Délmagyarország, 1991. október (81. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám

2 KÜLPOLITIKA m+í DÉLMAQYARORSZÁQ SZERDA, 1991. OKT. 9. Európa gyöngesége Úgy tűnik, Jugoszlávia senkinek sem fontos. A lángokban álló délszláv térség nem csak a széteső Szovjetunió látókörén esik kívül, hanem az új világrend vezetőjének, a „Pax Americana" USA-jának sem tartozik érdekszférájába. A politikusok kezüket tördelik, sajnálkoznak és - hallgatnak. A Jalta utáni világrend valóban szétpukkadt. A kelet-európai vákuumban nincs olyan világhatalmi tényező, melynek érdekében állna a Balkán stabilitása. Kivéve persze a jó öreg Európát. Csakhogy földrészünk még nem állt össze olyan ütőképes centrummá, amely egységes elvek alapján és gyorsan dönthetne saját érdekei védésére (ami Jugoszlávia esetében nemzetközi haderő küldését jelentené a Balkán térségébe). Csakhogy egyelőre az sem világos, melyek Európa egyesített érdekei. Más szavakkal: hol húzódnak majd a közösség határai? Világos, hogy a három „visegrádi" állam mellett Szlovénia és Horvátország is ebbe a vérkeringésbe tartozik majd. De mi legyen Szerbiával és a többi balkáni állammal? E kérdésben haboznak az európai politikusok. Egy Szerbia elleni európai katonai fellépés túl éles határvonalat húzna a térképen - és ez az, amit London, Párizs, Bonn nem vállal. Tanácstalan és gyönge az öreg földrész. Miközben amúgy, mellékesen, emberek százai halnak meg, ősi városok dőlnek romba értelmetlenül. A magyar álláspont szerint szükség van a nemzetközi haderő bevetésére. De Szlovénia és Horvátország elismerésétől - érthető óvatosságból - kormányunk is ódzkodik. Az oktalan vérontás megállítását azonban még Szerbia leszakadása árán is vállalni kell. Ehhez a döntéshez illene felnőnie az egyesülő Európának. Sajnos, úgy tűnik, az új világrend kialakulásának a délszláv népek az első áldozatai. ÚJVÁRI MIKLÓS Lélektani háború? Megdöbbentenek Európa sorozatos ballépései. Most is fűt-fát (gazdasági blokádot, ilyen-olyan látszattámogatást) ígérnek Szlovéniának és Horvátországnak, ahelyett hogy elismernék törekvéseiket, azaz függetlenségüket. Az Európai Közösség, a nyugati demokráciák azzal fenyegették meg a szembenálló feleket, ha hétfő éjfélig nem hagynak fel a háborúskodással, gazdaságilag nem vesznek többé tudomást Jugoszláviáról, holott nagyon is jól tudják, a tűzszüneti megállapodás - mint már annyiszor bebizonyosodott - betarthatatlan. Ráadásul egy, a délszlávokat sújtó bojkott csakis a horvát hadfiakat kényszerítheti térdre, hiszen a „szövetségi" hadsereg még hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik. Ha másba nem is, a tankokba, a repülőgépekbe jut még bőven üzemanyag. Amennyiben Európa továbbra is csupán aggódni fog a horvátokért és a szlovénekért, végső soron a Balkánért, ezentúl Milosevics szerb elnök gunyoros mosollyal indulhat a hágai egyeztető tárgyalásokra. Ha a jugoszláv hadsereg, vagyis Szerbia nem akadályozza Szlovénia függetlenségét, politikai- és hadvezetése abban bízhat: a Nyugat, államiságának elismerésével csupán Szlovéniát menti ki a háborús tűzfészekből, látványosan cserben hagyva ezzel Horvát­országot, vagy éppen emiatti félelmében Szlovéniát is leírja Európa térképéről. Pusztul Dubrovnik, az Adria-part, ezerszám indulnak önként és kényszeredetten háztűznézőbe a számlálatlanul halálra szántak. Bárkiben jogos felháborodást kelthet a jugoszláv-szerb fegyveresek fokozódó agresszivitása. Megdöbbentőek Európa sorozatos ballépései. Tehetetlen megdöbbenésünket, felháboro­dásunkat csupán a déli határunkat fenyegető háború félelme tompítja: Szerbia pszichikusán hódítja meg a Balkánt. VARGA IVÁN A költő sorai De la Nistru pan' la Tisa Megszálló csapatok - elszánt védők Tényeket sorakoztatok föl az alábbiakban, az olvasóra bízván az értékítéletet. Az erdélyi Brassóban, ponto­sabban bolygó városkájában, az üvegházairól és festékgyáráról ne­vezetes Feketehalmon szerkesz­tődik a címben idézett lap. Csík­szereda nyomdájában lát festéket, ára 9.50 lej, illetve 1 rubel. Bár a címe magyarítva így hangzik: A Dnyesztertől a Tiszáig, az említett terület „valutái" közül a forintot valamiképpen kifelejtették. Újszegedi olvasóinkat óva, fi­gyelembe véve az elmúlt három esztendőben a nyakukba zúduló információáradatot, megnyug­tatásul közlöm: ezen csodalap első számának oldalain a Tisza mint költői (Eminescu sokat idézett soraival) kép van jelen; a kiadvány nem közöl térképeket; meg­hódítandó, „visszahódítandó" terü­letekiol sem értekezik, ellenben a moldáviai kártya minden egyes vélt aduját az olvasó asztalára helyezi, fölkínálván az egyéni végkövet­keztetés megtételét. A címbéli nagybirodalmi elképzelés gyermek­ded játék a sorok üzenetéhez ké­pest. Egyelőre a moldáviai romá­nokat biztatják: kitartásra, ön­tudatra, az anyanyelv ápolására, az orosz (szovjet) nagybirodalmi elképzelések megtorpedózására. Ellentételként, avagy alternatí­vaként a maguk nagybirodalmi elképzelését sulykolják a latin betűre éhes moldáviai román olva­sóba. Ez csak az első szám. Lehet, hogy a többiekben, az elkövetkezendőkben a Tiszatájra is sort kerítenek? P~s! Franciaország méltányolja, hogy a Szovjetunió kedvező választ adott George Bush elnök javaslataira, s azt, hogy Gorbacsov elnök indítványozta a taktikai nukleáris fegyverek felszámolását. Párizs, az Élysée-palota közleménye szerint, „az adott pillanatban maga is kiveszi részét a nukleáris leszerelésből. A Szovjetunió abba is beleegyezett, hogy már 1992-ben kivonja csapatait Lengyelországból - közölték a varsói külügyminisztériumban. A vita akörül folyik, szeptember vagy december legyen-e az utolsó katona távozásának időpontja. A Baltikumban ennél bonyolultabb a helyzet. A Balti Tanács december elsejét jelölte a kivonulás utolsó napjának. A lett, litván és észt vezetés a további állomásoztatást fenyegetésnek minősíti. Az illető szovjet katonai körzet parancsnoka az országos lakáshiányra hivatkozva lehetetlennek tartja az időpont betartását. Szélsőbalos görög gerillák Athénban meggyilkolták a török nagykövetség sajtóattaséját - egy nappal a görög miniszterelnök tervezett isztambuli útja előtt. A tizenhat éve alakult szervezet eddig tizenhét (görög, amerikai és török) személyt ölt meg. Irak folytatja a kurd területek elleni támadásait Harminc halálos áldozatról szól a jelentés. Egy tádzsik származású, immár finn állampolgár százezer dollárt fizetett (gyűjtőként..) azért a Lenin-szoborért, amely néhány hete még a tádzsik főváros főterén állt. Függetlensége bizonyítására Szlovénia önálló pénznemet vezetett be; az új fizetőeszköz a tolár(magyarán: tallér). A bankok tegnaptól már nem adnak ki dinárt. A késlekedés rontja a rendezés esélyét A jugoszláv hely-" zetról hétfőn éjjel kiadott közös kor­mányfői nyilatkozat létrejöttének körül­ményeiről elmondot­ták, az Antall József tiszteletére adott dísz­vacsora előtt kapta meg a magyar küldött­ség a horvát külügy­miniszternek a magyar miniszterelnökhöz intézett levelét, kérve azonnali segítségünket a nemzet­közi közösségnél. Ekkor a magyar és a lengyel miniszterelnök azonnal megfogalmazta a már ismert nyilat­kozatot. Antall József a krakkói csúcs­találkozóról érkezett Varsóba, ahol megkoszorúzta az Ismeretlen Kato­na Sírját, majd fogadta Tadeusz Mazowiecki volt kormányfőt, a Demokratikus Unió nevű lengyel párt vezetőjét. Délután mintegy másfél órás négyszemközti megbeszélésre került sor a két kormányfő között, majd megkezdődtek a plenáris tárgya­lások. Ezeken megállapították, hogy mindkét ország stratégiai célja az európai intézményekkel való együttműködés a gazdasági integráció, a politikai és a bizton­sági kooperáció kérdéseiben. Ami a Antall József miniszterelnököt kedd délelőtt fogadta Lech Walesa lengyel köztársasági elnök. A találkozón elsősorban azzal foglalkoztak, hogy a két ország közti igen jó politikai kapcsolatokat és a most kötött kétoldalú szerződést hogyan fordítsák le a konkrétumok nyelvére. Eszmecserét folytattak országaik helyzetéről. Kifejezésre juttatták nyugtalanságukat a régi nómenklatúra gazdasági hatalomátmentése miatt. A jugoszláv helyzetet értékelve mindkét fél úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetben feltétlenül szükség van a magyar, a lengyel és a csehszlovák honvédelmi miniszterek között megállapodásra. kétoldalú kapcsolatokat illeti, hamarosan konkrét döntések vár­hatók a gazdasági együttműködés területén is. A tárgyalások befejeztével a magyar miniszterelnök leleplezte az édesapja iránti hálát kifejező emléktáblát, amit közadakozásból állított a Lengyel-Magyar Baráti Társaságok Szövetsége. Ezután fogadta a közel hatvanezer tagot és tizenkét szervezetet tömörítő szövetség küldöttségét annak elnökével, Jan Stolarskival az élen. Mint ismeretes, idősb Antall József 1939-ben mint menekültügyi kormánybiztos lengyelek tízezre­inek Magyarországra menekülését és letelepedését tette lehetővé. A Belwedere palotából a lengyel államfővel folytatott eszmecseréje befejeztével távozva Antall József i rövid látogatást tett az édesapja nevét viselő varsói utcában, majd hazautazott Buda­pestre. A magyar kor­mányfőt a repülőtéren Jan Krzysztof Bielecki miniszterelnök bú­csúztatta. Összehangolt po­litikai, gazdasági és értelemben katonai bizonyos nyomásgyakorlásra van szükség a jugoszláviai válság megoldása érdekében - jelentette ki Antall József miniszterelnök, aki kedden délután érkezett haza Varsóból, ahová a New York-i ENSZ­közgyűlésről, illetve a krakkói hármas - magyar-Iengyel-cseh­sziovák - csúcstalálkozóról utazott a kormányfő. Antall József a repülőtéren tartott rövid sajtóértekezleten hangsúlyozta: a késlekedés egyre távolabbra tolja Jugoszláviában a kompromisszumos rendezés esé­lyét, s továbbra is kérdéses, hogy Európa vezető hatalmai képesek lesznek-e határozottan össze­hangoltan fellépni ebben az ügy­ben. Ellentmondások szövevénye Megszálló csapatoknak tekintjük a Horvátországban tartózkodó, a Jugoszláv Néphadsereg kötelékébe tartozó csapatokat - jelentette ki Franjo Tudjman elnök. * Zágrábban tűzszüneti tárgyalá­sokat folytat Andrija Raseta tábornok, az ötödik katonai körzet, tehát a Horvátországot magában foglaló övezet parancsnoka, S a megbeszélések az Európai Közös­ség megfigyelői szerint jól halad­nak. Antun Babic horvát külügyi szóvivő délután cáfolta a BBC és a Sky Televízió közlését, amelyben rá hivatkozva azt jeléntették, hogy Zágráb elutasítja Veljko Kadijevic nemzetvédelmi miniszter tűz­szüneti javaslatát. Babic szerint a televízió helytelenül értelmezte nyilatkozatát. * Szeptember végéig kb. 3,5 milliárd dollárra becsülték a jugoszláviai polgárháború horvát­országi kárait. Mint a Tanjug jelentette, az eszéki, a spliti, a rijekai és a varazsdi statisztikai hivatalok adatai szerint a 11 horvát gazdasági körzetben keletkezett anyagi kár 1,1 milliárd dollár, a közvetett károkat pedig kb. 2,3 milliárd dollárra becsülik. / Arbefagyasztó bányászbunkó Romániában fél évre befagyaszt­ják az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árát - jelentette kedden a Rompres román távirati iroda, Eugen Dijmarescu gazdasági miniszterre hivatkozva. A hír szerint a jövő év április 1-jéig biztosan, de talán júliusig változatlan marad a kenyér, a tej, a főzőolaj, a cukor, a hús ára, a tömegközlekedési díjak, valamint a lakbérek. Dijmarescu miniszter szerint a szakszervezetek követelésére fa­gyasztották be a legfontosabb köz­szükségleti cikkek elmúlt egy év­ben 2-3-szorosára emelkedett árát. Az árbefagyasztás újabb jele annak, hogy a véres kimenetelű bányásztüntetés nyomán lassul az átmenet a piacgazdaságra Romá­niában - kommentálta a hírt a Reuter hírügynökség. Az intézkedés bejelentése egybe­esett recesszióra utaló gazdasági statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalával - teszi hozzá a Reuter. E szerint 1991 első 7 hónapjában 17 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában, miközben a kivitel a behozatalnak csak 65 százalékát fedezte, ami több milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiányt sejtet az év végén. A bérek reálértékben 12 százalékkal csökkentek, a kiskereskedelmi eladások pedig 29 százalékkal zuhantak. Sorban állás Piacgazdasági érvek Magyarország kedden azzal a kéréssel fordult a GATT taná­csához, hogy közösen vizsgálják felül Magyarország GATT-hoz történt csatlakozásának feltételeit, tekintettel arra, hogy időközben a központi gazdálkodásról piac­gazdaságra tértek át - értesült az UPI Genfben. r A magyar kérési Varga István terjesztette elő azzal, hogy Ma­gyarország a startvonalról kíván indulni gazdasági kapcsolatainak alakításában a világ többi részével. A GATT munkacsoportot ala­kított a magyar kérés megvizsgálá­sára. Magyarország 1973 óta tagja az Általános Vámtarifa és Kereske­delmi Egyezménynek. Mongólia és Panama azzal a kéréssel fordult a GATT taná­csához, hogy csatlakozhasson a szervezethez. Velük együtt nyolcan várnak tagfelvételük elbírálására. GATT tisztségviselők szerint előreláthatólag egy évre lesz szük­ség a kérelmek elbírálására. L ehet, hogy vége a hidegháborúnak, de Svájcban változatlanul építik a bunkereket, amelyek földalatti védelmet tudnak nyújtani a köztársaság valamennyi lakosának. A költséges bunkerépítkezéssel most erélyesen szembeszállt a kormánykoalícióban résztvevő szociáldemokrata párt. „Ez a polgári védelmi elgondolás az ötvenes évek és a hidegháborús gondolkodásmód szülötte, mára már teljesen elavult", - jelentette ki Andreas Gross, a zürichi városi tanács szociáldemokrata képviselője. Kormányzati tisztviselők viszont azzal érvelnek, hogy a bunker-hálózatnak még hasznát vehetik, ha Svájc kénytelen lenne szembenézni nukleáris reaktorbaleset követ­kezményeivel vagy kelet-európai mene­kültáradattal. A bunkereket, amelyek közül egynémelyik húszezer ember befogadására is alkalmas, külön hálótermekkel és étkezdékkel rendelkezik, még Távol a Balkántól Svájci bunker a hidegháború korszakában kezdték építeni, amikor Svájc nukleáris támadástól félt. Az építkezéseket a hatvanas évek elején kezdték el és akkor olyan rendeletet hoztak, amely előírta, hogy minden új lakóépületet földalatti bunkerrel kell ellátni, amely légszűrőkkel rendelkezik. A svájci telefonkönyvek utolsó három oldalán felhívás olvasható, amely figyelmezteti az olvasót, hogy a bunkereknek azonnal beköl­tözhető állapotban kell lenniök. Több nagyobb bunkerban kórház is működik. A bunkerépítést ellenzők közül többen gyanítják, hogy a program az annak idején hullámvölgyben levő építőipar fellendítésére szolgált. Svájc azt reméli, hogy néhány éven belül az ország 6,6 millió lakosának 95 százaléka elhelyezhető lesz bunkerekben vészhelyzet esetén -, nyilatkozta a Reuter brit hírszolgálati iroda tudósítójának Hans Mumenthaler, a Polgári Védelem Szövetségi Hivatalának igazgatója. A végső cél az, hogy lakosonként egy négyzetméternyi, légszűrő berendezéssel ellátott bunker álljon rendelkezésre. Ugyan­akkor elismerte, hogy a közvélemény egyre élesebben veti fel a kérdést: mi értelme van most, hogy a hidegháborúnak vége, évi 200 millió svájci frankot költeni új földalatti bunkerek építésére? Hangsúlyozva, hogy a polgári védelem új doktrínájára van szükség, Mumenthaler el­mondta: már most néhány nyilvános bunkert átmeneti szállásként vesznek igénybe az egyre nagyobb számban érkező és politikai mene­dékjogért folyamodó külföldiek elhelyezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom