Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

2 KÜLPOLITIKA %-DELMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. OKT. 10. Az adok-kapok határtalan módozatai Katona Tamás külügyi államtitkár befejezte tárgyalásait Dublinban. Az ír kormány mindenben támogatja közeledési szándékunkat a közösséghez, s mivel hozzánk hasonló méretű EK-tag, Írország tapasztalata és véleménye nem közömbös számunkra. A siker titka a jó vezetés, a rátermett, jól szervezett vállalatirányítás - jelentette ki egy londoni tévéműsorban sir John Harvey-Jones, a brit vegyipari óriás, az ICI volt elnöke egy, a hazánknak szentelt műsorban. Tanácsát most tesszük közzé. A jövő hónapban terjesztik az osztrák parlament elé az új menekültügyi törvényt. Ennek kapcsán Franz Lösch belügyminiszter aggodalommal szólt arról, hogy országában is tettlegességig fajulhat az idegengyűlölet, amennyiben a törvénykezés nem veszi elejét az indulatoknak. Tel-Aviv külterületén egy palesztin férfi lopott gépkocsival szándékosan belehajtott izraeli kiskatonák egy csoportjába. Ketten meghaltak, tizenegyen megsebesültek. A merénylőt elfogták. Kijelentette: meg akarta torolni az egy évvel ezelőtti templomhegyi öldöklést. Változatlanul nyitott, részt vesznek-e a palesztinok és milyen formában a közel-keleti békekonferencián. Baker amerikai külügyminiszter kijelentette: immár bizonyos, minden érdekelt fél kész elmenni a tanácskozás október végére tervezett megnyitójára, de Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a palesztinok a jordán küldöttség tagjaként lehessenek jelen, s ne tartozhassanak a PFSZ-hez. Fidel Castro a kubai kommunisták negyedik kongresszusán elemezte az ország kritikus helyzetét kiváltó okokat. „A szocialista tábor az utóbbi években szégyenteljesen összeomlott, s a kubaiak ezentúl saját magukra számíthatnak a túlélésért vívott harcban" - véleményezte, hangoztatta pártja álláspontját a fellebbezhetetlen nagy vezér. Szakértők a próbakőről A KGB nekrológja mmmmammmmmmmmmmmmmmmimmmmmmmmmtmmmmmmmmmm^ A szövetség és az egységes gazdasági térség megőrzése szempontjából sorsdöntőnek ígérkező tanácskozást kezdett péntek délelőtt a szovjet államtanács. Az ülés tétje az, hogy Mihail Gorbacsovnak sikerül-e elsimítania az alma-atai tanácskozás után szokatlanul élesen felvetődött ellentéteket eg yfelől a köztársaságok között, másfelől a mind megosztottabbá váló oroszországi vezetésen belül. A szerb ellenzék vezetője, Zorán Dzsindzsics számára az Európai Közösség Jugoszláviával kapcso­latos békekonferenciájának kudarca éppen annyira elkerülhetetlen, mint a harcok kiújulása Horvátország válságövezeteiben. „A háború folytatódni fog mindaddig, amíg az Európai Közösség végül be nem látja, hogy semmi értelme a ju­goszláv belső határok sérthetet­lenségét szajkózni" - jelentette ki a politikus az APA osztrák hír­ügynökségnek adott interjújában abból az alkalomból, hogy a szerb polgári liberális párt vezetőjeként részt vett a Szocialista Interna­cionálé emberi jogi bizottságának bécsi ülésén. Véleménye szerint a Horvát­ország válságövezeteiben élő szerbek és horvátok többé már nem akarnak együtt élni. Mindkét részről már túl sok vér ömlött el és túl sok fegyver van olyan cso­portok kezében, amelyek fölött mind Belgrád, mind pedig Zágráb elvesztette az ellenőrzést. Az egyetlen megoldást Dzsindzsics abban látja, hogy messzemenően válasszák szét a különböző nép­csoportokat. Ahol a szerbek vannak többségben, ott engedjék meg nekik, hogy megalakítsák saját köztársaságukat. Ugyanez vonat­kozik a jelenleg Szerbiában élő horvátokra és magyarokra, a Ko­szovó szerb tartományban több­ségben levő albánokra és a sok­nemzetiségű Bosznia-Hercegovina különböző népcsoportjaira is. Vé­gül mindezeket a változásokat a nemzetközi közösség által elismert népszavazással kell legitimizálni. Végül ami szűkebb hazájának, Szerbiának jövőjét illeti, a politikus nyomatékosan figyelmeztetett a diktatúra bevezetésének veszélyére. Mint mondotta, Szerbiában hiány­zik az a polgári réteg, amelynek rendes körülmények közt az lenne a feladata, hogy kiszűrjön minden szélsőséget. Mérföldnyi a távolság a hatalom és az. utca embere között. Az ellenzéki pártoknak alig van lehetőségük arra. hogy hatalomra kerüljenek. Szlobodan Milosevics exkommunista pártja szorosan a markában tartja a politikai struktú­rákat. Ha meg is döntik őt, ezt csak valaki a saját soraiból tehetné, aki még radikálisabb. Az egyetlen lehetőség a diktatúra veszélyének elhárítására a királyság vissza­állítása. Karagyorgyevics Sándor herceg, a legutolsó jugoszláv király fia közkedvelt a lakosság körében és esélye lenne rá, hogy politikai nyugtalanság nélkül kerüljön a szerb köztársaság élére - vélekedett Dzsindzsics. Megszólalt a jugoszláv válság kérdésében Habsburg Ottó, a Pán­európai Unió elnöke is és elhibá­zottnak nevezte az EG jugoszláviai politikáját. Kifejezte véleményét, hogy a jugoszláv állam megszűnt létezni és latinra fordítva a szót, kijelentette: „Ccterum autem censeo, Croatiam et Sloveniam esse reconoscendam". (Egyébként az a véleményem, hogy el kell ismerni Horvátországot és Szlo­véniát.) Tűzszünet, mettől meddig? A tűzszüneti tárgyalásokon péntek délután megállapodás szü­letett arról, hogy a Borongaj lak­tanyát áthelyezik Bihacba, miután a horvát fegyveresek délelőtt meg­szüntették a jugoszláv szövetségi hadsereg zágrábi laktanyájának négy héttel ezelőtt kezdett blo­kádját. Ez jelentős fordulat, mivel első ízben járult hozzá a jugoszláv szövetségi hadsereg Horvátor­szágból történő csapatkivonáshoz. Az EK-megfigyelók szóvivője szerint a hadsereg megígérte: mindent megtesz azért, hogy az élelmiszert és gyógyszert szállító teherautók eljussanak Vukovarba, Szlavónia egyik kiéheztetett és ostromlott városába. Hasonló megállapodás jött létre Zárában is a hadsereg és a horvát erők között. Itt már a reggeli órákban elindultak a katonai teherautók a laktanyából Benkovac helység irányába. Riasz­tó hírek érkeztek viszont Dubrov­nikből. ahol a tűzszünet ellenére bekerítő hadműveletet hajt végre a hadsereg több alakulata. A szövet­ségi hadsereg egyrk tábornoka szerint csapatai csak akkor szün­tetik be Dubrovnik ostromát, ha a város horvát védői feltétel nélkül megadják magukat. Az írott sajtó jól tartja magát Franciaországban a rádió és a televízió versenyével szemben, még bevételei is nőttek, s tavaly meghaladták az 57 milliárd frankot. Ezt tanúsítják azok az adatok, amelyeket most tettek közzé, a francia sajtó országos szövetsé­gének kongresszusa alkalmából. A bevételekből több mint 30 milliárd frank származott a lapel­adásból és előfizetésből, csaknem 27 milliárd a hirdetésekből. A 2900 különböző kiadvány évente csak­nem hat és fél milliárd példányban készül, bár ebből kevesebb, mint öt A 10 köztársaság vezetőinek részvételévei zajló ülésen az első, próbakőnek számító napirendi pont, a gazdasági közösségről szóló szerződéstervezet megvitatása mellett várhatóan szó lesz a politikai jellegű szövetségi szerződés okmányáról is. Borisz Jelcin - tizenhét napi távollét után - csütörtökön este visszatért Moszkvába. Az orosz elnök a TASZSZ szűkszavú jelentése szerint szeptember 23-a óta a Fekete-tenger mellett, Szocsiban töltötte szabadságát. Úgy tudják, hogy Jelcin találkozott Gorba­csovval, majd megjelent az Állam­tanács ülésén. Eduárd Sevardnadze a The Times című londoni lapnak úgy nyilatkozott, hogy a korábban általa is gyakran bírált Mihail Gorbacsov most minden segítséget és támogatást megérdemel. A szovjet elnök mostani támogatását és fél milliárdot tudtak csak eladni. A legnagyobb példányszámban a televíziós műsorlapok jelennek meg, de nagy példányszámban ad­ják el a szakosított, főként a női témájú hetilapokat is. A francia sajtó körülbelül öt milliárd frank támogatást kap az államtól is, részben a kedvez­ményes postai és vasúti szállítási díjak, illetve bizonyos adóked­vezmények révén, de kismértékben közvetlen támogatás formájában is. Ez utóbbit általában a nehéz hely­zetben lévő kisebb lapok kapják. Sevardnadze azzal indokolta, hogy kritikus helyzet állt elő, szinte már bekövetkezett az anarchia, és ha nem sikerül hamarosan megte­remteni a gazdasági szövetséget, teljes lesz a zűrzavar. Az orosz vezetésen belüli civa­kodásokat úgy jellemezte, hogy „kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező politikusok versenge­nek egymással". - Ennek ellenére egy csapatot képeznek, egészséges vitákat folytatnak, és mindannyian támogatják Borisz Jelcint - mon­dotta. A volt szovjet külügymi­niszter meggyőződése, hogy Orosz­ország lesz az új, demokratikus szövetség alapja, és a többi köz­társaság meg fogja érteni, hogy nekik is érdekük a gazdasági és politikai együttműködés. A szovjet államtanács pénteken úgy döntött, hogy felszámolja az Állambiztonsági Bizottságot, ismertebb nevén a KGB-t. A NATO és Magyarország kö­zötti kapcsolatokban a legma­gasabb szintű hivatalos érintkezé­sekre kerül sor október végén: mint dr. Joó Rudolf, a honvédelmi mi­nisztérium helyettes államtitkára pénteken Brüsszelben közölte a sajtóval, Antall József miniszter­elnök október 28-án a NATO brüsz­szeli központjában felszólal az Észak-atlanti Tanács ülésén. Ez lesz a második alkalom, hogy a kormányfő a szövetség szék­helyére látogat, először tavaly jú­liusban Manfréd Wömer főtitkárral találkozott ott - ekkor azonban nem került sor a külügyminisz­Egy hetet késett Román válaszlépés A román hatóságok péntek 0 órától jelentősen megszigorították a magyar állampolgárok beutazási feltételeit - tudta meg az MTI a magyar határőrség szóvivőjétől. Zubek János elmondta, hogy ro mán tájékoztatás szerint a beutazás legfontosabb feltétele, hogy az utasnál legyen napi 15 dollárnak megfelelő valuta, s amennyiben autóval lépi át a határt, a jármű fe­leljen meg a műszaki követel­ményeknek, legyen hozzá a bizto­sítást igazoló zöldkártya, s a tulaj­donos is tartózkodjon a járműben, mert kölcsönkért autót szintén nem engednek be. A szigorító intézkedések nem vonatkoznak a diplomatákra, a szolgálati útlevéllel, a kulturális és sportrendezvényekre utazókra, valamint akik gyógykezelést kap­nak Romániában. A tranzituta­soknak igazolniuk kell, hogy továbbutaznak. * Zubek János elmondta: Csengersimánál 797 utasból 450-et, Gyulánál és Nagylaknál pedig 423 magyar kiutazó közül 111 -et utasítottak vissza. terekkel és a nagykövetekkel való megbeszélésre. * Ugyancsak október végén a NATO európai erőinek főparancs­noka, John Galvin tábornok tesz ­először - hivatalos látogatást Bu­dapesten - ezt a NATO európai fő­parancsnokságán közölték egy tájékoztató keretében, amelyre először hívták meg az MTI tudó­sítóját. John Galvin tábornok eddig a Szovjetunióban és Cseh-Szlová­kiában tett látogatást a Varsói Szer­ződés korábbi tagállamai közül. Új, meglepő tartalmú dokumentumok ke­rültek elő a második világháború egyik ázsiai vonatkozású rejtélyéről: Subhas Csandra Bő­sének, a japánok oldalán harcolt Indiai Nemzeti Hadsereg alapítójának és vezetőjének sorsáról. A princetoni egyetem archívumában meg­találták Hursid Neorodzsinak, Mahatma Gandhi személyi titkárának és bizalmasának levelét, amelyet Louis Fischer amerikai újságírónak írt - ez gyökeresen ellentmond a hivatalos változatnak, amely szerint Bose 1945-ben egy tajvani támaszponton történt légikatasztrófában életét vesztette. (Minderről Alekszandr Vinog­radov a TASZSZ újdelhi tudósítója számol be.) A levél 1946 juliusában kelt - azaz több mint 11 hónappal Bose „hivatalos" halála után. Egy részlete figyelemreméltó: „Az indiai hadsereg rokonszenvez az Indiai Nemzeti Hadsereggel. Ha Bose Oroszország segítségével visszatérne Indiába, sem Gandhi, sem a Kongresszus Párt Sztálin és Berija keze? Indiai szenzáció nem tudna hatást gyakorolni az országra". Történészek szerint ez megerősíti azt a ­mindeddig senki által sem cáfolt - feltételezést, hogy a légikatasztrófáról szóló híreket a japánok terjesztették el. ily módon segítve Bose-t az elrejtőzésben. E verzió hívei feltételezik, hogy ezután Bose Mandzsúriába indult, ahol az előretörő szovjet csapatok fogságába esett. Egyes adatok szerint India nemzeti hőse, a felszabadító mozgalom radikális szárnyának vezetője még 1947-ben is életben volt. A Princetonban talált levél azt a vélekedést is alátámasztja, hogy Bose sorsának titkát nemcsak Sztálin és Berija ismerte: India egyes vezetői is tudtak róla, de az adott körülmények között jobbnak látták, ha hallgatnak. Ami a politikus esetleges hazatérésével kapcsolatos feltételezéseket illeti, nem titok, hogy Sztálin elégedetlen volt az indiai Nemzeti Kongresszus sikerei miatt. Inkább kedvére lett volna, ha Indiában is kínai típusú megoldás születik, s Bose-t sokkal radikálisabbnak tartották Nehrunái. Indiában abban reménykednek, hogy a mostani oroszországi változások segíthetnek e „fehér folt" feltárásában - ezzel lehetővé válna, hogy Subhas Csandra Bose országszerte látható emlékművein átírják a halál időpontját. A sorsára vonatkozó információk nemcsak a KGB archívumaiban rejtőzködnek. A Princetonban talált levelet rejtő dossziéban van még egy lepecsételt boríték, amelyre Louis Fischcr saját kezével írta rá: „Csak 2000 után bontható fel". Isten, a háború és a béke Még Nagy Frigyes mondta annak idején: Isten az erősebb csa­patok oldalára áll! A vesztesek, a halottjaikat számba vevők pedig azt mondják: nincs Isten! És bosszút esküsznek, mert ha nincs Isten, akkor mindent szabad: falvakat felperzselni, ölni, rabolni, nőt erőszakolni, gyermeket felkoncolni, elvenni mindent, ami a másé - fegyvert emelni mindenkire. A társadalmi normák alól felszabaduló civil az első tűzkereszt­ség után megérezheti egyszeri hatalmát, s veszendőségét - a fegy­verek mindenhatóságát. A terepszínruhás Rambok, a hevederekkel ékesített Ray Bam napszemüvegesek büszkén pózolnak a kamerák előtt, ha éppen nem a haditudósítókat lövik tarkón a Press feliratú Fordért, Audiért. A hadban állók - a barmok módjára vágóhídra hajtott tartalé­kosok kivételével - szemmel láthatóan élvezik az új balkáni háborút: jó is az, amikor a kocsmáros remegő kézzel annyit ad inni, amennyit kérsz, amikor a menekülő térden állva kér, kíméld meg az életét, a nő udvarlás nélkül is széttárja combjait, a szétloccsantott fejű riporter teteme mellől felemeled a Nikont, hogy azontúl te fotografáld az igazság pillanatait, mikor az ellenség-meggyalázta kislány kifica­modott testecskéjére találsz, hogy bebizonyítsd, hogy az otthoniak megértsék, miért kell azoknak ott, akik tőled rettegve lapulnak, elvágnod a torkát. A háború élvezetein túl, a fegyveres hordákban az „ember" felszabadíthatja tudatalattiját, felfedezheti az abszolút erő mibenlétét, Hegellel szólva: „a másik abszolút hiányát", s mindezért cserébe csupán ölni kell. A háborúkat a békéért vívják? Némileg ellentmond ennek, hogy a béke a háborúval szemben nem sok jót ígér: diktatúra helyett demokráciát, a mindent szabad helyett civil törvényeket, dicsőség helyett közönyt. A tiszti rangot szerzett, az amputált, az elfeledett veteránok egyetlen menekvését a múlt idézése jelentheti, tűnt időké, amikor még fiatalok, erősek, szépek és ellenállhatatlanok voltak, amikor még mindent megtehettek... Számukra az aknavetőtűznél szörnyebh lesz a béke. VARGA IVÁN Eszék főtere a közős gyász színhelye Szerb ellenzéki vezető véleménye A magyarok köztársasága A támogatás formái Montpellier városában tartották a francia újságírók országos tanácskozását. Részt vett Francois Mitterrand köztársasági elnök is. Az alábbiakban néhány adattal szolgálunk a francia sajtóról. Antall József Brüsszelbe készül Másodszor a NATO-központban

Next

/
Oldalképek
Tartalom