Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ HÉTFŐ, 1991. SZEPT. 30. A HÉT Tőlünk keletre kormányválság, északra szövetségi gondok, délre polgárháború. Romániában a Zsil-völgyi politikacsinálók tüntetése lemondatta a kormányt, de megerősítette hatalmában a háttérben meghúzódó államfőt. Szlovákiában a felerősödött önállósodási törekvések ismét felkeltették a „magyar veszély" érzetét, de a „cseh veszély" még mindig erősebb volt. Jugoszláviában a legújabb tűzszünet alatt is folytatódtak az összecsapások, de a hét tagköztársaság a héten az ENSZ-re (az ENSZ pedig Irakra) figyelt. (Jeszenszky kispados) Magyarország, Kanada és Ausztrália javaslata után a hét cíején Franciaország is előterjesztést nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésére arról, hogy a testület külügyminiszteri szinten foglalkozzék a jugoszláv válság megoldásával. A New York-i közgyűlésen azonban, még a magas szintű tárgyalás összehívásának puszta javaslata is vitát hozott. Egyrészt, mert az ENSZ kezdettől fogva bátrabban nyúlt a már jól kiismert iraki témához, s így közgyűlésének központi kérdése mindvégig ez maradt, másrészt pedig, mert a jugoszláv válság megvitatása, abban a formában, amelyre az európai államok közül pédául Németország számított, a testület számára nem kívánt megosztottságot hozott volna. Ez a szerdai kompromisszumon is érződött; a BT végül a középutat jelentő francia javaslatot fogadta el, vagyis azt, hogy szó lehet ugyan a válság ENSZ-kezeléséről, de arról nem, hogy hozzanak-e gazdasági szankciókat, és ami ennél is fontosabb, küldjön-e a világszervezet rendfenntartó katonai erőt Jugoszláviába. Genschcr német külügyminiszter ugyanis a hét elején e két határozati javaslatot sürgette, mondván, hogy az ENSZ a világ egyetlen olyan intézménye, amelynek jogában áll egy tagállam akarata ellenére is beavatkozni. Ennek ismeretében a Biztonsági Tanács 15 tagja közül hárman - Románia, Kína és Kuba - mindvégig ellenezték a külügyminiszteri szintű tárgyalást, mígnem a jugoszláv kormány képviselője, Loncar külügyminiszter elfogadta a kompromisszumot jelentő francia javaslatot. Ennek értelmében a tanács határozott hangú felhívásban szólította tűzszünetre a szemben állókat és egyben teljes fegyverszállítási embargót rendelt el Jugoszláviára nézve. A dolognak Magyarország számára annyi szépséghibája volt, hogy a kompromisszum nem tette lehetővé a válságban még érintett országok képviselőinek felszólalását, így a Jeszenszky Gézáét sem. (Megtört a jég - Román alatt) Petre Román, Románia miniszterelnöke azok által vált exminiszterelnökké, akiknek segítségével egy évvel ezelőtt elkerülte a lemondást. Ha emlékszünk, tavaly a Zsil-völgyi bányászok majdnem hogy rendőri asszisztáiással oszlatták el az Egyetem téren akkor már hónapok óta folyó kormányellenes tömegtüntetést, s Román válasza erre az volt, hogy a nehéz sorban dolgozó bányászok a választott kormány konszolidálódását segítendő utaztak a fővárosba. Ha a miniszterelnök akkor helyesen mérte fel a helyzetet, úgy a múlt heti akció nem csupán Román, de az egész Nemzeti Mcgmentési Front politikájának vereségét jelenti, és figyelembe véve, hogy az NMF kétharmados abszolút többségű kormányzó párt, nem csak kormányválságot, de alkotmányos válságot is jelent Romániában. Hogy az utóbbi miért nem hozott oly látványos végkifejletet, mint a kormány lemondása, az - több kommentár feltételezése szerint - Ion Iliescu román államelnök ügyes manővereinek köszönhető. Iliescu, miután kivárta, hogy miniszterelnöke úgymont leszerepeljen a bányász-ügyben, előjött a háttérből és első lépésként elfogadta a teljes kormány lemondását, majd személyes tárgyalásokat kezdett a bányásszakszervezet vezetőjével. Ezek után nem csoda, ha a hírelemzők egyenesen az ő kezét látják a bányász-akció elindításában. Da ha ez nem is, annyi mindenesetre biztos, hogy Iliescu ezáltal a jelenlegi hatalmi struktúrán belül az eddigieknél jobban megerősítette hatalmát, s ezzel együtt konzerválta az ország belpolitikai ingatagságát. A látens alkotmányos válság feltörése Romániában pillanatnyilag egyedül az államelnökön, vagyis egyetlen személyen személyen múlik. Iliescu helyzete viszont, némileg a volt diktátoréhoz hasonlóan, egy olyan többségi hatalmi párt élén erősödött meg, amelynek 70 százalékos választási aránya mostanra 25-30 százalékra olvadt. Egyedüli lehetősége egy koalíciós kormány létrehozása, amelyben kénytelen-kelletlen kulcsszerepet kell adnia azoknak a pártoknak is, amelyek az 1990-es választásokon alig 4 százalékos eredményt értek el, s ma nem lehet tudni, vajon milyen mértékben élvezik a lakosság támogatását. Az országban tehát, bármilyen jellegű koalíciós kormány alakuljon is meg, jelenleg lehetetlen felmérni a valódi politikai viszonyokat. Egyszóval, olyan zűrzavar van, amelynek tisztázását csak egy idő előtt kiírt választás hozhatná meg. S akkor újra megtörne a jég. S.P.S. Szabadka szabadsága PATAKI SÁNDOR Tegnap este Bosznia-Hercegovina fővárosában, a muzulmánok is lakta Szarajevóban, az első világégést fellobbantó kanóc „végén" békelánc fölállításával, a barátkozást elősegítő rock-koncerttel és eszmeiségüket hirdető előadásokkal próbálták befolyásolni a jugoszláviai viszonyokat, immár ellenőrizhetetlennek tűnő eseményeket a Helsinki Polgári Parlament nevezetű csoportosulás tagjai. Félelmük nem indokolatlan: amennyiben a horvátországi fegyveres összecsapások „átlépik" jelenlegi keretüket. Európa orgáját már kozmetikázással sem tudjuk szalonképessé tenni... A prágai székhelyű békemozgalom tagjai pénteken hajnalban Szegeden át, Röszkén keresztül közelítették meg a Vajdaságot. A karaván soraiban magyar, német, francia, belgiumi, holland, spanyol, dán és földrészünkön túli: kanadai békebarátok indultak útnak, mintegy négyszázan. A négy naposra tervezett békekörút első állomása Szabadka volt. Híreink szerint a város lakossága nem ünnepelhette „felmentő seregként" a javarészt értelmiségiekből álló társaságot, ellenben a megtartott ökumenikus istentisztelet alkalmával kifejezték szimpátiájukat a földrésznyi békejobbot jelképesen átnyújtók iránt. Szabadka szabadsága a béke lenne. Akár a Vajdaságé, a Bácskáé, az egész régióé. A lenyűgöző háborús hisztéria a lelkekben vert'tanyát - ennek a következményeit (a nemzetiségek közötti bizalmatlanság fokozódását, a Belgrádnak alárendelt helyi szervek állandó lépéskényszerét és tanácstalanságát az egyénre, családokra lebontott, növekvőfélelmet és szorongást) nehéz kiszámítani. A toleráns Szabadka lakói talán a város szülötte. Kosztolányi Dezső (A szegény kisgyermek panaszai) szavait idézhetik helyzetük érzékeltetésére: „Mint aki sínek közé esett..." Szeged testvérvárosa békeláncot alkotók támogatása mellett, ugyancsak pénteken jelképes frusztrációban is részedéit: a jugoszláv határőrség Röszkén az Európai Utas című lap példányait, illetve vezető munkatársait nem engedték „beszivárogni" a határon túlra. A Hexagonale országok művelődési kiadványának említett számát Budismir Loncsar jugoszláv külügyi titkár kifejezetten e célra rendelt írása ékesítette: Szabadkán ünnepélyes keretek között szerették volna bemutatni a lapot. A szellemi határőrök személyenként csupán három külföldi lapot engedélyeznek „beléptetni" az országba... Az RMDSZ döntése: igen,de... ^taatswaiTOiatiinTU Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár kész személyesen is közvetíteni a jugoszláviai válság megoldása érdekében. A világszervezet főtitkára ezt a Stiepe Mesic jugoszláv államelnökkel tartott hétvégi New York-i találkozóján jelentette be. A Tanjug jelentése szerint Mesic hangoztatta, hogy szükség esetén nem tartja kizártnak az ENSZ-békefenntartó erőinek bevetését, de hozzáfűzte, hogy jobb lenne, ha politikai eszközökkel lehetne megoldani a válságot. Mesic magán látogatáson tartózkodik New Yorkban, s előzőleg itt találkozott Lawrence Kagleburger amerikai nemzetvédelmi miniszterrel és több szenátorral. A TASSZ híre szerint a Szovjetúnióben befejezte működését az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, közismert nevén a Komszomol. Az 1918-ban életre hívott szervezet utolsó kongresszusán bejelentette választott központi szervezeteinek feloszlatását és politikai tevékenységének beszüntetését. A Komszomol jogi örökösei a köztársasági ifjúsági szervezetek lesznek, s a küldöttek ennek fényében döntenek majd a Komszomol-vagyon sorsáról is. Antall József miniszterelnök a tegnapi napon hivatalos látogatásra az Egyesült államokba utazott. A magyar kormányfő kedden felszólal majd az ENSZ közgyűlés 46-ik ülésszakán, pénteken pedig fogadja őt Bush amerikai elnök. Antall József tegnap az esti órákban New York-i magyarokkal találkozott egy fogadáson, ma este pedig a connecticuti egyetem vendége lesz, ahol ez alkalommal díszdoktorrá avatják. „Magyarul beszélő bányászok" Nem áll össze az egységkormány A legfontosabb ellenzéki pártok visszafogottak és érdemben még nem nyilatkoztak. A Nemzeti Megmentési Front a jelenlegi parlamenti súlyának megfelelő szerepet követel magának az új kormányban, ami lévén kétharmados többsége a törvényhozásban - a leghitelesebb ellenzéki pártok számára elfogadhatatlan. A szombati napilapok közül az ellenzéki Romania Libera és a Nemzeti Megmentési Front hivatalos orgánuma, az Azi próbálja értelmezni - mindegyik a maga módján - a történteket. A Romania Libera úgy véli, hogy a valódi társadalmi párbeszédre képtelen, önös érdekek által vezetett hatalom először erőhöz folyamodott, majd a kormány lemondásához. A lap szerint Ion Iliescu a neokommunizmus megmentése érdekében feláldozta a gazdasági káosszal szemben amúgy is tehetetlennek bizonyult és a túlélésre esélytelen kormányt és vezetőjét. Az Azi, a Nemzeti Megmentési Front lapja címoldalán szalagbetűvel szedve azt kérdezi, hogy kinek a kezével sújtott le a bányászcsákány Romániára. A lap szándékosan előkészített „véletlen egybeesésekről" ír, köztük emlegeti az „erdélyi emigráns Ion Iliescu elnök szombaton a controceni palotában folytatta konzultációit a parlamenti pártok vezetőivel a nemzeti nyitás kormányának megalakításáról. Bár majd minden párt s maga az elnök is a kormány gyors megalakítását sürgeti, ez igen nehéz feladatnak ígérkezik. Az eddigi nyilatkozatokban az a közös vonás, hogy a kormányfői posztra párton kívüli, tekintélyes személyiséget kell állítani. Eltérnek a vélemények arról, hogy ez a politikailag semleges miniszterelnök egy nemzeti egységkormányt vagy szakértői kormányt vezessen. kormány" budapesti megalakulását (ennek hírét először maga Petre Román vetette be a Parlamentbe, de nem hozta meg számára a remélt eredményt). A lap egyebek között azt állítja, hogy a bányászok között több száz, a terrorista harcra kitűnően kiképzett s magyarul folyékonyan beszélő személy volt, s ezt azzal is megtoldja, hogy Miron Cosma. a zsilvölgyiek vezetője megfordult a magyar követségen is. Az Azi azt is tudni véli, hogy Mihály király elindult Bukarestbe s Nagyváradig el is jutott, ahol Tőkés Lászlónál szállt meg. „A hozzáértés lesz az egyedüli mérvadó szempont az új miniszterelnök kiválasztásánál" jelentette ki Ion Iliescu államfő hét végi sajtóértekezletén, miután 13 parlamenti párt vezetőjével megtartotta első konzultációit az új kormány megalakításáról. Közölte, hogy a pártok javaslatainak összegzése után megkísérli közös nevezőre hozni az álláspontokat. Két fő elképzelés körvonalazódott: nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány. A lemondott miniszterelnököt javasolták új kormányfőnek a Nemzeti Megmentési Front igazgató bizottságának rendkívüli ülésén. Petre Román elhárította a felkínált jelöltséget. A kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szakértői kormányt javasol, amely a választásokig vinné a folyó ügyeket. Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca politikai karjának, a román Nemzeti Egységpártnak az elnöke, sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az államelnökkel tartott találkozóján pártjának „szerény feltételei" sem találtak meghallgatásra. Szavai szerint jelenlegi parlamenti súlyuk alapján egynegyed miniszteri tárca jutna nekik. Ceontea szerint az új kormányfőt a jelenlegi miniszterek közül kell kiválasztani. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombat esti kolozsvári elnökségi ülésén határozott álláspontjáról. Közélményt még nem adtak ki, nem hivatalos értesülések szerint azonban a szövetség meghatározott elvi elvárások teljesítése esetén hajlandó lenne kormányfelelősséget vállalni. Az RMDSZ döntése tehát: igen, de... Ujabb repülőgép-ügy A Politika című belgrádi lap szombaton azt közölte, hogy magyar repülőgépek csütörtökön megsértették a jugoszláv légteret, s hogy „a provokációra válaszul a jugoszláv néphadsereg tagjai tüzet nyitottak, de az akció kimenetele végül nem ismeretes". A Politika a tulai hadtest tájékoztatási szolgálatára hivatkozva tette közzé ezt az információt. A belgrádi lap szerint „a következő napokban arra kell számítani, hogy diverzáns terrorista csoportokat dobnak át Magyarországról". A csoportok - állítja a Politika -Magyarországon alakulak meg a horvát rendőrség, a nemzeti gárda és a horvát demokratikus közösség tagjaiból. * Teljesen megalapozatlanok azok a vádak, amelyek Magyarországgal és a Magyar Honvédséggel kapcsolatosan jelentek meg a belgrádi Politika című napilap szombati számában - mondotta az MTI munkatársának Keleti György, a HM szóvivője. Az ezredes szerint magyar repülőgép vagy repülőgépek nem sértették meg Jugoszlávia légterét. Ezzel ellentétben az újság által említett csütörtöki napon délelőtt a magyar-jugoszláv határ Zala megyei szakaszán jugoszláv légtérből érkező fehér színű helikopter sértette meg a Magyar Köztársaság légterét. Az eset után a magyar Külügyminisztérium diplomáciai úton kért magyarázatot, sajnos eddig eredménytelenül. Éjszakai harcok A tűzszüneti megállapodás ellenére Horvátországban vasárnap éjszaka és a reggeli órákban folytatódtak az összecsapások. A Zágrábtól 130 kilométerrel délkeletre levő Nova Gradiska tüzérségi támadás célpontjává vált. Az éjszaka a szövetségi hadsereg két repülőgépe bombázta a horvát nemzeti gárdának a várostól északnyugatra fekvő állásait. A helyi rádió azt jelentette, hogy a város központjában súlyos károk keletkeztek. Vasárnap reggel újabb támadás indult a város ellen. Harcok színhelye volt vasárnap éjszaka Kelet-Szlavónia is. A horvát rádió reggeli adásában robbanásokat jelentett Eszékről. A 35 kilométerrel délre lévő Vinkovciban a szövetségi hadsereg két helikoptere a horvát rádió szerint „minden valószínűség szerint vegyi mérgeket dobott le". Két horvát rendőrt mérgezési tünetekkel kórházba szállítottak. Bosiljko Misetic horvát igazságügyi miniszter a városban tett látogatása után hangoztatta: „Horvátországnak újból át kell gondolnia védelmi politikáját és határozottabban kell lépnie". Dubrovnik környékén, ahol az elmúlt napokban szórványos összecsapások voltak, az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el. Továbbra is feszült a helyzet Korcula szigetén. Vela Luka kikötője előtt hat hadihajó vetett horgonyt. Feltehetően támadásra készülődnek a szövetségi hadsereg csapatai által korábban feladott laktanyák visszaszerzéséért. Kedvező' válaszok Bush atomleszerelést javasol Az elnök a koraesti órákban, országosan közvetített tvés rádióbeszédben bejelentette, hogy a katonai vezetés és a NATO-szövetségesek egyetértésével az alábbi, ••••••••HÍ önkéntes leszerelési intézkedéseket hozza - amenynyiben a Szovjetunió követi a példát: megsemmisítik valamennyi földi indítású harctéri atomfegyvert; részben megsemmisítik, részben kivonják a hadiflotta egységeinél telepített valamennyi harcászati atomfegyvert; nem lesznek állandó készenlétben a hadászati bombázók; megszüntetik a START-szerződés alapján leszerelendő intekrontinentális rakéták harckészültségét, s azokat a 7 éves határidőnél hamarabb megsemmisítik; nem építenek új, egy- és többrobbanófejes, mozgatható indítóállású rakétarendszereket, s új támadó atomrakétát; megállapodást javasolnak Moszkvának arról, hogy a nehezen ellenőrizhető többrobbanófejes rakétákat általában számolják fel. A szovjet fővárosban igen kedvezően fogadták George Bush pénteken ismertetett leszerelési elképzeléseit. Mihail Gorbacsov az amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után a nukleáris leszerelés felé vezető George Bush elnök pénteken este bejelentette: kész leszerelni az amerikai atomfegyverzet jelentős részét, amennyiben a Szovjetunió is követi példáját. Bush tv-beszédében jelezte, hogy a szovjet vezetés egyet fog érteni a tervekkel, s egyúttal leszögezte: az Egyesült Államok változatlanul fenntartja, sőt korszerűsíti haderőit, beleértve az atomfegyvereket. jelentős lépésként értékelte a kezdeményezést. Megállapodás született arról, hogy a legrövidebb időn belül szovjet-amerikai szakértői konzultációkat tartanak a javaslatokról. A szovjet államfő sajtóirodája szombat délelőtt telefonon azt közölte, hogy a tévébeszéde előtt nem sokkal - moszkvai idő szerint délután négy órakor - Bush személyesen tájékoztatta Gorbacsovot és a Szocsiban pihenő Borisz Jelcin oroszországi elnököt a javaslatokról. John Major brit kormányfő nagyszabású és történelmi lépésnek nevezte az amerikai elnök atomleszerelési javaslatait. Sürgette a Szovjetuniót, hogy válaszoljon hasonló képzelőerőről tanúskodó intézkedésekkel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia minimális, de megfelelő méretű hagyományos és nukleáris erőket továbbra is fenntart, mert ez biztonságának alapköve. biztosította az Egyesült Államok nukleáris leszerelési javaslatát. Az Elysee palota közleménye „a nukleáris leszereléshez vezető valódi for•mmnmaM dulat kezdetének" nevezi George Bush elnök javaslatait. Párizs ugyanakkor ismét jelezte, hogy a nagyobb szabású nukleáris leszerelést csak akkor látja lehetségesnek a maga számára, ha a két szuperhatalom már megfelelően csökkenti saját fegyvertárát. Az éjjel kiadott közlemény szerint francia részről „a megfelelő pillanatban" csatlakoznak majd a nukleáris leszereléshez. Helmut Kohl kancellár szombaton üdvözölte és történelmi léptékű döntésnek nevezte George Bush amerikai elnöknek azt a bejelentését, hogy az Egyesült Államok hajlandó egyoldalúan leszerelni szárazföldi és tengeri telepítésű, atomtöltettel ellátható rövid hatótávolságú rakétáit, amelyek legtöbbje Európában van. Kohl minden német nevében szólva elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a döntés értelmében várhatóan kivonják német területről az amerikai rövid hatótávolságú atomrakétákat. Franciaország még a szombatra virradó éjjel támogatásáról, valamint az atomtüzérséget.