Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-28 / 228. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. SZEPT. 28. Vadkeleti viktimológia A kriminológusokat már jó ideje foglalkoztatja, az áldozatok milyen mértékben járulnak hozzá az ellenük irányuló bűncselekmény kiváltásához. Ezt a kérdést történelmi bűnök esetéhen sem felesleges feltenni. Manapság amikor megint cl híradók a: rsli tévé legvéresebb műsorai, és a bűnösök, felelősök láttán ökölbe szorul a szemtanú keze egy objektív vizsgául! furcsa meglepetései:-: szolgálhat. Kiderülhet például, hogy a szabadságukén sikraszálló horvátok sem egy balkáni Svájirál álmodtak, hanem ugyanazt a státuszt kínálták fel saját szerb kisebbségüknek, mint amit már jól ismerhetünk az ottani magyarság életéből. A jövő robbanási géicai is hasonló képet mutatnak. A balti nemzetek már rabsagak idején elkezdték gondosan kidolgozni állampolgáraik majdan nemzetiségi alapon történő kategorizálását, rangsorolását. így Litvániában nem csupán az orosz, hanem a lengyel kisebbségre sem várnak szép napok. Azt pedig csak találgathatjuk, hogyan fogják kiszorítani a lettek a fővárosukban többségben lévő oroszokat. A többi fuggellenedőnél is hasonló gondokat találunk. A grúzoknak mindig is más nézeteik voltak az önrendelkezésről ha Moszkvával konfrontáltak, mintha az abházokkal vagy az osszétekkel találták magukat szemben. A történelmi viktimológia csupán egyetlen szomorú sajátosságában különbözik a közönségestől. <4 bűntettet itt is kiváltják, de végül sohasem maguk a kiváltók lesznek az áldozatok. RIGÓ BÉLA Rohamrend KOMMENTÁR Jp Mandátumra várva Nyolcadszor tárgyalt szerdán és csütörtökön az Európai Közösség Bizottságának küldöttsége a magyar delegációval a társulási szerződésről, de a hivatalos krónikában csak hét találkozót örökílenek meg: a most lezajlott megbeszélést technikai érintkezéssé minősítették vissza, mert a közösségi partner ezúttal éppen a legfontosabb kérdésekben nem rendelkezett hivatalos felhatalmazással. A tárgyalások további alakulása azon múlik, hogy miként dönt a Tizenkettek Miniszteri Tanácsa. A testület immár harmadszori nekifutással fogja hétfőn megkísérelni annak tisztázását, hogy a tizenkét ország milyen engedményekre hajlandó, milyen áldozatra képes azért, hogy a társulással hozzájáruljon a három új közép-európai demokrácia gazdasági és politikai stabilizálásához. Nem kétséges ugyanis, hogy a hármak szorosabb hozzákapcsolása a Közösség 12 országának közös gazdasági teréhez, a Közösség részére is feltételez bizonyos áldozatvállalást, különösen egyes „kényes" szektorokban. A kérdés tehát az, hogy mi az a maximum, ameddig ebben készek elmenni azért, hogy a három társuló ország által szükségesnek (ártott minimumot elérjék. A Tizenketiek már a tárgyalások kezdetén vállalták, figyelembe véve a közép-európai partnerek eltérő gazdasági fejlettségi szintjét, hogy a közös célnak tekinted szabadkcreskedelemhez vezető átmeneti időszakban hamarabb bontják le saját védővámjaikat, korlátozásaikat, mint amilyen ütemet a partnerektől megkövetelnek. Ez az úgynevezett aszimmetrikus megoldás sem takarja azt, hogy a Közösség fejlettebb iparával és szolgáltatásaival a körülbelül egy éviizedre tervezett átmenet során és főleg annak végső szakaszától nehezen állhatják a versenyt a hármak: jelentós szerkezeti átalakításra lesz szükség. A magyar, a cseh-szlovák és a lengyel gazdaság néhány szektora azonban sikeres lehetne Nyugaton: ilyen többek között a textilipar és a mezőgazdaság. Ezek azonban a Közösségen belül is különlegesen védett szektorok: Portugália gazdaságának döntő jövedelemszerző ágazata a textilipar, a közös mezőgazdasági politika keretében pedig Nyugat-Európa földművelói mintegy üvegházban éltek, a Közösség a világpiaci árnál jóval magasabb felvásárlási árakat garantált számukra. így nem csoda, hogy mindhárom küldöttséggel ezeken a területeken bizonyult szűknek a tárgyalásokat folytató Bizottság mandátuma: azt úgy szabták meg, hogy a megállapodás ne veszélyeztesse egyhamar e „kényes" területeket. Viszont ha a közép-európai országok nem nyernek piacot Nyugaton annak fejében, hogy ók maguk megnyitják a magukét, akkor mi értelme a társulásnak? Ha nem teszik lehetővé számukra, hogy saját munkájukkal biztosítsák gazdasági fejlődésüket, akkor a különben felajánlott segítség nem sokkal több, mint fájdalomcsillapító a piacokról való kirekesztettségre. A közösségi országok kormányai természetesen ismerik a közép-európai új demokráciák szilárd lehorgonyzásának fontosságát - de saját országuk, saját társadalmi rétegeik helyzetét is figyelembe kell vcnniök. Ha szeptember 6-án Franciaország 550 tonna marhahús közösségi importja kapcsán megvétózta a Bizottság által javasolt engedményeket, az elsősorban a francia állattenyésztők tiltakozásával függ össze. Franciaországban választások közelednek, a kormány helyzete nem túl jó. így az, hogy a francia parasztok hétvégére meghirdeteti megmozdulása milyen méretű lesz, milyen támogatást élvez magában az országban, meghatározó lehet azt illetően, hogy milyen kompromisszum születik a mandátum tekintetében hétfőn a közösségi tagállomok között. A francia vétó másnapján több nyugat-európai külügyminiszter is rámutatott, hogy a politikai tét jóval nagyobb, semhogy néhány száz tonna marhahús miatt veszélyeztessék a megállapodást. A paraszttüntetések azonban azt mutatják, hogy többről van szó: nemcsak a kormányoknak kell felismerniök a tétet, dc a társadalmak egészének is. A mezőgazdasági piacok egyébként még az új mandátum elfogadása esetén sem tárulnak fel egy csapásra: lassú, fokozatos folyamat lesz ez, akárcsak a textilipari exportlehetőségek bővülése - ami még a GATT-megállapodás létrejöttétől függ. A társulási tárgyalások így egy kölcsönös tanulási folyamat részét képezik: mindkét félnek a realitásokhoz kell alkalmaznia eredeti célkitűzéseit, egyelőre pedig meg kell várnia az új mandátumot. John Major brit miniszterelnök szerint a közös piaci unió-szerződések nem zárhatják el az utat a kelet-európai országok későbbi csatlakozása elől. Beszedében a kelet-F.uropa melletti egyelőre igencsak elvi kiállást isinét összekapcsolta a szoros közös piaci politikai unió elleni brit érvekkel. Major újra ellene/te az KK brüsszeli bizottsága és az Kurópai Parlament hatalmának növelését. A brit kormány gyakorlatilag már elérte, hogy igényeinek megfelelően a pénzügy i unió-szerződés eléggé feltételes legyen. A jelenlegi tervek szerint egyetlen országot sem lehet majd belekényszeríteni a pénzügyi unióba, másrészt Nagy -Britannia sem vétózhatja meg mások ez irányú szövetkezését. Brit politikai körökben csütörtökön elégedetten fogadták, hogy a szerződéselőkészítés ujabb fordulója kudarcba fulladt Brüsszelben, mert a tagallamok kétharmadának kifogásai voltak az európai hatalom központosítása ellen. Pavol Demes, a szlovák külkapcsolatok minisztere tegnap délelőtt hivatalába kérette Boros Jenő pozsonyi magyar főkonzuli s a találkozón aggodalmának adott hangot egy es magyar kormánytényezők - köztük Antall József miniszterelnök - olyan kijelentései miatt, amelyek szlovák értelmezés szerint Csehszlovákia szétválása esetén a szlovák-magyar határ revíziójára irányuló esetleges magyar szándékra utalnak. A magyar főkonzul leszögezte: az Antall József vezette magyar kormány, demokratikus jellegénei fogva, elismeri és tiszteletben tartja a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Carta határokkal kapcsolatos fejezeteit. A csehszlovák közvéleménykutató intézet szeptember elején végzett felmérése szerint az ország lakosságának 55 százaléka van azon a véleményen, hogy fel kell építeni a bősi vízierőmüvet. Szlovákiában 71, míg Csehországban 47 százalék támogatja az építkezés befejezését. Köszönet Iliescunak? Rendőri akciók Bukarestben BARACS DENES A rendőrök a szomszédos utcákban is folytatták a tüntetők üldözését, akik közül többet őrizetbe vettek - írta a francia tudósító. A belügyi alakulatok a hadsereg páncélozott járműinek támogatásával kiszorították a tüntetőket az Egyetem térről is, amelyet a bukaresti tiltakozók tartottak megszállás alatt szerda óta. A bukaresti rádió híre szerint mintegy 2 ezer bányász pénteken hajnali fél kettőkor vonaton elhagyta Bukarestet. A rádió azt mondta, hogy egy 13 kocsiból álló szerelvény indult el a bányászokkal a Baneasa pályaudvarról. Ugyanakkor .jelentős számú" bányászt láttak még az éjjel a bukaresti Diadalívnél. - Változatlanul bízom abban: van Romániában elég demokrata ahhoz, hogy az ország komolyabb lépéseket tegyen a demokrácia felé, hogy a radikálisabb reformpolitika útjára lépjen - kommentálta a romániai fejleményeket csütörtökön Jeszenszky Géza. Az ENSZ közgyűlésén tartózkodó külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére kijelentette: - Nem tartom a legdemokratikusabb módszemek a husángokkal felfegyA román rendfenntartó erők pénteken kora hajnalban szétverték a román televízió épületét ostrom alatt tartó bányászokat és tüntetőket - jelentette a helyszínről az AFP francia hírügynökség tudósítója. A gázálarcot viselő rohamrendőr osztagok átlátszó plexipajzsok védelme alatt gumibotokkal és könnygázgránátokkal támadtak a tüntetőkre. verzett emberek fellépését, az erőszakot, de kétségtelen, hogy Romániában az embereknek bőven van oka elégedetlenségre. Nem kívánom az elmúlt másfél év román belpolitikáját kommentálni, ám a külpolitikus szemével is nyilvánvaló, Románia az adottságainál is kevésbé élt a valóban radikális lépések lehetőségével. Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön a szokásos kiváró óvatossággal kommentálta a bukaresti fejleményeket. - Nézetünk szerint az új kormányhoz vezető átmenetnek békésen kell végbemennie és felhívjuk a román hatóságokat: tartsák az országot a demokratikus politikai és gazdasági reformok útján. Szilárd meggyőződésünk, hogy Románia jövője szempontjából a legjobb reménység, ha gyors reformokkal gondoskodnak a demokráciáról, az emberi jogokról és a piacgazdaságról - hangzott a hivatalos állásfoglalás. hogy - mint fogalmaztak Pénteken reggel a román főváros baneasai vasútállomásán összegyűlt bányászok egy kétezer fős csoportja Miron Cosma szakszervezeti vezetővel az élén a Cotroceni palotához indult, a rádió jelentésében köszönetet mondjanak Ion Iliescu államfőnek. Az elnök dél körül fogadta a bányászok küldöttségét. Pénteken kora hajnalra elcsendesült a főváros. A televízió épületét ostromló bányászok csatlakoztak a baneasai állomáson várakozó társaikhoz. A kormány csütörtök késő esti nyilatkozata után. amely szerint éles lőszert osztottak ki a középületeket védő katonák között és az egész ország területén fokozták a hadsereg harckészültségét, ellentétek támadtak a bányászok között a további teendőket illetően. Az AFP ugyanakkor hírt adott arról is, hogy péntek reggel „csaknem valamennyi" parlamenti párt képviselőjének részvételével az elnöki palotában tárgyalások kezdődtek a nemzeti nyitás kormányának megalakításáról. Hatvan halott és a cáfolat A grúz nemzeti gárda parancsnoka szerint hatvan halálos áldozata van annak a támadásnak, amelyet a Zviad Gamszahurdia elnökhöz hű erők hajtottak végre péntekre virradóra a gárda egyik bázisa ellen - jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség. Ugyanakkor a tbiliszi központi kórház illetékese az AFP hírszolgálati iroda kérdésére nem tudta megerősíteni, hogy a kórházba az éjszaka folyamán sebesülteket szállítottak volna. Az ellenzéki nemzeti gárda parancsnoka szerint a támaszpont elleni támadás helyi idő szerint éjjel kettő és három óra között történt. A TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy a harcokban legalább hatvan fiatal, fegyvertelen gárdista vesztette életét. G amszahurdia elnök egyébként csütörtök esti tévé-beszédében kijelentette: a kormányzat mindent megtesz, hogy véget vessen a válságnak, ugyanakkor arra figyelmeztette Grúzia lakosságát, hogy „komoly következményekkel" járhat, ha a hetek ót a tartó zavargások folytatódnak. Az elnök közölte, hogy ő és a kormány a következményekért elhárítja magáról a felelősséget. -Grúz elnöki források pénteken cáfolták a hatvan nemzeti gárdista haláláról szóló jelentéseket. A nyilatkozatot - a tbiliszi katonai parancsnok aláírásával - az elnöki sajtóhivatal egyik alkalmazottja olvasta fel. A KGST-székház ára November 15-ig meghosszabbították a KGST felszámolását végző bizottság mandátumát - jelentette be tegnap Moszkvában Szergej Ugarov. A KGST titkárságának tanácsosa a RIA hírirodának adott nyilatkozatában elismerte, hogy a felszámolási bizottság munkájára előirányzott 90 nap kevésnek bizonyult. A gondok elsősorban abból keletkeztek, hogy a moszkvai hatóságok egyoldalúan kisajátították a volt gazdasági szervezet moszkvai székházát és a hozzá tartozó létesítményeket, s mintegy 100 millió rubeles névérték alapján kívánták kielégíteni a volt tagországokat. Ezt a megoldást azonban a tagországok nem tartották kielégítőnek, sőt maga Ugarov is inkorrekt eljárásnak minősítette. Csehszlovák becslések szerint az épület jelenlegi piaci értéke legalább 180-200 millió dollárra, lengyel értékelés szerint 400 millió dollár körüli összegre tehető, ami nagyságrendekkel nagyobb a szovjet fél által előterjesztett értéknél. Magyarország kompromisszumos megoldásként azt ajánlotta, hogy a székház piaci értékét és a tagállamok részesedését alapul véve Moszkva adjon megfelelő csereingatlanokat az épület fejében. A hadsereg vegyi fegyvert használt Az amerikai szenátus külügyi bizottságának vezető tagjai pénteken Stipe Mesic-csel, Jugoszlávia - immár névleges - államelnökével találkoztak Washingtonban. A horvát politikus többek között tájékoztatta őket arról, hogy a szerb vezetésű jugoszláv hadsereg már ismételten vegyi fegyvert is bevetett a horvátok ellen. Mesic nemrég telefonon fordult az amerikai törvényhozókhoz, akik azonnal meghívták Washingtonba. A The Washington Times értesülése szerint Mesic már előzetesen közölte: a jugoszláv hadsereg Petrenyénél és Vinkovcinál vetett be vegyi lövedékeket, amelyek halált okozó mérgesgázokat: tamunt, szománt és foszgént tartalmaztak. A lap szenátusi forrásai szerint Mesic arról is tájékoztatást ad majd, milyen szerepet játszott Jugoszlávia a 80-as évek elején Irak vegyi fegyver iparának kiépítésében. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondotta, hogy ismerik a vegyi fegyver bevetéséről szóló jelentéseket, de azokat eddig nem tudták megerősíteni. A helyzetet vizsgálják, s ha a vád beigazolódik, természetesen a legsúlyosabban elítélik majd a lépést. A nap folyamán Lawrence Eagleburger. a külügyminiszter első helyettese fogadta Zvonimir Separovic horvát külügyminisztert. Eagleburger elismeréssel nyugtázta, hogy Horvátország a rákényszerített, rendkívül nehéz körülmények ellenére kitart a tárgyalások mellett, s kérte, támogassák továbbra is az EK-szervezte békekonferenciát. - Az Egyesült Államok elfogad bármely politikai megoldási Jugoszláviában, amenynyiben az az ország népeinek békés, demokratikus elhatározásából, tárgyalások útján születik ismételte meg a hivatalos álláspontot a külügyminisztérium. mmmmmmm Párizs, tüntetés előtt A tüntetés ugyan „pártoktól független", a különböző ellenzéki pártok azonban, a szélsőjobboldaltól a szélsőbalig egyaránt támogatásukról biztosították azt, sőt vezetőik jelen lesznek a felvonuló parasztok soraiban. Bejelentette például részvételét Jacques Chirac, az RPR és Valéry Giscard d'Estaing, az UDF elnöke, a jobbközép pártok két vezetője, de ott kíván lenni a felvonuláson Jean-Marie Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetője is, aki egyébként „az új Bastille jelképes elfoglalására", a Bastille téren levő és a szocialista kormányzat idején hatalmas költséggel felépített új operaház elfoglalására is felszólította a tüntetőket. A kommunista párt képviseletében a nemzetgyűlési pártcsoport elnöke, André Lajoinie jelezte Százötvenezer parasztot várnak vasárnapra Párizsba, a Francia Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége és a fiatal mezőgazdasági termelők szervezete által meghirdetett tömegtüntetésre. Velük szemben hatezer rendőr és csendőr sorakozik fel, hogy meggátolja az esetleges erőszakosságokat - bár a szervezők maguk is 15 ezer rendfenntartót jelöltek ki soraikból. részvételét a felvonuláson. Távol maradnak viszont a szocialista párt vezetői, mert a tüntetők elsősorban a szocialisták által vezetett kormány agrárpolitikája ellen tiltakoznak. A tüntetés vasárnap délelőtt különböző találkozókkal kezdődik majd, hogy a vidékről érkezett felvonulók elnyerjék a párizsiak rokonszenvét. Á Champs Elysées két oldalán például a leghíresebb francia pezsgóbor-termelő vidék, a Champagne parasztjai kínálják meg a város lakosait saját termékeikkel és természetesen pezsgővel. Délben a parasztok és a párizsiak közös pikniken vehetnek részt a vincennesi erdőben, a felvonulást délután tartják meg, a tüntetések hagyományos útvonalán. A parasztok az ellen tiltakoznak, hogy az elmúlt években gazdasági helyzetük gyorsan romlott. A mezőgazdasági üzemek száma például állandóan csökken, a jelenlegi egymillió gazdaság helyett a termelók szerint tíz éven belül már csak 400 ezer lesz életképes. A mezőgazdasági termelók jövedelme, az alacsonyabb élelmiszerárak következtében, évi 7-8 százalékkal csökken, a gazdaságok eladósodása tíz év alatt 41 százalékkal nótt. Egy-egy gazda ma átlagosan 400 ezer frankkal tartozik a bankoknak. Kis CSABA