Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

SZERDA, 1991. SZEPT. 18. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 3 Lakásbérlök levele a polgármesterhez Tilalmi lista, lakáseladás Szerkesztőségünk- iHinMMiMMWMaaasisaa be is folyamatosan érkeznek telefonhívások. és kivétel nélkül a bérlakások megvásárlásának ügyében érdeklődnek: miért nem intézkedik az önkormányzat, mi az oka annak, hogy még máig sem bírálták el az éppen egy évvel ezelőtt, 1990. szeptemberében beadott kérelmeket? A lakásbérlők egyesülete vállalt feladata szerint igyekszik képviselni a lakók érdekeit. Ezért már több esetben fordult a Polgármesteri Hivatalhoz az állami ingatlanok elidegenítéséről szóló javaslatokkal, észrevételekkel. Halasi Gábor elnök véleménye szerint azonban a hivatal imiiWimMmsiiMiniMiniMiMiaiumiiiiw Halasi Gábor, a Lakásbérlők Szegedi Egyesületének elnöke levelet juttatott el hozzánk, amelynek eredeti példányát dr. Lippai Pál polgármesternek postázta: az állami lakások eladásának folytatását sürgeti benne. mlMIMtmmimMmMmMMMMmm válasza ezidáig csak a különféle szakapparátusok egymásra mutogatásában merült ki, még azt sem sikerült kideríteni, mely szervezet illetékes az ügyben. Az egyesület kérései válasz nélkül maradtak, a - most már önkormányzati tulajdonú - lakásingatlanok értékesítéséről szóló hivatalos állásfoglalás késik. Az elnök levelében arra kéri a polgármester urat, hogy segítsen a bérlakásokban élők problémáinak megoldásában. A lakásbérlők egyesülete hatékony támogatást adhatna a hivatali ügyek intézésében, de erre egyelőre nincs módja. Közben a bérlők elégedetlensége nőttön nő. s nem értik, miért nem intézkedik végre a hivatal, s miért nem élhetnek jogszabály biztosította lehetőségeikkel. A levél kelte augusztus 16. A lakásbérlők egyesületének tagjai - és a szervezeten kívüli lakók - várják a „hivatalos" választ. NY. P. Kölcsöntámogatás Korábban már hírt adtunk arról, hogy a lakáscélú kölcsöntartozások kamatainak megváltozása okán az önkormányzat az arra rászorult adósokat támogatásban részesíti. A közgyűlés legutóbbi ülésén e rendeletét módosította, ugyanis világossá vált, hogy a jövedelmek százalékos értékének a régi formában történt meghatározása méltánytalanságokat szült: a - aktív korú egyedülálló esetén a - nyugdíjas egyedülálló esetén a - kétkeresős család esetén a - kétszemélyes nyugdíjas család eseten - kétkereső + 1 gyermek esetén a - kétkereső + 2 gyermek esetén a - kétkereső + 3 gyermek esetén az - egyedülálló + 1 gyermek esetén a - egyedülálló + 2 gyermek esetén a - egyedülálló + 3 gyermek eseten a ot nem haladja meg, és lakáscélú kölcsöneik havi törlesztórészleteinek együttes összege a kérelmező és többgyermekesek havi bevételét a családi pótlékok megnövelték, így a törlesztőrészlet a kategória szerinti százalékot nem érte el, támogatást tehát nem kaphattak. Az új, módosított táblázat szerint az önkormányzat segít, ha a kérelmező (és családja) egy főre eső havi jövedelme: 8 500 Ft-ot 8 500 Ft-ot 8 000 Ft-ót a 6 000 Ft-ot 6 500 Ft-ot 6 300 Ft-ot 5 800 Ft-ot 7 000 Ft-ot 6 500 Ft-ot 6 000 Ftvele együttélő közeli hozzátartozói havi nettó jövedelmének: - aktív korú egyedülálló esetén a 15 %-át - nyugdíjas egyedülálló esetén a 15 %-át - kétkeresős család esetén a 15 %-át - kétszemélyes nyugdíjas család esetén a 15 %-át - kétkereső + 1 gyermek esetén a 15 %-át - kétkereső + 2 gyermek esetén a 20 %-át - kétkereső + 3 gyermek esetén az 5 %-át - egyedülálló + 1 gyermek esetén a 10 %-át - egyedülálló + 2 gy ermek esetén a 10 %-át - egy edülálló + 3 gyermek esetén az 5 %-at eléri vagy meghaladja, továbbá ha a lakásán kívül egyéb, kizárólagos rendelkezése alatt álló ingatlanja és - a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyakon felüli - ingóvagyonának együttes értéke a 200 000 Ft-ot nem éri el. (Ha a nyugdíjas egyedülálló pénzintézeti kölcsöneinek havi törlesztórészlete eléri vagy meghaladja jövedelmének 30 %-át, úgy esetében havi nettó jövedelmének felső határa 12 000 Ft-ig terjedhet. Ha a nyugdíjas házaspár pénzintézeti kölcsöneinek havi törlesztőrészlete eléri vagy meghaladja jövedelmük 20 %-át, úgy esetükben az 1 főre jutó havi nettó jövedelem felső határa 9 000 Ft-ig terjedhet.) A segély mindemellett csak akkor adható, ha az illető család létszámának megfelelő, vagy annál kisebb lakásban él. Találkozó, „vezércsellel" A Szeko átveszi a paradicsomot A Sámson-Szeko Kft és a termelők képviselőinek huzavonában bővelkedő találkozósorozatának remélhetően vége. A tárgyalófelek megállapodtak, nem kell felfüggeszteni a szeptember 11-én újraindított paradicsomát vételt. Ennek veszélye azért állt fenn, mert az Ódry Károly vezérigazgatóhelyettes által akkor elfogadott feltételek egyikéhez- mely a kártérítésről szól- a tulajdonos Sámson Holding biztosának a beleegyezésére is szükség volt. Az akkor jelzett forgatókönyv váratlanul új fordulatot vett. A legutóbbi megbeszélést az a Szikszay Miklós vezérigazgató vezette, akit Sámsonék novemberig szabadságoltak. A felkérést a visszatérésre a Vagyonügynökségtől kapta, amely a cégért járó kifizetetlen vagyonrész miatt még a tulajdon 70 százaléka felett rendelkezik, s ezek szerint a neki nem tetsző esetekben mégis csak beleszólhat az ügymenetbe. Szikszay ür nem szólt a részletekről, mivel a tulajdon kérdéseiről ezután lesznek a vagyonügynökségi, hitelezői tárgyalások, s a társaság taggyűlése is összeül e témában. Egyébként a szabadságolt vezérigazgató mindennap bejárt a gyárba, s a háttérben intézte azokat az ügyeket, melyeket erkölcsi kötelességének érzett alkalomadtán rendezni. Talán ezzel magyarázható, hogy egy hétvégi aktív munkálkodás is elegendő volt számára ahhoz, hogy ötszáz tonnányi paradicsomsűrítmény eladásáról számolt be frissiben. Mindez arra elég, hogy a korábban lealkudott 2,20-as árral FOTÓ: SCHMIDT ANDREA szemben 2,50-re emelte a tétet, s megígérte, mindent megtesznek a vételár ezévi kifizetése érdekében. Az átvétel szüneteltetéséből adódó károk tényleges mértékéről, mely a termelők számításai szerint elérhetik a 10 millió forintot, szerződő partnereikkel külön állapodnak meg. Az átvétel leállításának időpontját a termelők határozzák meg, a beszállított paradicsom minőségének függvényében. A szezon csúcspontján, a szedés elmaradása miatt rengeteg egészséges paradicsom ment tönkre. A most beérő bogyók mennyisége is napról-napra csökken, s egyre kevesebb belőle a hibátlan. Talán az anyagi károknál is jelentősebb az a bizalmi válság, melynek feloldására ódry Károly már most javaslattal élt. Termelői véleményekre kíváncsi, a közös érdekeltség megteremtésének módjairól, a mezőgazdaság befektetéseinek jövőbeni biztosítékairól. Ehhez azonban a konzervgyárnak valamilyen formában ismét működőképessé kell válnia. Sámsonnal vagy anélkül?- a jelek szerint erre a kérdésre sem szabad sokáig halogatni a választ. Tájon a pénzét is megtalálja? T. Sz. I. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Kapitányportrék (2.) Újabb próbatétel előtt Azt hiszem, az elmúlt években kevesen irigyelték dr.Tóth Lajos ezredest. A főkapitány külföldön lévén, megbízottként irányította a megye rendőrségéi, hónapokon keresztül. Átmeneti időkben, átmeneti megbízatásnak eleget tenni nem hálás feladat. Akkoriban vesztek ki a rendőrviccek, a lapok hatáskörüket túllépő egyenruhásokról cikkeztek, aztán az elbizonytalanodásukat, tehetetlenségüket pellengérezték ki. A szakma romokban hevert. (Dr. Tóth Lajos a rendőrségi átszervezést követően főkapitány-helyettes.) - Milyen nyomokat hagyott önben közelmúlt? - Nagyon nehéz időszak volt. Éreztem a felelősséget, a társadalom ellenszenvét, a lehetőségeink korlátait. Bántottak az éles bírálatok, mert általánosítóak voltak. Talpon kellett maradnunk, a működőképesség megőrzése lehetett a célunk. Hiába is magyaráztuk volna, hogy nálunk is vannak, akik hivatásuknak tekintik a rendórködést, hogy mi, közrendvédelmisek már a 70-es években űj szellemű ellenőrzési módszerrel próbálkoztunk. Egyetlen fogódzónk volt, és mindig ez az egy marad: a jelvény becsülete. - A közrend -és a közlekedésvédelem a kedvenc terű letei. Most megint azokban dolgozhat. - Méghozzá örömmel. A főkapitányság közrendvédelmi osztályán indult pályafutásom. Járőrökkel, körzeti megbízottakkal, a légi, a vízi rendészetekkel foglalkoztam, vagyis az első vonalban lévőkkel. Akkor kezdtem a jogi egyetemet is. Később, ugyanitt alosztályvezetőként életem egyik legproduktívabb éveit töltöttem. Jó csapat alakult ki, a kollegáim tudták mit csinálnak. Azt mondják, legkönnyebb a kész munkában hibát találni. Nehezebb megmutatni, hogyan kell jól csinálni valamit. Hát, ők tudták. - S most, ön? Milyen elvárásai vannak? - Nincsenek illúzióim. Azt hiszem, csak a teljesíthetőt követelem meg. A régi tapasztalatokat nem lehet elfelejteni, az embereket, az állományt nem lehet leváltani. Tudom, mit várhatok el, ismerem a jelenlegi lehetőségeinket. Sokat adok a lakosság elvárásaira, lOTBwrwiMiWffriiiwTr^^ mi iii rii' m irnrii rr Levélváltás vízlépcsőügyben Az USA-ban nagy melléfogásnak tartják véleményére. Szeretnék minél több időt tölteni újra az első vonalban. Hisz rajtuk, az utcán megjelenő rendőrökön múlik a legtöbb. Szerintem bizalom kell, az hiányzik nekünk a legjobban. Ha ezt megkapjuk, ha kiérdemeljük, valóban megillethet bennünket a polgárbarát jelző. - Nem vágyik vissza a rendőriskolába? Végül is ön volt az első parancsnoka. - Amikor 85-ben rám bízták a tiszthelyettesképzó megszervezését, úgy gondoltam, soha vissza nem kerülök szakterületemre. A Repülőtéri épület átalakításától kezdve, hogy hol álljanak a falak, a tantestület kialakításáig mindenért én feleltem. Szó se róla, ott kamatoztathattam a pedagógiai, didaktikai ismereteimet, amit annak idején a katonai főiskolán szereztem. Amihez pedig nem értettem, ahhoz szakembert kerestem. Jártuk az országot, megnéztük a működő rendóriskolákat, milyenek. Remélem nem hangzik nagyképűen, de hamarosan hozzánk. Szegedre jöttek mindenfelől. Tólü nk vették a mintákat, a tippeket. Mi tanítottunk először gépelést, intézkedés-lélektant. Mi próbálkoztunk először a számítástechnika alkalmazásával: a segédmotorok nyilvántartását vittük gépre. Számtalan újításunk kötelező tantárgy lett a tiszthelyettesképzókben. Hazudnék, ha azt állítanám, nyomtalanul elmúlt az a három év. Most legalább megláthatom, mi maradt a tanultakból. - Mit gondol, remélhet a korábbiakhoz hasonló sikerélményeket ? - Kitartó, sok munkával, talán. A mi eredményességű nk nem egy emberen múlik. A változásokat nem lehet siettetni. Ami pedig személy szerint engem illet, úgy érzem, megint egy nagy próbatétel előtt állok. Nem kapkodok, sosem volt rám jellemző. A szívós, kitartó munka , ami ránk vár. nem ismeretlen nekem. Már a szólói házban, Makón ahhoz szoktattak. M AG EDIT A nagymarosi duzzasztómű építésének leállítását, a roncsolt táj helyreállításának ügyét nem minősítve és nem kommentálva, szeretnénk olvasóinkat beavatni egy országhatárainkat keresztező, érdekes levélváltás titkába. „Titoknak" azért mondanánk, mert - az idézetek végére érő olvasó érteni fogja, mindeddig miért - nem publikálták, mit válaszolt dr. Sámsondi Kiss György kormánybiztos - tervpályázati részvételre felkérő levelére az University of Wisconsin (Milwaukee, USA) tanszékvezető egyetemi tanára, Karddi Gábor. (A professzor az egyetlen tudós, mérnök, aki nemzeti kitüntetést, Hoffman-díjat kapott az Egyesült Államokban a vízierőművek környezeti hatásának vizsgálata terén kifejtett tevékenységéért.) A „Tisztelt Kollégám. Honfitársam "-megszólítású kormánybiztosi levél azzal kezdődik, hogy „Bizonyára nem kerülték el figyelmed a Nagymarosi Vízlépcső építése körül Magyarországon zajló viharos események. Az az elszánt hadakozás, amelyet a politikai megfontolásoktól terhes beruházás ellen, természeti értékeink, környezetünk megvédése érdekében kellett folytatnunk... Tisztelettel kérlek, amennyiben lehetőséged adódik személyesen, vagy ismeretségi köröddel a pályázatban részt venni, esetleg más módon további javaslataiddal, ötleteiddel támogatni a helyreállítást; segítsd munkánkat!" (A helyesírási hibák a levélből valók!) A címzettet a levélben meg nem nevező, feltehetően tehát sokszorosított, sok külhoni magyar tudósnak, mérnöknek elküldött tegező(!) felkérésre Karádi professzor udvarias, önözó és elutasító választ írt 1991. július 11-én. Ennek is fontosabb részleteit idézzük: „Egy kissé zavarba hoz az Ön megállapítása, mely szerint a BNV létesítésének eredetileg politikai indokai voltak. Megítélésem szerint ugyanis az Önök kormányzatának a leállításra vonatkozó határozata minősíthető politikai döntésnek és abban reális gazdasági, műszaki és környezeti megfontolások lénye gében nem játszottak szerepet... az én észrevételeim valószínűleg nem fogják befolyásolni az Ön álláspontját, mivel az politikailag motivált... az Egyesült Államok valóban hozzáértő, a vízierőművek létesítésével és azok környezeti hatásának meghatározásával foglalkozó szakemberei az Önök kormányának felfüggesztési határozatát nagy melléfogásként értékelik... mint demokratikusan megválasztott kormánynak. Önöknek ki kellene kérniük a lakosság véleményét és nem szabadna egy hangos kisebbség befolyása alatt állni. Igaz persze, hogy a demokráciában a lakosság is hozhat rossz döntéseket és joga van arra is, hogy nevetségessé tegye magát. Azonban mindezek elismerése mellett nem hiszem, hogy a kormányzatnak joga van a nép rászedésére... Igen komoly fenntartásaim mellett sok szerencsét kívánok az Ön újabb vállalkozásához "