Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-14 / 216. szám

SZOMBAT, 1991. SZEPT. 14. DÉLMAGYARORSZÁQ DM MAGAZIN 5 sr 44 * * Nánay Szilamér: Premodern vázlat A mormonok Az igazságügy bizonyítványa Nyilatkozik ár. Balsai István, a miniszter Ez év júniusában Budapesten vendég­szerepelt a Mormon Tabemákulum Kórusa. A televízió jóvoltából az ország minden zeneszerető lakosa élvezhette a világ leg­nagyobb egyházi kórusa operaházi hang­versenyének részleteit. De kik is valójában ezek a magas művészi teljesítményt nyújtó énekesek, akiknek arcáról a koncert egész ideje alatt kiegyensúlyozottság és derű su­gárzott? Milyen a mormon hit és a mormon egyház? A mormon vallást Joseph Smith (1805— 1844) alapította az Amerikai Egyesült Államokban. Smithnek már egészen fiatal korában látomásai voltak. Angyalok jelen­tek meg előtte, és közölték vele, hogy Isten új kinyilatkoztatást akar adni neki. Leírása szerint ezt úgy kapta meg, hogy 1827-ben Moroni angyal utasítása alapján a New York-állambeli Manchester mellett egy dombban elrejtett aranytáblákat ásott ki. Mivel a táblákon szereplő szöveg az ifjú Smith számára ismeretlen nyelven íródott, ezért az angyaltól kapott két csodálatos kristály segítségével olvasta el és jegyezte le azt. A lejegyzett szövegek alkotják a Mormon könyvet. A könyv tulajdonképpen a Biblia Smith általi kiegészítése ótestamentumi stílusban, mely az indiánok „történetét" beszéli el. Eszerint az amerikai őslakosság zsidó eredetű, s egy része a bábeli zűrzavar után, másik része pedig Krisztus előtt 600 körül vándorolt az Újvilágba. Itt egyik csoportjuk elfordult Istentől, ezért büntetésül rézbama színűvé vált a bőrük. Krisztus feltámadása után közéjük is elment, és megismertette velük az evangéliumot, így mind keresz­ténnyé lettek. Ám később megint két részre szakadtak, és az igaz hitet megőrzők kiir­tották az attól elfordulókat. Mindezeket Mormon nevű prófétájuk aranytáblákra írta le. Smith azt állította, hogy ó találta meg ezeket, de a táblákat rajta kívül senki sem látta. Smith a Mormon könyve kinyomtatása után. 1830-ban új felekezetet alapított Latter-Day Saints (Az Utolsó Napok Szentjei) néven. Követói azonban a mor­monok elnevezéssel kerültek be a köz­tudatba. Az új vallás hívei gyorsan sza­porodtak. Nemkülönben ellenfeleik, akik elől újra és újra menekülniük kellett a mor­monoknak. Miután Smith hívei körében bevezette a többnejűséget, több követőjével együtt börtönbe zárták. 1844. június 27-én a felizgatott csőcselék betört a börtönbe és megölték Smithet, aki így a mormon hit mártírja lett. A mormonok vezetéséi a meggyilkolt próféta barátja. Brigham Young vette át. Young - hogy híveit a további üldözésektől megmentse - hosszú és veszélyes vándorútra vezette a mormo­nokat nyugat felé. 1847-ben értek el a Nagy-Sóstó lakatlan, kopár pusztaságába. Itt telepedtek le, és az öntözéses földmű­velés révén szinte emberfeletti erőfe­szítéssel hatalmas termékeny kertté ala­kították a kietlen vidéket. Ez a mai Utah állam. Új lakóhelyükön teokratikus államrendet hoztak létre, melyben Young elnökként korlátlan hatalommal uralkodott. A több­nejűséget teológiai indokok alapján törvé­nyessé tették, de amikor Utah 1896-ban az Egyesült Államok teljes jogú tagállama lett, újra megtiltották. A mormonok a legtisztább keresztény felekezetnek tekintik magukat, bár valójá­ban a kereszténység alapvető tanításait több, egészen speciális hittétellel egészí­tették ki, vagy változtatták meg. Ilyen pél­dául az, hogy elvetik az eredeti bűn léte­zését. Szerintük az újszülött gyermekek tökéletesen ártatlanok. A gyerekeket csak nyolcéves koruk után keresztelik meg. Ugyanakkor lehetségesnek tartják a halot­tak megkeresztelését. Az úrvacsorát meg­tartják, de pusztán emlékvacsoraként ün­neplik. A keresztségen és az úrvacsorán kívül Isten kegyelmi eszközének tartják a hitet, a megtérést és a kézrátételt. A Bib­liához hozzákapcsolták saját szent köny­veiket. Egyházszervezetüket az őskeresztény egyház mintájára igyekeztek kialakítani. Ezért vannak apostolaik, prófétáik, evan­gélistáik, püspökeik, presbitereik, diakó­nusaik, tanítóik és pásztoraik. A mormon egyházat három főpapból álló elnökség vezeti. Ez alá rendelve működik a Tizenkét Apostol Tanácsa, és egy 70 fóból álló tanács. A mormon papoknak világi foglal­kozásuk is van, s papi szolgálatukat fizetés nélkül végzik.A papság két csoportra osz­lik: a Melkizédek-papságra, melynek tagjai a lelki dolgokkal foglalkoznak; és az Áron­papságra, akik az anyagi ügyeket intézik. Utah fővárosában, Salt Laké Cityben áll monumentális első templomuk, melyen kívül az egész világon csak hét mormon templom van. Ezekbe kizárólag mormonok léphetnek be. Kápolnáikban viszont szí­vesen látnak bárkit az istentiszteleteiken. A mormonok száma jelenleg meghaladja a hatmilliót. Magyarországon az 1980-as évek vége óta Jézus Krisztus Mai Szentjei Egyháza névvel működik egy körülbelül 200 főt tömörítő mormon gyülekezet. Giczi ZSOLT - Miniszter úr, a pasztorációs társaság léte és céljai nagy-nagy segítséget jelenthetnek az államot terhelő fel­adatok végrehajtásá­ban. - Azt hiszem, akár még két esztendővel ezelőtt is elképzelhetet­len lett volna egy ilyen jellegű társaság létrejöt­te. Az egyház és a bün­tetésvégrehajtás, a val­lás és a börtönügy űj típusú megközelítése, egymásra találása hallatlan nagy jelentő­ségű. Múlhatatlan érdemei vannak, lesznek a társaságnak, fantasztikus méretű fela­datok elé néz. A bűnelkövetőknek a társa­dalom tagjaként való kezelése, a szaba­dulók visszailleszkedésének elősegítése szinte megoldhatatlan az egyházak köz­reműködése nélkül. Az egyházi szolgá­latnak e téren évezredes pozitív múltja van. Sajnos, Magyarországon majd félévszá­zadon keresztül nem működhetett sem az iskolákban, sem a kórházakban, sem a börtönökben. Teljes szívemből támogatom tagjaként és védnökeként a társaságot. Az állam és az egyház kapcsolatában űjabb partneri viszony jön létre. Nem az állami feladatok átvállalásáról van szó, jóllehet a szociális szférában érzékelhető igényeknek az állam most valóban nem képes eleget tenni, a pasztorációs társa­ságtól a gondozás, gondoskodás kiegészí­tése, kiteljesítése várható el. - Hogyan vélekedik az igazságszol­gáltatásban történt változásokról? Egyesek kifogásolják, lassúnak tartják a tempót. Mások az ott dolgozók elbizonytalano­dásáról beszélnek. - A tárca célja az, s személy szerint én is arra törekszem, hogy megszilárduljon, helyreálljon, kellő közjogi méltósággal, anyagi megbecsüléssel bírjon a szakma. Övezze akkora tekintély, amekkora megil­leti. Ami a jogállamban elvárható az igaz­ságügyi ágazat intézményrendszerétől, úgy gondolom, az nálunk időben megvalósult időben és működik. E tekintetben, szerin­tem késlekedést nem vethetnek szemünkre. Sem nekem, sem munkatársaimnak, sem a Parlamentnek. Jó a bizonyítványunk, talán túlontúl is jó, - Emlegetnek pályázati rendszert is. - A vezetői kör újszerű kiválasztása, egy egészen más kérdés. Bár a meglévőről ugyanazt mondhatom, mint akár ezelőtt egy esztendővel is. A bírói karhoz tartozók túlnyomó többsége öt éven belül kezdte munkáját. Sehol, egyetlen megyében sem tapasztalható politikai szerepléssel befo­lyásolt szakmai tevékenység körükben. Legitimációs válság nincs, tehát ok sem a bizonytalankodásra. A Par­lament előreláthatóan még kora ősszel megalkotja az ügyészekre vonatkozó jog­szabályt. A bíróságokra vonatkozó módo­sítás hosszabb procedúrának ígérkezik, mert részletezőbb, elfogadásához minősí­tett többség szükséges. Azért bízom ben­ne, még az idén elkészül. Ezt követően, két - három hónapon belül minden további nélkül megpályáztathatjuk a vezetői tiszt­ségeket. - Elég sok az elhúzódó per, emiatt az ügyfelek inkább kiszolgáltatottságot érez­hetnek semmint azt, hogy jogszolgáltatás­ban részesülnek a bíróságon. Gyarapodnak a Legfelsőbb Bíróságon végződő jogi viták is. Mindezek nem magyarázhatók csupán az eljárásjogi szabályokkal. Vagy igen? - Több jogorvoslati területen a megyei bíróságok töltik be az első fokú, tehát a városiak szerepét. Ily módon egyetlen fellebbviteli lehetőség marad, a Legfelsőbb Bíróság. A magas értékhatárok miatt ott végződik például mind több gazdasági ügy. Cégügyekben, a csődfelszámolási témákban is a megyék járnak el első fokon. Egyébként a városi, megyei bírósági dönté­sek helyességét elvitató törvényességi óvások száma nem növekedett feltűnően. Tehát elsősorban az eljárásjogi szabályok miatt növekedett a munka a legmagasabb bírósági fórumon. Ezzel persze nem állítom, hogy szakmai jellegű kritika sem illetheti a bírói kart Az A közeli napokban Szegeden, a Hittudományi Főiskolán tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Börtönpasztorációs Társaság. E merőben új szellemű társaság tevékenysége fölött védnökséget vállalt dr. Kocsis Elemér püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, dr. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és dr. Balsai István, az igazságügy i tárca vezetője. A miniszter személyes megjelenése - a parlament ülésezett a pasztorációs társaság alakulása napján - s védnöki szerepe kétséget nem hagyott: kitüntető világi figyelem kíséri az egyházi kezdeményezésű vállalkozást. Interjúnk az igazságügy néhány aktuális, a szakmát és a közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdésére keresi a választ elmúlt évtizedek jogállamellenes felfogása nem a legkiválóbb jogászokat segítette az igazságszolgáltatásba. Az idő most sem nekünk kedvez. Hiszen a privát szférában a bírói fizetés többszörösét megkeresheti bármelyik tehetséges jogász. Ami a perek elhúzódását illeti, valóban igaz. De hagy mondjam meg, akad olyan ügyfajta, amely­ben, nem tévedés, 800 százalékos a növe­kedés, s azt se felejtsük el,hogy 40-nel több, űj hatáskörrel bővült a bírósági teher. Nagyon szép és megtisztelő a törvényho­zás bíróságokba vetett bizalma, igyek­szünk is megfeleni, gyakorlatilag majdnem változatlan létszámmal. Rendkívül nagy a bíróságok, a bírák megterhelése. - A módosított ügyvédi törvény nem csábithat-e el szakembereket az igazság­szolgáltatásból? - Ettől nem tartok. Aki el akart menni, eddig is elhagyhatta a pályát. Húsz évig ügy­védként tevékenykedtem, mondhatom, nem könnyű kenyérkereset az ügyvéd­kedés. Pillanatnyilag forrong a dolog, azt hiszem, rövid idő múlva kialakul az egész­séges egyensúly ezen a területen is. - Rendkívüli módon megnövekedett a bűnözés Magyarországon .miközben a bűnüldözés lehetőségei beszűkültek, a bün­tetéseknek csekély a visszatartó erejük. Szegeden például egyik évről a másikra megduplázódtak a megszüntetéssel végződő eljárások, a tettesek ismeretlenek marad­tak. Nem hiszem, hogy ezért az eredmény­telenségért csak a rendőrség hibáztatható. - E nem kívánt ten­dencia szinte törvény­szerűen bekövetkezett, hiszen a társadalmi rendszerváltozáskor, átmeneti időre föllazul az erkölcs, nem az ön­kéntes jogkövetés a jel­lemző. Megnyíltak a határok, erőteljesebbek a szociális problémák, a bűnügyi statisztikák kendőzetlenül napvilá­got látnak, és még so­rolhatnám. Már a jogállamban kívánatos törvények sokasága érvényesül, annak szellemében változtak a bűnüldözés feltételei, a büntetőeljárás szabályai. A rendőrség hatékonyságát egészen biztosan hátrá­nyosan befolyásolja az új rendőri törvény hiánya, munkafeltételeik sem kielégítóek. Egyelőre nem tehetünk mást, szembe kell néznünk a keserű ténnyel. S szeretném hangsúlyozni, a szociális problémák keze­lése nem büntetőjogi kérdés. - Törvényesség, igazság: mást-mást jelentenek. Mostanában az igazságot kérik számon a törvényeken is. Egyféle igazság­kereső szándék fedezhető fel a képviselői indítványban, amelyben az elévülés szabá­lyainak módosítását szorgalmazták. Telje­silhetők-e ezek az igények? - Azt hiszem, elviselhetetlen lenne, ha a közvélemény igényeit, akaratát nem tük­rözné a jog, ha tehetetlenkedne. Az elévü­lésről szóló indítványt, nevezetesen, hogy az 1944 decemberétói elkövetett ember­ölés, hazaárulás, hűtlenség büntethető le­gyen, függetlenül minden jogszabálytól, az amnesztiáktól, a képviselők 83 százaléka elfogadta. Ezek után nem lehet más felada­tunk, mint a büntető jogszabály kidolgo­zása. ,s MAG EDIT FOTÓ: SCHWIDT ANDREA l

Next

/
Oldalképek
Tartalom