Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-20 / 221. szám

PÉNTEK, 1991. SZEPT. 20. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 Hatékony, mondd, akarsz-e lenni? - Mit tanulhat mMtmmmmsmmm meg az ember e lelki tréningen ? - A viselkedés „tudományát". Nevezetesen azt, hogyan lehet talpraesett, hogyan védje meg érdekeit, miként nyilváníthatja ki sikert hozóan érzelmeit, kívánságait, mi módon fejlesztheti szociális érzékenységét, miképpen tud úrrá lenni feszültségén, milyen magatartással képes a különböző élethelyzetekben eredményesen, hatékonyan viselkedni. - Én úgy gondolom, hogy vagy eredendően „hatékonynak" születik valaki vagy - kissé sarkítva a dolgot örök vesztes, éppen a magatartása miatt. - Valamennyi készségünk tanulás ütján alakul ki, így megtanulható egy-egy adott helyzetben alkalmazandó helyes magatartás-stratégiai is. Ez még nálunk, Magyarországon újdonságnak számít, de a világ számos országában, iskolákban. A Mentái Családsegítő Szolgálat meglehetősen rejtélyes elnevezésű tanfolyamot szándékozik indítani e hét végén. A személyes hatékonysági tréning lényegéről, a kurzuson elsajátítható ismeretek gyakorlati hasznáról kérdeztük dr. Szabó Sándor pszichiátert. tanfolyamokon oktatják a sikerre orientált magatartást. - £ tudás hogyan sajátítható el ? - A különböző életszituációkat, mintegy helyzetgyakorlatokat játszszuk el. Ezeket megbeszéljük, elemezzük, s amikor ismét eljátsszuk, akkor már az adott helyzetben sikerre vezető, hatékony magatartást „alkalmazzuk", amit aztán begyakorolnak a csoport résztvevői. -... mintegy színházi jelenetet. - Az összehasonlítás azért nem helytálló, mert bizonyos viselkedések készségszintű elsajátításával együtt előjönnek az adott magatartáshoz tartozó érzelmek. így nem hamis színjátékról, hanem őszinte érzelmek motiválta magatartásról van szó. - Kiknek ajánlja a tréningei? - Két csoportot tervezünk. Az egyikbe azok jelentkezését vármmmmmtmm juk, akik foglalkozásukkal, beosztásukkal együtt járó speciális helyzetekben szeretnének sikeresen viselkedni. Ezért vezető beosztásban dolgozóknak, üzletembereknek, pedagógusoknak, s pszichiátereknek, pszichológusoknak is. A másik csoportot viszont azoknak ajánlom, akik nem képesek megoldani problémás élethelyzeteket, s gondjaik vannak a házastársi kapcsolatukban, a gyermeknevelésben, a munkatársi kapcsolataikban. A személyiség hatékonysági tréningről ennél bővebbel tudhatnak meg ma, pénteken délután 5 órakor a Mentái Családsegítő Szolgálat Esyterantó utca I. szám alatti székházában. K. K. mrmwzmsmmmmmmmmmmmmxsfsx; Zsúfolt és sivár „Ha otthon van, az a baj..." Siralmasnak, zsúfoltnak és sivárnak látta a Csongrád Megyei Munkaügyi Központot tegnapi sajtótájékoztatóján Dr. Kalmár László főigazgató, aki országos körútja során Szegeden is tájékozódott az elhelyezés feltételeiről. Vigasztalásul csak annyit mondott, hogy a végzett munkán ez nem látszik meg. Már most sem tudják leültetni az ügyfeleket, és ha tovább nő a munkanélküliség - ezt különben nem olyan nehéz megjósolni -, egyszerűen bedugulhat az iroda. A foglalkoztatási törvény közeljövőben várható módosításával kapcsolatban megtudtuk, hogy a javaslat szerint a munkanélküli segély maximális összege a létminimum háromszorosáról íez ma 21 ezer forint) annak kétszeresére csökken, valamint az ellátás második, 50 százaiékosszákasza az eddigi időtartam felére mérséklődik. A közvélemény nyomása is szerepet játszik abban, hogy szigorítják az ellenőrzéseket, rászorultság nélkül senki ne kapjon munkanélküli segélyt. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy a jövőben az önkormányzatoktól kell jogosultsági igazolást beszerezni ahhoz, hogy a második - 50 százalékos - szakaszba belépőt váltson a munkanélküli. Az még kérdés, miként győzi ezt a temérdek mini környezettanulmányt az önkormányzat. Duzzad a munkaügyi központ tennivalója is, ezután minden munkáltatónak bejentési kötelezettsége lesz. Sajnálatos csak az, hogy az utóbbi két „munkalehetőség" nem teremt annyi állást, amennyi a megye összes munkanélkülijét elhelyezné. Sok a fekete munka, engedély nélkül fogalknztatják a magyar és nem magyar állampolgárokat. A?, utóbbiakról legtöbbször mindig kiderül, hogy az utolsó szálig rokonok és csak segítenek a szegény rokonnak. A magyarok fekete munkájáról csak annyit mondott a főigazgató: „Ha otthon van, az a baj, ha nincs - netán dolgozik -, az is baj." Ki érti ezt? KOVÁCS Környezetvédelem Nem csak középiskolás fokon A Tömörkény István Gimnáziumban - amely a múltban eddig inkább kitűnő művészképzésével jeleskedett - most egyre-másra indulnak a speciális osztályok. Tavaly a humán szak, speciális nyelv, ének-zene tagozat, haladó angol és most idén, teljesen új kezdeményezésként, a környezetvédelmi szak, amely az I. C. osztály felének - 18 tanulónak - biztosít egyfajta speciális irányú képzést. A környezetvédelmi szak ötletének kidolgozójával, Bartháné Németh Ilona osztályfőnökkel, illetve dr. Kühn János igazgatóval beszélgettünk a megyében egyedülálló kezdeményezésről, a környezetvédelemnek mint tantárgynak az oktatásba való beillesztéséről, valamint megszólaltattunk néhány diákot is, arról faggatva őket. mit várnak az újfajta képzéstől. - Tanárnő, hogy született az ötlet, hogy létrehozzanak egv ilyen osztályt? - A gimnázium minden évben pályázatot ír ki különféle, az iskolai élettel kapcsolatos pedagógiai munkákra, illetve ezek megvalósítására. Ismerve a környezetvédelmi gondokat, problémákat, úgy gondoltam, hogy a középiskolában is lehetőséget kellene teremteni a környezetvédelem oktatására. Összeállítottam egy vázlatot ilyen osztály indítására. A szakmai bizottság jónak minősítette, ezután a tervezet a Közoktatásfejlesztési Alaphoz került a minisztériumba. Az Alaptól kaptunk 200 ezer forint anyagi támogatást és biztatást, hogy vigyük végig ezt a programot. A minisztérium jónak, fakultációs keretben megvalósíthatónak tartotta az ötletet. Mit jelent pontosan a fakultációs keret meghatározás? - Azt, hogy nem más órákba beépítve oktatjuk e tárgyat, hanem egy bizonyos „szabad sávi"', illetve fakultációs órakeretben. Elsőtől negyedik osztályig heti két óra többletet jelent ez a tanulóknak. Az iskola lehetővé teszi, hogy a szakmai előkészítőnek ítélt tárgyakat biológia, földrajz, kémia, számítástechnika - bontva tanulhassák. Egy fél osztály - 18 gyerek - sokkalta jobban tud kísérletezni, dolgozni az órákon, mint a teljes osztályok. Nem szakemberképzésre vállalkozunk, hanem arra, hogy olyan érettségizett fiatalok kerüljenek ki a Tömörkényből, akik megfelelő környezetvédelmi szemlélettel rendelkeznek majd. - Úgy tudom, hogy ezeknek a gyerekeknek - középiskolában szokatlan módon - még gólyatábort is szer\>eztek. - Egyhetes tábort rendeztünk Pusztaszeren. Előzményként említhetem, hogy a Madártani Egyesülettel volt már korábban is kapcsolatunk. Most is ók segítettek a munkában, illetve a Környezetvédelmi Intézettől, az Állattani, illetve az Ökológiai Intézettől is kaptunk a munkánkhoz szakmai támogatást. A gólyatábort egyrészt a tanévre való ráhangolódásként szerveztük a gyerekeknek, másrészt pedig úgy gondoltuk, hogy szakmailag is felkészíti őket az év feladataira. - Kühn János igazgató úr. van már ilyen, vagy hasonló kezdeményezésre példa az országban? - Igen, de mi nem másolni szeretnénk ezeket az osztályokat. E speciális osztályba csak felvételivel lehet bejutni. Kémiából és biológiából írtak dolgozatot a jelentkezők, s a legjobb tizennyolcat vettük fel. Tervezzük, hogy az itt végzett gyerekek valamiféle bizonyítványt is kaphatnának arról, hogy ők ezen a területen többet tudnak az átlagnál. Márton Gergő: - Azért jelentkeztem ebbe az osztályba, mert szeretem a természetet, és a két fő tantárgyat, a kémiát és a biológiát. Most Magyarországon nagyon rosszul áll a környezetvédelem ügye, ezen valahogy segíteni kellene. Nem szabadna ölbe tett kézzel ülni s várni, hátha történik valami. Szét kellene nézni az országban, és segíteni kellene azokon a területeken, ahol borzasztó szennyezések történtek az elmúlt évtizedekben. Bessenyei Márta: - Igaz, nem régen kezdődött az iskola, de teljesítette a várakozásaimat. Főleg a tábor. Tavaly én már részt vettem egy környezetvédelmi táborban, ahol szintén hasonló feladatok voltak, például növényfelismerés, állathatározások. Verebélv Balázs: - Nekem is a biológia a kedvenc tantárgyam. Most, hogy Magyarországra jön a nyugati technika, a tőke, a környezetvédelem is előtérbe fog kerülni. Ez a szak megalapozza ntajd, hogy egy kicsit itt is értsenek a környezetvédelemhez. PAL TAMÁS PÉTER , tS . I r " ' WAjf ^Af ás > t f & > , . ., -V tU-'tf, Széchenyi közlekedéspolitikája 4. A Lánchíd A Lánchíd Budapesten Széchenyi István kezdeményezésére. az angol IV. Clark tervei szerint épült 1839 és 1849 között. A híd középső nyílásának fesztávja 202,4 méter. Magyarország első állandó jellegű Diina-hídjának létesítése fontos eseménye volt nemcsak a fővárosnak, hanem az egész nemzetnek is. W. Clark nem lehetett állandóan Magyarországon, és helyetteséül, valamint az építés vezetőjéül névrokonát, Clark Ádám (1811-1866) mérnököt (Ohmann Béla róla alkotott szép domborműve a Nemzeti Emlékcsarnokban látható) bízta meg. (A skót származású mérnökember Széchenyivel jött Magyarországra a Duna-szabályozáshoz szükséges gépek megszerkesztésére. Széchenyi egyik műszaki tanácsosa, majd nálunk telepedett le. Ő tervezte a budai alagutat, amit 1857-re építettek meg.) A Lánchíd nagyrészt itthoni anyagokból épüli. A pillérek építéséhez a homokkő kvádereket Sóskűtról és Vácról. a gránitot Mauthausenból szerezték be. Vásárhelyi Pál javaslatára a mészmárgát Beocsinból hozták, a cementét a Hídépítő Társaság maga gyártotta a budai oldalon berendezett cementgyárában. A téglát Pesten és Budán szerezték be. A munkagödör körülzárásának elszigeteléséhez szükséges anyagokat részben Óbudáról és Soroksárról szállították. W. Clark a pillérek alapozását a munkagödör körülzárásával tervezte meg. Bizony nem volt könnyű feladat a zárógátakhoz szükséges 12-24 méter hosszú cölöpök beszerzése, de leverése sem. A zárógátakhoz, a kőelhelyezó munkapadokhoz és az állványokhoz nagy mennyiségű faanyagra volt szükségük. Clark a tölgyfát Szlavóniából, a fenyőfát Bajorországból, a híd öntöttvas kereszttartóit és a korlátok alkatrészeit Ausztriából szerezte be. A hídfők mindegyikénél a zárógátakhoz mintegy 2000 db. a mederpillérek mindegyikéhez 1500 cölöpre, az egész hídhoz pedig mintegy 7000 cölöpre volt szükség. A levert cölöpök összes hossza megközelítette a 40 kilométert. A cölöpverő gépek száma meghaladta a százat. A verókos súlya 1,7 tonna volt, az esés magassága 6-7 méter. A híd építésénél foglalkoztatott munkások száma meghaladta a 800 főt. A cölöpsarukat, a gyűrűket és a zárógát zsilipkapuit hazai vasművektől, a kovácsoltvas vasláncokat, a hengerszerkezeteket és a sarukat Angliából szerezték be. A láncok és tartozékaik tömege 4200 tonnát nyomott. A munkahídon összeállított láncokat óriásdaru és csigamű segítségével húzatták a pillérek tetejére. A csigamúvet gőzgéppel hajtották. A 11 láncot sikerült szerencsésen felhúzniok. A; utolsó láncszakasz felhúzására 1848. július 18-án került sor. Amikor a függőlánc már közel volt a pillér tetejéhez, az emelőlánc egyik része elszakadt, és az óriási teher pillanatok alatt szétzúzta az ideiglenes munkahidat. A munkahídon volt sok száz néző, köztük Széchenyi István is. a vízbe esett. A márciusi forradalom eseményei is nagyban hátráltatták a híd befejezését. Budavár elfoglalása alkalmával az osztrákok 1848ban a Lánchidat fel akarták robbantani, de Clark Ádám megmentette. Azután Haynau emberei csak felrobbantották az útpályát, azonban Görgey tábornok hamarosan rendbehozatta. A szerencsésen megmenekült Lánchidat azonban hamarosan újabb veszély fenyegette, most meg Dembinszky tábornok akarta a hídburkolatot felgyújtatni, hogy a magyar seregeket a császáriak ne követhessék rajta. Azonban a hidat Clark Ádám ismét megmentette. A Lánchidat, amely annyi viszontagsággal készült el, IS49. november 20-án nyitották meg. A siker, amely a/ egész világot ámulatba ejtette, három férfiú tudásának e^ energiájának volt köszönhető. Széchenyi Istváné volt az eszme. W. Clarké a tervezőmunka, és Clark Ádám épí-' tette meg nagy szakértelemmel s fáradhatatlan szorgalommal. Mint említettem, megmentője is volt. A Lánchíd hibáját 1893-ban szüntették meg. A hídfőkben a láncok úgynevezett láncaknákon át jutnak cl a horgonykamráig. A láncaknák egész hosszukban nem voltak olyan szélesek, hogy a láncok vizsgálata és fenntartása szempontjából hozzáférhetők lettek volna. Ez a körülmény a láncok elrozsdásodásának veszélyét rejtette magában. Az akna szúk torkolatát gyémántfúróval annyira kibővítették, hogy ezután a láncok mindenütt hozzáférhetővé váltak. A Lánchíd a főváros első állóhídja. és eredeti hossza: 375 méter. A hidat 1914-ben meg kelleti erősíteni. A fa pályatartó szerkezetet acél merevítótartóval váltották fel. A második világháborúban, 1945 januárjában ezt a hidal is felrobbantották. Újjáépítése 1949-ben fejeződött be. A jelenlegi híd vasszerkezetének tömege közel 5200 tonna, mintegy két és félszer több, mint az eredetié volt. A Széchenyi téren álló Széchenyi István márványszobrának (Stróbl Alajos. 1912) mészkő talpazatán is ott látható a Lánchíd domborműve, szürke márványból kifaragva. A Lánchíd a fél világot és a fél országot megindította. Bainville József (1806-1896) városi főmérnök is tervezett Szegednek lánchidat (1864), amit szakmailag mindenki elfogadott, de a pénz ismét közbeszólt. Fest Vilmos, aki részt vett a Lánchíd építkezéseiben, ő is tervezett lánchidat Szegednek, de e/. sem valósult meg. BÁTYAI JENÓ > , ' -• , mmmxmum a - ' , • ' A bölcsesség szeretete A regi görög szó, a philosophia, valami ilyesfélét jelentett. Ma a filozófia a kavargó világ megváltozott jelentéstartalommal bíró szava. A középiskoláktól kezdődően tantárgya is. Illetve csak volt. A Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályának tájékoztatása szerint a Bevezetés a filozófiába című tankönyv, a szerzők visszalépése miatt, nem készült el. Mindez tíz nappal a tanév kezdete után derült ki. így azok a tanárok, akik „beharangozták" diákjaiknak a filozófiát mint tantárgyat, most kénytelenek a fent említett intézmény utasítása szerint az ez idáig másik választási lehetőségként számon tartott társadalomismeret tantárgyat tanítani. Már amennyiben tudják Ugyanis a tanárok egy rés/e sosem tanított a fi lozófiaórákon társadalomismeretet, és most, érthetően, nem kis nehézségükbe kerül, hogy megfeleljenek az új rendszer követelményeinek, mert az új társadalomismeret tantárgy inkább a szociológia, a pszichológia, a politológia szakterületén jártas szakembert kíván. Például az egyik szegedi gimnáziumban egy fiatal tanár harmadik szakként megszerezte a filozófia okítására szóló diplomát. Nagy lelkesedéssel el is kezdte tanítani - tíz napig. Most törheti a fejét, hogy mit kezdjen a papírral. Igaz, elméletileg taníthatná a társadalomismeret tárgyat is, de nem ért hozzá, hisz a diplomája és a képzettsége is a filozófia tanítására jogosítja. Az indoklás, amely szerint a tankönyv hiánya miatt nem lehet filozófiát tanítani, kissé sántít. A helyzet az, hogy 1984 óta, amióta csak létezik a tantárgy a középiskolákban, még soha nem volt tankönyv. A tanárok saját jegyzeteikből, illetve a filozófia szöveggyűjteményből tanítottak, amely természetesen idén már nem is került forgalomba. Jelen pillanatban tehát se könyv, se szöveggyűjtemény, se filozófia. Csak az utolsó bölcsek, valahol a minisztériumban. Lehet, hogy az utánuk következő nemzedékben már nem lesz, aki „szeresse a bölcsességet"? P. T.P