Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-06 / 209. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 6. DÉLMAGYARORSZÁG KÁRPÓTLÁS 7 < Hogyan kell a beadványt előkészíteni? Beszereztük tehát a megfelelő nyomtatványokat, ki is töltöttük azokat, és sikerült a szükséges mel­lékleteket, okiratokat is össze­gyűjtenünk. Bizonyára feltűnt mindenkinek, hogy a borítékon szerepel egy hétje­gyű szám. (R-rel kezdődik.) Ezt a szá­mot minden egyes adatlapra fel kell írni. ezzel biztosítható, hogy bead­ványunk nem keveredhet más embe­rek beadványai közé. A számot min­denki jegyezze fel magának, mert esetleges későbbi igénybejelentése esetén is ezt kell használnia (nem kell űj borítékot vennie, csak a meg­felelő adatlapokat kitölteni és a szám­ra hivatkozással továbbítani!), s ezen lehet érdeklődni az ügy állásáról is. Mindaddig a borítékszám lesz az ügyirat kizárólagos azonosítója, amíg nem iktatják. (Iktatás után a kárrendezési hivatal közli az ikta­tószámot minden igénylővel.) A megszámozott adatlapokat vissza kell tenni abba a borítékba, amelyben vásároltuk azokat, majd gondosan le kell ragasztani. A beadványt (borítékot) vagy a posta útján - ajánlott küldeményként -, vagy személyesen - esetleg meghatalmazott útján - lehet eljut­tatni a megfelelő kárrendezési hiva­talhoz. Az igénylők az adatlapon feltét­lenül utaljanak arra. hogy a kárpót­lás alapját képező ingatlanra a tulajdo­nostársuk benyújtott-e kérelmet. A hivatali ügyintézés A megyeszékhelyeken és a fővárosban A borítékra majd azt a kárren­dezési hivatalt kell felírni, amely jogosult ügyünk intézésére. Minden megyeszékhelyen és Bu­dapesten működik kárrendezési hivatal. Melyikhez címezzük a beadványunkat? W Amennyiben ingatlan (vagy az is) szerepel a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyaink között, ahhoz a megyei (vagy a fővárosi) hivatalhoz kell eljuttatni a kérelmet, ahol az ingatlan fekszik (vagy volt, ha már nem áll). (Pl. az ingatlan Isaszegen volt, így a Pest megyei hivatalhoz kell az igényt eljuttatni.) b/Abban az esetben, ha az igénylő állandó lakóhelye külföldön van, minden esetben a fővárosi hivatal jár el, függetlenül a vagyontárgyak elhelyezkedésétől. c/ Amennyiben valakinek több megyében is voltak olyan ingatlanai, amelyek után most kárpótlásra jogosult - és az illető Magyar­országon él több megyei kár­rendezési hivatal is eljárhat. Ezt nevezik a jogszabályok „pozitív illetékességi összeütközésnek". Annak érdekében azonban, hogy mindenkinek csak egy hivatallal kelljen kapcsolatot tartania, és az ügyintéző is egyszerűbben tudjon dönteni, a törvény úgy rendelkezik, hogy az igénylőnek választania kell. melyik hivatalnál intézzék az ügyeit. Természetesen legegyszerűbb annál a hivatalnál előterjeszteni az igényt, amely a legközelebb van a jogosult lakóhelyéhez. Az előzőek alapján már bizonyára mindenki tudja, hová kell címeznie és továbbítania a borítékját! Hogyan intézi az ügyet a hivatal? Amikor egy-egy igény megérkezik a hivatalhoz, ott az ügyintézők azon­nal átnézik az adatlapokat és a mellékleteket, hogy megállapít­hassák, elegendő adat áll-e rendel­kezésre az ügy elbírálásához. Ezután az ügyiratot iktatják, az adatokat pedig számítógépre rögzí­tik. Ekkor minden ügy iktatószámot kap, ettől kezdve tehát már két szám­mal is azonosítható lesz, kizárva ezzel az összekeveredés, a tévedés lehetőségét. Az iktatószámról mindenki kap értesítést, s ugyancsak ekkor kap első ízben felhívást az. aki a kérel­mét nem az előírt nyomtatványon terjesztette elő, vagy adatai, iratai hiányosak, ezért ügye nem bírálható el. Az ilyen - hiánypótlásra történő ­felhívásnak lehetőleg a legrövidebb időn belül eleget kell tenni. (A kárpótlási ügyekre vonatkozó speciális előírások szerint még egy esetben lehet az ügyfelet hiány­pótlásra felszólítani, de ha akkor sem pótolja a hiányosságokat, ügyét a hiányos adatok alapján fogják elbírálni, ami nagy valószínűséggel az elutasítást fogja jelenteni.) Az, aki csak az iktatószámról kap értesítést, várakozzék türelmesen, a hivatalnak ugyanis - az ügyek nagy száma és bonyolultsága miatt - fél év áll rendelkezésére egy-egy ügy elintézésére, s ez az idő a nagyon indokolt esetekben egy ízben meg is hosszabbítható. Mikor függeszti fel az eljárást a hivatal? Akkor, ha az igénylőnek „más szerv" előtt eljárást kell indítani, mert annak határozata nélkül nem tudja igazolni-a jogosultságát, első­sorban a tulajdonjogát. Az ilyen esetekben is a törvényben előírt 90 napon belül kell a kérelmet benyújtani, az adatlapon - a megfele­lő kérdésnél - azonban fel kell tün­tetni, hogy más szerv előtt eljárást indítottunk. Ekkor a kárrendezési hivatal fel­függeszti az eljárást, s a 90 napos határidő mindaddig „nyugszik", amíg az ügyfél be nem csatolja a bírói ítéletet, közjegyzői végzést, öröklési bizonyítványt, földhivatali határozatot, igazolást. Senkinek nem kell tehát attól félnie, hogy csupán azért elmulasztja a benyújtási határidőt, mert - esetleg önhibáján kívüli okból - egy másik eljárást is meg kell indítania. (Pél­dául, valaki 1991. szeptember 20-án nyújtja be az adatlapjait, de jelzi, hogy pert indított a bíróságon, mert nem tisztázott a tulajdonjoga a kárpótlás alapjául szolgáló vagyon­tárgyra. A 90 napos határidő au­gusztus 12-én - hétfőn - kezdődik, szeptember 20-ig eltelik 38 nap. Ekkor áll meg a határidő, s mindad­dig nem lép a 39. napra, amíg az igénylő kézhez nem kapja az ítéletet.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok, akik már most tudják, hogy más szerv előtt is eljárást kell indítaniok, ne késlekedjenek. Az ügy befejezése után pedig haladéktalanul küldjék az ítéletet vagy más határozatot a kárrendezési hivatal­nak, hivatkozással a borítékon talál­ható számra. A következőkben megpróbálunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy a más szervek előtti ügyeiket minél könnyebben elintézhessék. Akinek a bírósághoz kell fordulnia amiatt, hogy azt az ingatlant (va­gyontárgyat), amely után a kárpótlást kémé, valaki más is a magáénak vall­ja, ez ellen a személy ellen kell a pert megindítani. (Itt kell megjegyezni, hogy azok. akik rendelkeznek ún. „zseb szerző­déssel", s az alkalmas lett volna telekkönyvi bejegyzésre, de a be­jegyzés elmaradt - és a másik fél is elismeri - elegendő, ha a körzeti föld-hivatalhoz fordul igazolásért. Csak akkor forduljunk bírósághoz, ha a földhivatalnál úgy tájékoztat­nak, hogy az elkerülhetetlen.) A perindításhoz ismerni kell legalább a vagyontárgy alapvető ada­tait (telekkönyvi, ingatlan-nyilván­tartási adatok, esetleg utca, házszám, a volt vállalkozás helye, cégneve), valamint az alperes (aki ellen a per indul) néhány adatát, legalább a nevét és pontos címét. A pert vagy annál a helyi (volt járási) bíróságon lehet megindítani, ahol az alperes lakik, vagy annál, ahol a vitás ingatlan fekszik. A beadványt, amelyet a perekben „keresetlevélnek" hívunk, annyi példányban kell a bíróságon benyúj­tani, hogy minden résztvevőnek és a bíróságnak is jusson egy-egy. (Pl. ha valaki két személy ellen indít pert, úgy a keresetlevelet 4 példányban kell előterjesztenie.) Célszerű azon­ban a kötelezőkön túl még egy pél­dányt készíteni, amelyet a kárren dezési hivatalhoz becsatolunk, miután a bíróságon lebélyegeztettük. Ezzel igazolhatjuk, hogy a pert megindítottuk. A keresetlevélben röviden le kell írni, hogy milyen vagyontárgyról van szó, milyen irattal, esetleg tanúval tudjuk állításunkat alátámasztani. A keresetlevélnek természetesen tartal­maznia kell a saját és az alperes adatait is. Nézzünk egy példát! A kérelmező édesapjának volt egy földje, amelyet még 1946-ban vásá­rolt a szomszédjától, de az ügyletet nem jegyeztették be a telekkönyvbe. Most azt kell bizonyítani, hogy a föld tulajdonosa a bejegyzési hiá­nyosság ellenére is a kérelmezőt illeti - apja már meghalt -. Lehetséges, hogy az ügyletet írásba foglalták, de a szerződés hiányos, élnek azonban az ügyleti tanúk. Ilyenkor őket tanúként be kell jelenteni a bíró­ságon, amely megidézi majd és kihallgatja. Lehetséges, hogy irat sincs és az ügyleti tanúk sem élnek már. A volt földszomszédok azonban tanúsíthatják azt, hogy a földet 1946 óta kizárólag a mostani felperes apja és családja művelte, a termelőszö­vetkezetbe is a sajátjaként vitte be. A tulajdonjog megállapítása iránti perek illetékkötelesek Amennyiben azért bizonytalan a tulajdonjog, mert egy korábbi halál­eset kapcsán valaki elmulasztotta a hagyatéki eljárás lefolytatását, a közjegyzőhöz kell fordulni. Ezt megelőzően azonban az örökhagyó utolsó állandó lakóhelye szerinti polgármesteri hivataltól kell kémi a póthagyatéki leltár elkészítését. Amennyiben az igénylő örökös nem ott lakik, ahol az örökhagyó lakott, és nehézséget okozna számára az odautazás, keresse fel a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalt és ott kérje a leltár elkészítését. Ez a hivatal majd továbbítja az iratokat az illetékeshez. (Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy Budapest terü­letére ez az eljárás nem érvényes, itt azt a kerületet kell felkeresni, ahol ténylegesen lakott az örökhagyó.) A polgármesteri hivatal a köz­jegyzőhöz továbbítja a leltárt és az egyéb iratokat. A közjegyző illeté­kessége ugyancsak az örökhagyó utolsó állandó lakcíméhez igazodik. Például az örökhagyó, akinek a vagyontárgyai után most kárpótlásra tart igényt az örököse, Budapesten, a VII. kerületben lakott. A leltárt a VII. kerületi polgármesteri hivatal készíti el, s a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájához továbbítja. A földhivatalok illetékessége a föld vagy más ingatlan fekvéséhez igazodik. A bejegyzés iránti, vala­mint az igazolás iránti kérelmeket tehát ott (a volt járási) földhivata­loknál kell benyújtani. Például, ha az ingatlan Nemesvámos községben van, a Veszprémi Földhivatalhoz kell fordulni. A kárrendezési hivatalok az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján járnak el, a törvényben és a végre­hajtására rendelt kormányrendeletben foglaltak kivételével. Ennek megfelelően tehát elkép­zelhető az is, hogy valaki idézést fog kapni, mert ügyében személyesen is nyilatkoznia kell valamiről, vagy mások ügyében tanúként kívánják meghallgatni. Ne vegye senki zakla­tásnak az ilyen idézéseket, hiszen bizonyára csak akkor fog a hivatal valakit idézni, ha az elkerülhetetlen, mert enélkül nem lehet az ügyet elintézni. A megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal akkor kezdi el a tényleges Jogorvoslati lehetőségek a határozat ellen Fellebbezésnek helye van Mind az elutasító, mind a kárpót­lást megállapító határozat ellen helye van fellebbezésnek. Fellebbezésre az jogosult, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, illetve akinek jogát, jogos érdekét a határozat sérti. (Előfordulhat például, hogy valakire nézve rosszul számí­tották ki a kárpótlást, ez nyilván­valóan sérti az érdekeit.) Az igénybejelentéshez hasonlóan a fellebbezés is illetékmentes. A fellebbezést két példányban kell benyújtani, lehetőleg annál a kár­rendezési hivatalnál, ahol a sé­relmezett határozatot meghozták. Ez azért jó, mert időt takaríthatunk meg, hiszen ha egyenesen a másod­fokú szervhez (Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal) küldjük el fellebbezésünket, ennek a szerv­nek levelet kell írnia a határozatot hozó szervhez, és megkérni az iratokat. Ha azonban a megyei (fővárosi) hivatalnál terjesztjük elő fellebbezésünket, ott azonnal hozzá­készítik az iratokat és együtt ter­jesztik fel másodfokú intézkedésre. Az időnyerésen túl azért is célszerűbb az első fokú hatóságnál benyújtani a fellebbezést, mert - az államigazgatási eljárás szabályai szerint - lehetőség van arra, hogy a határozatot kibocsátó szerv a fel­lebbezésben foglaltak ismeretében ismételten megvizsgálja az ügyet. Lehetséges ugyanis, hogy a fel­lebbezésből olyasmi derül ki, aminek ismeretében az eredetileg meg­hozottól eltérő határozatot tud hozni a hatóság. Elképzelhető például, hogy valamilyen jogszabálysértés csúszott az ügyintézésbe - ezzel a határozatba -, amelyre éppen a fellebbezésnél derül fény. Az ilyen esetekben az első fokon eljárt hatóság bizonyára vissza fogja vonni a határozatát, és új, de már remélhetőleg teljesen jogszerű hatá­rozatot hoz. Ezeket az ügyeket már természetesen nem kell megküldeni a másodfokú szervnek, a fellebbezési jogát azonban nem veszíti el az ügy­fél, mert az az új határozattal szem­ben is megilleti. Azokban az ügyekben, ahol nincs lehetőség arra, hogy az első fokon el­járt hatóság a saját hatáskörében orvosolja a sérelmet, a fellebbezést az ügy összes iratával együtt fel kell terjeszteni a másodfokú hatósághoz. A másodfokú hatóság az első fokú eljárást és a határozatot egyaránt megvizsgálja, függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Ha a másodfokú szerv az első fokú eljárás, a határozat és a fellebbezés alapján azt állapítja meg, hogy a dön­tés helyes volt, a fellebbezéssel meg­támadott határozatot helyben hagyja. Ha a határozat nem felel meg a jog­szabályi előírásoknak, de minden adat a rendelkezésre áll a döntés meghoza­talához, a határozatot megváltoztatja. Előfordul, hogy az iratok vagy az adatok hiányossága miatt nem bírál­ható el az ügy, esetleg a határozat nyilvánvalóan törvénysértő. Ilyenkor az első fokú hatóságot új eljárásra kell utasítani, és a határozatot meg kell semmisíteni. Ez természetesen elég sok időt vesz igénybe, ezért csak akkor felleb­bezzünk, ha szinte biztosak vagyunk abban, hogy a hatóság rossz döntést hozott, s a fellebbezés megalapozott. Figyelem! A fellebbezéseket a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni! Utolsó esély: A bírói út A kárrendezési hivatalok eljárása Az Alkotmánybíróság a közel­múltban úgy határozott, hogy minden államigazgatási határozat meg­támadható a bíróság előtt, ha az az ügyfél (vagy más jogosult) jogait sérti, mivel a határozat jogszabály­sértő volt. A pert akkor lehet csak kezde­ményezni, ha az ügyfél már a felleb­bezési jogát is kimerítette, de a másodfokú határozatot is sérelmes­nek találja. A per megindítására a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül van lehetőség. Az így megindított perek illeték­kötelesek. A pert annál a helyi bíróságnál (városi bíróságnál) kell megindítani, amelynek területén az első fokon eljárt kárrendezési hivatal működik. Ezen belül is, a megyeszékhelyen lévő városi bíróság jogosult az eljárásra, kizárólagos illetékességgel. (Például a Nyíregyházi Kárrendezési Hivatal által első fokon meghozott ­de másodfokon is elbírált - hatá­rozata ellen a Nyíregyházán működő városi bíróságon lehet pert indítani.) Budapesten a főváros egész terü­letére a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes. A pert a sérelmezett határozatot hozó kárrendezési hivatal ellen kell megindítani, s vagy az első fokú hivatalnál, vagy a bíróságnál kell a keresetlevelet előterjeszteni, annyi példányban, hogy abból a bíróságnak és a résztvevőknek is jusson. A keresetlevélben röviden meg -kell jelölni, hogy a határozatot miért tartjuk sérelmesnek, s álláspontunkat mivel tudjuk bizonyítani. (Az irato­kat a kárrendezési hivatal megküldi a bíróságnak.) A bíróság a jogszabálysértő hatá­rozatot hatályon kívül helyezi és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi, illetve a határozatot meg­változtatja, ha feltételei fennállanak. ügyintézést, amikor a 90 napos határ­idő lejárt és az igények összegyűltek. Minden ügyet alaposan megvizs­gálnak a döntés előtt. Ha azt állapítja meg a hivatal, hogy az igény megalapozatlan volt (mert például olyan személy nyúj­totta be, aki a törvény szerint erre nem volt jogosult, vagy olyan vagyontárgy után kért valaki kárpót­lást, amely soha nem volt az övé,) a kérelmet el fogja utasítani. Ha azonban megalapozott volt az igény, a hivatal határozatban fogja megállapítani a kárt és a kárpótlás mértékét, és közölni fogja azt is, hogy a jogosult milyen összegű és sorozatszámú kárpótlási jegyre jogosult. A kárpótlási jegy A kárrendezési hivatalok a kár­pótlást kárpótlási jegyekben nyújtják. A kárigényt elbíráló határozatban közlik a kárpótlási jegyek összegét és sorozatszámát. A határozatot gondosan meg kell őrizni, mivel ezzel lehet később igazolni (termőföld vásárlásánál, bérlakás megvételénél, életjáradéki igény bejelentésénél), hogy ki-ki milyen összegű kárpótlási jegyre volt jogosult. A felsorolt esetekben ugyanis mindenki csak a saját kár­pótlási jegyeit használhatja fel. A kárpótlási jegy bemutatóra szó­ló, átruházható, a kárpótlás összegé­nek megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír - írja a tör­vény. Mit jelentenek az idézett kifejezések? Bemutatóra szóló: Ez azt jelenti, hogy az a személy használhatja fel, aki rendelkezik vele, azaz „bemutat­ja", amikor fel kívánja használni. Ezt a személytói független, szabad felhasználást csupán három esetben korlátozza a törvény: - az árverésre kerülő termőföldek megvásárlása során, - a törvényben meghatározott bérlakások megvásárlása során, - életjáradék igénylése során. Ezekben az esetekben ugyanis mindenki csak azokat a kárpótlási jegyeket használhatja fel, amelyeket ő maga kapott. Átruházható: Ez azt jelenti, hogy az. aki a törvényben meghatározott célra nem tudja vagy nem akarja felhasznákii, bárkinek eladhatja, kölcsönösen kialkudott vételáron. Figyelem! Az így megvásárolt kár­pótlási jegyet az előzőekben felsorolt három célra nem lehet felhasználni! A kárpótlás összegének megfelelő: Ez azt jelenti, hogy a kárrendezési hivatal annyi kárpótlási jegyet ad át a jogosultnak (valamelyik pénzintézet útján), amilyen forintértékű kárpót­lásra jogosult. Az állammal szemben fennálló követelés: Ez azt jelenti, hogy a kárpótlási jegyek értékéért, felhasz­nálhatóságáért az állam szavatol. Névértékben megtestesítő érték­papír: Ez pedig azt jelenti, hogy a kárpótlási jegy annyit ér, amilyen szám rá van írva, illetve amennyivel a törvény által meghatározott kamatai miatt növekszik, a törvény hatályba lépésének napjától. Ezen belül az értékpapír annyit jelent, hogy a törvényben meghatározott célokra, fizetőeszközként, a pénz helyettesítésére lehet felhasználni. Azokon a célokon túlmenően azonban, amelyeket a törvény fel­sorol, nem tiltja azt sem, hogy valaki - ha ebben egy másik személlyel meg tud állapodni - ténylegesen is felhasználhatja fizetésre. Például nem tilos, hogy az a személy, aki nagyobb mennyiségű kárpótlási jegyet kap, azért másik magán­személytől, a köztük kialakult megegyezés alapján lakóházat vagy egyéb vagyontárgyakat vásároljon. A jegyek új birtokosa pedig pl. üz­letrészt vásárolhat magának - ha a privatizáció során az adott üzlet megvásárlására kárpótlási jeggyel is lehetőség van. A kárpótlási jegyeket célszerű mi­előbb felhasználni, mivel az állam csak három évig biztosít azokra kamatot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom