Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-16 / 217. szám

HÉTFŐ, I 99 I . SZEPT. 16. DÉLMAGYARORSZÁG GAZDASÁ< Nincs kisgazda egyensúly Ezen a hét végén sem dőlt el, hogy lesz-e hatalmi egyensúly a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója, a pártelnökség és az elnök között. Az FKgP országos elnöksége és országgyűlési képviselő-csoportja által rendezett szombat-vasárnapi budapesti összejövetelnek egyensúlyteremtés lett volna a célja. budapesti tudósítónktól Vasárnap a gyűlés szünetében nyilatkozattal ismerkedhettek meg a hírlapírók: „Az FKgP országos elnöksége és országgyűlési kép­viselő-csoportja együttes ülését követően a következő nyilatkozatot teszi: a párt több mint hat évtizedes politikájának szellemében szükséges tisztázni a képviselőcsoport és a vezetőség közti viszonyt, messze­menően tiszteletben tartva a választott testületek hatáskörét. A képviselőcsoport a pártpolitika alapkérdéseiben az FKgP országos vezetőségével együttműködve kíván tevékenykedni, ugyanakkor a par­lamenti feladatok terén körül­tekintően óvja szuverenitását. A napi politika közepette sem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a történelmi kisgazdapárt múltjához méltó, a kisemberek érdekeit hangsúlyozó választási programja alapján szavazott ránk több mint félmillió választópolgár. E program szerint az FKgP sohasem válhat a vagyon­átmentők pártjává, a velük való kiegyezést sürgetők pártunk alap­elveivel kerülnek összeütközésbe. Ezt kell képviselnie a képviselő­csoportnak a koalíción belül. Az országos elnökség, a kormányzati tagjaink és a képviselőcsoport közötti hatékony együttműködés érdekében rendszeres egyeztetést kell tartam. Az együttműködés alapja a párt elnöksége és a képviselőcsoport között az. hocv 37 elvkori MSZMP­és KISZ funkcionáriusoktól mentes szakértői és tanácsadói testületek működhetnek csak. Tartozunk ezzel pártunk tagságának éppúgy, mint a demokratikus közvéleménynek." Nyilvánvaló, hogy az utolsó két mondat leginkább Torgyán Józsefet és a körülötte csoportosuló Kocsis András vállalkozót és Varga Csaba szociográfust érinti. De a tegnapi sajtótájékoztatón hiába faggatóztak az újságírók! Torgyán pártelnök és dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nem adott konkrét választ. Az elmúlt hetekben a HVG-ben is olvashattunk arról, hogy Varga Csaba, ,M MSZMP-sból néppártos­sá, majd a Polgári Mozgalom a Köztársaságért kezdeményezés elnökévé lett", aztán átigazolt a kisgazdákhoz. Sokrétű teendői Varga Csabát minden bizonnyal megvisel­ték, mert azt is nyilatkozta a HVG­ben, hogy 1987-ben az Írószövetség fótitkára volt. Varga Csaba sose volt az írószövetség főtitkára. Megnyug­tató, hogy Torgyánnak ő ad taná­csokat, így valószínű, hogy az ex­ügyvéd a közeljövőben nem fog hatalomra jutni. A hét végén ismét megválasztották a frakcióvezető helyetteséül Oláh Sándort és Böröcz Istvánt. A frakciótitkár személyéről a késő délutáni órákig sem tudtak dönteni. Kocsenda Antal és Dragon Pál között billegett a mérleg nyelve. Kocsenda később Dragon javára lemondott, de titkár egyelőre így sem született. Malév-járatok a Baltikumba A Malév valószínűleg már a közeli napokban megindítja közvet­len járatait a balti köztársaságokba, elsőként a skandináv légitársaságokat követően. Mátyás György, a Malév Balti­kumban tárgyaló szakértői kül­döttségének vezetője arról tájé­koztatta az MTI tallinni tudósítóját, hogy a magyar légiközlekedési vállalat képviselői gyümölcsöző tárgyalásokat folytattak Rigában, Vilniusban és folytatnak jelenleg Tallinnban. A magyar érdeklődés nagyon kedvező fogadtatásban részesült Rigában és különösen Vilniusban (a litván partner még különgépet is biztosított a háromtagú magyar kül­döttségnek, hogy a Baltikumban jelenleg még létező közlekedési nehézségeket leküzdve időben eljussanak Taliinnba). Vilnius a tervek szerint az első időszakban fontos tranzitállomása lesz a Baltikumba induló Malév­gépeknek, amelyek a litván főváros érintésével jutnak majd el a másik két balti köztársaságba. Elképzelhető, hogy az igények növekedésével a későbbiek során Rigát és Tallinnt is közvetlen Malév-járat köti majd össze Buda­pesttel. Tallinn fontos tranzit­állomása lehet a Finnországba tartó magyaroknak, hiszen jóval olcsób­ban juthatnak el Helsinkibe Buda­pestről, ha Tallinnból kompon folytatják útjukat a finn fővárosba. Botos Katalin a bankvilágról „ Fizeti a következő generáció" Miniszteri napok Salzburgban Most először fordult elő, hogy a hagyományos német-osztrák-svájci miniszteri eszmecserébe - annak második részeként - bevonták a három kelet-közép-európai reform­állam képviselőit is. így a német Jürgen Möllemann, az osztrák Wolfgang Schussel, a svájci Jean­Pascal Delamuraz, a csehszlovák Vladimír Dlouhy, a lengyel Dariusz Ledworuwski, valamint Kádár Béla miniszterek részvételével Közép­Európa nyugati és keleti felének első ilyen szintű közös értekezlete zajlott le. A találkozón, majd az azt követő sajtótájékoztatón Kádár Béla - a másik két kelet-közép-európai állam szóvivőjeként is - kifejtette, hogy elérkezett az idő a Közép-Európa országainak szorosabb, a térség sajátosságainak megfelelő, de egy­úttal az európai integrációval is összehangolt együttműködésének ki­fejlesztésére. Mint ennek alá­3MQMCWJM<OBOM43i8MM6S!8MB89Mfl89Bi)IO0tt)OI1tWW0IWQWO3MI8ft Németország, Ausztria és Svájc kész fokozottabban segíteni a kelet-közép-európai reformállamokat - köztük Magyarországot - a gazdasági talpraállásban. így foglaltak állást három német nyelvű ország gazdasági miniszterei azon a találkozójukon, amelyet szombaton tartottak Salzburgban Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország külgazdasági ügyekben illetékes minisztereivel. iítMti!Mtiix!x:ttu:)sm8M» c:amiomiii::'!:!H: támasztásául elmondta, Magyar­ország külkereskedelmének több mint 40, idegenforgalmának pedig majdnem 70 százalékát a három nyugat-közép-európai, német nyelvű országgal bonyolítja le, s hasonló arányok alakultak ki a másik két reformországban is. A magyar kül­gazdasági miniszter úgy vélekedett: Közép-Európa e hat állama pár éven belül ; kontinens gazdaságilag leg­gyorsEbban fejlódó térséget alkot­hatja. Felhívta a nyugati partnereket: támogassák minél hathatósabban Közép-Európa keleti részét mai gazdasági nehézségeinek lekü zdésében, ösztönözzék vállalkozóikat még nagyobb tökebefektetésekre, egyebek között azért is. ntert a három ország fellendülése - amely Magyar­országon várhatóan már 1993-ban elkezdődik - sok előnyt kínál szá­mukra. A miniszter a közép-európai kapcsolatok elmélyítésének legfőbb követelményei között említette meg a gazdasági integrációt előmozdító pénzű gyi és más mechanizmusok közös kidolgozását, a jobb együtt­műköcést az energiapolitikában, az energiaellátás Szovjetunióra való egyoldalú orientáltságának megszün­tetésében. a környezetvédelemben és az infrastruktúra fejlesztésében. (MTI) m»*Tt. . SBSSÍSÍ:S»SSK5Í mm vitMtMaMtijiMttttiiwiiinniiiiMiiütiiimmmmmmmtmmmmmm Fél évszázados szünet után Hagymaünnep Makón küldetéséhez. Nincs még automati­kusan forint-számlájuk a külföl­dieknek, nagyon kevés a beváltóhely. Ha egy zsúfolt vidéki bankfiókban több mint fél órába kerül kétszáz dollár forintra váltása, akkor még sok a pótolnivaló. - A START-hitel kudarccal feláréi indulásának csak egyik oka az igé­nyektől messze elmaradó keret­összeg, hasonlóan kritikus a garan­ciavállalás kérdése is. Ez utóbbi miként oldható fel? - A bankok közötti verseny ma már a jó hitelfelvevőért folyik. Szerintem még csak a tanulási fo­lyamat elején vagyunk. Bankjaink már össze tudják szedni a pénzt, szétosztani azonban sokkal nehe­zebb. Az utóbbihoz nem nagyon értenek a szakemberek s megállnak a hitelkérelem visszautasításánál. Tanácsot már nem adnak, pedig a kezdő vállalkozók ugyancsak rászo­rulnának erre. A bankok nagyon óvatosak, alig maradt már állami garancia. Egy letéti jegynél csak a jólesengó név a biztosíték, amire kényesen vigyáznak is. A hiteleknek vissza kell jönniük, kamatot, hasznot kell hozniuk. - Igy azután nehezen rúgnak labdába a kisvállalkozások. Lát valami előrelépési lehetőséget? - Újra alkalmazni kell a jelzáloghitel-rendszer gyakorlatát Magyarországon, ismét fel kell fedezni a váltót, a kezdő vállal­kozások támogatásához azonban állami garancia-vállalás szükséges. Ezügyben már konkrétummal is szolgálhatok: a közelmúltban kap­tunk egy tízmillió ECU-s keretet, amit kizárólag a mezőgazdasági kisvállalkozások garanciaalapjául fogunk felhasználni. KOVÁCS ANDRÁS 1 ül'u: ,\AG\ LAS/' A - Bankrendszerünk nem tud szabadulni az óriási teherként ránehezedő öröklött hitelállo­mánytól, s ez már-már a szektor privatizációját is veszélyezteti. - A valuták hivatalos és fekete­piaci ára kiegyenlítődött, az import 95 százaléka liberalizált. Mi hiányzik még a forint konvertibilitásához? - A lakosság nézőpontjából már nagyon kevés, az intézmények azonban még nem tudnak szabadon valutát vásárolni ösztöndíjasaik ki­sssmiggsmsisssigsmftg^^ A több mint két évszázados hagymatermesztési kultúra ünnepét ülték a hét végén Makón. A világhírű makói hagymatermesztés termékeit, eszközeit - többek között Erdei Ferenc gondolatára - először 1935-ben, majd '37 - ben mutatták be a csanádi megyeszékhely kertészei. Most a mezőgazdaság átalakulása jegyében 54 évi szünet után rendeztek újra hagymafesztivált a makóiak. MNMMMMNMMMMMMMMMNMMMM^^ Több helyszínen, két napig láthatták az érdeklődők azt a kertészeti termék- és gépkiállítást, amelyen számos hazai és külföldi termelő mutatkozott be. - A kormány agrárpolitkájának fontos célja, hogy a tájegységekre jellemző hagyományos termelési kultúra szenes része legyen az ag­rárágazatnak - mondotta Sárossy László államtitkár megnyitó beszé­dében a Juhász Gyula Szakközép­iskolában. Komoly hibának rótta fel, hogy az elmúlt évtizedekben a specializált termelés elsorvadt, akár csak a makói hagymakultűra, pedig a világpiacon mezőgazdaságunk csak sajátos magyar termékekkel veheti fel a versenyt. Ezt a gondo­latot erősítette meg Szabó István is, a négy makói téesz közül a fesztiválon egyedül résztvevő, József Attila elnöke is. Elmondta, hogy az országban megtermelt évi tizenöt­ezer vagon hagyma kétharmada a makói kertészek terméke. A márka­védelem elhanyagolása miatt azonban a rossz minőségű, más tájegységeken termelt hagymát is makóiként igyekeznek értékesíteni a világpiacon - rontva ezzel a híres makói növény hírnevét. A makói dughazymás kultúra ugyanis drá­gább, mint a magról vetett hagyma termelése, így azután egyre nehezebb értékesíteni külföldön a makói hagymát. Szombat délelőtt a városháza dísztermében megtartott gazdasági fórumon ezzel ellentétes vélemé­nyéne < adott hangot Zsíros Géza országgyűlési képviselő, aki szerint a világpiacon többszörösét fizetik a kézzel termelt, megfelelően csoma­golt termékekért. A fagymafesztivál keretében rendezett fórumon sok egyébről is szó is esett. Többek között Botos KataLn tárcanélküli miniszter a bankok jövőjét elemezte, Scham­schula György államtitkár a munka­nélkü iségról festett nem éppen rózsái képet. A vidéki városok világkiállításhoz kapcsolódó esé­lyeiről Baráth Etele kormánybiztos tartott előadást. A mezőgazdaság jövőjéről Raskó György államtitkár. Kozma Huba. Zacsek Gyula és Zsí­ros Géza országgyűlési képviselők tartottak előadást. A hivatalos programmal párhu­zamosan az utcákon és tereken is „zajlott" a fesztivál. Szombat reggel a Maros táncegyüttes menettáncát láthatták a makóiak, este a szökő­kútnál fúvós térzene élénkítette a hangú atot, majd a régi városháza dísztermében adott koncertet a város hangversenyzenekara. A szervezők elhatározása, hogy ezután évente rendezlek hagymafesztivált. R G - Nagyon sok olyan csekkünk van, amely évekkel ezelőtt keletkezett s az van ráírva: fizeti a kiivetkező generáció. Mindent hitelből finan­szíroztunk, a vállalatok túlköl­tekeztek s ma már nem képesek törleszteni. Javaslatszinten ismert egy olyan feloldási lehetőség, mely szerint az öröklött hitelállomány felére - az 1987 előttire - garanciát vállalna az állam. A tételesen kigyűjtött kétes kintlevőségek isme­retében, durva számítással tízmilliárd forinról lehet szó. A bank választ­hatja ezt a lehetőséget, de akkor a fele pontosan fizetendő, s ha úgy érzi, bejöhet még a pénz - lát fantáziát a régi adósban -, nem ejti a hitelt. - Előadásában első számú veszélynek minősítette az inflációt, ugyanakkor sokan érzik úgy, elértük már a felső holtpontot. - Szerintem is, de nem árt egy kicsit visszamenni. Érdekes, hogy az inflációellenes gazdaságpolitika miként járult hozzá a hitelállomány növekedéséhez. Röviden: pénz­szűkítés. hitelhiány, emelkedő kamat, s az eredmény, újabb kölcsö­nök nélkül is növekvő adósság­állomány. Ezeket egyszer úgyis be kell váltani, legkésőbb a privati­zációnál meg kell fizetni. Infláció­ügyben most nyeljük a béka nagyob­bik felét, jövőre azonban minden­képpen szeretnénk 30 százalék alá visszamenni. Kulcskérdés: mekkora költségvetési deficitet fogad el a parlament 1992-re. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ „ A reformkorban Makó elöntötte hagymájával, petrezselymével, sárgarépájával és paprikájával az Alföld, Ránát és Erdély nagy részét. Eredetileg a hagymakertészek, majd a kofák, cseresek, tergovácok ekhós szekereken szállították terményeiket. A vasútvonal kiépítése a világpiacra való eljutást is lehetővé tette. Már a múlt században, a világkiállításokon (Brüsszel, Bécs) is megismerhették a hagyma jó minőségét." - olvasható a Makói Hagymafesztiválra kiadott városismertetőben, de Botos Katalin tárcanélküli miniszter is gyakran hivatkozott bankvilágról szóló előadásában a világpiacra. A miniszterasszonnyal az első szünetben beszélgettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom