Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

KEDD, 1991. SZEPT. 3. DÉLMAGYARORSZÁG PANORÁMA 7 Rockfesztivál - Baks A jelzett időpontban a készülődő zenészeken kívül csupán egy tucatnyi fiatal lézeng a művelődési ház előtt. Az egyik zenésztől megtudom, apróbb gondok vannak az elektromos rendszerrel, ezért még várni kell egy kicsit. A show-t - így a srác - a Gőzerő együttes „cuccával" fogják megrendezni. A Gőzerő profi banda, az itteniek többsége viszont nagyon fiatal, az ilyen technika számukra még jó pár évig elérhetetlen, ha csak nem törnek be hirtelen az élvonalba a „nagyok" közé. Ötkor még mindig nincs koncert. Egyre többen gyülekeznek egy valóban nem túl nagy teremben. A sötétben vörösen izzanak a cigaretták parazsai, vágni lehet a füstöt. Az előtérben üzemelő alkalmi büféből bőven fogy a „komlódzsúz", a vodka és a vörösboros kóla. A zenére fél hét tájban kerül sor. Most már legalább hatvan-hetvenen vannak a teremben. Az Etna kezd, a zene kemény, a „cucc" igazán jól szól. A hangulat kezd emelkedni, néhányan egész közel mennek a „világot jelentő deszkákhoz", tombolnak. Az Algyóról érkezett Scdatív következik, talán az egész este alatt ók játsszák a legszínvonalasabb zenét. Ezzel szinte Bakson, ebben az alig 1500 lakost számláló kis községben rendeztek meg a Csongrád megyei rockfesztivált. A részt vevő együttesek fellepési sorrendben a következők voltak: F.tna, Scdativ, Resistencia. Túlélő és Variola. A szervezők eredetileg amolyan mini-woodstockot szerettek volna megrendezni a baksi futballpályán, de ez technikai nehézségek miatt nem sikeredett. A koncertre érkezőket a sportpálya melletti villanyoszlopra ragasztott tacepao értesítette arról, hogy pontban négy órakor a művelődési kozpontban kezdődik a zenebona. mindenki egyetért. Utáhuk a Resistencia lép a színpadra. Ez az első koncertjük. Borzalmasan izgulnak előtte, de amit a színpadon csinálnak, az meglepően jó. Profi a mozgás.< profi a zene. Nagy tapsot kapnak, a dobos a végén kidobja a közönség közé az ütőjét. A srácok nagyon boldogok, az öregebb zenészek gratulálnak a produkciójukhoz. Rögtön kapnak egy újabb koncertmeghívást, sokan aláírást kémek tóluk. Talán elindultak a siker felé vezető úton? * - Nagyon sokat jelentett nekünk ez a koncert. Az egész teljesen más volt. mint a próba. Itt mindennek sikerülnie kellett, itt élvezni kellett a zenét s közben hozni a legjobb formát. A koncert óriási kihívás volt nekünk, hiszen csupán egy hónapja állt össze a zenekar. Úgy mentünk ki a színpadra, hogy most vagy megbukunk vagy továbbmegyünk. Szerencsére jól sikerült minden, az öreg zenészek - például a Gőzerő dobosa - gratulált nekünk, hogy gyerekek, ez egy jó zene volt. A koncertszervezők és a közönség is megismerhette a nevünket. Úgy hiszem, sikert arattunk. A legfontosabb most, hogy minél többet tudjunk zenélni, próbálni és hogy új számokat írhassunk. (Godó Jenőnek, a Resistencia dobosának monológja.) A Túlélőket már csak egy tucat mindenre elszánt néző figyeli. A legutolsóként fellépő Variolát még kevesebben. Egy hét-nyolc év körüli kisfiú egy széken ül és egy ideig elmélyülten figyeli őket. Az arca rezzenéstelen. Váratlanul befogja a fülét, feláll és kimegy. Lehet, egyszer még kritikus lesz belőle. PÁL TAMÁS Még mélyebb lett a csend... Hadifogoly műkincsek - Arról a képről kérem ne készítsenek felvételt érintette meg a vállam a Káma parti kisváros múzeumának igazgatója. Értetlenül néztem rá. - Egy volt katonánk ajándéka. . - És?... Az igazgató nyelt egyet. - Kiállítani sem lett volna szabad, csak hát a mi kis városunkban ezt a kincset eldugni az emberek elől - nem vitt rá a lélek. „Férfiképmás. Ismeretlen németalföldi mester. XI. sz." - Ezt nem lenne szabad kiállítani? De miért? Az igazgató még nagyobbat nyelt. - Mert a drezdai képtárból való. - De a képtár anyagát már régen visszaadták... - Igen azt visszaadták... csak tudja... szóval kérem ezt ne fényképezzék... ebből nekem nagy kellemetlenségem származhat. Akkor öt évvel ezelőtt Juliánus barát nyomait kutattuk a Káma vidékén, így nem firtattam tovább a dolgot, a nyersanyagunk is kevés volt (még filmre forgattunk). Majd egyszer,- gondoltam ennek is utána kellene járni... Megérne egy misét, mennyi mindent hurcoltak szét Európában a két nagy háború alatt. Ez legalább nem pusztult el. mint annyi minden más - zártam le magamban a dolgot. Akkor nem sejtettem, hogy sok minden más sem pusztult el, ami „megsemmisült a háború alatt", vagy „eltűnt". Mrávik László magyar művészettörténésznek közel tízéves munkájába került, amíg a Szovjetunióba került magyar magángyűjtemények megközelítően pontos műtárgyjegyzékét sikerült összeállítania. A nyomok összekeveredtek a háború alatt Nyugatra került gyűjtemények nyomaival. Ráadásul - a speciális német kommandók a háború utolsó heteiben sokat veszítettek közismert rendszerességükből és válogatás nélkül csomagolták ládákba a különböző gyűjtemények darabjait. Valószínűleg ez történt a Hatvany, Herzog. Andrássy gyűjtemény egy részével is, amit most sikerült fellelni, és azonosítani Moszkvában. A szovjet zónában magántulajdon össznépi tulajdonnak számított, így hát összecsomagoltak és elvittek mindent. És nem csak Németországból. Innen Magyarországról is. A bankok épen maradt széfjeiből ládaszámra hurcolták el a németek elől sikeresen elrejtett ötvös, porcelán és képgyűjteményeket. Ezek egy része - most már tudjuk -, valahol, valamilyen titkosított szovjet raktárban van. Talán... Mert az. hogy a Hatvany és Herzog gyűjtemény töredéke előkerült, az annak köszönhető, hogy nem szolgáltattak be a Hadizsákmány Bizottságnak, és múzeumba került, ahonnan restaurálni küldték Moszkvába. Mert a műkincsekkel foglalkozó embereknek, a világon mindenütt van lelkiismerete. De milyen lelkiismerete volt annak a speciális bizottságnak, amelyik a háború után a szovjet külügyminisztérium mellett működött, és a hadizsákmánymagángyűjteményekből rendezte be az akkori párt vezető embereinek dácsáit? Akinska- művészettörténész mesélte, hogy amikor letartóztatlak lleriját és Dekanozovot - aki a bizottság egyik vezetője volt - kitört a pánik a régi pártvezetők között. Egyszerre tele lettek a moszkvai antikváriumok ötvös- és porcelántárgyakkal, képekkel és bútorokkal. A párt vezető emberei rémülten igyekeztek megszabadulni mindentől, nehogy gyanúba keveredjenek. Rasztorgujev (az európai művészettörténet tanszékvezető tanára a moszkvai egyetemen). Jamscsikov (a Szovjet Kulturális Alap elnökhelyettese, restaurátor), Akinsa (művészettörténész-újságíró, az Art News moszkvai tudósítója) és mások remélik - és sok mindenről már bizonyosságot is szereztek -, hogy a Szovjetunióból elhurcolt, nyomtalanul eltűnt műkincsek jó része sem pusztult el. Azért harcolnak, hogy negyvenöt évvel a háború befejezése után kiderüljön az igazság. Gubenkót. a Szovjetunió kulturális miniszterét lassan egy éve keresem, hogy nyilatkozzon ebben az ügyben, de a titkára, és a sajtótitkára szerint: beteg. Pedig személyesen is ismerjük egymást még abból az időből, amikor kedves, jókedvű színész volt Ljubimov színházában a Tagankán. Az Orosz Kulturális Minisztériumban egyelőre nincs illetékes. Szerintük ez össz-szövetségi ügy. A kör bezárult. Talán most, hogy a Szovjetunióban a változásokat már nem lehet megállítani, a „hadifogoly műkincsek" ügye is kimozdul a holtpontról. Mi, magyarok sajnos vagy hála Istennek nem ajánlhatunk fel cserébe a háború alatt idehurcoll és ill lappangó orosz műkincseket. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ilyenek Magyarországon sem állami, sem magángyűjteményekben nincsenek. Mrávik László a magyár múzeumok és magángyűjtők nevében nyugodt szívvel mondhatta nekem, és jóváhagyásával nyilvánosságra is hozom, hogy: „Magyarország a Szovjetunióban nem zsákmányolt műkincseket: múzeumokban, raktárakban és egyéb szervek őrzésébén nincsenek a Szovjetunióból elhurcolt tárgyak. Bármikor, bárhová, előzetes bejelentés nélkül is a szovjet szakembereknek, vagy ellenőrző bizottságok számára szabad bejárást engedélyezünk. Bepillantást engedünk minden kartotékba, leltárkönyvbe és minden, a műtárgyakkal kapcsolatos archívumba." A Panoráma adása után, ahol először bizonyítottuk, hogy az ellopott műkincsek léteznek, még mélyebb lett a csend. Egy biztos, azt a 140 képet már nem lehet letagadni, aminek ottlétét az adás egyértelműen bizonyította. És most a gorkiji múzeum hajlandó azokat kiállítani. így a képek előbb, utóbb visszakerülnek Gorkijba, vagyis Nyizsnij Novgorodba. a Múzeum tulajdonába! És nem hozzánk! Orosz, magy ar és német barátainkkal tovább keresünk, és reméljük, hogy egyre több értő és segítő partnerre találunk. A cél egyértelmű: 45 év után nem lehelnek titkos műkincstárak sehol a világon és ez az ügy nem válhat a politika játékszerévé, vagy pénzügyi manipulációk tárgyává. Mert ha mégis ez történik, akkor a raktárakon megrozsdásodnak a lakatok és a műkincsek nagy része elpusztul. MATA JÁNOS A PANORAMA RENDEZŐ-SZERKESZTŐJE Levin bácsi, az igen! Olvasom az Élet és Irodalom augusztus 3CH számában Orbán Ottó remek írását (Búcsú a Pesti Szalontól avagy Kati és a szovjet katona), amelynek lényege az, hogy hazajön a költő kislánya (no. nem most, hanem jó néhány évvel ezelőtt) az óvodából, és előad egy szü rrealista mesét az oroszlánról, aki meg akarta enni Lenik bácsit és Lenik nénit, mert összefirkálták a punilót. Csak napok múlva derül ki, hogy az oroszlánon orosz cárt, a punilón uniót (Szovjetuniót), a firkáién pedig cirkálót (Auróra, ugye, emlékeznek?) kell érteni. Ezért jön a mesébe a szovjet katona a nagykalapáccsal, és... de most már leállítom magam, a legjobb poénokat így is lelőttem -, akit a többi is érdekel, vegyen magának egy És-t (meg egy Magyar Naplót is, ha lehet). Higgyék el, nem (nemcsak) az idegen tollak csillogása kedvéért ragadtam tollat magam is, hanem mert nekem is van egy hasonló, bár - elismerem - jóval gyengébb történetem a magyar óvodákban valaha folyt ideológiai nevelésről. Az én fiam is körülbelül négyéves volt, csak valamivel később, mint Orbán Kati, amikoT egyszer hazajön az óvodából, félrevon, és nagy titokzatosan közli velem: - Tudod, apu, a Levin bácsi, az igen! - Rögtön kapisgálni kezdtem, kiről lehet szó (november első hetében jártunk), de azért megjátszottam a hülye felnőttet, és megkérdeztem. - Miért, mit csinált az a Levin bácsi? - Harcolt a dolgozókért - süvöltötte öntudatosan Tamás, mire én - megdöbbenve ettől a magasfokú ideológiai érettségtől, de a hülye felnőtt szerepéből ki nem zökkenve, tovább faggattam: - Jó, jó, de miért kellett a te Levinednek a dolgozókért harcolnia? Hát hogy gyorsabban dolgozzanak - vágta rá az ártatlan gy ermek, én pedig eltöprengtem: „Szegény Levin bácsi, legalább ezt az egyet elérted volna!" BAKA ISTVÁN mmmmmmmmmmmmmismtt Jövőre: kapunyitó Piliscsabán Egyetem - katolikusoknak A világon ötven katolikus egyetem ntükodik. Hazánkban az elmúlt másfél száz ev során többször próbálkoztak meg - sikertelenül - hasonló intézmény létesítésével. Jövőre, 1992 őszén azonban végre megnyitja kapuit a Magyar Katolikus Egyetem, a fővárostól 30 kilométerre fekvő Piliscsaban. A piliscsabai önkormányzat - a kormány döntése alapján - 19 hektáros szovjet katonai objektumot, épületegyüttest kapott az intézmény szervezésével, felállításával foglalkozó Katolikus Egyetemi Alapítvány. Az MTI-Press kérdéseire dr. Kopp szakon. A szociális és egészségtudományi kar három területen képez, szakembereket. E három terület: magatartástudomány (egészségpszichológia és egészséggondozás), szociológia, valamint humán erőforrások és non-profit management. Mária és Skrabski Árpád, az alapítvány kuratóriumának tagjai válaszoltak. - Milyen célokat szolgál az intézmény, és miért van szükség katolikus egyetemre? Mint Pázmány korában? - A hagyományos európai keresztény értekek tiszteletén alapuló képzést és egyetemes, átfogó szintézisre törekvő tudományos szemléletet kíván adni hallgatóinak az egyetem. Az ember és a család tiszteletére tanít. Céljai között említhetnénk a tudomány nyíltságának, nemzetköziségének, az ország és a magyarság szolgálatának, a szegényekkel, betegekkel való törődésnek a gondolata, keresztény életszemlélettel és szellemiséggel átitatva. Az egyetem nyitva áll minden diák előtt. aki ezeket a keresztényi elveket elfogadja. Miért van szükség katolikus egyetemre? A kereszténységnek mindig egyik legfőbb törekvése volt az universitas. az egyetemesség. A mai egyetemek túlságosan szakosodtak, a szintézisre törekvés nem mindig jellemezte tevékenységüket. Ezenkívül egy kicsit hasonló most a helyzet, mint 1635-ben, amikor Pázmány Péter megalapította a nagyszombati egyetemet. Az ország a törökdúlás után rendkívül nehéz helyzetben volt, nagyfokú megosztottság, pesszimizmus, elkeseredettség jellemezte a közállapotokat. Ilyen körülmények között Pázmány úgy érezte, hogy a legfontosabb tennivalók közé illik az egyetemalapítás. Ma egy kicsit hasonló helyzetben vagyunk... Két karon - hét területen - Milyen karokat indítanak ' - Az egyetemnek két kara lesz: a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egészségtudományi. A bölcsészkar tanári pályára, tudományos kutatásra, és a hagyományos bölcsészmunkakörök (könyvtáros, szerkesztő stb.) betöltésére készít fel. Négy területen ad képzést: klasszikus nyelvek (latin, görög, héber, arab), modern nyelvek (angol, német), valamint történelem és filozófia - Mit takar ez a non-profit management kifejezés ? - A fejlett ipari társadalomról még ma is torz kép él bennünk. A Rákosiidőkben egy furcsa kapitalista szimbólumot, azt a bizonyos Samu bácsit rajzolták meg nekünk a faliújságon. Most viszont ez a Samu bácsi (L'ncle Sam) lett a modell, a példa. A kegyetlen Samu bácsi képe alapján profitéhes, farkastörvényekkel működő társadalomról van szó, ahol a gyenge, a szegény áldozatként pusztul el. A valóság ezzel szemben az, hogy a profitorientált verseny, a piacgazdaság csak egyik pillére a nyugati társadalmaknak. A másik nagy pillér a közadakozáson alapuló intézmények hálózata. Az űn. humán szféra szinte valamennyi intézményét - kórházakat, iskolákat - az USAban közadakozásból működtetik. Az egészségügyi intézmények 90 százalékát alapítványok, önkormányzatok tartják fenn a lakosság támogatásával. A Rockefeller Center falára fel van írva: ..A pénz kötelez.!". Ez azt jelenti, hogy kötelesség adakozni a közjóért. A Samu bácsi képből ez a pillér kimaradt, pedig ez ugyanolyan fontos eleme a nyugati társadalmaknak. mint a piacgazdaság. A katolikus egyetemen azért indul szociális-közigazgatási szakemberképzés. mert a, jövő társadalmában szükség lesz olyan szakemberekre, akik értenek a közadakozások szervezéséhez, gyűjtéséhez, a közadakozásból működtetett - nem prfitérdekeltségű - intézmények menedzseléséhez. A két önálló kar mellett az egyetemen Kántor- és Egyházközségi Munkatársképzó Főiskolai Intézet is létesül. Előkészítők vidéken is - Külföldiek is érdeklődnek az egyetem iránt? - Nemzetközi hírű tanárok ajánlották fel szolgálatukat. Nemcsak magyar származású tudósokról van szó. németek, angolok, amerikaiak is jönnek tanítani. A magyarok közül is sokan jelentkeznek. Jó példa erre Prékopa András professzor, aki hosszú évek óta az USA-ban tanít. Feleségével együtt tagja a kuratóriumnak, és szándékában áll tanítani is. Tanulni vágyó diákok is sokan jelentkeznek. - A hazai fiatalok számára lesz-e előkészítő és felvételi? - Német és angol nyelvű, valamint számítástechnikai előkészítőt szervezünk. Ezek a jövő év elején kezdődnek fél éves időtartammal. A v idéken élő fiataloknak is szeretnénk több városban tanfolyamot indítani. Mivel fontosnak tartjuk a közösségi életet, már megalakult a diákszövetség. E szervezet feladata, hogy a fiatalokkal foglalkozzék, törődjék. Országos hálózatot szerveznek, ezen keresztül segítik majd a vidéki fiatalokat. A jelentkezőknek a felvételin ismernie kell a választott nyelvet, a választott szak valamelyik témaköréből tanulmányt kell írnia és azt bizottság előtt megvédenie. A tervek szerint az oktatás 250 hallgatóval indul. A hallgatók havonta 3 ezer forint tandíjat és vizsgadíjat fizetnek. Alapítványunk fontos feladata, hogy a rászoruló, tehetséges hallgatókat ösztöndíjakkal segítse. Hazánkban a 20-25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat felsőfokú oktatási intézményben. Nyugaton ez az arány 30 százalék körül mozog. Nálunk a fiatalok számára a továbbtanulás lehetőségeit szélesíteni kell. Ez most az egyik legsürgetőbb feladata, egyúttal pedig a társadalmi és gazdasági válságkezelés leghatékonyabb forrása. Három ciklusban a doktorátusig - Milyen szakaszai lesznek az egyetemi képzésnek? - Az oktatás három ciklusra tagolódik. Az első 2-4 évig tart, amely után egyéves gyakorlati képzéssel főiskolai oklevelet, vagy négyévi összképzéssel tanári diplomát kapnak a végzettek. A második ciklusban, a gyakorlati évet nem számítva, a tanulmányokat 5-6 évre egészítik ki, s ekkor kapnak egyetemi diplomát. Az egyetemi diplomával rendelkezők vehetnek részt a harmadik ciklusban, amely doktorátus megszerzésére nyújt lehetőséget. Terveinkben szerepel a posztgraduális képzés indítása is, amely mind a tudományos képzést, mind pedig a tudományos fokozatszerzést szolgálja majd. (MTI-Prcss) KJSS GYORGY MIHÁLY