Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-26 / 226. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 26. HIRDETÉS II van ez? Hogy is Sokan érzik úgy, nem értenek a pénzhez, sőt be sem mernek menni a takarékpénztárba vagy a bankba, mert félnek, hogy nem értik, ahogy ott beszélnek, nem ismerik ki magukat a lehetőségek között, és azt hiszik, becsapják őket. Bár a bank- és pénzügyek első látásra valóban bonyolultak, segítünk eligazodni közöttük. Segítünk abban, hogy könnyen érthetőek legyenek a szakkifejezések, és mindenki kiválaszthassa azt a befektetési formát, ami számára a legjövede lmezőbb. Mi a betét? A betét lényege, hogy megtakarított pénzünket tisztes nyereség fejében kölcsönadjuk a betétet gyüjtö intézmények valamelyikének. Hasonlóan ahhoz, ahogy a családban kölcsönad az egyik rokon a másiknak. De ha a családban vagy baráti körben senkinek sincs elég kölcsönadható pénze, akkor ismeretlenek segítségére kell hagyatkoznunk. Mivel nem ismerhetjük azokat, akik pénzt tudnának kölcsönözni. egy bankot kérünk meg arra, hogy közvetítsen. Közöttünk és az ismeretlen kölcsönadó között a bank közvetít. A belét tehát legalább három szereplót érint: a kölcsönadót, a közvetítöt és a kölcsónvevöt. A betét lényegéhez tartozik, hogy a felajánlott összeg után a bank a kölcsönbe vételkor meghatározott összeget kínál. Pénzt ígér a betétbe helyezett pénz használatáért. Ezt nevezik kamatnak. Mi a különbség a betérek és az értékpapírok között? Sokféle betét van. A klasszikus fomia a takarékbetét. A letéti jegyet, a kincstárjegyei, a kötvényt értékpapírnak szokták nevezni, mert a bennük elhelyezett pénz olyan befektetésnek számít, mely bárkinek eladható. Valamennyi formát meg lehet vásárolni takarékpénztárakban. bankokban és újabban postahivatalokban is. Mindegyik után kamatot fizet a kibocsátó, aki garanciát is vállal arra. hogy időben kifizeti az előre megállapított kamatot, és a lejáratkor visszafizeti a névértéket. Különbség, hogy a betétekben akármennyi pénzt el lehet helyezni, akár egy forintot is, az értékpapírok viszont csak meghatározott összegért vásárolhatók. Ezt az összeget címletnek nevezik. Ez a névérték - például 10 ooo vagy IOO 000 forint -, amennyiért a kibocsátó takarékpénztár vagy bank forgalomba hozza az értékpapírt. A sokféle belét igazi különbségei a kamatnál figyelhetők meg, amelynek mértéke a legtöbbször nem a betétben elhelyezett összeg nagyságától függ. Sokkal inkább attól, hogy mennyi Időre kölcsönözzük a pénzt. A kölcsönzés idejét nevezzük lekötésnek. A kamat nagysága és a lekötés Ideje között szoros kapcsolat van. Együtt változnak. A hosszabb lekötés magasabb kamatot jelent. Tartós lekötésnek azt nevezik, amely egy vagy több évre szól. Ml az értékpapír? Az értékpapírok két legismertebb típusa a részvény és a kötvény. A részvény kibocsátójának célja, hogy tökét szerezzen. A kötvényt kibocsátó célja az, hogy átmenetileg pénzhez Jusson. Ez egyúttal a részvény és a kötvény közötti különbséget Is mutatja. Az értékpapírok nagy előnye, hogy eladhatók. Adás-vételük legtöbbször a kibocsátó tudta nélkül történik. Az értékpapír eladásával a tulajdonos hozzájuthat befektetett pénzéhez, az új tulajdonos pedig, ha részvényt vásárol, tulajdont szerez abban a vállalatban, amely a részvényt kibocsátotta. Ha kötvényt vesz, akkor pedig megkapja az esedékes kamatokat és a befektetett összeget. * Mihöl lesz a haszon? A befektetések aranyszabálya az, hogy ott helyezzük el a pénzünket, ahonnan a legmagasabb kamatot kapjuk. A kamat maga a haszon. A kamat .hivatalosan" a kölcsön használatáért kikötött dij, előre kialkudott, meghatározott összeg. Pénzt akkor célszerű kölcsönkérni, ha felhasználásával több pénzt tudunk csinálni, mint amennyit a kamattal együtt vissza kell fizetnünk. Mekkora a kamat? A komat nagyságát baráti vagy családi kölcsönöknél az határozza meg, aki kölcsönadja a pénzt. A bankban azonban nem mondhatjuk meg, hogy mennyi kamatot kérünk. Ha nem vagyunk megelégedve azzal, amit kínálnak, választhatunk egy másik bankot, ahol megadják azt, amit remélünk. A kamat nagysága egy országban attól függ, hogy mekkora a pénz iránti kereslet és kínálat, vagyis mennyi pénzt kínálnak fel, amit kölcsön lehet venni, és mennyien tartanak rá igényt. A kamatláb - a kamat összege és a kölcsönzött összeg közötti arány - kölcsönvételkor mindig magasabb, mint kölcsönadásnál. Például, ha 10 000 forintra van szükségünk, 20%-os a kamatláb, és egy évre kérjük kölcsön a pénzt, akkor az év elteltével 12 000 forintot kell megadnunk. De ha mi ajánlottuk fel, hogy 10 000 forintot kölcsönadunk, vagyis betétként elhelyezzük a pénzünket, akkor a takarékpénztár vagy a bank csak 18% kamatot ígér, s tőkénk csak 1800 forinttal növekszik az év elteltével. Hogyan számítják a kamatot? A kamat mindig valamilyen időtartamra vonatkozik. Tegyük fel, hogy van 10 000 forintunk. Ha befektetjük, és előre .kialkudtunk" 10% komatot, akkor 3Ó5 nap elteltével 11 000 forintunk lesz. További egy év múlva 12 000, még egy év elteltével pedig 13 000. Mi a kamatos kamat? Ugyanennél a példánál maradva, ha a 10 000 forintos betétünkhöz több évig nem nyúlunk hozzá, akkor az egy év után 11 000 forintra emelkedett összeg alapján számítják a második évben a kamatot, tehát két év múlva már 12 100 forintunk lesz, három év múlva pedig 13 310 forintunk. A kamatos kamat hivatalosan azt jelenti, hogy a kamatot a tőkéhez csatolják, és az ettől kezdve a kamattal megnövelt értékkel kamatozik. Mi a nettó és a bruttó kamat? A bruttó vagy adózás előtti kamat az, amelyből még nem fizettük ki a jövedelem utón esedékes adót. Az az összeg, amit kézhez kapunk, az adózás utáni vagy nettó kamat. Előfordulhat például, hogy 33% bruttó kamat utón kevesebb pénzt kapunk kézhez, mintha 27% nettó kamatot ígérne a befektetés. A 20%-os forrásadó levonása után a bruttó 33% már csak 26,4%. Igy valóban kevesebb, mint a 27%-os nettó kamat Fontos, hogy mielőtt döntenénk, meggyőződjünk arról, hogy milyen kamatot ígér a kötvény. Mit jelent a mozgó kamatozás? A kamat mértékét rendszerint egy évre előre adják meg. Ugyanakkor a pénzvilágban havi, heti, sőt napi elszámolása is szokásos. Csakhogy a napi kamat nem azonos az évi kamattal. Évi 25% kamat esetén egy napra ennek csak 3ó5-öd részét fizetik ki! Ezt is csak akkor, ha nettó kamatról van szó. Ha a 25% bruttó kamat, akkor ebből még le kell vonni a forrásadót Is. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a legjobb, ha l-l napra adjuk kölcsön a pénzünket, és mindig oda tesszük be, ahol a legmagasabb napi kamatot kaphatjuk. De ez rendkívül kényelmetlen megoldás, és nem biztos, hogy igy juthatunk a legtöbb pénzhez. Ha ezt a módszert választanánk, nap mint nap figyelni kellene a kamatok alakulását, és be kellene menni a bankba, hogy a pénzünket a legjobban fizető formában helyezhessük el. Ráadásul a bank minden esetben kezelési költséget számitana fel, tehát ez a megoldás nagyon költséges lenne. Az is tudott, hogy az 1 napra lekötött pénz kamata általában kisebb, mint a heti vagy a havi, netán a féléves vagy az egyéves lekötésre kapható kamat. Az előre lekötött kamat kockázatos, veszíteni és nyerni is lehet rajta, mert nem tudni, hogy hosszabb távon hogyan alakulnak a kamatok, azért a legmagasabban a tartósan, több évre lekötött betéteknél szabják meg. A mozgó kamatok viszont kifejezik a változást is. A mozgó kamatozású kötvények és más értékpapírok kamatait rendszerint félévenként állapítják meg. Figyelembe veszik, hogy milyen volt a pénzpiaci kereslet és a kínálat az elmúlt hónapokban, és a kamatok átlagát kínálják féléves kamatként. A mozgó kamatozás ezért különösen jól őrzi a pénz értékét; akárhogy is alakul a kamat, mindig a .pénzünknél maradunk". Mi a részvény? A részvény olyan befektetési forma, amellyel tulajdonosává leszünk egy vállalatnak. Mi a különbség a kötvény és a részvény között? A kötvény egyszerű kölcsön, a részvény tulajdon. A vállalati kötvény és a részvény közötti különbség a tulajdonos szemszögéből a legnyilvánvalóbb. A kötvényjegyzéssel pénzt adunk kölcsön a vállalatnak. A részvény birtoklása azt jelenti, hogy tulajdonosok vagyunk, ezért pénzünk attól függ. hogy a vállalat jól dolgozott-e. A kötvény tulajdonosai mindig annyi pénzt kapnak a befektetéseik után, amennyiben előre megállapodtak. Akkor sem kapnak többet, ha a vállalatnak különösen jó éve volt. A részvényesek a nyereségből a részvényeik értékének megfelelően részesednek. De ha a vállalat veszteséges, akkor nem kapnak semmit. Mire kell figyelnünk? Akár kötvényt veszünk, akár részvényt, mindenképpen mérlegelnünk kell, hogy bízliatunk-e a vállalatban. Vizsgáljuk meg, hogy jól gazdálkodik-e a vállalat, mennyire jó a vezetése, mennyire kelendőek a termékei! A nyereségből mennyit kell kifizetnie a kötvénytulajdonosoknak és mennyi marad a részvényeseknek! Azt Is érdemes figyelembe venni, hogy miként érinti majd a céget a munkabérek és a nyersanyagok árának emelkedése. A befektetéssel szerezhető haszon tehát nem a pénzünk nagyságától, hanem a kockázatvállalástól függ. A kötvény eleve kisebb kockázatni rejt magában, de az elérhető haszon is kisebb. A részvény nagyobb kockázatot hordoz, viszont nagyobb a haszon lehetősége Is. Tehát nem minden azon múlik, liogy mekkora az értékpapír névértéke. Soha nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vállalat csődbe is mehet. Ezért szokás a befektetőknek tanácsolni: .Előbb tájékozódj és csak azután invesztálj!" Mi az osztalék? Az osztalék azt jelenti, hogy a vállalat által termelt nyereséget egyenlő részekre bontják, és a részvényesek között elosztják. Mindenki annyi részt kap a haszonból, amennyi részvénnyel rendelkezik. Miért változik a részvények ára? A részvény ára attól függ, hogy mi a részvényt eladó vagy vásárló emberek véleménye a vállalatról. Ha egy Időben sokan gondolják azt, hogy egy adott részvény ára elég magas, akkor úgy döntenek, hogy eladják azokat, és erre az ár valószínűleg zuhanni kezd. De előfordulhat, hogy azt gondolják nagyon alacsonyan áll a részvény ára és erre vásárolni kezdenek, ami felveri az árat. Ez az oka annak, hogy a részvényárak hirtelen megváltozhatnak. Ezért ajánlatos folyamatosan figyelni a piacot. Túl sok ember követi el azt a hibát, hogy megveszi a részvényt, beteszi a fiókba és azután megfeledkezik róla. Ez a rossz üzlet. Ha sikeresen akarunk befektetni, akkor figyelni kell, hogy milyenek a változások és milyenek az új befektetési lehetőségek. Ami jó vásárlásnak bizonyult tavaly vagy a múlt héten, nem biztos, hogy ugyanolyan jó lesz holnap vagy Jövőre. Hogyan lehet részvényeket venni és eladni? A részvényvásárláshoz a pénzen kívül elhatározás kell. ahhoz pedig információ. A befektetők. még ha ki is ismerik magukat a pénzvilágban. nem tudhatnak mindig mindent. Szükségük van tanácsokra, segítségre. Ezt a kisebbnagyobb ériékpapírforgalmazó cégektől kaphatják meg. A különböző forgalmazók kötött szabályok alapján dolgoznak. Azt, hogy mire van joguk, az üzletszabályzatból tudhatjuk meg. Mindenképpen érdemes, sőt ajánlatos az üzletszabályzatot elkérni, s csak ennek Ismeretében kötni szerződést, mert így sok félreértést elkerülhetünk. Az értékpapírpiacon forgalmazó közvetítők a bankok és a pénzintézetek, illetve az értékpapír-forgalmazást végző társaságok, brókercégek. Ez utóbbiak szinte kizárólag értékpapírforgalmazást végeznek. A magánbefektetők leginkább bizományosi tevékenységüket ismerik. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély a forgalmazót megbízza egy értékpapír eladásával vagy azzal, hogy vásároljon számára at értékpapírpiacon. Az adásvétel a megbízó számlájának terhére történik. Az értékpapír-forgalmazó az üzlet lebonyolításáért közvetítői díjat számol fel. Mi a kötvény? A kötvény különleges befektetési fomia. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha kötvényt vásárolunk, tudjuk, hogy kinek adjuk kölcsön a pénzünket, ugyanúgy, mintha családtagjainknak vagy ismerőseinknek kölcsönöznénk. Általában vállalatok vagy maga az állam bocsát ki kötvényeket. A kibocsátó kölcsönveszi pénzünket és kötelezettséget vállal arra, hogy kamatot fizet a pénzünk használatáért, és a megállapodás szerinti idő elteltével visszafizeti a pénzünket. Kötvényt a jogszabály szerint bárki vehet, kivéve, ha a vásárlók köréi a kibocsátó maga korlátozza. Mi «i vállalati kötvény? Vállalati kötvényt akkor bocsát ki egy cég, ha pénzre van szüksége. A vállalat Ilyenkor bízik abban, hogy támogatókra talál tervel megvalósításához és hogy sikeres lesz a munkája. A kötvény vásárlója bízik a vállalatban, hogy az az ő kölcsönadott pénzével jól gazdálkodik, kifizeti az ígért kamatot, és visszafizeti a kölcsönt. Mi az államkötvény? Az államkötvény olyan értékpapír, amelyet az állam bocsát ki. Ez a forma a világon mindenütt Ismert és rangos értékpapír. Olyan fejlett országok is, mint az Amerikai Egyesült Államok. Nagy Britannia vagy a Német Szövetségi Köztársaság rendszeresen bocsátanak ki államkötvényeket. Az állami kötvénykibocsátás célja mindenütt az. hogy az állam pénzhez jusson. Ha egy polgár államkötvényt vásárol, pénzt kölcsönöz az államnak. Az állam a kötvényvásárlónak ugyanolyan természetű feltételeket kínál, mint a kötvénykibocsátó bankok vagy vállalatok: a kölcsönvett pénz után kamatot fizet, a kötvény lejártakor pedig visszafizeti a kölcsönkért összeget. Ez természetes. mégis van egy nagyon lényeges különbség: az állami garancia. Az állam, ha kibocsátott egy kötvényt, akkor garanciát vállal azért, hogy a kötvény jegyzésekor megállapodott kamatot és a lejáratkor a kötvény névértékét minden körük mények között visszafizeti. Mi <i garancia? Azt szokták mondani, hogy minden csődbe mehet, kivéve az államot. Az állampapírok visszafizetésére vonatkozó garancia mindig érvényes. Bármi is történik, az államkötvény tulajdonosa mindig megkapja a kamatokat és visszakapja a névértéket, követelése soha nem évül el. A vállalatok - a piaci helyzet kedvezőtlen alakulása vagy a rossz gazdálkodás miatt - tönkre mehetnek, fizetésképtelenné válhatnak. Ilyenkor a kötvények tulajdonosai futnak a pénzük után. A csőd mindenkit érint, aki a vállalattal kapcsolatban van. A tönkrement vállalatot Igyekeznek eladni, s a felszámolása után kapott pénzből elégítik ki a hitelezőket, (gy a vállalati kötvények tulajdonosalt is. A felszámolás hosszadalmas művelet, a hitelezők csak sokára juthatnak hozzá a pénzükhöz. A vállalati vagy kereskedelmi banki kötvények vásárlása tehát bizonyos kockázatot rejt magában még akkor is, ha ez a kockázat ák falában kicsi. Az államkötvényekkel ez elvben - nem fordulhat elő, ezért kedvelt befektetési forma ez a világ minden részén. Azok az emberek, akik megtakarított pénzüket biztonságban akarják tudni, és tisztességes kamattal is szeretnék gyarapítani, szinte kivétel nélkül államkötvényt vásárolnak.