Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

10 VIRÁGOS VÁROSUNK DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1991. AUG. 9. Mindenki versenyben Van egy ház a Csongrádi sugárúton, van annak három lépcsőháza - a 66-68-70. szám alattiak - , s mindegyiknek tucatnyi lakása, tucatnyi loggiája. S tán egy sincs köztük, mely virágdísz nélküli volna. Németh József hívta fel erre a figyelmünket, s bár erre igazából nem is volt szükség - hiszen feltűnt e házrész már régebben - , űjra elmentünk megcsodálni a sarokház pompázatosságát. Jólesett ránézni, s nem is igen tudtunk választani, melyik erkélyt fotózzuk. (Ügy készült hát képünk, hogy szinte azonosíthatatlan legyen - de a felvételünkön látható loggiavirágok gondozója bizonyára felismeri „neveltjeit.") Ha közösségi díjat adnánk át, e ház lakói kapnák - hiszen még az autóparkolókat elválasztó csöppnyi földnégyszögekre is jutott „virágos jókedvükből" és figyelmükből! Büszke „törökverők" „Gyógynövényzet" Szellőztessünk! Hogyan? Szellőztessük a várost? De hisz ez képtelenség! így szólna az ember, ha laikus, e cím olvastán. A következőkben a hitetleneket szeretnénk meggyózni arról, hogy bizony egy város zöldterületei nem csupán a szemet gyönyörködtetik - már tudniillik ha nem bosszantóan elhanyagoltak -, hanem lélegezni is segítenek. Legalábbis ez derült ki számunkra a Déltervnél még 1986ban készült átfogó tanulmányból, mely a „Szeged város és vonzáskörzete környezetvédelmi helyzetének feltárása" címet viseli, s melynek egyik alfejezete ezt: „Átszellőzési' rendszer". A tanulmány szerint a város levegőtisztaságának alakulása szempontjából döntő jelentőségű az átszellózést biztosító zöldfelületi rendszer. Ez sokoldalúan hozzájárul a városlakók egészségét közvetlenül érintő viszonyok kedvezőbb alakulatához. Befolyásolja a levegő por-, baktérium-, páratartalmát, hőmérsékletét és a besugárzás mértékét, a levegő kémiai összetételét, valamint a légmozgásokat. A növénnyel fedeti területek kedvező hatásukat a város területi hehálózásával fejtik ki maximálisan. Szeged múlt században tervezett városszerkezete a zöldterületi rendszer kialakításához igen kedvező adottságokat teremtett. A városban ideális módon - a sugaras, gyűrűs és szigetes zöldterületi rendszer kombinációjának alapjai adottak voltak. Sajnos, az utóbbi évtizedekben e szigetek egy része beépült, burkolatot kapott, illetve a közhasználat elől elzárttá vált. (Szent György tér. Szabadság tér, Ady tér. Hunyadi tér, Klapka tér, Mars tér. a Kálvária tér egy része.) A zöld szigeteket összekötő, gyűrűs és sugaras rendszerű zöldsávok és fasorok az útkorszerűsítések miatt részben megszűntek. (Lenin körút egy része. Csongrádi sugárút. Kálvária sugárút, Kossuth Lajos tuaárút.) E területek részben fátlanok, másutt a fiatal fasorok életlehetősége minimális, mivel környezetük teljes mértékben burkolt, csapadék-utánpótlásuk kevés, illetve a téli sózás miatt szennyezett. Ezek a fasorok biológiai értéküket legjobb esetben is csak 20-30 év múlva fejtik ki. Tavibb súlyosbítja a helyzetet, hogy a még meglévő belvárosi zöldterületek nagy része és..az idős. fasorok rekonstrukcióra várnak, és hogy a Belváros területén 15 éve nem épült új park. A Nagykörúton kívüli, tömeges lakásépítéssel egy időben a zöldterületi rendszer új, jelentős elemeinek kialakítására nyílt lehetőség. Odeszsza. Tarján, Felsőváros és az Északi városrész egy része ma már értékes, biológiailag hatékony zöldfelülettel rendelkezik. Az utóbb épült lakónegyedek (Rókus, Makkosház, Felsóváros egy része) zöldfelületeinek kiépítésében számottevő a visszaesés. A növénytelepítés részben teljesen hiányzik, részben alacsony színvonalú. Ahhoz, hogy ezek a területek biológiailag is aktívak legyenek, szükség van mindhárom növényszint (gyep, cserje, fa) minél előbbi kialakítására, hiszen a növényzet kifejlődése legalább 15-20 évig tart. Szeged általános rendezési terve a zöldterületek fejlesztéséhez több nagy, összefüggő felület létesítését irányozza elő. Ilyen a Felszabadulás liget, a Sancer tavak környéke, a Bikató, a Vértó és a Búvár tó környéke. A zöldterületi rendszer fontos elemeiként vehetők figyelembe a lezárt és a lezárandó temetők, melyeknek zöldfelületi megőrzését, gondozását és megújítását szintén meg kell oldani. A város biológiai rendszerébe tartoznak a kertes övezetek is. Ezekben a túlzott besűrűsödés - lásd Újszeged - a zöldfelülelek erőteljes és nem kívánatos csökkenéséhez vezethet. FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Cserepesnövény-vásár! Holland, csehszlovák, magyar növényekből, kedvezményes áron, nagy választékban, augusztus IO-én és II -én, reggel 6-10 óráig, a Mars téren a mázsaháznál. Szegedi Városgazdálkodási Vállalat FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Fotóriporterünket karonfogta egy kedves - szinte külső munkatársnak tekintett - ismerősünk, aki maga a megtestesült városszeretet, s azt javasolta: ne csak a szépet vegyük s vétessük észre! Ráállván a dologra, szinte szó szerint leálltak ók ketten Szeged egy terén, a Dugonicson, s onnan tekintettek körbe. Volt mit látniuk... Mindjárt a Tisza Lajos körűt sarkán „kiszúrta" szemüket a vastagon leaszfaltozott, s nyilván az áruszállító autók rakodóteréül szolgáló, valaha parktükörként funkcionált teriilet. Nem luxus ez, a Belváros kellős közepén? Kicsit odébb, a Dáni utcában valaha szebb napokat - legalábbis beültetést - megélt betonvályűk gyönyörködtetik az arra járót igazán megható látvány, nem? Érdekes módon - és várakozásunkkal ellentétben - a Belvároson kívüli városrészekből alig-alig kaptunk jelzést, pedig a kertes családi házakat a legtöbb helyen gondozott kertek övezik. A sok-sok esélyes közül fotóriporterünkre bízva a választást - egy Törökverő utcai előkertet mutatunk be. Egyszerű és mégis hangulatos. Gondozói büszkék lehetnek rá. Képünk bizonysága - meg a magunk tapasztalatai MMMMMMMMMNÍ f így nem kellene...! ''"TV szerint is leginkább „asszonyi feladat" a virágoskert ápolása. Talán mert ez nem igényel túlzott erőbedobást, talán mert az asszonyok szemét jobban bántja, ha mindent elborít a gaz? Ez is, az is, valószínűleg. (Bár az az igazság, láttunk már gyomláló férfiakat, locsolókannát emelgető fiúkat is, de ez azért - ahogy mondani szokták - nem jellemző. Szerkesztőségi közvélemény-kutatásunk szerint legalábbis.) Az már ehhez képest csak az ötlettelenség bizonyítéka, hogy a városban számtalan helyen kivágott fák otthagyott csonkjában nem valamilyen, gondozást nem igénylő virág nő. hanem a nagy semmi tátong. (Szinte halljuk persze az ellenérvet: a muskátli megélne ugyan, ha megérné kiültetésének másnapját. S valóban: közparkjainkból sorra-rendre eltűnnek a palánták, még mielőtt virágozhatnának...) Mégis azt mondjuk. Bakunyi Tibornévat, kalauzunkkaMegyütt: ilyen pénztelen világban sem megoldás, hogy tolvajt kiáltunk, mielőtt belopózna... Zárszó helyett Úgy illenék talán, hogy annak kedvéért, aki végigolvasta mellékletünket, most valamiféle összefoglalót, tanulságokat megfogalmazó zárszót nyújtsunk át. Azt hisszük azonban, ez felesleges, hiszen a dicséretek, a bírálatok, a fotók önmagukért beszélnek, s a figyelmes olvasonak bizonyára az is jelzés, amiről nem irtunk. Teljességre persze nem is törekedtünk - „salamit" hagyni kell későbbi lapszámainkba is - , meg aztán egy ilyesfajta összeállítástól nem is kell talán azt várni. Mindenesetre már most látjuk, hogy érdemes lesz a varos külső városrészeiben élőket megszólaltatnunk. Szeged közparkjainak állapotáról is oldalakon át lehetne írni. Egyszer talán hirdetünk versenyt azoknak a vállalatoknak, szervezeteknek, intézményeknek, amelyek külső megjelenése befolyásolja a városképet - s nem soroljuk tovább. Talán ennyiből kitűnik: virágos - úgy is értjük: rendezettebb - városunkért a magunk sajátos eszközeivel ezentúl is igyekszünk tenni. Témát és ötletet ezután is szívesen fogadnak ennek az összeállításnak a szerzői: Hollósi Zsolt, Kalocsai Katalin. Mag Edit. Nyilas Péter. Pálfy Katalin és Somogyi Károly né.