burmai Aung San Suu Kyi asszonynak ítélte oda, az AFP francia hírügynökség oslói tudósításában felsorolta, hogy a norvég sajtó kiket, illetve milyen nemzetközi szervezeteket tartott esélyesnek a rangos kitüntetés elnyerésére. Ezek szerint az esélyesek közt szerepelt Nelson Mandela dél-afrikai polgárjogi harcos, II. János Pál pápa, George Bush amerikai elnök, Vytauias fandsbergis litván és Václav Havel csehszlovák elnök is. A nemzetközi szervezetek közül első helyre sorolták a norvég lapok az Üdvhadsereget, az ENSZ Gyermekalapját (ÜNICEF), az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP) és a Nemzetközi Vöröskeresztet, amely utóbbi 1917-ben. 1945-ben és 1963-ban már részesült Nobel-békedíjban. Az esélyesek közt szerepelt még a Greenpeace környezetvédelmi mozgalom is. A csaknem egymillió dolláros rekordösszegű pénzjutalommal együtt járó Nobel-békedíjra az idén összesen 90 személyt és 27 nemzetközi szervezetet jelöltek. Számadás a külpolitikáról Csaknem háromórás vitát tartott tegnap az Országgyűlés a magyar koalíciós kormány külpolitikájának értékeléséről. Bevezetőül Jeszenszky Géza külügyminiszter általános áttekintésben foglalta össze a kormány külpolitikájának főbb irányait és eredményeit. Mint mondta, ezek között kiemelt helyet kapott az ország szuverenitásának teljes helyreállítása, illetve a korábbi időszakról még megmaradt függőségek felszámolása. Az egyes országokat sorra véve, a miniszter megelégedéssel szólt a magyar-német kapcsolatokról, s hasonlóan biztatónak nevezte az Olaszországhoz, Ausztriához és Franciaországhoz fűző szálakat Mint mondta, érdekazonosságunk Cseh-Szlovákiával jó alapot teremthet az együttműködés fejlesztéséhez, azonban ugyanez nem mondható el a román-magyar viszonyról. A miniszter sajnálattal szólt arról, hogy aZ utóbbi nem a szándékoknak megfelelően alakul. Jugoszlávia kapcsán Jeszenszky Géza aggodalommal szólt a válságról, és kifejtette, hogy Magyarország mielőbbi békés rendezést óhajt. Az elhangzottakra a parlamenti pártok vezérszónokai kü lönbözőképp reagáltak; az MDF országunk, mint válságokkal körülvett stabil ország felelősségét emelte ki, az SZDSZ szónoka pedig az „álmok birodalmában tett barangolásnak" minősítette a beszámolót. Utóbbi felszólaló szerint célszerűbb volna leszállni a kínos tapasztalatok mindennapi világába. Horn Gyula (MSZP) azt hangoztatta, hogy a külügyek formálásához szükséges konszenzuspolitika már működik Magyarországon. A volt külügyminiszter fontosnak tartotta a Németországhoz fűződő kapcsolatokat, mert - mint mondta - ez az egyetlen nyugati ország, amelynek saját tapasztalatai vannak a szocialista rendszer lebontásában. Gorbacsov missziója Milosevic és Tudjman Moszkvában Kedd délután pontban 15 órakor kezdődtek meg Mihail Gorbacsov megbeszélései Szlobodan Milosevic szerb elnökkel. Tudjman horvát elnök és Milosevic a kora délutáni órákban külön-külön, mindösze néhány perces eltéréssel érkezett meg Moszkvába, hogy részt vegyenek a Gorbacsov által kezdeményezett békéltető tárgyalásokon. A tárgyalások kapcsán Moszkvában olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint Gorbacsov konkrét rendezési elképzelést terjeszt a két jugoszláv vezető elé. A szovjet államfő a múlt héten jelentette be, hogy vállalkozik a jószolgálati misszióra, miután a Jugoszláviában szembenálló felek között az Európai Közösségek közvetítésével sem sikerült tartós tűzszünetet elérni. A szovjet közvetítés sajátos vonása, hogy a jugoszláv központi vezetés képviselői nem kaptak meghívást a moszkvai tárgyalásokra. Nem kizárt, hogy Gorbacsov közvetítésének első eredményeként a szerb és a horvát politikus együtt Baker második körútja Husszein jordániai király és James Baker amerikai külügyminiszter hétfő este bizakodva nyilatkozott arról, hogy létrejön a közös jordániai-palesztin küldöttség, amely a hónap vége előtt összehívandó közel-keleti békekonferencián hivatott részt venni. Ammanban, mostani térségbeli körútjának második állomásán Baker az uralkodóval közösen tartott sajtóértekezleten azt mondta, jó oka van a reményre, hogy a megszállt területek palesztinjai e körzetek jövőjéről hajlandók lesznek tárgyalásokba bocsátkozni. Kedden a washingtoni diplomácia vezetője Damaszkuszban folytatta nyolcadik konferenciaszervező körútját. A szíriai vezetők az amerikai garanciák keretében az értekezlet alapjául szolgáló, 242. számú BT-határozat washingtoni értelmezését akarják hallani. Szíria számára nem lehet vita tárgya a megszállt arab területek izraeli kiürítésének kötelezettsége. A PFSZ Központi Tanácsa (a parlamenti és a VB közötti közbülső testület, egyfajta kicsinyített törvényhozás) szerdán Tuniszban hozza meg döntését a palesztin részvételről. Baker várhatóan szerdán, körútja utolsó állomásán, Jeruzsálemben újból találkozik a megszállt területek vezető palesztin személyiségeivel, akiket a múlt héten Washingtonban fogadott. Akik a tárgyalásból kimaradtak: Markovié kormányfő és Kadijevic tábornok is hajlandó lesz tárgyalóasztalhoz ülni a szovjet elnökkel. Franjo Tudjman horvát elnök már előzetesen, Mihail Gorbacsovval kezdett kremlbeli megbeszélése előtt készségét fejezte ki az együttes tárgyalásokra. Szlobodan Milosevic szerb elnök a szovjet államfővel folytatott eszmecserétől, pontosabban az azon előterjesztett moszkvai elképzeléstől tette függővé a háromoldalú tárgyalásokon való részvételét. A két tegnapi megbeszélésről kiadott eddigi hivatalos közlések a várakozásokkal ellentétben nem tettek említést a háromoldalú találkozóra vonatkozó megegyezésről. A TASZSZ beszámolója szerint Gorbacsov a horvát elnöknek kifejezte készségét arra, hogy konkrét lépésekkel segítse elő a jugoszláviai válság rendezését. Egyetértettek abban, hogy „mindent meg kell tenni a jugoszláviai partizánháború megakadályozása érdekében". A szovjet elnök elmondta, hogy a Szovjetunió a jugoszláviaihoz hasonló problémákkal kényszerül szembenézni, s egyebek között ezért figyelik aggodalommal a balkáni országban zajló eseményeket. További részletek egyelőre nem ismeretesek. A Gorbacsovval folytatott megbeszélés után Szlobodan Milosevic szerb elnök szovjet és jugoszláv újságíróknak elmondta: Teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a jugoszláviai válság rendezésének egyetlen helyes és humánus módja a békés megoldás, amelynek során egyformán figyelembe kell vennie minden nép érdekeit. - Országunk minden népének joga van az önrendelkezésre, a Jugoszlávia jövőjével kapcsolatos szándéka kinyilvánítására mondotta Milosevic. Vízum nélkül Portugáliába Tegnap, október 15-én 00.00 órától megszűnt a vízumkötelezettség a Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között. Ettől az időponttól a két ország érvényes útiokmánnyal rendelkező állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a másik államba, amennyiben nem kívánnak ott 90 napnál hosszabb időt tölteni, munkát vállalni vagy állandó jelleggel letelepedni. A vízummentes utazás részletes szabályait tartalmazó megállapodás Jeszenszky Géza külügyminiszter és Antonio Baptista Martins budapesti portugál nagykövet közötti levélváltással jött létre. Santiago de Cuba Újraválasztották a két Castrót Fidel Castro kubai államfő egyórás beszédével ért véget hétfőn este Santiago de Cuba főterén az a 200 ezer fős nagygyűlés, amelyet a Kurbai Kommunista Párt néhány órával korábban befejeződött IV. kongresszusának támogatására hívtak össze. A tömeggyűlés vezérszónoka úgy vélekedett, hogy csak a szocialista társadalmi rendszerben létezhet demokrácia és csak a szocializmus képes azt tökéletesíteni. A KKP IV. kongresszusán ismét Fidel és Raul Castrót választották meg a KB első, illetve másodtitkárává. A 25 fős politikai bizottságnak 14 új tagja van, a KB titkárságának intézményét megszüntették. Beszédében Castro a kongreszszus legfőbb eredményei közé sorolta azt a határozatot, amely szerint a jövőben hívők is beléphetnek a pártba. Kiemelte azt a döntést is, hogy ezentúl közvetlen szavazással választják majd meg a nemzetgyűlés és a népképviseleti szervek tagjait. A kubai vezető más eredményekről nem tudott beszámolni és nem ismertetett új elképzeléseket az egyre nehezebben ellenőrizhető gazdasági és szociális válság megfékezésére sem. Kubában marad az egypártrendszer, a kommunista pártot és az általa irányított rendszert kell demokratizálni - hangsúlyozta a szónok. A beszéd során, csakúgy, mint kongresszusi hozzászólásaiban a kubai vezető kérlelhetetlen ellenségként állította be az Egyesült Államokat, az amerikai imperializmust. Párizs Vita a választási törvényről Fraciaországban jelenleg a nemzetgyűlési képviselőket egyéni választókerületekben, többségi elv alapján, kétfordulós szavazással választják meg. A második fordulóban csak az első fordulóban legtöbb szavazatot elért két jelölt között lehet dönteni, a pártoknak módjuk van a két forduló között választási szövetségre lépni. Az lényegében lehetővé teszi, hogy a legnagyobb pártok egymás közti megállapodással döntsenek számos kerü letben a mandátum sorsáról. Korábban rövid ideig az arányos képviseleti rendszer volt érvényben, a képviselőkét országos, illetve körzeti lista alapján választották, így a kisebb pártok is bekerülhettek a törvényhozásba. A Testre szabott választási rendszer kialakítását akarja elérni a jobboldali ellenzék szerint a Francia Szocialista Párt. Pierre Mouroy főtitkár ugyanis javasolta, hogy az 1993-ban esedékes nemzetgyűlési választásokig alakítsák át a jelenlegi választási rendszert, az érvényben levő kétfordulós, többségi szavazást kombinálják lajstromos, arányos szavazással. végleges formába még nem öntött szocialista javaslat lényegében a Magyarországon is érvényben levő rendszerhez hasonló megoldást vezetne be: egyéni választókerü letekben továbbra is a többségi rendszer valósulna meg, ám a töredékszavazatokat lista alapján elszámolnák. A Szocialista Párt nem titkolja, hogy az így bekerülő kisebb pártok között jövendőbeli szövetségesekre számít, mivel úgy látja, hogy 1993-ban nem juthat kormányzóaranyos képes többségre a parlamentben, még a kommunisták támogatásával sem. A szocialisták elsősorban a zöldekre számítanak, akiknek jelenleg nincs képviseletük, ugyanakkor úgy vélik, hogy az rendszer elősegítené ugyan a szélsőjobboldali Nemzeti Front parlamenti képviseletét, de ugynakkor meg is osztaná a jobboldali szavazókat. A front gyarapodó számú hívei ugyanis a jelenlegi rendszerben nyilvánvalóan a középjobb pártok képviselőire adnák szavazatukat, ha saját jelöltjük nem jutna tovább a második fordulóba. Kis CSABA