Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-13 / 215. szám

PÉNTEK, 1991.SZEPT. 13. DÉLMAGYARORSZÁG KULTÚRA 5 A rangot a hangok adják A rangosabb énekversenyek fő hozama nem is a kiosztott díjak dicsősége és pénzösszege, hanem a lehetőség. Szívesen látogatják őket ugyanis az impresszáriók, intendások, igazgatók, s ha valaki megtetszik nekik, könyörtelenül szerződtetik. Nagy nyereség ez nekik, hiszen időben színházukhoz köthetik az elkövetkezendő énekesgenerácó legjobbjait, akik ráadásul ebben a korban még jóval alacsonyabb gázsiért hajlandók énekelni, mint később, ha már befutottak. Másfelől - kell-e egyáltalán mondani - nyereség ez a fiatal énekeseknek is, hiszen bemutatkozási lehetőséget kapnak, s - ha jól énekelnek - szerződést. Ehhez elengedhetelen a rangos, nagytekintélyű szakemberekből összeállított zsűri, amelynek nemcsak döntése megfellebbezhetetlen, de a fiatalok többet is remélhetnek tőlük. Továbbtanulási lehetőséget, szerződést. Nem árt, ha az említett impresszáriók, direktorok közül néhányat a bírálóbizottságba is meghívnak. Ez elősegíti, hogy a tehetséges fiatalok a versenyt vonzónak találják, hogy sokan jelenkezzenek. Mi adja egy énekverseny rangját? Elsősorban az, hogy győztesei mekkora karriert csinálnak. A bussetói Verdi Hangok című vetélkedő akkor lett igazán rangos s színvonalas, miután Jósé Carreras és Katia Riciarelli az ottani diadal után világhírre vergődtek. Ha sikerül „győzőnek megnyerni" egy-két ekkora tehetséget, akkor minden szakmabeli számára nyilvánvaló lesz, hogy arra a versenyre érdemes benevezni, mert az a siker kezdete lehet. Mindehhez széleskörű propagandára van szükség. Egy rangos énekverseny csak nemzetközi lehet. A Szegedi Dalnokverseny ötlete kitűnő. Nem lehet véletlen, hogy akkor valósult meg, amikor megalakulhatott egy civil szervezet, az operabarátoké, amely intézményes keretei biztosított ahhoz, hogy a dolog iránt elkötelezett emberek összefogjanak. A redezésre igazán nem lehetett panasz, flottul ment minden. Mindez persze így természetes, de azért igen sok munkát jelent. A színvonallal több probléma akadt. A győztesekből bizony csak egy közepes Varázsfuvola előadást lehet kiállítani. Ötvenkét jelentkező közül harminchatan jöttek el. Volt köztük amatőr, s volt olyan is, aki évek óta a pályán van, szerepek sorát énekelte már színpadon; volt húszéves és volt ötvenkilenc. Ez a zsűrinek is dilemmát jelentett. Mit díjazzon: a megbízható, közepes színvonalú profit, vagy a bizonytalan, tehetséges fiatalt? (Az utóbbi mellett döntöttek.) A versenyzők többségükben a magyar zeneiskolákból és a vidéki színházakból kerültek ki. A kép nagyon hasonlít arra, amit a színpadról ismerünk: aggasztó a férfiénekesek hiánya. Különösen tenorfronton aggasztó a helyzet. A magas férfihangok hiánya már-már a színházak működőképességét veszélyezeteti. A Szegedi Dalnokverseny nagyon jó kezdeményezés. Elsősorban azért, mert jelentós távlatok állnak előtte. Ehhez azonban rendszeresen, legalább kétévente meg kell rendezni, s mindent el kell követni a színvonal jelentős emelése érdekében. Hogy azért pár év múlva néhány Carreras innen is elinduljon. Ennél kisebb ambícióval nem érdemes hozzáfogni. MÁROK Ifjúsági pályázatok A Dél-magyarországi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Kuratóriuma meghozta a nyári pályázatok döntéseit. Az alapítvány a támogatásra adható teljes keretösszeget 1991-ben maximum kétmillió forintban határozta meg. A támogatásokat három kategóriában adták. I. kategória Horváth Rozália (Makó) - Hátrányos helyzetű gyerekek-30 ezer Dózsa Gy. Ált. Isk. (Hmvh) - Szentendrei tábor - 15 ezer 503. sz. Cserkészcsapat (Domaszék) - Fenntartás - 35 ezer Kincskereső Szerk. (Szeged) - Tábor - 35 ezer 524. sz. Cserkészcsapat (Kkdorozsma) - Tábor - 35 ezer Madách Ált. Isk. (Szeged) - Sportnap - 10 ezer 519. sz. Cseriészcsapat (Szeged) - Tábor - 30 ezer 550. sz. Cserkészcsapat ( Szeged) - Cserkészotthon 15 ezer DROID SF csapat - Évközi munka - 23 ezer Szakszervezetek Megyei Könyvtára - Olvasótábor 16 ezer Széchenyi I. Ált. Isk. (Makó) - Környezetvédelem 15 ezer 596. sz. Cserkészcsapat (Makó) - Táborozás - 50 ezer Szegedi Erdély Kör - Kishomoki tábor - 7 ezer Gyermekkórház (Szeged) - Műszervásárlás - 50 ezer (feltétel: amennyiben a szegedi önkormányzat is hozzájárul 50 ezer forinttal) Tomka Nóra - Külföldi tanulmányút - 50 ezer (feltétel: amennyiben a többi hiányzó összeget elő tudja teremteni) Somogyi Könyvtár - Számítógépes rendszer vakoknak (az alapítvány e pályázat esetében a kérelem teljesítésének - 400 ezer forint - menedzselését vállalja) II. kategória Gyermekek, fiatalok alkotói bemutatkozásának támogatása, szervezése. Pályázati határidő 1991. szeptember 30. III. kategória A magyarság helyzetével, a nemzeti sajátosságokkal, a népi, helyi, szellemi örökséggel kapcsolatos pályázat. Határidő: október 31. A titkos ösvényre lépve (Pataki Ferencről') BAKA ISTVAN „.4 műalkotáshoz csak szeretettel lehet közeledni" figyelmeztet Rilke. (Persze, ennek a figyelmeztetésnek a fordítottja is igaz lehet - a nem-műalkotást, a fércművet viszont megvetés illeti.) Egy régi kínai mese igazolja Rilke szavait. A császár udvari festője gyönyörű tájképet remekelt a trónterem falára. Jönnek az udvaroncok, és mindegyik „szakértő" megjegyzéseket tesz: egyiknek a vonalvezetés nem tetszik, másiknak a színek, a harmadik elhibázottnak tartja az egész kompozíciót. Mögöttük pedig ott áll egy kis szolgálólány, és kikerekedett szemmel (holott ez egy kínainak nem is olyan könnyű), lenyűgözve bámulja a freskót, amely talán a szülőföldjére emlékezteti; nem hallja, s ha hallaná, se értené az urak beszédét... A festő végül megelégeli az igazságtalan, ostoba bírálatokat, haragosan kettétöri ecsetjét, és - belép a képbe, elindul a festett sziklák közt kanyargó ösvényen. Ám egy pillanatra megáll, és hívogatóan visszaint: kövessetek! Az udvaroncok döbbenten rontanak a falnak, de csak az orrukat verik be. Ám ekkor előlép a háttérből a szolgáló, és a festmény megnyílik előtte, - az előkelőségek még látják, amint utóiéri a piktort, aztán - a képpel együtt - mindketten eltűnnek a szemük elől. Marad a puszta, fehér fal. Pataki Ferenc festményei MŰALKOTÁSOK. Tehát: aki szeretettel közeledik feléjük, beléphet a képbe, bejárhalja vörösen-sárgán izzó vagy acél-hideg-kék tájait, együtt álmodhatja a piktorral a gomolygó álomalakokat, ihat a borából, megtörheti a kenyerét. Pataki Ferenchez régi barátság fűz, bár csak ritkán találkozunk, elvétve ülünk le beszélgetni. Igaz, így legalább elkerüljük egymás rossz napjait, heteit - ki is lehet mentes ezektől?... Annál többször találkozunk a vászon, illetve a géppapír frissen hullott, még a mennyektől illatozó havának fehérén, melyet nemsokára madárlábak, vadnyomok hieroglifái, szélsodorta levelek festékfoltjai és cipőtalplenyomatok récéi rejtélyes értelmű verssorok - töltenek meg, azaz: látomásaink forgószele mintha ugyanazon a hómezőn kavarogna. Ugyanaz a Zrínyi és a vad és az én Zrínyiversem alkonyata, s egyáltalán: ez a század-ezredvégi vonzódás az alkonyatokhoz, a romlás vérrel összemázolt, de még fénylő - vagy csak reflektoroktól megvilágított? - díszleteihez. „A húsként pirosló alkonyatot/ellepték csillag-kukacot.." - idéződik fel bennem egy tíz évvel ezelőtti vers, és rögtön utána Pataki-festmények - Kiűzetés a Paradicsomból, Angyal a város felett, az „Atyám, miért hagytál el engem?" -, melyek egyszerre mutatják fel az égbe szárnyaló hit és a mészárszék igazságát. És a Titkos ösvény, amely új könyvem címlapjaként nagyobb sikert aratott, mint maga a könyv... az a kalapos nőalak, aki egy hófoltos halmon álló boltív felé halad, melyik álmomból lépett elő? S mi ez a boltív szentélybejárat? De hová tűnt mögüle a szentély? Vagy tán maga a táj volna az? Vagy maga a Titok? Igen, álmaink asszonya a Titkok Kapujához közeledik, s ha be tudunk lépni a képbe, mozgófilmként tovább tudjuk pergetni a festő látomását, mi magunk is részeseivé leszünk ennek a Titoknak. A szépség titka ez, vagy a szereteté - ki mondhatná meg? Vagy a kettő egy és ugyanaz, ahogyan erről Pál apostol tanúskodik a korintusiakhoz írt második levelében: „Szólhatok az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom." Gondoltak-e arra, hogy ezek a szavak a művészetre - az alkotóra és a befogadóra egyaránt éppúgy vonatkoznak, mint a vallásos hitre? Mert így folytatódnak: „Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek." A politikus, a tudós és a pap fölé a szeretet emberét emeli Pál apostol, s a szeretet embere, szerintem, nem más, mint a művész, aki annyira szereti a világot - s benne önmagát, a saját nem mindig tiszta szenvedélyeit is -, hogy megpróbálja megörökíteni, gyarló, földi anyagokból megalkotott égi (vagy pokoli) mását továbbadni embertársainak... Ezt a törekvést példázza Pataki Ferenc eddigi - s remélhetőleg még sokáig gyarapodó - életműve is, hogy milyen szinten döntsék el az „udvaroncok" vagy az igazi szakértők, én csak szeretem ezeket a képeket..." Emlékszem Pataki Ferencnek egy régebbi, tükörüvegbe karcolt önarcképére. Hány éve is ennek? Mindegy, Feri, akkoriban még - ismét Pál apostolt idézve - „tükör által, homályosan" láttalak téged, most, régi és új képeidet együtt látva, immár „színről, színre". Folytatódik a külföldi magyar diákok oktatása Pénz, kollégium, tanárképzési tömegszállás Ha emlékszünk még a felsőoktatási intézmények tavalyi tanévkezdésére, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola újítása, miszerint erdélyi magyar hallgatókat vesz fel különböző szakokra, igen nagy port vert fel. A felvételeket sokan nem nézték jó szemmel. A kiesett diákok szülei azért nem. mert állításuk szerint „románok" veszik el a helyet (saját) magyar gyerekeik elől, a felvételt nyertek szülei az amúgy is szűkös kollégiumi lehetőségeket féltették, abban pedig mindkét tábor megegyezett, hogy a főiskola inkább a magyarországi hallgatókra költhetné az erdélyieknek szánt pénzt. A felvételi feltételek viszont mindezzel ellentétben és publikusan világosan kimondták, hogy a jelentkezők kollégiumi elhelyezést nem kaphatnak (nem is kaptak), valamint hogy a főiskola különböző alapítványok pénzéből (tehát nem saját kereteiből) finanszírozza az erdélyi hallgatók oktatását, mely támogatást csak erre a célra lehet fordítani. így folytatódott és zárult a tavalyi tanév, és ahogy Murphy mondaná valami másról, előbb utóbb az idei is elkövetkezett. A megszüntető híresztelés a JGYTF esetében nem bizonyult igaznak. - Kaptunk egy miniszteri rendeletet, mely szerint csak a Nemzetközi Előkészítő Intézeten keresztül tanulhatnak Magyarországon kulKét homlokegyenest ellenkező telefonhívás. Az egy ik a határ túloldaláról, az Arad melletti Pécska községből egy kétségbeesett és csalódott férfihang, a másik egy háborgó női hang, valószínűleg hely ből. Előbbi azt kesergi, úgy hírlik, a magyarországi felsőoktatásban megszüntetik az erdélyiek oktatását, pedig gyermekét éppen most akarta átküldeni, hogy „valamirevaló iskolát végezzen". Majd úgy tanul a gyerek, hogy megéljen az ösztöndíjából - mondja. Utóbbinak nem nagyon van ínyére az erdélyiek képzése. Elfoglalják a helyeket, és költeni kell rájuk, amikor a hazai oktatás számára sincs pénz hallom. A két vélemény így együtt, úgy tűnik a tanévkezdés vissza-vissza térő históriája lett. földiek, de aztán, jórészt a támogató alapítványok közbenjárására érkezett egy leirat, amely ezt a rendelkezést a főiskola számára feloldotta, azzal a feltétellel, hogy a külföldi hallgatók aláírnak egy nyilatkozatot, mely szerint a tanulmányok elvégzése után visszatérnek abba az országba, ahonnan jöttek - magyarázza dr. Szalay István főigazgató a híresztelés okát. Ezt a tavalyiak is aláírták. A 67 új elsőévessel együtt idéntől már 140 külföldi magyar hallgató tanul a tanárképzőn, s már nemcsak erdélyiek, hanem jöttek a Vajdaságból, Felvidékről és főleg Kárpátaljáról. Hogy a Nemzetközi Előkészítő Intézet egy éves magyar nyelvtanfolyamára a magyarul különben beszélő hallgatóknak mi szüksége lett volna, ne firtassuk: a főiskolán végül idén is megindult az oktatás. Az anyagi terheket három alapítvány viseli: a Juhász Gyula alapítvány (főiskolán belüli), a Kemény Zsigmond és a Márton Áron alapítványok, melyek a Művelődési és Közoktatási Minisztériumon keresztül juttatják el támogatásukat Szegedre. Összehasonlításként: a magyarországi hallgatókra tíz hónapra 48 ezer forintot állapított meg a tárca, ez az alapösszeg az alapítványoktól a határon túliak számára 36 ezer forint. Ezeket az összegeket mindkét esetben csak a hallgatókra lehet fordítani. A hazai diákoknál ennek megítélését a hallgatói önkormányzat, a külföldieknél a társalapítványok megbízásából a Juhász Gyula alapítvány végzi, az ösztöndíj tehát számukra is tanulmányi eredmény függvénye. És mert kollégiumi elszállásolásra nem tarthatnak igényt, kapnak ezen felül havi 1200-1600 forint albérlettámogatást - A főiskola idén 400 kollégiumi helyre vonatkozó igényt volt kénytelen visszautasítani. Saját kollégiumunkban 350 hallgató fér el, a JATE kollégiumában és az újszegedi volt pártiskola épületében majd mégennyi, úgyhogy a hallgatói összlétszámnak mindössze 30 százalékét sikerülhet elhelyezni, szemben az országos átlag 50 százalékával - dr. Szalay István főigazgató nem túlzott, amikor a Kárpátaljáról érkezettekkel kapcsolatos bonyodalmakról beszélt: - Azt állították, hogy az ottani magyar szervezetnek mi ígéretet tettünk beszervezett diákjaik kollégiumi elhelyezésére, pedig ilyen körülmények között ha akartunk volna se ígérhettünk volna elszállásolást. Ráadásul családostól jöttek, úgyhogy tömegszállássá kellett változtatni miattuk a kollégiumot, és eleinte nem is akartak elfogadni minden albérletet, mondván, például Tarján messze van a főiskolához. Reméljük, a hét végére ennek ellenére rendeződik mindannyiuk helyzete. Miként kollégiumügyben a főiskola vezetői állták a csapásokat, minden nehézség és híresztelés ellenére a jövőben is folytami akatják a külföldi magyar anyanyelvű tanárok képzését. Ha meglesz az alapítványi garancia, 60-70 hallgatót vesznek majd fel újra - amíg a pénzügyi és kollégiumi helyzet nem javul - vélemények és ellenvélemények kereszttüzében. PAVEK JÓZSEF Szeged Rotary Club 52 évi hallgatás után ismét megalakult a Szeged Rotary Club, mely 1928-tól 1938-ig jelentős szerepet játszott a város társadalmi életében. A klub olyan volt tagok nyomdokaiba lép, mint a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, az író Móra Ferenc, az azóta világhírűvé vált szalámigyár megalapozója, Pick Jenő, de a többi negy ven tagot is tisztelettel említhetnénk. Az újjáalakulás 1990. május 17-én indult a szegedi Pick-klub egyik különtermében, ahol mintegy 20 polgár gyűlt össze. Az elhatározásban jelentős segítséget nyújtott a nizzai Akropolis RC, a Cambridge-i RC, valamint az akkor létező egyetlen magyarországi klub, az RC Budapest. A klubot már régebben bejegyezték, de szombaton délelőtt a Forrás Szállóban ünnepélyes keretek között a bécsi székhelyű 191 District kormányzója, Arthur Strohmenge a világelnök nevében átadja az alapító okmányt dr. Balogh Sándornak, a Szeged RC elnökének. Délután városnézés, este bál következik a Forrás Szállóban. A programhoz tartozik még, hogy ma este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban a főként Ausztriából, itthonról pedig, Budapestről, Pécsről, és Sopronból érkezett vendégek megtekintik a Bohémélet című operát. Ismerve és elfogadva a nemzetközi Rotary mozgalom céljait, a szegediek elsősorban a közösen megoldandó feladatokra, a kölcsönös megértésre és a bizalomra szeretnék irányítani a környezet figyelmét. Ezen belül külön projektet dolgoztak ki a szegedi gyermekek testi és lelki egészségének megóvására: 1. A tartósan nehéz körülmények között élő gyermekek iskolai étkeztetésének támogatása. 2. A beteg gyermekek kezelésének elősegítése: a. a tartósan gyógykezelésre szorulók és súlyosan beteg gyermekek gyógyítási feltételeinek javítása, b. a műtétre szoruló gyermekek (újszülöttek, fejlődési rendellenességben szenvedők, daganat miatt műtétre kerülők, balesetet szenvedtek, heveny sebészeti megbetegedés miatt műtendők) műtéti, ápolási körülményeinek javítása és a századvég kívánalmainak megfelelő, komfortos állapotba hozni a jelenlegi gyermeksebészeti osztályt. 3. Gyermekek nyelvtanulásának elősegítése külföldön. Alapítványok, mozgalmak támogatása: I. Kábítószert élvező fiatalok gyógyítására életre hívott alapítvány támogatása. 2. „Értelmes Élet" Alapítvány (az autisla gyermekekért) segítése. 3. A „Súlyosan beteg gyermekekért" Alapítvány ügyének felkarolása (ez csatlakozik a 2 per a. pontban megjelölt önálló piojeUhez). 4. A „Gyermeksors" Alapítvány - az árva és elhagyott gyermekek tanulásának, önálló életkezdésének biztosítására - támogatása. P. Sz.