Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
8 DM MAGAZIN DÉLMAQYARORSZÁG T udjuk tisztelt olvasó, elege van abból, hogv a betegségekkel szembeni védekezés biztos zálogaként az egészséges életmódra sokkolja .önt az orvostársadalom és a tömegkommunikáció. Tétetik e buzdítás ott és akkor, ahol és amikor kevés esély kínálkozik elkerülni az egészségünkre leselkedő veszélyeket. Hisz hiába írják-mondják, hogy a daganatos megbetegedések egyik fő okozója a környezeti ártalom és a kemizáció, ha többségében a rákkeltő műtrágyával és növényvédő szerrel „kezelt" gyümölcsöt, zöldségfélét vagyunk kénytelenek fogyasztani. Hiába a riogatás, hogy a tüdőrák és a légúti megbetegedések nagyrészt az agyonszennyezett levegő következményei, ha a világ kéndioxid szennyezésének 2 százalékával telepöfögött magyarországi levegőben kényszerülünk közlekedni. Mindhiába a figyelmeztetés, hogy a zsíros, nehéz ételektől magas lesz a vér koleszterinszintje, rongálódik az érrendszer, jön az infarktus, ha az ára miatt kevesen „választhatják" a reformételeket. Felesleges az intelem, hogy óvakodjunk a stressztől, a feszültségtől, ha mostanában kevés a nyugodt pillanat. Ám talán nem hiába a sokkolás, az elriasztás szándékával írodott sorok és a megdöbbentő adatok, amelyek az egészségünket fenyegető szokásokról, a káros szenvedélyekről szólnak. Az önpusztításról ugyanis magunk tehetünk, hiszen az már rajtunk múlik, hogy különböző pótszerekkel gyilkoljuk-e saját szervezetünket. A szenvedélyek széles skálájáról válogattunk, rombolót és építőt egyaránt. * Szenvedély: valamely tárgyhoz kötött, igen nagy intenzitású és tartós vágyat kifejező érzelmi állapot, amelynek sajátossága, hogy uralja az ember egész érzelmi életét. Egyre megy A szenvedély olt kezdődik, ahol a mérlegelésnek vége. Túl jón, rosszon, megfontoláson. Szenvedélyes pipás, ha rossz dohányt szív, az ugyanolyan leégés, mint egy szerelmi kudarc. Az ember egyszerűen nem engedheti meg magának. Az igazi szenvedélynek nincs konkrét tárgya, vagy ha feltétlenül precíz akarok lenni: könnyen tárgyat vált. Aki képes szenvedélyesen szeretni, annak gyűlöletétől is az Isten óvjon. Az éppoly hévvel kortyol a nemes borból, ahogy a szép muzsikáért képes ölre menni. Szenvedéllyé bármi válhat, csak nc legyen túl hasznos, és kerüljön sok pénzbe. Ez tán a legfontosabb. Ölelés, alkohol, bélyeg vagy vonatozás: egyre megy. Ismerek egy fiút. Már absztinens. Négy éve hagyta abba, addig fogyasztott rendesen. Megitta előre. Szenvedélyből, ez a legjobb szó rá. „Nagyon szerettem inni! - meséli csillogó szemekkel, s nagyot szippant az én söröm illatából. - Reggel, mely általában tíz körül volt, két üveg borral kezdtem. Az kellett, hogy fel tudjak kelni. A nap jobbára azzal ment cl, hogy pénzt szerezzek. Életbevágó volt. Mindent ittam. Nem volt kedvencem. a cselekvést szerettem igazából, magát." Az álmáról beszél, hogy ezer üveg pálinkája lesz majd a nagyszobában. „Az hihetetlen biztonságot ad, nem?" Négy éve egy kortyot sem. Talán majd egyszer. De nem kockáztat. „Az akaratom már olyan erős, hogy gyakorlatilag bármit meg tudok tenni." Sokszor töröm a fejem, így lehet-e. Mert ha szenvedély, édcsmindegy madarak röpképc-é. rum. dohány, tánc, tenger avagy kleptománia. Netalán a sport, hogy valami tényleg egészségest is mondjak. A szenvedély ugyanis a dolgokhoz való viszonyt jelenti, a megélés módozatát. Azt, hogy van tét. Nem sok értelme a pontozásnak, hogy a szenvedély jó-e, rossz-e káros vagy értelmes. Káros mind, mert energiát emészt. Nagy lángon égeti a gyertyát. Merő pazarlás, dacol józan ésszel és gazdaságossággal. A szenvedély nem környezetbarát, nem takarít meg semmit, sőt fölös szenvedést okoz. Mégis: nélküle mit érdemes? Félgőzzel, óvatosan, kímélve, teljes biztonságban? Értelmes embertől a legkevesebb, amit elvárhatunk, hogy képes legyen elveszíteni a fejét. Aki még erre sem képes, attól én iszonyodom, sőt félek tőle. Persze a szenvedély nem választás kérdése, hanem vállalásé. Tanulni nem lehet: vagy van. vagy nincs. Eleve elrendelt tulajdonság. Javításra nincs mód, de szükség sem. M.T. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Citroen-restaurátor Egy ramaty állapotú GSA-t szerelt éppen Ördög Zoltán, amikor megleptem, hogy ritkaságszámba menő szenvedélyéről faggassam. - Ördög úr hány Citroenje van? - Tizenegy. A legrégebbi, a 2 CV az ötvenes évekből való, a legújabb, egy nyolcvanötös évjáratú GSA. - Mikor kezdődött a Citroen-mánia? - Valamikor az ötvenes évek elején láttam itt Szegeden egy francia rendszámú autót. Amikor a tulajdonos kiszállt belőle, úgy rugózott az a kocsi, hogy már ettől rögtön beleszerettem. Akkor határoztam el, hogy ha addig élek is, nekem lesz Citroenem. Attól kezdve jártam a vásárokat, s összevásároltam minden Citroen-alkatrészt. Hatvankettőben kimentem egy évre Franciaországba, hogy ott egy Citroen-szerelő mellett tanuljam meg e márka javítását. Később aztán veszegettem a karambolos Citroeneket és gyűjteményem valamennyi darabját magam állítottam helyre. - Melyik a kedvence? - A számomra legkedvesebbet, a legelső szerzeményt, a BL * 1 l-est sajnos el kellett adnom. Vettem később helyette egy 2 CV-t, közismert nevén a kacsát. A világ egyik legjobb autója ez. Praktikus, végtelenül egyszerű, hihetetlen strapabíró. Ma már nem gyártják, s a világon egyre kevesebb gurul belőle. Manapság már kuriózum a kacsára tényleg nagyon hasonlító Citroen 2 CV. - Mi hiányzik a gyűjteményéből? - Sok minden. A régebbiek közül az AX, a BX és a CX, no meg a két legújabb: az 1989-es év kocsija, a Citroen XM és a legutolsó kiadás, a csodálatosan szép Citroen ZX. Az újak ára számomra megfizethetetlen. így hát csak akkor számíthatok arra, hogy egyszer majd gazdagítják a gyűjteményemet, ha sikerül karamboloshoz hozzájutnom. Én elbütykölgetek a mások számára már használhatatlan kocsikkal, szépen rendbe hozom őket. Nekem éppen a kocsival való foglaltosság a szenvedélyem. - Csak a saját Citroenjeit szereli? - Most már csak az enyéimmel foglalkozom, dc ha Citrocnes barátaim megkérnek, akkor megjavítom a kocsijukat. A Citroennek én nem egy baráti kapcsolatot köszönhetek. - Elfogult e márkával szemben ? - Korántsem. Azt gondolom, reálisan ítélem meg, amikor azt állítom, a Citroen nagyszerű kocsi. Az XM kényelmét egyik autó sem képes utolérni. A hidraulikája kiváló. Persze, vannak hibái, gyengéi. - Szegeden hány Citroen lehet? - Ötvennél biztosan több. Közülük soknak a tulajdonását ismerem, de sajnos nem valamennyiüket. Jó lenne megszervezni a Citroenesek klubját már csak azért is, mert a Citroent szerető és ezt a márkát birtokló emberek rokonlclkek. K. K. Beszíva magánügy, kifújva közügy Nagyevők A káros szenvedélyek kapcsán alkoholról, dohányzásról, kábítószer-élvezetről esik csak szó, s szinte sohasem lehet hallani a szenvedélyes evőkről, a szervezetüket - bocsánat a kifejezésért - nagy zabálásokkal, avagy szinte folyamatos étkezéssel, nassolással terhelőkről. Ók éppúgy egy szenvedély rabjai, mint az alkoholisták vagy a nikotinisták. A dohányosnak a cigaretta, az iszákosnak az ital, a nagyevőnek a falat az örömforrás. A szenvedélyes evők mindennapjaiban ismétlődnek a mértéktelen falási epizódok. A nagy falatozásokat jó előre eltervezik, s a forgatókönyvben az édes, nagy kalóriatartalmú ételek szerepelnek. Rendszerint rejtőzködve, titokban esznek. Gyorsan, szinte rágás nélkül nyelik a kapkodva bedobált falatokat. Ha beindulnak, elvesztik önkontrolljukat, s mind újabb és újabb étkek után kutatnak. Szinte remegnek a következő falatért. Egy-egy nagy evészet, vagy az egész napos „nassolás" rendszerint gyomorfájással, majd hányással végződik. A gyomor megnyugvása vagy kiürülése után már megkönnyebbülve, kezdenek mindent elölről. A nagyevőket éppúgy gyötri a lelkiismeret-furdalás, mini a dohányost, vagy józan pillanataiban az alkoholistát. A falatozás élvezetét megkeseríti a bűntudat, a félelem az elhízástól. Ezért a szenvedélyes evő sokszor szed hashajtót, és sokszor önmagát büntetendő: éhezik. A szenvedélyes evőt - amikor éppen nem eszik - az evés körüli gondok foglalkoztatják. A függőség, a legyőzhetetlen vágy, az evéskényszer miatti szenvedés meggyötri lelküket, és nem ritka, hogy ezek az emberek egyedüllétbe menekülnek. Mi több, depresszióssá is válhatnak. K. K. Füstmentes övezet A vizsgálatok szerint a magyar lakosság mintegy 38 százaléka dohányzik. Az elmúlt három évtized alatt 15,3 milliárd cigarettáról 26,4 milliárdra nőtt az évi cigarettaforgalom, annak ellenére, hogy a lakosság száma fokozatosan csökkent. És ennek nemcsak az alacsony születésszám az oka. A szív- és érrendszeri betegségek és a daganatok esetében jelentós, halált előidéző tényező a dohányfüst. 1960-ban még 45 249-en, 1989-ben 75 690-cn haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Hasonló növekedés tapasztalható a daganatos betegségekben elhunytak számában is. Míg 1960-ban 17 386-an, 1989-ben 30 834-en lettek áldozatai ennek a sok szenvedést okozó betegségnek. A dohányzók között egyre nagyobb a nők és tinédzserek aránya. A dohányzó férfiak 73, a dohányzó nőknek pedig 57 százaléka 20 év alatt kezdi el a cigarettázást. Különösen megrendítő az a tény, hogy hazánkban az általános iskola nyolcadik osztályosainak 13,8 százaléka, a szakközépiskolásoknak közel fele dohányzik! Az 1989-ben hazánkban forgalmazott 2,64 milliárd cigarettából minden magyar állampolgárra - köztük a csecsemőkre is - 1526 darab jutott. Teljesítményünkkel megelőztük az Egyesült Államokat, Törökországot, Spanyolországot, Görögországot. Japánt, Nagy-Britanniát és Kanadát is. A világon mintegy 2,5 millió, ebből Európában közel 800 ezer ember hal meg évente a dohányzásra bizonyítottan visszavezethető okok miatt. A tüdőrák kialakulsának 90 százalékáért, az összes rákcsct 30 százalékáért, az idült hörghurutos és tüdőtágulásos betegségek 80 százalékáért, a szív- és érrendszeri, agyérrendszeri elváltozások 25 százalékáért felelős a cigarettafüst - állapították meg a hazai és a nemzetközi kutatások. Hasonlóképpen roncsolja az emésztőszerveket, a szervezet anyagcsere-folyamatait, károsan befolyásolja a hormonok és enzimek működését és a gyógyszerek hatását. S ami az emberiség - és hazánk - népességének alakulása, a következő generáció szellemi és fizikai állapota szempontjából sem közömbös, a terhes nő egészségét, valamint a magzat fejlődését is visszaveti a dohányfüst. jf HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ RAJZA Dohányfüstről azért beszélünk; mert nem csak a dohányzó ember szenvedi el a dohányfüst negatív hatását, hanem az is, aki nem dohányzik, de huzamosan kénytelen szívni mások cigarettájának a füstjét. Az úgynevezett passzív dohányzók szervezetében is tapasztalták a kísérletek során a káros elváltozásokat. A terhesség ideje alatt tehát az aktív és a passzív dohányos anya gyakrabban számolhat magzati elhalálozással, vetéléssel, koraszüléssel és szülés körüli halálozással. A dohányzó kismamák újszülötteinek súlya általában 200 grammal kisebb a nem dohányzó kismamák gyermekeihez képest, és a kis súllyal születettek közül több a 2500 gramm alatti. A káros hatásokat az iskolás korú gyerekeknél is bizonyították. A terhességük alatt dohányzó nők gyermekeinél kimutatták nemcsak a növekedésükben történt lemaradást, hanem az értelmi képességekben, az olvasásban és a matematikai teljesítményekben tapasztalható visszamaradást is. DR. RUZSICSKA MÁRIA * A népbetegségnek számító dohányzás ellen, szerencsére Magyarországon is, most már egyre többen próbálják egyesíteni erejüket. Az országban sorra alakulnak a dohányfüstmentes egyesületek. A szegedi épp most szerveződik, és október 15-én 18 órakor tartja alakuló ülését a Bálint Sándor Művelődési Házban szűkebb hazánk füstelleneseket tömörítő egyesülete. Céljaik közt szerepel olyan sokkoló akciók, programok szervezése, illetve kiadványok szerkesztése, amelyek segítségével talán csökken a dohányosok, és növekszik a füstmentes életterek száma. Jelenleg az USA 23 szövetségi államában tiltják a dohányzást az éttermekben, 15 államban pedig a munkahelyeken korlátozzák a füstölést. A statisztikák tanúsága szerint rohamosan csökken a dohányzók száma az Egyesült Államokban. Maholnap már szégyen lesz a rágyújtás, a dohányost szinte „kinézik" a munkahelyekről és a társaságokból. Nem véletlen, hogy az amerikai közép- és felső szintű vállalati vezetők többsége leszokott a füstölésről, s a televízióban is csak elvétve lehet égő cigarettát látni. Az a dohányos, aki üzleti ügyben megy tárgyalni egy vállalathoz, jobban teszi, ha meg sem kísérli a rágyújtást, ebből ugyanis személyéről és cégéről kedvezőtlen következtetéseket von le tárgyalópartnerc. Az amerikai vállalatok gazdasági tevékenységükről minden esztendőben éves jelentést tesznek közzé. A szép kiállítású könyvecskék korábban a vállalati vezetők fényképét általában cigarettával a kézben közölték. Manapság a cigaretta, a szivar és a pipa eltűnt a képekről, a dohányzás az üzleti életben - legalábbis az amerikai felfogás szerint - kifejezetten visszataszító.
