Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

6 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 9. Zákányszéki műhelydilemma Variációk géphangra Téeszból részvénytársaság Sándorfalván sem lesz sétagalopp A sándorfalvi téesz tagsága május végén, közgyűlésen szavazott a zártkörű részvénytársasággá alakulásról. Bejegyzése e hónapban várható, miután elhárult egy jelentős akadály. Augusztus 27-én a Csongrád Megyei Vagyonellenőrző Bizottság - amely azóta vagyonátadó bizottsággá alakult - második nekifutásra áldását adta az elképzelésre. E szervezet volt hivatott mérlegelni, hogy a szóvetkezet átalakulási törekvése társadalmi érdekeket sért-e. A Maleb-Coop Sándorfalvi-Dóci Termelő Szolgáltató és Kereskedő Rt. alaptőkéje az 1990. december 31-i vagyon ötven százaléka, s az ezután! vagyonnövekmény. A részvények forgalmazása korlátozott, a tagoknak elővásárlási joguk van. Az rt. általános jogutódnak számít, így a cégtáblacsere nem akadályozza a kárpótlási tőrvény végrehajtását Ugy anígy a nyugdíjasaik járandóságainak folytonosságát is alapszabályban rögzítették. Keresztúri Istvánt, a ma még Magyar-Lengyei Barátság Téesz elnökét a környékünkön még ismeretlen formaváltás indítékairól kérdeztem. - Ennek a termelő jellegű szövetkezeti modellnek mindenképp át kell alakulnia. Mi nem vártuk meg a kötelező véghatáridót. A kibontakozás iránya a helyi sajátosságoktól függ. Nálunk a téeszszervezést követő hullámvölgyben a tagság zöme kicserélődött. A város közelsége lehetővé tette, hogy sokan az iparban próbáljanak szerencsét. így mára a tagi tulajdonban lévő föld nem haladja meg a 8 százalékot. A kárpótlással szerintem a területnek megközelítőleg felét igénybe fogják venni a volt tulajdonosok. Gondolkodnunk kellett, hogyan adhatunk ezután is megélhetést több mint háromszáz dolgozónak, s kétszázötven nyugdíjasnak, Mi a meglévő eszközeink további hasznosítására az rt.-t választottuk. - Mit ér ma ez a felhalmozott vagyon? - Kétszázötvenmillió forintra tehető. Természetesen ez csak akkor érték, ha működik, s az igények szerint mobilizálható. Szárítóra, takarmánykéveróre, szolgáltató ágazatra, szellemi tőkére, a lakosságot kiszolgáló egységekre, mezőgazdasági termények forgalmazására ezután is szükség lesz Dócon és Sándorfalván egyaránt. - Működő káeftéik sorsa? -Továbbra is dolgoznak, csak a tulajdonosuk változik. -Tudtommal az rt.-ben is vezetők maradnak, akik a téeszben azok voltak. Ezt szokták manapság hatalomátmentésnek titulálni. - Örülök ennek a megjegyzésnek, ideje válaszolni rá. Ez a szakma is szakma, ha a tudást háttérbe szorítjuk, nagy árat fizetünk érte. Aki az adott gazdasági szabályozók között megállta a helyét a termelésben, szerintem bizonyította rátermettségét. Mindenki más alkalmas rá, hogy „modernné" válhasson, csak a téeszelnök nem? Gondolja, ha ezeket az embereket valaha becsaptam volna, ilyen horderejű kérdésben hisznek nekem és kollégáimnak. A támogatás szinte egyöntetű volt. - Mién zánkörű az n. ? -A bejegyzésig nem adhatunk másnak a tulajdonból, addig a téeszé. Utána bárki vásárolhat a részvényekből, ha lesz eladó, s a tagok nem élnek az elővásárlási jogukkal. A tulajdon megosztása a téesz nevesített vagyonrészein alapul. A nem felosztott részről a későbbiekben dönt a tagság. Egyébként számítok részvénymozgásra, aki bízik a cég jövőjében, vásárolni fög. - Biztos, hogy jó lóra tettek? - Ha az egész ágazat nem megy csődbe, akkor méltó versenytársa leszünk az új szövetkezeteknek, magángazdaságoknak. Az általam 5-6 évre taksált átmeneti időszak senkinek sem lesz sétagalopp. T Sz. I. Ősszel minden kiderül, jóllehet az ég az évszak jellege szerint sűrűbben beborul. Mintha megelőlegezte volna az eljövendő, ottjártunkkor éppen sűrű, nagy csöppekben verte az eső a zákányszéki gépműhely udvarát. Egyetértés a gazdát jelző szakszövetkezet neve, ám éppen a jövőt illetően manapság még ez hiányzik. Rengeteg a bizonytalanság, hogy mi lesz, mi lehet a műhely sorsa. Különösen érdekes azért is, mert alig több mint öt éve húszmillió forintot fordítottak üzemcsarnok építésére, s ilyen értéket, egyáltalán építményt még nehezebb lenne a szakszövetkezeti tagtulajdonosok között igazságosan „elosztani". A kívülállók szerint is igen jól képzett szakembergárda bizonytalanság érzése korántsem csak belterjes ügy, gépipari magángond. Amint ezt Dobó László gépészmérnök műhelyvezetőtől megtudom: a tavalyi létszámcsökkentés méginkább a bizonytalanságot növelte. Az átszervezéssel megmaradt tizenegy dolgozó egyre azt várja, valaki mondana már érdemi választ a gépműhely, következésképpen a megmaradt szakemberek sorsát illetően. Őszintén szólva senkinek nem jó a késlekedő döntés. Ami józan ésszel persze felfogható, hiszen csak a közgyűlés lesz hivatott végérvényesen határozni a gépműhely sorsáról is. Ez valamikor az ősz folyamán várható. Addig viszont a megmaradt szakemberek, szerelők, lakatosok a gyengébb kereset miatt a saját „másodgazdaságukra" figyeltek. Hiszen megélhetést önmagában kevésbé kínált a gépészmunka. Márpedig a mezőgazdasági csúcsidőszak - magánszféra ide, vagy oda bizony minden részről csúcsidő: a traktorokat, erőgépeket is ilyenkor kell a legjobb formában tartani. A javítás nem késlekedhet, a kieső idő kárt okoz. Viszont a jövőjükért aggódó és a műhely bizonytalanságaival együttélő emberek joggal figyelnek arra, hogy a maguk megélhetését, családjuk érdekeit biztosítva lássák. Többször lábra kapott a hír: Dobó László, a géptelep vezetője biztató tárgyalásokat folytatott egy, az információk szerint tőkeerős és megbízható, német céggel. Megerősíti ezt. Több mint fogadó Előbb-utóbb Balástya nevezetessége lehet a Nyírfa Fogadó. Furcsának tűnhet hogy egy panzióról ezt írom, de minden túlzás nélkül állíthatom, látványossággal ér fel az újjávarázsolt tanyai porta. Legszívesebben mini skanzennek, tanyamúzeumnak titulálnám, de hát ez mégis csak egy minden kényelemmel ellátott vendégfogadó. A gerendás mennyezetű szobákat eredeti parasztbútorokkal rendezték be és meghagyták földesnek. Az étkező, a kerengő, a kocsiszín, az udvar tele a régi paraszti életformára emlékeztető, használati tárgyaikkal. Minden a maga helyén, ott, ahol hajdanán lehetett. Láthat az ide betérő öreg prést, vető- és szecskázógépet, sütőlapátot, rokkát, köcsögtartót és sok más egyebet. És hogy háziillatok se hiányozzanak a 2400 négyszögöles portáról, a tulajdonosok - Szolnoki Ferenc és felesége - kecskét, racka birkát, libát tartanak. A biokertészet és a horgásztó mindehhez már csak ráadás. A fogadó júliusban nyitott, új színfolttal, kellemes szálláslehetőséggel gazdagítva a környéket. GOMBOS csupán azt hozzátéve, hogy mindez csak az eshetőségek taglalása, amelyben kedvezőnek látszó megoldásokat kínált fel a német fél. Vegyes vállalat létrehozásában partner lenne, igényelve az 51 százalékos tulajdoni részarányt. Ily módon, ha a további hányadot a módosított formában megmaradó szakszövetkezet tulajdonosként birtokolná, biztató lehetne a jövő. A közösen használandó nagyobb teljesítményű gépeket javítanák a műhelyben, ugyanakkor feltétlenül figyelmet fordítanának lakossági-kistermelői, szolgáltató tevékenység kialakítására. A zákányszéki gazdálkodó emberek számosan ügy gondolják: mindenképpen szükség lenne a lakossági kis- és közepes teljesítményű gépek javító, szolgáltató szervizére. Természetes módon elvileg egyetértenek ezzel a műhelyben dolgozók. Viszont nem tartja járható útnak a gépjavító telep vezetője sem, hogy csakis és kizárólag ezzel kössék le a javító, szolgáltató kapacitást. Hiszen az igen sokféle típusú és műszaki állapotú kisgazdaságbeli gépek nyereséges javítása kétséges. Egyszerűen azért, mert alkatrészt már agyonjavítgatott, nem egyszer bizony inkább csak házilagos mezőgazdasági gépekhez beszerezni alighanem erőn felüli vállalkozás. Később meghatározandó és a lakossági kistermelói-tulajdonosi érdekeket szem előtt tartó, szolgáltató tevékenység mindenképpen szükséges. Ha más formában nem, legalább alapvető szervíz tevékenységként. Többféle variáció kínálkozna a gépműhely jövőjére. Közöttük szerepelhetne - a szervizszolgáltatás, netán a nagy erőgép javítás mellett a német gazdasági partner igénye szerinti lakatosmunka, termelő vállalkozás. Hamarost üzletet lehetne kötni, ha a gépműhely sorsa a felelős, tulajdonosi döntésig nem lenne bizonytalan. így e pillanatban talonban van a liftszekrények gyártására vonatkozó üzlet. Az idén 150 darab liftszekrény gyánását igényelné a német fél, s a gyártómunkára hosszú távon alapozna. Csupán az a bökkenő, hogy a vasipari lemezmunkához gépbeszerzésre, beruházásra lenne szükség. Kézenfekvő, hogy a német vállalkozó csak tulajdonosi mivoltában áldozna gépek és alapanyagok beszerzésére. Nem érintené ez az üzlet az egész géptelepet, csupán egy műhelycsarnokot. Jelenleg viszont függőben vannak a tárgyalások, hiszen a közgyűlési döntésig csak puhatolózások folyhatnak. Mindenesetre megfontolandó, hogy a visszafejlesztés helyett inkább kibővített gépjavítás, szolgáltatás és vasipari termelés újabb munkahelyeket is jelentene Zákányszéken. BECSEI PÉTER Óvoda lett a bölcsődéből Olyan döntést nyilvánvalóan nem hozhattak a képviselők, amely mindenkinek jó - jegyezte meg Kisteleken Pignitczki Jdnosné óvodavezető, amikor a bölcsődéből átalakított óvodában a nyitás napján találkoztunk. Megjegyzése azokra a viharos testületi ülésekre utalt, amelyeken a két gyermekintézmény sorsáról határoztak a képviselők. Mégpedig ügy: a kihasználatlan bölcsődét megszüntetik és átadják a rendkívül zsúfolt Rákóczi utcai 3. számú óvodának. Hogyne tudták volna, hogy a bölcsőde .„száműzésével" egy gyermekintézménnyel szegényebb lesz a város, de azt sem hagyhatták, hogy a Rákóczi utcába járó apróságok áldatlan körülményein ne változtassanak. Mert milyen nevelő-oktató munka folyhat ott, ahol 82 gyerekkel foglalkoznak a mindössze 53 férőhelyes épületben. Ahol attól kell tartani, hogy a falak bedőlnek, ahol a vizes, penészes pince miatt egészségtelen a levegő, ahol összesen négy WC-t és négy mosdókagylót használhat nyolcvankét gyerek? A felnőtteknek nincs öltözőjük, tisztességes illemhelyük. Ezzel szemben a város bölcsődéjében a gyed bevezetése óta csökkeni a gyereklétszám, a hatvanszemélyes intézménybe tavaly 20-25 gyereknél több nem járt. miközben a fenntartás költségei mit sem változtak. Kínálkozott a lehetőség, hogy a kettőből egy intézményt hozzanak létre. Bármennyire is fájdalmasnak tekinthető a testület döntése, határozniuk kellett. Ez látszott a legésszerűbb megoldásnak. Márcsak azért is, mert az óvodáskorú gyerekek után jár normatív állami támogatás, míg böksódésekre nem. Erről nem a testület tehet, hiszen az óvodások és a bölcsődések'nem ugyanabból a kasszából kapják a központi segítséget. Egy hónappal a bölcsőde bezárása után óvodává alakították az Ifjúság téri épületet. Átköltözött mindhárom gyermekcsapat, sőt, úgynevezett minicsoportot is létrehoztak, ahová a bölcsódés korú, de már óvodai életre képes gyermekeket veszik fel. Külön-külön unhatják a foglalkozásokat és ennek örülnek a legjobban az ott dolgozók. A hajdani bölcsődei átjáróból ebédlő készült, mosdókat szereltek a csoportoknak. Saját öltözőt is kaptak és korszerűsítették a konyhát. Most már 150 adag ebéd készülhet a korábbi száz helyett. Az olajtüzelést gázfűtés váltotta fel A bölcsőde 25 dolgozójából hárman nyugdíjba mentek, kilencen az óvodai alkalmazást választották. A gyors beköltözés annak is köszönhető - mint Pignitczki lánosnétól megtudtuk -. hogy az intézmény dolgozói kivették részüket a megújult épület szépítéséből. Tervük, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően készítsék föl a gyermekeket az iskolára, amelyhez immár ideálisnak tartják a feltételeket. Igyekeznek is élni a lehetőséggel, hiszen korábban sokat szenvedtek a mostoha állapotok miatt. G. E. L