Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

HÉTFŐ, 1991. SZEPT, 2. 01 DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 5 Zárás hazai örömmel és világcsúccsal Vasárnap zárónapjához érkezett a 3. atlétikai világbajnokság Tokióban. Az utolsó pillanatokban végre a házigazdák is maradéktalanul örülhettek. A japán atlétika első világbajnoki címét hozta a férfi maratoni futás, amelyben Hiromi Taniguchi nemcsak vetélytársait, hanem a külföldiek számára szokatlan meleget is legyőzte. A férfi 1500 méteren gyűlt össze talán a legrangosabb mezőny. Mindeme „fittyet hányt" az abszolút esélyes, Noureddine Morceli. A 21 éves algériai már az utolsó kört jelző csengetés előtt megindította hosszú hajráját, amit a többiek nem bírtak. A táv világcsúcstartója, a hosszú sérülés után újra egészséges marokkói Said Aouita csak 11-ként ért célba, igaz, ebben a számban még sohasem nyert rangos címet. Végül is teljesült a jamaikai Merlene Ottey nagy álma, végre szabadtéri világbajnoki aranyérem is került a gyűjteményébe. A két sprinttáv nagy vesztese három társa segítségével a 4x100 méteres váltóban vigasztalódhatott. Amint már az előfutamok után sejteni lehetett, az Egyesült Államok sprintváltója megjavította saját, háromhetes világcsúcsát: Andre Cason, Leroy Burrell, Dennls Mitchell, Carl Lewis összetételű kvartett tovább javított (37,50 mp) a világ eddigi legjobbján. A Szegedi VSE válogatott gyaloglója. Dudás Gyula az 50 km-es távon 4:14:23 órával a 14. lett. Kovács Judit magasugrásban 190 cm-rel a 8. helyet szerezte meg. A nemzetközi női kézilabdatornán Szegeden maradi a kupa Ocskó Attila Európa-bajnok! A kassai serdülő súlyemelő EB első két versenynapja nagy magyar sikert hozott, hiszen legerősebb 16 éven aluli sportolóink hét arany-, öt ezüst- és négy bronzérmet szereztek. A 48 kg-os súlycsoportban 'a Szeged SC-s Ocskó Attila (edzői Ördőgh István és id; Ocskó Attila) 160 (67,5; 92,5) kg-os eredménnyel lett Európa-bajnok. Attila a szakítás után még csak a harmadik helyen állt, ám lökésben remekelt és ennek kö­szönheti nagyszerű győzelmét. Zárásként három magyar érem A zárónapon sem maradtak érmek nélkül a magyarok a castelldefelsi nemzetközi kajak-kenu regattán, a jövő évi nyári ötkarikás játékok próbaversenyén. A mindössze 19 esztendős kenus, Kolonics György nyitotta a sort, bátran felvette a küzdelmet a két világnagysággal, a bolgár Nikolaj Buhalovval, és a szovjet Ivan Klemen­tyevvel. A csepeli sportoló nagyon szépen, könnyedén evezett, 750 méternél még vezetett is, de a hajrára elfáradt, s mindkét rutinos riválisa megelőzte. Harmadik helye így is dicséretet érdemel, s valószínűleg azoknak lesz igazuk, akik nagy jövőt jósolnak neki. Sokáig ügy tűnt, hogy amői kajak négyes, amelyben az állandó csapattag Mészáros Erika helyett Czigány Kinga kapott helyet, visszavág a németeknek az egy hete Párizsban elszenvedett világbajnoki vereségért. Az utolsó métereken azonban Borchert és társai beleerő­sítettek, s nagy hajrával maguk mögé utasították a sokáig vezető magyarokat. Vajon képes lesz-e hasonló bravúrra a Pálizs Attila, Zala György kenus duó, amely szombaton megnyerte a rövidebb távot, az 500 métert. Nos, ahogy mondani szokás: ez nem a magyarok száma volt, bele sem tudtak szólni az első helyért folyó versengésbe. A szegedi Petrovics Béla, Angyel Ákossal 6. lett a kajak kettesek ezer méteres versenyében. Arról pedig a férfi kajak négyesnek kellett volna gondoskodnia, hogy a szombati jó kezdés, Gyulay Zsolt K-l 500-as diadala után ne lehessen panasz a zárásra sem. A Fidel László, Csipes Ferenc, Gyulay Zsolt és Ábrahám Attila- alkotta világbajnoki címvédő kvartett a táv első felében az élen haladt, de aztán nem tudták felvenni a németek pergőbb ritmusát, utána már nem is erőlködtek, beletörődtek abba, hogy nekik ezúttal csak a második hely jut. Azzal vigasztalhatják magukat, hogy az év főversenyén, a párizsi vb-n fordított volt a sorrend... XXXVIII. édesvízi horgász-világbajnokság Csapatban és egyéniben is az angolok voltak a legjobbak Jó néhány világhírű „vizes" spor­toló megfordult már Szegeden, a Maty-éri Gróf Széchenyi István evezőspályán, ám szereplésüket közel sem kísérte oly nagy érdeklő­dés, mint a szombaton és vasárnap lezajlott horgász-világbajnokságot. Kívülállók talán el sem hiszik, a hétvégi kellemes, nyárias napsü­tésben több mint 20 ezer (!) ember fordult meg a vízparton, hogy szem­tanúja lehessen, a sportág mesterei milyen készségekkel és technikával emelik szákba a kifogott halat. A verseny első napjának reggelén tetőfokára hágott az izgalom, az északi széltől fodrozott víz partján a horgászok lázasan szereltek, igazgat­ták, rakosgatták készségeiket. Azt mégr csak láttuk, hogy az első számú csali majd mindenkinél csontkukac, ám az etetőanyag íze és összetétele a versenyzők féltve őrzött titka maradt... A kezdést megelőző negyedórában Lantos János, a magyar csapat legfiatalabbja, egyik cigarettáról a másikra gyújtott, mondván, három óra alatt erre nem lesz alkalma. - Van egy olyan érzésem, ez a kishalak világbajnoksága lesz, hosz­szú botokkal kell dolgozni. Az „A" szektor, amiben helyet kaptam, sajnos, nem sok jóval kecsegtet, de azért mindent megpróbálok, hogy ne valljak szégyent - adott hangot meglátásainak. Ami jóslatát illeti, neki lett igaza, akiket oda sorsoltak, azoknak próbálkozásait nem sok szerencse kísérte. Aratott viszont az „E" szek­torba sorrsolt angol Róbert Nudd, aki alig győzte kapkodni botját, 6210 pontot gyűjtött (a kifogott hal FOTÓ: GYENES KÁLMÁN világbajnoki címet szerző Róbert Nudd mindvégig angol hidegvérrel Kapás! A csapatban és egyéniben is várta a bevágás kedvező pillanatai grammjg). Honfitársa, Kevin Ashurst < szegődött nyomába (6195 pont), / ahogy mondani szoktuk, „ért" ' világbajnoki címük. A magyarok I kénytelenek voltak szerény fogással ; beérni, legjobbjuk, Tímár Gábor a t 33. volt a sorban. Másnap - új szektorokban, új helyen - folytatták 1 a versenyzők. Az angolok verhe- ( tetlennek bizonyultak, igaz Nudd 1 „csak"harmadik, Ashurst a negyedik volt, csapatgyőzelmüket azonban '. nem fenyegette veszély. A magyar ( csapat, amelyben csere volt. Erdei Attilát Gresina Imre váltotta fel, a végére jól hajrázott, végül a 11. helyen végzett, messze túlszárnyalva a tavalyi, maribori világbajnokságon elért 16. helyet. Világbajnok: Anglia (Róbert Nudd, Kevin Ashurst, Stephen Gardener, Denis White, Thomas Pickering) 44 pont (helyezési szám), 2. Franciaország 48, 3. Olaszország 51, ...II Magyarország (Tímár Gábor, Katus Gyula, Lantos János, Hunyady Szabolcs, Gresina Imra, Erdei Attila). Egyéniben: 1. Róbert Nudd (angol) 11215 pont, 2. Kevin Ashurst 11095, 3. Jan van Schendel (hollanand) 7655, ... 22. Tímár Gábor 4930,... 45. Katus Gyula 4835, ... 58. Lantos János 3315, ... 88. Hunyady Szabolcs 3605, ... 134. Gresina Imre 2250, ...143. Erdei Attila 785. A kick-box Combat Kupán Rögner arany nélkül maradt Már a szombat reggeli megnyitó ünnepség alatt sejteni lehetett, hogy a kick-boxosok lassan hagyományos­nak nevezhető Combat Kupáján nem csupán a tökéletes biztonságban szemlélődő nézők érzik majd kifogástalanul magukat, hanem a várható pofonokra és rúgásokra (lélekben) felkészült versenyzők is. Akik a bevonulásnál mosolyogva és integetve köszöntötték egymást és a lelátón ülőket, noha néhányan közü­lük bizonyára már ekkor tudták, hogy órák múlva biztosan nem lesz okuk a jókedvre és a derültségre... A délelőtti programban az újszegedi Sportcsarnok küzdőterén először az egészen fiatalok és höl­gyek vállaltak főszerepet és bizony keménységben, ügyességben már tőlük is volt mit ellesni. Az igazi csatákat persze a férfiak összecsa­pásai hozták, hiszen a Combat Kupán szinte mindenki elindult, aki számít ebben a sportban. Az októberi londoni világbajnokságra készülő Harald Rögnert, aki - bár már messze nem tinédzser - még mindig a sportág legnagyobbjai közé tartozik. (Rögner egyébként ezüstérme mellé egy bronzérmet is szerzett.) Válogatottjaink közül Hugyetz és Katona abszolút fölénnyel és magabiztossággal verte a mezőnyt, míg a szegediek közül Cserényi Csabd, Molnár Csaba, Surányi Péter, Szabó Gábor, Perneki Mihály, Vőneki Zoltán, Nádasdi Szilvia és Szilágyi István végzett dobogós helyen. A koktéljairól ismert Lagúna Kft., a sportélelmiszereket is forgal­mazó Weider cég szegedi ügynök­sége, a Rádió Taxi és a Sooters-fotó által támogatott késő estébe nyúló versenyen a Combat „D" SC (Fekete Péter, Feketéné Németh Erika „csapata"), valamint a Sportcsarnok dolgozói (Bozsó Szabolcs és munkatársai) is sokat tettek azért, hogy minden a lehető leggördü­lékenyebben menjen, és hogy az Hugyetz Lajosnak, Katona Bar­nabásnak:és a többi-budapesti, debreceni, szegedi,, békéscsabai, lábatlani kick-boxosnak a legtöbb súlycsoportban kemény külföldi ellenfele is akadt, ugyanis a Bajor Amatőr Kick-Box Unió 28 tagú. csapattal képviseltette magát Sze­geden, A délutáni döntők előtt a szervezők „egyéb" szórakozásról is gondoskodtak: a látványos társas­tánc-bemutatót, az aerobic-showt és a kaszkadőröknek is becsületére váló szolid "utcai pankrációt" a közönség hálás tapssal jutalmazta. A „semi contakt stop" és „semi contakt non-stop" stílusról - a magamfajta laikus számára is érthető - kis előadást tartó főszervező. Fekete Péter és versenybíró, Németh Ferenc egybehangzó véleménye szerint a nap szenzációját egy szegedi fiatalember, Rácz Attila szolgáltatta. A Szegedi Rendőr TE 57 kg-os kitűnősége ugyanis egy hallatlanul szoros mérkőzésen legyőzte a német olykor nagy füleseket „lenyelő" kick-boxosok is jó hangulatban térjenek haza... A verseny végeredménye: Semi Contakt Stop. Nők. 50 kg: 1. Pesuth Rita. 55 kg: I. Kócs Ildikó. 60 kg: 1. Bády Gabriella. +60 kg: 1. Élő Gyöngyvér. Férfiak. 57 kg: 1. Rácz Attila. 63 kg: l. Polgár Zsolt. 69 kg: I. Andreas Betshe. 74 kg: 1. Hugyetz Lajos. 79 kg: 1. Zrínyi Miklós. 84 kg: 1. Katona Barnabás. +84 kg: 1. Scheirich Róbert. Semi Contakt Non-Stop. Nők. 50 kg: 1. Szepessy Andrea. 55 kg: I. Hugyetz Gabriella. 60 kg: I. Bády Gabriella. +60 kg: I. Szűcs Éva. Férfiak. 57 kg: 1. Rácz Attila. 63 kg: I. Lantos Gyula. 69 kg: I. Cserényi Csaba. 74 kg: 1. Hugyetz Lajos. 79 kg: 1. Zrínyi Miklós. 84 kg: I. Katona Barnabás. +84 kg: 1. Fodor László. R.J.A. Szombaton délelőtt úgy kezdődött minden, ahogyan Varga János, a Szegedi ESK kézilabdacsapatának szakosztályvezetője elképzelte. A tanárképző főiskola Topolya sori csarnokába annak rendje és módja szerint megérkezett a két ukrán csapat, a Lvov és az Ungvár, s ket­tejük első mérkőzésén a jobb játék­erőt képviselő Ivoviak nyertek 16-1 l-es félidő után 32-25-re. A Szegedi ESK-nak sem okozott kü­lönösebb gondot a magyar elsőosz­tály újonca, a Pécs gárdájának legyőzése. Virincsik 7, Utasi 4, Gát 3 találata nagyban hozzájárult a 27-21 (!6-8)-as szegedi győzelemhez. A délutáni „körben" könnyed győzelmet - 38-29 (17-15) - aratott a Lvov a Baranya megyeiek ellen. Majd ezt követően kínos percek következtek, tanácstalansággal fű­szerezve. A kijelölt időre csak a hazai együttes volt a küzdőtéren, az ungváriak sehol. Az okra egy óra múlva kaptunk választ, amikor rendőrségi kocsi felvezetésével megjelentek az ukránok a csarnok előtt; az történt ugyanis, hogy a buszvezetőjük nemcsak az útirányt, hanem még a címet is elfelejtette. Hála a szegedi rendőröknek végül lejátszották a találkozót, amely az ESK szenpontjából nem is végződött kedvezően: Szegedi ESK-Ungvár 30-30 (17-14). A legjobb dobók: Gát 6, Utasi 5, ill. Kraveckaja 6, Gogolévá 4. Az első napi összecsapások után a Lvov két győzelmével az élen állt, az egy pontot vesztett hazaiak előtt. A két együttes találkozójával kezdődött az utolsó játéknap: Szegedi ESK-Lvov 28-25 (14-14) Vezette: Dzsipoff, Czikkely. Szegedi ESK: Szamozvanova ­Utasi, Gát, Kispál, Zemjanova, Virincsik, Kocsis. Csere: Bálint, Huba. A legjobb dobók: Kocsis 8, Gát 6, Zemjanova 5, ill. Paljko 12, Jefimova, Szafina 4-4. Az első félidő a szegediek által elkövetett rengeteg hiba miatt ki­egyenlített játékot hozott, a második 30 percben aztán végig a házigazdák vezettek, s végül magabiztosan nyertek. A Pécs-Ungvár összecsapáson dőlt el a harmadik hely sorsa. Miután az ukránok 27-22-re nyertek, ők végeztek a dobogó harmadik fokán. A tornagyőzelem után szakmai értékelőre kértük meg Dusán Szlancsot, a szegediek edzőjét: - Nagyon örülök annak, hogy sikerült megnyernünk két szovjet csapatot a tornánkon való részvé­telre. A szovjet kézilabda ugyanis teljesen eltér a magyartól. A játé­kosok erősek, gyorsak, fizikailag jobban felkészültek, magasabbak. Mikor találkozunk mi a hazai bajnokságban 180-190 centis, s 90-100 kilós játékosokkal...? Sokat lehet tanulni a beállósaiktól is. Most is 5-6 gólokat dobtak nekünk, ugyanakkor mi egyet sem. Ez még mindig a csapatom gyengéje. Annak viszont örülök, hogy kisebb fegyel­mezetlenségektől eltekintve a lányok igyekeznek megvalósítani taktikai utasításaimat. Szerintem nagy-nagy türelemmel, ebből a fiatal gárdából ütőképes csapatot lehet kovácsolni, s akkor nagyon sok öröme lesz a szegedi közönségnek. Ami a tornán mutatott teljesít­ményeket illeti. Először említeném a fiatalokat: Bálint Gabriella, Huba Dóra, valamint az elmúlt héten Debrecenből igazolt Kacsúr Anikó, jó játékot produkált. Nagyon elége­dett voltam a két kapussal, valamint Utasival, Gáttal, Virincsikkel, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Virincsik kapura lő Zemjanovával és a Lvov ellen, fogfájása ellenére is, legeredmé­nyesebb Kocsissá). A torna végén Sári János, a Szegedi ESK elnöke az alábbi sor­rendben nyújtotta át a porcelán vázákat: 1. Szegedi Egységes SK, 2. Lvov, 3. Ungvár, 4. Pécsi MSC. SÜLI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom