Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

8 VIRÁGOS VÁROSUNK DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1991. AUG. 9. Kell-e nekünk főkertész? A címbeli kérdést először Tűhegyi József alpolgármesternek tettük föl. aki két tárgyalás közötti lélegzetvételnyi szünetben válaszolt: - Feltétlenül szükséges a város zöldterületeinek rendbehozatala és folyamatos továbbtelepitése, védelme. A főkertészt státus fölélesztésére a környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságoktól kellene szakmailag alaposan megindokolt, a Itatás- és feladatkörre is kiterjedő javaslatnak erkeznte. Akkor természetesen megvizsgálnánk azokat a lehetőségeket, amelyek között tevékenykedhetne a városi fókertész. Megkerdeztuk azokat a kertépítő mérnököket is. akikkel a város parkjainak, zöldsávjainak állapotáról beszélgettünk. Boldog Maria. Fekete Zoltánne cs Fekete Zoltán véleményét így foglalhatjuk össze: - Gulácsy Béla. az utolsó szegedi főkertész 1940-ig volt hivatalban. Utána, a hatvanas években két-három esztendőn at ..városi kertészeti előadó" működött, de ez a status is megszűnt. Ma Budapest minden kerületének élén kertépítő szakember vigyázza a zöldterületeket - ez a tény jelzi a fölismerést: fontosnak tartják a szakmai felügyeletet. Úgy gondoljuk - és a város állapota alátamasztja véleményünket -, nem várható javulás hatékony szervezeti forma és szakmai irányítás hiányában. A VGV-n belül működő kertészeti vállalat leépülófelben van. a megyei kozpont Hódmezővásárhely, amely - éppen a cég jelenletének köszönhetően - ugyancsak példát mutathat nekünk. A mamutvállalatok ideje persze lejárt, a szervezeti képviseletet az onkormanyzati szakembereknek kell átvenniük. Ezt meg is kísérlik, csakhogy eszközök nélkül semmire sem jutnak. Éppen ezért kellene a magasabb városi vezetésben ható erő. amely jobban érvényesíthetné a kömyezehédelem és a zöldterületek gondozásának szempontjait. , A mai helyzet elkeserítő: a városban talán kilenc kert- és tájépítész dolgozik. Egyikük sincs irányító szerepkorben. Sót: a városnak mostanáig ­legalábbis hivatalosan - nem is volt rájuk szüksége'. Pedig a parkok, fák állapota ezt egyáltalán nem indokolja. Hogy mindez pénzkérdés? Csakugyan. De nemcsak azl Magas szintű szakmai képviselet és irányítás nélkül bizonyosan tovább folytatódik a le­épülés. Kalapáccsal hatékonyabb! Annyi a gondunk, annyi a szóvá tenni valónk - kinek-kinek a maga területén, meg a város egészében gondolkodva is, hogy egyenként, „szólistaként" csak csekély hatás­fokkal működhetünk. Valahogy így fogalmazták meg ars poeticájukat azok a környezet- es tájvédelemmel foglalkozó, erdő- és parktervezó, kivitelezésben otthonos, talajtani, vízügyi, vegyész és még sorol­hatnánk, hányféle tudással rendel­kező szakemberek, akik nemrégiben Szegedi Ökológiai Társaság néven szövetkeztek egymással. Úgy gondolják, s bízzunk benne, hogy így is lesz/ ha közösen lépnek fel. véleményükre inkább figyel majd a köz, s legfőképp azon része, mely nek bizonyos ökológiai kérdéskörben döntési felelőssége van. Képzettségük, munkájuk hozta őket össze, s szövetségük alap­gondolata. hogy nem akciókai. hanem koncepciókat pártolnák. És csak ügy sorolják a példákat, ame­lyek esetében mielőbb átfogó, álgondolt tervekre volna szükség: a körtöltési erdók. a Holt-Maros, a kubiktavak. a fasorok... Dehát a penzl - dobhatjuk be kétkedve a hűvszót, amire meg mondják: arra van pénz, amire nagyon akarsz szerezni. Meg azt: ha valamit olcsítani szeretnél, vesd be maximális szakmai és technikai tudásodat. Nos. errefelé irányítják most a szekerünk rúdját: az ön­kormányzatok - legfőképp persze a szegedi és a városkörnyékiek ­segítségére szeretnenek lenni. (Ez idó szerint a környezetvédelmi bizottság révén.) Nyitottak: várnak minden olyan szakembert, akit nem ütnek mellbe az efféle „eretnek" gondolatok: az üres területek is potenciális parkok; „a zöldet szeretjük, de nem vagyunk zöldé k", a laikus szerveződések nem lehetnek halékonyak - *és így tovább. Tömörebben fogalmazva: ököllel is lehet szöget heverni, de mégiscsak hatékonyabb kala­páccsal... Kertészkedésért bírság? Autók és virágok háborúja Somogyi utca 19. A kapu állan­dóan tárva-nyitva. a szárazkapualj­ban autók hajtanak ki és be. néha randalírozó motoroscsapat portyázik arra, robognak egy-két kört az udvar­ban. csak úgy. passzióból. A nagy udvar gépkocsik várakozóhelye A házbeliek öt autója mellé tizen­három másik kocsi állhat be enge­déllyel. Ez eddig tizennyolc. Persze mások is jönnek szép számmal: odakint fizetni kell a parkolásért, ez meg ingyen van. Az udvar közepén három ott­felejtett fa bújik össze ijedten, várják, mikor lesznek útjában a benzingőzt pöfögő gépeknek. Mert két meggy­és egy rózsafa már erre a sorsra jutott. A korábbi házmester még segített is a parkolóhelyet kereső autósnak: kivágták, kiégették a fákat. A; egyik udvari lakásban viszont lakik egy néni. aki virágoskertet varázsolt a rendezetlen, köves-földes, hepehupás udvar végébe. Valószí­nűleg nem sejtette, milyen háború­ságot indít ezzel. Az egyik lakótárs ugyanis éppen a virágok helyére kí­vánt beállni a Trabantjával. Ezért aztán kapta magát, és a kiskert végé­ből ügy 15 négyzetmétert leharapva kiszaggatta a rózsatöveket, dáliákat és margarétákat, és három éve birtokba vette a területet. ivímmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmfxmmtmm! Hihetetlen, de mar ez is megtörtént: a házkezelőség fölszólított egy lakót, vágja le az udvari virágoskert végét, hogv az autók zavartalanul parkolhassanak. De ez még nem volt elég. Azóta többször is följelentette már a ker­tészkedő hölgyet, mondván: locsolás közben kart tesz az autóban. (Hogy a „csillag-garázsban", azaz szabad ég alatt tartott autót az esők is locsolják, arról nincs szó a följelentésben i. És a hivatal lette a dolgát. Kijön, szemlét tartott és felszólított: n néni állítsa vissza a kert ereden állapotát. és ne akadályozza az autók mozgá­sát. Mert - el ne felejtsük - a nyugdíjas hölgy bizony egy méteres sávval meghosszabbította kiskert­jének végét - a lakóház irányába, a lépcső és az ablakok felé. Olyan terü­letet foglalt el „jogtalanul", ahová egyébként sem állj gépkocsi. Fölfestették ugyan oda is a parkoló­helyet, ám a hölgy erőteljes tilta­kozására rögtön vissza is vontak az engedélyt. Most ez az egyméteres virágsáv van útban. Hogy pontosan kinek, azt nem tudni. A följelentő lakónak biztosan. A hivatalos papír mindenestre nem ismer irgalmat. De az „eredeti állapotot" sem ismerheti, mivelhogy annak visszaállítása azt jelentené. hogy a kertfoglaló trabantos odébbgurul egy kicsit, majd ásót és kapát ragad, és visszaülteti a kitépett virágokat. Ráadásul: az udvaron volt még egy másik virágágyás is. A néni azt is gondozásba vette, amikor ideköltö­zött. de nem győzte erővel. így hát a másik kert elpusztult. Most azt is vissza kellene állítani? ..Ha ez bőn. büntessenek! En a virágokat el nem pusztítom!" ­mondja az idős hölgy. Még fizetni is hajlandó lenne a terület haszná­latáért. A virágokkal mindig baj van ebben a házban: korábban egy viráglada megjelenése váltott ki fölháborodást. amit a hivatal egy ötezer forintos büntetés kilátásba helyezésével nyugtázott. Félreértés ne essék: a virágtulajdonosnak kellett volna fizetnie, ha nem tünieti el a kiskert mellé rakott palántanevelő ladat. A házkezelőség illetékese szerint ..a házban lakók nem sajátíthatják ki az udvart, tekintettel kell lenniük a közeli - és távolabbi - szomszédok­ra. akik nem tudnak hova menni az autójukkal." Hogy a házbeliek nem használhatják a: udvart, hogy egy kisfiút kis Inján elgázoltak a moto­rosok. hogy a belvárosi udvarok rehabilitációs ters ei valami egészen másról szólnak - minderről a hivatal ..hivatalból" nem tud. Kíváncsian varjuk, ki győz a virágok és autók háborújában Lehetőleg egy helyen! A Virágos városunkért című cikkükhöz kapcsolódva ötletem a következő - ha pénzem volna, én valósítanám meg -: javasoljak a Délmagyarban a virágüzleteknek, hogy hirdessenek komplex szolgáltatást, könnyítve ezzel az agyonfáradt családokat. „Mindent egy helyen' A virágláda beültetésétől a hazaszállításig és a szakszerű felerősítésig mindent olcsón vállalunk!" (Valahogy így!) Ne várják azt. hogy a hozzá nem értő. kisgyerekes anyák a teli cekker mellé még fölcipelik a földdel teli ládát, a virágokat, beültetik és még fel is fúrják a pántokat, s becsavarozzák. Higgyék el. minden ember szeretne szép. virágos ablakot magának, de oly sok munkát sokan nem is vállalhatnának. E sorokat egyik olvasónk vetette papírra, s alapötletével teljesen egyet­értünk. Nem is kell ahhoz különleges szemüveggel járni, hogy az ember észrevegye: más országokban e szolgáltatás teljesen természetes s keresett. Ott díszlenek a már beültetett, s már virágba borult ..minikertek" a virág­üzletek bejáratainál, s az alkalmazottak szállítják bizony a vevó otthonába a kiválasztott ládákat, virágtartókat! Azzal azonban vitatkoznánk, hogy kisgyermekesek, egyedülállók, idősek - vagy akárkik - azért hagyják „parlagon" erkély ládájukat, mert az ilyesfajta munkára alkalmatlanok. Tapasztalatunk szerint semmi ellentmondó össze­függés nincs az éleikor, a gyermekek száma, a lárs hiánya és a virágszeretei között. Sót. Mintha ók éppenséggel jobban igényelnék otthoni környezetük­ben a növények-teremtette harmóniát. Egy könyvről Ha valaki abszolút kezdó. s fogalma sincs, miképp kell egy virágcserépbe palántát ültetni, virágládában a földet cserélni, haszonnal forgathatja majd a Família Könyvtar sorozatban megjelent Növények a lakásban című köny vet. Az. hogy forgathatja, persze csak jelképesen értendő - ugyanis egészen biztosan „ki fogja olvasni." Ez a kötél nem csupán hasznos ismeretek gyűjteménye és gvakorlati útmutató, nem csupán a családi otthonok növényeinek gondozásá­hoz. neveléséhez segíti hozzá a járatlan háziasszonyt és -urat. hanem g y ö n y ö r ű is'. Jó érzéssel veheti olvasója tudomásul, hogy lám, már ilyen pazar kiállítású könyvet is elő tud állítani a hazai nyomdaipar. (Vagy csak az Egyetemi Nyomda?) Igaz. az ara is pazar, de hal egy ilyen kisokost az ember egy életre vesz... Levél - Győrből Nagy meglepetésünkre Győrből is visszhangja támadt kezdeményezé­sünknek. Simon Istvánné á városnéző autóbusszal járta be a várost, s nyil­ván épp aznap, amikor akciónkat meghirdettük, mert megírta levelét. ..Örömmel üdvözlöm akciójukat, s szép városuk szebbé tételében talán segítek véleményemmel. A Kárász utcán a padok, növények kedvesek és kellemessé teszik a belvárosi sétát. A kis zsinagógával szemben egy sarok­erkély muskátlis színfoltja örömmel töltött el! Ugyancsak szép erkélyt láttam a Tisza Lajos körút és a Merev utca sarkán, fehér petúniák­kal. " (A posta szegedi igazgatóságá­nak epületéről van szó. A szerk.) ..Sok sikert kívánok!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom