Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-27 / 227. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 27. BELPOLITIKA 3 Szív- és szokásjog A kormány tegnap közleményt adott ki a köztársasági elnök jogköreivel kapcsolatosan. A közlemény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek, s azokat a kormány - mint ahogy eddig is - elfogadja és tiszteletben tartja. Éppen ezért az Alkotmánybíróságnak a köztársasági elnök egyes hatásköreivel, sérthetetlenségével és büntetőjogi védelmével kapcsolatos alkotmáoyértelmező döntése alapján a kormány megállapítja, hogy az általa az érintett témakörökben követett gyakorlat maradéktalanul megfelel az alkotmány rendelkezéseinek. Ennek megfelelően fontosnak tartja hangsúlyozni azt, hogy az Alkotmánybíróság egységes végrehajtó hatalomról rendelkezik, s e hatalmi ág tevékenységéért kizárólag a kormány tartozik politikai felelősséggel. Tegnap, ugyancsak az Alkotmánybíróság hétfői döntése kapcsán Göncz Árpád köztársasági elnök az MTI-nek adott nyilatkozatot: - A Magyar Köztársaság elnökeként eddig is az alkotmányhoz tartottam magam, s eltökélt szándékom, hogy a jövőben is azt tegyem. Az alkotmány értelmezésében, minthogy e téren még nem alakult ki szokásjog, természetesen előfordulhat véleménykülönbség. Az alkotmány egyes részleteit értelmező alkotmánybírósági határozatot tudomásul veszem; mint eddig, ezután is gyakorolni kívánom az alkotmányban meghatározott jogaimat. Mindenekelőtt abban a meggyőződésben, hogy tisztségemhez elsősorban erkölcsi erőre van szükség. Kérem hát mindazok támogatását, akik szívükön viselik a magyar nemzet egységének, hazánk demokratikus rendjének sorsát - nyilatkozta Göncz Árpád. Bratinka József az Európa Tanács munkájáról Az ET ülését egy Konferencia a demokráciáról című háromnapos tanácskozás vezette be szeptember 19. és 21. között. Ezen nemcsak Európából, de az egész világról érkeztek résztvevők. „Egy indiaival nehéz termékeny vitát folytami a demokráciáról." - vélte Bratinka József, s elmondta: szerinte az ilyen rendezvényeket jobb az Interparlamentáris Unióra hagyni. Az Európa Tanács négy témakört vitatott meg. A Jugoszláviában kialakult helyzet kapcsán meghallgatták a tagköztársaságok parlamenti vezetőit. Egyetértettek, hogy Jugoszláviában „elmélyült polgárháború folyik, belső katonai intervenció". Mivel az európai kezdeményezések nem vezettek eredményre, azért az ET kérte az ENSZ Biztonsági Tanácskozását, hogy vitassa meg a kialakult helyzetet. Ugyancsak ET-kezdeményezés egy úgynevezett interpozíciós hadsereg létrehozása, mely a harcban álló feleket elválasztaná egymástól. Két bizottsági „nem" szavazat ellenére a közgyűlés elfogadta, hogy az ET „gyakoroljon nyomást" a tagországokra: ismerjék el Szlovéniát és Horvátországot független államnak. „Erről az illető köztársaságokban népszavazást tartottak, ahol ismereteim szerint az ott élő szerb lakosságnak is csaknem fele a különválás mellett voksolt. " Ebben az ügyben az ET immár Az Európa Tanács a magyar sajtó mostohagyereke - állította tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Bratinka József az ET magyar alelnöke. Véleménye szerint ugyanis a hazai hírközlő szervek nem fontosságának megfelelően számoltak be a Tanács legutóbbi, tíznapos ülésszakáról. A szegedi országgyűlési képviselő tegnapelőtt éjszaka tért haza Strassbourgból, és tegnap délelőtt az MDF szegedi székházában tájékoztatta az újságírókat az ülésszak eredményeiről. másodszor alakított ki önálló külpolitikai álláspontot. (Az első ilyen a balti államok függetlenségének támogatása volt.) „A határozatot a miniszterek tanácsának véleményével ellentétben hoztuk meg. Az azonban konszenzusos alapon működik, míg a közgyűlés elve a többségi elv." A magyar álláspont ismertetése során hangsúlyozták a katonai provokáció veszélyét. „Ezt a szerb és a horvát parlamenti vezetőknek fölvetettük, de semmilyen választ nem kaptunk. A menekültkérdés kapcsán új információval is szolgáltunk, nevezetesen, hogy az utóbbi időben már a szövetségi hadsereg katonái is kérnek menedékjogot Magyarországtól. Ezen kívül szóltunk az Adria kőolajvezeték és a turisztika problémáiról. " A magyar küldöttség azt az álláspontot képviselte, hogy a népszavazásra alapozott függetlenséget el kell ismerni. Mennyiben tekinthető ez a magyar kormány hivatalos álláspontjának? - kérdeztük a képviselőtől. Ez nem a magyar kormány hivatalos álláspontja, felelte Bratinka József, de más országok delegátusai sem pontosan kormányuk álláspontját képviselték. „Ebben nincs semmi botrányos, épp ez lehet az oka, hogy a kérdésben sikerült előrelépnünk. Ha sor kerül ezen államok elismerésére, Magyarország nem elsőként, de mindenképpen az elsők között szeretné ezt megtenni. Az lenne a fontos, hogy az ET tagországok nagy többsége egyszerre tegye meg ezt a lépést." A közgyűlés vitát folytatott Kelet- és Közép-Európa élelmiszerellátási problémájáról. Segíteni kell azokat az országokat, amelyek nem rendelkeznek élelmiszertartalékokkal. Ugyanakkor támogatni kell azokat az államokat is, amelyek ugyan jelentős fölösleggel rendelkeznek, de ezt fizetőképes kereslet hiányában nem tudják értékesíteni. Az első kategóriában a Szovjetunió jelenti a legnagyobb problémát, Magyarország a második csoportba tartozik. Románia bizonyos termékekből fölösleggel rendelkezik, másokból behozatalra szorul. Az ET feladata a probléma megoldásában elsősorban a koordináció lehet. Ennek érdekében a közeljövőben küldöttség érkezik Szegedre és Aradra, ahol ezt a kérdést fogják tanulmányozni. Érdeklődésünkre a képviselő elmondta, hogy a javaslatot Románia vetette föl, s később a román küldöttekkel sikerült megegyezni a közös, határmenti programban. A delegáció várhatóan találkozik a Földművelésügyi Minisztérium képviselőjével ellátogat néhány téeszbe valamint egy magángazdálkodóhoz is. A közgyűlésen kérdéseket lehetett föltenni a minisztereknek, majd végül foglalkoztak a Szovjetunióban kialakult helyzettel. A három balti állam különleges, megfigyelői státust kapott, amely lényegében az ET előszobája. Jelentés készül ezen államokról, s Észtország „raportóre" Bratinka József lett. M.T. Tragacs Hideg tél volt, gyalogosan jöttünk, hát elgémberedett ujjakkal tartottuk a poharat. Kólát ittunk, no és unicumot - ízlés szerint - a zsúfolt körúti presszóban. Emlékszem, egy fekete diplomatatáska minduntalan felbukott - tudniillik velünk volt a város egyik meghatározó politikai személyisége is. Itt, a természetszerűleg jelenlévő elképesztő mennyiségű füstben láttam először azokat a titokzatos papírokat, amelyek előzetesen rögzítették a bizottsági elnökök és titkárok névsorát. Ez volt az egyensúly, a megegyezés talapzata. Kikecmeregve a zsivajból és - napokkal később - a díszteremből, ahol lezajlott formálisan is a választás, hangzatos címet írtunk. Működik a város, állítottuk kissé elhamarkodottan, s így - tévesen. Az újszerű érdekszövetség mindjárt az első komolyabb politikai próbajáraton bedugult. Válság, jegyzőválság - jellemeztük a következő hónapokat. Amit olykor bírálattal illettünk (paktum), annak most riasztó hiányát éreztük (önkormányzati nagykoalíció). Kicsinyes politikai viták nyújtották a tanácskozásokat, odázták el a konstruktív cselekvést. Am ettől még talán békésen és viszonylagos nyugalomban átzötyöghettek volna a városatyák az 1993-as esztendőbe is - az újbóli jegyzőválasztás időpontja ez -, ha nem tétetik a kormánykerék alá előbb egy kisebb, nyolcfokozatú tűzszerkezet, majd egy valóságos bomba: a kicsiny pukkanás után következő robbanás valósággal szétzilálta a testületet. A helyi politika tragacsa bedöglött. Az utasok kiszálltak, tanakodtak. A működési konstrukciót átalakítani egyeztető tárgyalásokat kezdtek. Ez történt tegnap. Ősz elején járunk, napról napra hűvösebb az idő. Egyelőre gyalog megyünk tovább. A tragaccsal együtt. Mert azt - tévedés ne essék mindenkinek tolnia kell, s éreznie ennek összes hátrányát, nemcsak a választott vezetőknek. Az unicum mellett jólesik egy elfogadható megoldásra is gondolni, mely feltűnhetne a horizonton még a novemberi nagy ködök előtt - természetesen a köz ízlése szerint. ól. Panaszlista A kormány az észak-magyarországi térséget nyilvánítsa válságövezetté, s ennek megfelelően tegyen olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy megkezdődhessék a súlyos gondok rendezése. - A többi között ezt tartalmazza az a 22 oldalas javaslat, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés tárgyalási alapként kíván a közeljövőben Miskolcon sorra kerülő kihelyezett kormányülés elé terjeszteni. A javaslatot a megye közgyűlésének csütörtöki ülésén fogalmazta meg a testület. Hangsúlyozták: nem kívánságlistát kívántak összeállítani, a figyelmet akarták ráirányítani a válságtérség kritikus szerkezeti gondjaira, többek között arra, hogy a 40 év alatt felhalmozódott gondok most már egymást erősítik és így gyorsuló ütemben mélyítik tovább a válságot. A legégetőbb gondokra figyelmeztető 22 oldalas dokumentum a megye egészét tekintve több száz oldalas panaszlista is lehetne, de mint elhangzott ilyen felsorolás nem vezetne konstruktív munkához, hiszen jelenleg hazánkban nem működnek olyan hatásos mechanizmusok, amelyek képesek lennének a térségi hátrányt részleteiben is csökkenteni. BorsodAbaúj-Zemplén gazdasági szerkezetét azon termelési ágak dominanciája jellemzi, amelyek országos összehasonlításban is a legkomolyabb problémákat okozzák. Ennek tulajdonítható a már elviselhetetlen munkanélküliség, a korábbi vezető iparágak, a vaskohászat, a szénbányászat összeomlása, de a veszély már az új, korszerű nagyipart, a vegyipart is fenyegeti. A spanyol királyné Kecskeméten Zsófia spanyol királyné, aki Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására érkezett hazánkba, csütörtökön Kecskemét nemzetközi hírű művészeti intézményeit látogatta meg. A társaságában volt húga, Iréné hercegnő és Antall Józsefné, a miniszterelnök felesége valamint Luis De La Tőrre, Spanyolország budapesti nagykövete és felesége. Zsófia királynét és kíséretét a délelőtti órákban a városháza épülete elótt Merász József, a város polgármestere valamint Balogh László, a megyei önkormányzat elnökhelyettese fogadta, majd a patinás épület dísztermében röviden tájékoztatták Kecskemét, illetve a Duna-Tisza köze múltjáról, jelenéről, jellegzetességeiről. Miniszterelnöki előterjesztés A Miniszterelnöki Sajtóiroda csütörtölf délután az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: A kormány mai ülése - az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve - megtárgyalta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnökeinek kinevezéséről szóló miniszterelnöki előterjesztést, melynek alapján a Magyar Rádióhoz Király Éiditet, Rózsa T. Endrét, Sediánszky Jánost, a Magyar Televízióhoz pedig Bányai Gábort, Chrudinák Alajost és Peták Istvánt alelnöknek kívánja kinevezni. Miután az érvényes törvényi rendelkezéseknek megfelelően a jelöltek előzetes meghallgatására 1991. július 8-án sor került, illetve a nevezettek jelöltségüket az Alkotmánybíróság döntése után is fenntartották, a miniszterelnök 1991. október 1-jei hatállyal történő kinevezéssel változatlan formájában terjesztette elő a korábbi javaslatot Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A TISZA-KONFERENCIA második napján, a csongrádi polgármesteri hivatalban többek között a folyó védelméről, a vízituriznps fejlesztéséről, a Kárpátok-Tisza együttműködésről tájékoztatják a szakemberek a régió önkormányzati vezetőit. HOLNAP A NÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT (SPD) delegációját 14 órakor fogadja dr. Ványai Éva alpolgármester a Városházán. KIÚT A CSŐDBŐL címmel dr. Torgyán Jóisef elnök mond beszédet a Független Kisgazdapárt nagygyűlésén 18 órától, a szegvári művelődési házban. TOVÁBBKÉPZÉST szerveznek Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye fideszes önkormányzati képviselőinek szeptember 27-től október l-ig a szegedi Forrás Szállóban. Százötven millió a tét „Uram, Ön nálunk sétáltat." „Átutalási betétszámlájának forgalmából úgy látjuk, hogy Ön a szerződési feltételekkel ellentétben e konstrukciót nem megtakarításai folyamatos őrzésére, jövedelmének - annak egy részének - átutalására, megbízások útján történő készpénzkímélő fizetési mód gyakorlására, hanem elsősorban nagyösszegű befizetések néhány napos itt tartása útján JBk, ISBil történő extra-kamat szerzésére használja." Több mint háromszázan kaptak ilyen bekezdéssel levelet a szegedi OTP-fióktól, amely magyarul körülbelül azt jelenti: „Uram, Ön nálunk sétáltatja a pénzét." Az értesítés lényege pedig az, hogy ennek folytatása esetén a pénzintézet szerződést bonthat. A tét meglehetősen nagy, az utóbbi hónapokban csak a Vértói úti OTP-fiókban 150 millió forinttal játszottak már az ügyfelek. Ennyi pénzt vittek be a 26-án, vagy az azt megelőző egy-két napon és vettek fel szinte azonnal, miután a számítógép rápillantott a számlájukra. Egymillió forinttal már fél nap alatt is lehetett tizennégyezret keresni, s ennyi időre némi kockázat vállalásával a „közületi pénz" is megfordulhatott. A meg sem melegedett pénz azután egy olyan bankba vándorolt 28—30 napra, amelyik napi kamatot is számol és ilyen időtartamú lekötésre fizetett annyit, mint az OTP egyetlen napra. Az magától értetődő, hogy ezt az utóbbi unta meg előbb, s miután a sétáitatás hatalmas összegekre rúgott, nem vállalta tovább a nyilvánvaló veszteséget. Egy bank nagyon nehezen szánja rá magát ilyen lépésre, különösen akkor, ha januártól úgyis áttér a napi kamatszámításra, s az egycsapásra megold mindent. Korábban elképzelhetetlen lett volna egy ilyen „beavatkozás", s szinte biztos vagyok abban, hogy a kérdésben nem volt egyhangú a szavazás, hiszen már csak négy hónapot kelleti volna lenyelni. Egy hétköznapra eső 26-án sokszor be sem fértek az ügyfelek a szegedi fiókba, de Pécsen, Miskolcon és a fővárosban is hasonló volt a helyzet. Az augusztusi fordulónap tájékán már tábla figyelmeztette a tervezett intézkedésre a sétáitatókat, ennek FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ ellenére megvolt a százötven milliósforgalom. Azóta a tőkeerősebb ügyfelek - értsd, kettőszázezernél nagyobb összeget mozgatók levelet is kaptak. Mindenki tökéletesen megértett mindent, ugyanakkor új kérdés merült fel: hány napot ért a pénzintézet a néhány napon. (Erre egyébként minden érdeklődő választ kapott.) A legutóbbi értesülésünk szerint a tíz napon belül felvett nagyobb összeg számít sétáitatásnak, már csak praktikus okokból is, hiszen az OTP ilyen dekádokkal számol. Tegnap zárás volt a Vértói úton és délben körülbelül százmilliós forgalmat - tehát ötvenmilliós csökkenést - valószínűsítettek. Az, hogy ebből mennyi lesz a sétáitatás, tíz nap múlva eldől, s akkor néhány átutalási betétszámlással talán szerződést is bontanak, a nyugaton korántsem ismeretlen szabad ügyfélválasztás elve alapján. Kérdés, kialakul-e egy újabb játék, némileg módosult szabályokkal, minden esetre a tíz plusz húsz napos variációval az OTP már nem veszít annyit, a sétáltató pedig kevesebbet nyer. KOVÁCS ANDRÁS