Délmagyarország, 1991. szeptember (81. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

lé' FF IS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1991. SZEPT. 3., 81. ÉVF. 206. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÓ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Béke - papíron Puskacsőbe nézve nemigen lehetett volna azon élcelődni, ki is írta alá voltaképpen a birodalom katonai határőrvidékét feloszlató okmányt. Mert a tank a demokratikus matéria antianyaga: ahol jelen van, emez föltétlen megsemmisül - Eddig az emberek a személyi és tárgyi elemek pusztulásából ítélték meg a legkülönfélébb konfliktusok drámai következményeit. Ezúttal viszont egy természeti lény, egy madár jelezte a legelementárisabb hatással az emberi léptékvesztés egyetemesebb dimenzióit Vastaps a Baltikumnak Hétfőn este 7 órakor helyreálltak Magyarország és a balti köztársaságok több mint öt évtizede „alvó" diplomáciai kapcsolatai. A Baltikum szovjet bekebelezését követően „befagyott" diplomáciai kontaktusok újraélesztéséről szóló jegyzőkönyvet ünnepélyes külsőségek között írta alá Jeszenszky Géza magyar, Algirdas Saudargas linón. Janis Jurkans, lett és Lennart Meri észt külügyminiszter. A Parlament hétfőn délután plenáris ülésén a képviselők egyhangúlag fogadták el a kormány által beterjesztett, a Magyar Köztársaság, valamint az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló határozati javaslatot. A Parlament ülését megszakítva a képviselők percekig tartó tapssal köszöntötték a díszpáholyban helyet foglaló Vytautas Landsbergis litván elnököt és a három balti állam külügyminisztereit. Antall József miniszterelnök a határozati javaslat elóterjesztójeként különlegesen ünnepélyes napnak nevezte a hétfői ülésnapot a magyar Országgyűlés történetében. A kormányfő elismeréssel szólt a balti népek helytállásáról, bátorságukról, amellyel szuverenitásukat kivívták. A magyar álláspontra utalva emlékezetett ana, hogy a magyar külpolitika a nemzetek önrendelkezési jogából indul ki, s a szuverén magyar állam soha nem ismerte el a MolotovRibbentrop paktumot. Antall József kifejezte meggyőződését, hogy a Kárpátalja kapja vissza köztársasági státusát és állítsák vissza a vidék ősi szláv lakosainak ruszin nemzetiségét - követelte tegnapi, Munkácson tartott nagygyűlésén a Kárpáti Ruszinok Társasága. A résztvevők kifejezésre juttatták, hogy barátságban akarnak élni Kárpátalja más nemzetiségeivel - köztük a magyarokkal -, majd minderről határozatot fogadtak el, melyet eljuttattak a népképviselők területi tanácsához is. Macedónia lakossága szeptember 8-án népszavazáson dönt a köztársaság függetlenségének kérdéséről jelentette be tegnap Kiro Gligorov macedón elnök. Az államfő úgy nyilatkozott, hogy nincs kétsége afelől, hogy Macedónia a kiválásra voksol. Ezzel kapcsolatban Safa Giray török külügyminiszter egy skopjei lapnak adott interjújában azt közölte, hogy országa kész elismerni Macedónia függetlenségét. Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin együttműködik, és ez garancia lehet a válságból való kilábalásra vélekedett vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján John Major brit miniszterelnök. Major közölte, hogy meghívására Jelcin nemsokára Londonba látogat. A brit kormányfő moszkvai látogatását befejezve tegnap Kínába érkezett, ahonnan két nap múlva a honkongi koronagyarmatra utazik tovább. balti államok tevékeny részt vállalnak az európai együttműködési folyamatban. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a magyar kormány változatlanul folytatja külpolitikai irányvonalát, a jövőben is együttműködik az európai államokkal, ez az ország feltétlen érdeke - tette hozzá. A kormányfő emlékeztette a jelenlevőket a szlovén, a horvát külügyminiszterrel, illetve a jugoszláv államelnökség macedón tagjával folytatott tárgyalásaira, s bejelentette, hogy kedden Jugoszlávia területén találkozik Ante Markovic jugoszláv szövetségi miniszterelnökkel. Az aláírási ünnepségen részt vett a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Vytautas Landsbergis litván elnök. A magyar fél képviseletében jelen volt Szabad György házelnök és Antall József kormányfő. A jegyzőkönyv aláírását megelőzően Landsbergis elnököt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György házelnök. Elismerés az Egyesült Államokból is Az Egyesült Államok immár kész elismerni a három balti ország függetlenségét - jelentette be hétfői sajtóértekezletén George Bush amerikai elnök. Washington kezdettől nem ismerte el a balti államok 1940-ben történt bekebelezését, de mindeddig halogatta szuverenitásuk teljes elismerését, hogy ne okozzon további gondokat Mihail Gorbacsovnak. Az amerikai elnök most közölte: a helyszínre küldi Curtis Kammann külügyi államtitkár-helyettest, hogy tárgyaljon a kapcsolatok felvételéről és az amerikai támogatásról. Az elnök hangoztatta, hogy a többi, önállóságát kinyilvánított szovjet köztársaság elismerésével kapcsolatban az amerikai kormány kiváró állásponton marad. Washington változatlanul érdekelt egy erős moszkvai központi kormány meglétében, amellyel a fegyverzetkorlátozás, a Közel-Kelet, Afganisztán, Kuba ügyéről és más nemzetközi kérdésekről tárgyalhat. Az elnök kiemelte, hogy kormánya a baltiakat támogatva sem feledkezik meg kötelezettségeiről Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia megsegítését illetően. Arra a kérdésre, hogy készül-e az Egyesült Államok Szlovénia és Horvátország önállóságának elismerésére, az elnök - igen röviden válaszolva - azt mondta, hogy ez idő szerint nincs ilyen tervük. (MTI) Szuverén államok szövetsége Hétfőn délelőtt a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött a szovjet Népképviselők Kongreszszusának rendkívüli ülése. Az ülés első pillanataiban megemlékeztek a puccs alatt életüket vesztett fiatalokról. Ezután Nurszultan Nazarbajev kazah elnök ismertette a 10 köztársaság (a balti államok, Grúzia és Moldova nélkül) és Mihail Gorbacsov vasárnapi találkozóján kidolgozott nyilatkozatot. Az aláírók leszögezik, hogy szuverén államok szövetségét akarják létrehozni, amelyben minden egyes köztársaság maga választja meg az együttműködés formáját, vagyis konföderatív és társult tagságot is elismernek. Az aláírók azt javasolják, hogy hozzák létre a képviselők tanácsát, amolyan ideiglenes parlamentet, amelybe minden köztársaság 20 népképviselőt delegálna. E testület az általános politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkozna. A képviselők tanácsa törvényhozó funkciókat látna el, és kidolgozná a szuverén államok szövetségének űj alkotmányát. Ezenkívül államtanács megalakítását is szorgalmazzák, amelyben Mihail Gorbacsov és a köztársaságok első számú vezetői vennének részt. A tanács az összes köztársaságot érintő bel- és külpolitikai feladatok összehangolt megoldásán munkálkodna. Javasolják továbbá, hogy fogadjanak el nyilatkozatot az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról. A kongresszus külsőségei is az új politikai körülményeket tükrözik. Sem Lenin-kép, sem vörös zászló, se jelszavak nem voltak a teremben, csak a „Népképviselők 5. rendkívüli kongresszusa" felirat. Moszkvában egyébként tegnap hivatalosan is vádat emeltek a két héttel ezelőtti államcsíny szervezői ellen. (MTI) FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Fény Köztársaságok, most 2 Inflációs versenyfutás.... J Hölgykoszorú a Virágban 3 Hetedhét határon 4 Kutya a napon 5 Megjött a Zvezda 6 Hadifogoly műkincsek ...7 Levin bácsi, az igen 7 Interjú Zalatnay Saroltával 8 Szolgáltatás 10 A szemtanúk beszéltek 12 Sebességek Hurrá! Optimizmus van. Fénysebességgel tágul a térben - a demokrácia. Barbárok perzselik ugyan a limest délen, oda se neki, hisz mindennél fontosabb: Oroszország és Amerika hosszú idő után ismét szövetségesek: a szabadság győzött, a birodalom romokban - utolsó, felvilágosult uralkodója hátborzongató, ám rendkívül eredményes politikai machinációi és a társcsászár bátor fellépése kiszélesítette a kontinens határait; politika és. földrajz immár tökéletesen fedi egymást az atlanti part és az Ural között. Optimizmus van? Talán eképpen gondolkodnak a naiv álmodozók, ideértve némely politológusokat és nagy tekintélyű elemzőket is, jobbára tapasztalatlanságuk okán: kívülről méregették a glóbusz egyik, szögesdróttal elkerített fertályát (hatodát?), ám - talán éppen ezért - a rendszer működését is a benne élőknél feltehetően tisztábban látták. Viszont sohasem hajoltak meg derékszögben egy ötforintos bélyegért, nem álldogáltak perceken keresztül tétován, míg személyi igazolványuk rovatait ellenőrzik, s nem néztek körül minden alkalommal, mielőtt egyáltalán megszólaltak. Mert ezek is igen értékes és tartós politikai élmények. Mindazonáltal botorság lenne elvitatni a pillanat kozmikus jelentőségét. A baj csupán annyi, hogy az idebent lakó, mégoly fiatal embernek is töméntelen ilyen pillanatot produkáltak már. Az alapító atyák óta eltelt röpke időben végbement egy másik világméretű kiterjedés is - a kommunizmusé. S a képzelet akkor is messze túlszárnyalta az áhított valóságot, hiába adták össze oly lelkesen a kivitelezők a négyzetkilométereket a hadosztályokkal. A kifosztott, illúzióit hanyagoló keleti ember azonban mostanság ritkán szegődik a fény nyomába. Tapasztalatai okán - mert itt a legfiatalabbnak is múltja van bárminő elterjedésre csakis egyfajta mértéket ismer, ez pedig a T-55-ösök és a T-72-esek menetteljesítménye: mennyi idő alatt érnek oda valahova, és mennyi időbe telik kivonásuk. Eszerint szűkülnek vagy éppen tágulnak a szabadság határai. Bizony, puskacsőbe nézve nemigen lehetett volna azon élcelődni, ki is írta alá voltaképpen a birodalom katonai határőrvidékét feloszlató okmányt. Mert a tank a demokratikus matéria antianyaga: ahol jelen van, emez föltétlen megsemmisül. Határőrvidéken, a súrlódó, ellentétével érintkező anyag felületén élünk most is, ami történt: ügyesen átkoptattuk magunkat a másik oldalra. Az itteni, ideák nélküli, szigorúan materiális lét máig legfőbb realitása: a gigászi, gazdátlanul talán még félelmetesebb hadsereg utazósebessége. Ól.