Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-19 / 220. szám

2 AUTÓSVILÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1991. SZEPT. 19. Mesterdetektívek Munkanélküli milliomosok? Csak a rászorulók kapjanak segélyt! Szigorúbb ellenőrzést sürget az államtitkár - Megállítható-e a folyamat? kérdeztük Schamschula György államtitkártól. - Sokáig abban a tévhitben éltünk, hogy piacgazdaságot tudunk csinálni munkanélküliség nélkül. Rájöttünk, ez nem megy. Nyugaton, ahol jól működő piaci szisztémára épül a gazdaság, állandósult egy 10 százalékos munkanélküliség. Miért éppen mi lennénk kivételek? - A szomszéd rétje azért kicsit zöldebb... - Innen nézvést. De ne feledje, azt is kaszálni kell olykor. Tény, hogy Nyugat-Európában nyaralni lehet a segélyből, míg nálunk csak vegetálni. - Hogyan viseli ezt a társadalom? - Nehezen. Az adófizető polgárok között érezhető némi agresszió a munkanélküliekkel szemben. Más kérdés, hogy az utcára került emberek mindezt hogyan tolerálják. A déli országokban, például Olaszországban egész kényelmes munka nélkül élni. A németeknél sorscsapásnak számít, ha a családfő az utcára kerül. Nálunk valahol a kettő között fog beállni a társadalmi megítélése a munaknélküliségnek. Amolyan francia modellre számíthatunk. - Lesz- elég pénz a segélyekre? - Az biztos, hogy a ma fizetett 2 százalékos szolidaritási alap jövőre kevés lesz. - Nem túl liberális a törvény? - De. Nincs még egy olyan ország, ahol két évig fizetnék a munkanélküli segélyt. Arról már nem is beszélve, hogy a minimálbér háromszorosát is FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ felveheti valaki. így fordulhat elő az, hogy akadnak több mint húszezer forintos segélyek is. Vannak olyanok is az utcára kerültek között, akik már jól menő vállalkozók, három kft.-vei, két budai villával, de a segélyt még mindig felveszik. - Mii tesznek a milliomos munkanélküliek ellen? - Szigorúbb törvénymódosítást terjesztünk majd a parlament elé, addig is komolyabban vesszük az ellenőrzést. Aki valóban rászorul kapja meg a segélyt, de ezt a szegény országot senki se szipolyozza. - A passzív eszköz, a segély mellett, a kormány hogyan tud aktívan beavatkozni a munkanélküliségbe? - Olyan időket élünk, amikor az államnak ki kell vonulnia a gazdaFél millió munkanélkülivel számol jövőre a kormány. Az első helyzetértékelések sokkal rózsaszínűbbre festették a helyzetet, mint a valóság. Ma már látszik, a munkanélküliség hazánkban is megállíthatatlan folyamattá vált. Eddig a munkaképes korú lakosság öt százaléka veszítette el megélhetési forrását, várható, hogy év végére több mint 300 ezer ember lesz az utcán. A munkanélküli segélyek összege az idén eléri 23 milliárd forintot, jövőre pedig a költségvetés katonai-védelmi kiadásainak szintjét, az 50 milliárdot. ságból. Márpedig akkor hogyan teremtsünk új munkahelyeket? Erről aligha lehet szó. A lényeg, hogy olyan vállalkozásbarát környezetet alakítsunk ki, ahol új munkahelyek születnek. - A kormány tehát mossa kezeit... - No, azért nem. Itt van példul a Suzuki, ahol állami segítséggel 1500 új munkahelyet teremtettünk. Ha ehhez még a beszállítókat, a bedolgozókat is hozzászámítjuk, akkor tízszer ennyi embernek sikerült munkát adni. - Mi lesz a meghirdetett átképzési programmal? Eddig nem valami fényesen sikerült... - Az a baj, hogy nincs mire átképezni az embereket. Mindenütt sok a felesleges munkaerő. Másik gond, hogy nyugaton a munkanélküliek jó része képezhető, míg nálunk legfeljebb 15 százalék. Az általános iskolát a gyerekek 8-10 százaléka nem végzi el, a szakmunkásképző iskolákban 30 százalék a lemorzsolódás. Szembe kell néznünk azzal a szomorú ténnyel, hogy a magyar munkaerő jó harmada alulképzett, kvalifikálatlan. És ennek a rétegnek túl sok esélye sincs arra, hogy felzárkózzon. A leszakadók tömege egyelőre csak nőni fog. - Miközben itt toporog az ugyancsak képzetlen, de magát nagyon olcsón áruló külföldi munkaerő. - Ezt a helyzetet a nyitott határok mellet nem lehet kizárni. Ez nem munkajogi, hanem menekültügyi kérdés. Tény, hogy ezek az emberek feléért, harmadáért kínálják magukat, mint a magyarok. Abban is biztos vagyok, hogy még jó ideig lesz illegális külföldi munkaerő-közvetítés. - Miben bízhatunk? - A jövő év vége lesz a hullámvölgy. Elérjük, sót meg is haladhatjuk a 10 százalékos munkanélkü liséget. Azt azért látni kell, hogy a foglalkoztatási helyzet javulása időben csak később követi a gazdasági fellendülést. No meg azt is tudomásul kell vennünk, ha Európába igyekszünk, hogy a konszolidáció után is megmarad, sőt állandósul a 8 százalék körüli munkanélküliség. De egy gazdag ország mindezt már másként képes kezelni. RAFAI GÁBOR Ötszáz rendőr állt készenlétben Nagy volt a félsz, kevés a rendbontás A Zvezda-meccset és a város keddi napját a közrend és a közbiztonság szempontjából értékelték tegnap a megyei főkapitányságon. Először is egy bűntényről szólt dr. Tóth Lajos főkapitányhelyettes. A mérkőzés idején Hódmezővásárhelyen gyilkosság történt. T. Imre Balázs helybéli összeszólalkozott az ittasan hazatérő fiával. Veszekedésükből verekedés lett, a fiút egy ütéssel a földre terítette az apja, ahol aztán addig fojtogatta míg csak élet volt benne. A tett elkövetése után T. Imre Balázs önként jelentkezett a vásárhelyi kapitányságon. Ami pedig Szegedet illeti: nagy volt a félsz, tapasztalat kevés, jókora rendőri erőt csoportosítottak a városba. A főkapitányság saját költségvetése terhére több mint 500 rendőr állt készenlétben. A rendőri ezredtől 160-an, a BRFK-ról 18-an, Békés megyéből 40-en jöttek, s itt volt 70 kommandós is. Bűnügyi szempontból kisebb fajsúlyú ügyekkel kellett foglalkozniuk: a Csillag téren újságos pavilont vertek szét, 50 doboz Marlborot loptak az Arany János utcában lévő Éliker üzletből, két sörösüvegekkel dobálózó jugoszlávot csöndesítettek le a Dugonics téren, másik kettőt a Kárász utcából állítottak elő, mert kutyájukat sétáltató szegedieket maceráltak, paradicsomot dobáltak a Kereszttöltés utcában, a stadionban pedig görögtüzet gyújtott egy 15 éves szerb fiú. Körülbelül 11 órára csendes lett a város. Valószínű, hogy nem maradtak jugoszláv szurkolók, mert többségük busszal érkezett, s a sofőrók utaslistát is készítettek. A kisebb rendbontások ellenére, biztonságosan telt a nemzetközi mérkőzés napja. A város nyugalmának megőrzéséért köszönetet mondott dr. Lippai Pál polgármester. Tamás Sándor, a Szegedi Sportigazgatóság helyettes vezetője és Bodó Antal, a Szeged SC elnöke. Tanulságok persze vannak. Nem sikerült betartatni több, az ilyen jellegű nemzetközi mérkőzésekről szóló előírást. A szurkolókat utaztató jugoszláv irodák például már kedden reggel elindították a buszokat, nem a meccs kezdetére időzítettek. Az újságírók kérdései kapcsán elég sok szó esett a tájékoztatón arról, mit hozott anyagiakban a Zvezda-meccs a szegedi egyesületnek. Egyébként abban mindenki egyetértett, hogy az esemény sportdiplomáciai jelentőségű, a város és az egyesület egyaránt profitálhat belőle. Politikumnak nincs helye a sportban! (Ennek jelét adta a polgármester mérkőzés előtti beszédében, az alpolgármester pedig a rádión keresztül kérte, kerüljenek mindenfajta konfrontációt a helybéliek.) Bodó Antal közölte, 3 milliós deficittel számolhat pillanatnyilag a Szeged SC. A bérletért több mint 100 ezer márkát fizet a Zvezda, ezt az összeget beforgatják a szegedi stadion korszerűsítési költségeibe. Hosszú távon majd biztosan megtérül a keddi kezdeményezés, vélte az elnök, mert már jelentkezett például a Partizan és más sportágak klubjai is Jugoszláviából, amelyek szegedi mérkőzési lehetőséget kémek. A jövőbeni üzleti vállalkozásokból részesedik a főkapitányság is, mert saját költségvetéséből aligha bírná még egy nemzetközi sportesemény biztosítását fedezni. A Szeged SC a Zvezda mérkőzésen való közreműködésért is szóbeli ígéretet tett bizonyos költségek megtérítésére. M E. Megkezdi működését a Mesterdetektív Bűnügyi Tanácsadó és Védelmi Kft. Budapesten, amelybe szellemi apportként került a Colonel Kft. népszerű Mesterdetektív lapja. A cégalapításhoz az ötletet az adta, hogy ez év január l-jétől híres nyomozókat nyugdíjaztak, akik közül jónéhányat a televíziónézők is ismernek. Láposi Lőrinc tábornoki, Dobos János, Tóth Tihamér vihlimológus, és Kéri Pál pedig ezredesi rangban szolgált a rendőrségnél a nyugdíjazása előtt. A hajdani rendőrnyomozók a továbbiakban a most alakult új cégnél kamatoztatják tudásukat. A vállalkozás legfőbb célja a bűncselekmények megA második kárpótlási törvény budapesti tudósítónktól A társasági törvény módosításáról és a szövetkezetekre vonatkozó új törvények tervezett rendelkezéseiről tájékozódhatott tegnap délelőtt az érdeklődő sajtó dr. Balsai István igazságügyi miniszter tájékoztatóján, amin megjelent dr. Bogdán Tibor államtitkár és dr. Kecskés László helyettes államtitkár is. Elmondták az igazságügy vezetői, hogy a szövetkezetekre vonatkozó átmeneti törvény szeptember végéig visszakerül a Parlament elé, a szövetkezeti törvény pedig már ott van. Az Igazságügyi Minisztérium azt várja, hogy november végéig megszületnek a döntések. A tervek szerint ugyancsak november 30-ig elfogadja a Parlament a második kárpótlási törvényt is, amelynek indulási éve: 1939! A szocialista időszakban tiltva volt a „társaság", az első társaságokat épp a szövetkezetek hozták létre: a szövetkezeti jog volt a magyar társasági jog laboratóriuma. És most a társasági törvény lesz majd a szövetkezeti jog végpontja. A 2046. számú törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) közel három éve lépett hatályba. Utat nyitott ahhoz, hogy a vállalkozók, a befektetők többféle társulási forma közül választhassák ki a számukra legkedvezőbbet, s ezzel elősegítette a gazdasági szerkezetváltást. Jelenleg már több mint 30 000 gazdasági társaság működik. Az űj törvényjavaslat szerint egyszerűsödik a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok végelszámolása. Mellőzhető a cég megszűnésének kétlépcsős közzététele, ha a végelszámolás a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnését követő 30 napon belül megtörténik. Felesleges „túlbiztosítás"-* jelent a Gt.-nek az a szabálya, hogy a vezető tisztségviselők együttesen kötelesek a cégbírósághoz a különböző bejelentéseket megtenni. A jövőben erre bármelyik vezető tisztségviselő jogosult lesz. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében jelentős egyszerűsítés következik be a törzstőke (alaptőke) felemelésének, illetve leszállításának szabályozásában is. Vitás volt a gyakorlatban, hogy a korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság alapításakor a törzstőke, illetve az alaptőke mekkora hányadának (összegének) kell rendelkezésre állnia. Ennek pontosítását is elvégzi a törvényjavaslat. Módosulnak a cégeljárás szabályai is. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, jogok, tények fennállását. Jelenleg a cégnyilvántartás - ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz - nyilvános. Ez azonban bizonyos esetekben személyiségi jogot, üzleti titkot sérthet. Ezért szükségessé vált a cégnyilválvánosság fogalmának bizonyos pon tosítása, azonban oly módon, hogy az hitelező védelmi érdeket ne sértsen. A kormány három törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamenthez, amelyek a szövetkezetek szervezeti, működési rendjét, vagyoni viszonyait alapvetően befolyásolják. A szövetkezetekről szóló törvény javaslata tartalmazza a magántulajdonos tagok önkormányzatán alapuló szövetkezet modelljét. Egységes szabályozást ad valamennyi szövetkezet számára, mert a különböző tevékenységek az egyes szövetkezetekben vegyesen jelennek meg, másrészt az egységes törvény jobban áttekinthető joganyagot ad a szövetkezeti tagok, vezetők és a jogalkalmazók kezébe a ma ágazatonként széttagolt és végrehajtási rendeletekkel bővített jogszabályhalmaz helyébe. Ahhoz azonban, hogy a ma működő szövetkezeteket, amelyek jórészét nem alulról építkezve a tagság akaratából hozták létre - valóban a tagság önkormányzata irányíthassa, meghatározott kötelező jellegű szabályokat kell megállapítani az átmenet idejére. Az átmeneti időszak alatt a termelő típusú szövetkezetekben működtetett vagyon számára meg kell találni a legmegfelelőbb szervezeti formát. A termelő típusú szövetkezetek között sok jól jövedelmező nagyüzem működik, amelynek tőkeszükséglete számottevő, ezért ezek számára a gazdasági társaság lesz a megfelelő forma. Emellett azonban a kisebb tőkekoncentrációt igénylő gazdaságok, tevékenységek céljára is meg kell találni a megfelelő szervezeti keretet, amely a magántulajdonosok szövetkezete lehet. Végül az egyéni gazdálkodás, vállalkozás lehetőségét is meg kell nyitni. A gazdasági követelményeknek megfelelő vagyonmozgás számára az átmenet idejére több könnyített lehetőséget biztosít a most átdolgozás alatt álló ún. átmeneti törvényjavaslat. Várhatóan az átmenet 1992. június végéig általában lebonyolítható lesz. Hosszabb időt kell azonban biztosítani a mezőgazdasági ágazat számára, hogy a földhasználati viszonyok átrendeződésével, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok is megtalálják a rentábilis szervezeti nagyságot és formát. Az átmeneti időszaknak valószínűleg ez lesz a legnehezebb feladata, hiszen a belső gazdasági kényszer és a külpiaci feltételek radikális változása - a gazdasági racionalitás mellett - a munkanélküliség növekedésével is együtt jár. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezetek vagyona az átmenet idején az ésszerű vagyonmozgások céljára valamennyi szövetkezeti tag rendelkezésére állhasson, rövid átmeneti időre - 1991 november 30-áig szólóan - fel kellett függeszteni a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulását, illetőleg uigitlanvagyonuk elidegenítését. Bezárt a bolt A nemzetközi labdarúgó-mérkőzésnek egyesek örültek, míg mások nem voltak elragadtatva. Délelőtt bizony előfordult kisebb-nagyobb randalírozás, atrocitás városunkban. Ezeket azonban, hála a rendőrség határozottságának, igen gyorsan megszüntették. Kellemetlenkedtek a Csillag téri (76-os) áruházán is, mire az igazgató úgy döntött, bezárja a boltot. Ezt el is fogadhatjuk. Azt viszont már nem, hogy a rendbontás megszüntetése után sem volt hajlandó kinyittatni. Csupán kenyeret és tejet árusítottak. A; igazgató óvatossága annál is érthetetlenebb, mert az üzlettől mintegy száz méterre legalább 20-25 rendőr és karhatalmista tartózkodott készültségben, riadóautóval. Úgy tudom, a kereskedelmi egységek kötelező nyírva tartási rend szerint működnek. Az áruház igazgatójának nem volt joga a nap további részében még délután is. a csúcsforgalom idején megfosztani a vásárlás lehetőségétől sok ezer embert. Több helyen előfordult a Csillag térihez hasonló eset. de véglegesen sehol sem zárták be az üzletet. Még a legveszélyeztetettebb Stadion ABC-t sem. Nagyon sok vásárló nevében az ügy tüzetes kivizsgálását kérjük. JUHÁSZ MIHÁLY PENTELEI SOR 2. • • Öngól Bizony nem volt szívmelengető érzés magyarellenes rigmusokat hallani szerb fiúk szájából kedden a szegedi stadionban. De korántsem ezeken a politikával és vodkával átmosott belgrádi srácokon akarom elverni a port e hasábokon. A keddi focimeccs többé-kevésbé politikamentes légkörét és vendégszerető hangulatát egy ostoba rendőri intézkedés semmisítette meg. és változtatta át belgrádiak örömünnepéből szerbek nemzeti demonstrációjává. Szerb öntudatával védekezett ez a szektomyi szurkoló a velük szemben egyébként teljesen feleslegesen - felsorakozó magyar rendőrsorfal erődemonstrációja ellen. Tette mindezt úgymond „hazai pályán". És aki ezután magyarként hallgatta végig a rigmusokat. behúzta fülét-farkát. A kutyás rendőrök felvonultatója vajon tisztában volt-e saját felelősségével? Tiszában volt-e a kényes politikai szituációval, a Szerbiával oly kiélezett viszonyunkkal? Tisztában volt-e például azzal, hogy rendőreinek fényképe milyen címmel jelenhet meg egyes belgrádi lapokban? Vagy csak az ügybuzgóság és az erőfitogtatás vágya hajtotta parancsa meghozatalakor? Gondolkodni késő, az öngól bement. És elrontott minden arra irányuló erőfeszítést, hogy belgrádi vendégeink otthon érezzék magukat Szegeden, Magyarországon. De a nemzetek között zajló nagy focimeccsen sok öngólt rúgni nem lehet. Különösen nem olyan régióban, ahol -a focihoz hasonlóan - sajnos lövéssel fejeződik be sok támadás. ÚJVÁRI MIKLÓS előzése. Magánszemélyeknek, közületeknek és kisvállalkozásoknak egyaránt kidolgozzák miként védhetik, óvhatják meg értékeiket a leggazdaságosabban. Szolgáltatásaik közé tartozik továbbá az is, hogy megbízás alapján az önkormányzatoknak kidolgozzák a polgári védelem hatékony módszereit. A magyar jogszabályok ma még nem teszik lehetővé a magánnyomozást. Ez kizárólag rendőrségi feladat jelenleg. Amíg a jogi szabályozás nem változik, addig a mesterdetektívek főként tanácsadással foglalkoznak majd. HT PRESS