Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-09 / 186. szám

PÉNTEK, 1991. AUG. 9., 81. ÉVF. 186. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT Külső és belső határok Miért lenne magáncél az egészségügyi ellátás igénybe vehető lehetőségeinek bővítése, az állami egészségügy részbeni tehermentesítése, a betegek jobbf korszerűbb körülmények között történő ellátása - Tegnap egy tizenhat éves kislány járt nálam, be akart lépni. Azon gondolkodunk, hogy a következő kongresszuson leszállítjuk a tagfelvétel alsó korhatárát tizenhét évre ­Horthy Miklós kormányzó hosszan elbeszélgetett az oszíatlan sikert aratott nagyszerű művésznővel Giusippina Cobellinivel. A közel félórás fogadtatáson pezsgőt, szivart és cigarettát szolgáltak fel Mesic kételkedik Kétségeim vannak a tűzszünet sikerét illetően, ha annak ellen­őrzésében nem vehetnek részt az Európai Közösség megfigyelői ­jelentette ki csütörtöki zágrábi sajtóértekezletén Stipe Mesic, a jugoszláv szövetségi elnökség el­nöke. A horvát nemzetiségű elnök ismét megerősítette, hogy a Horvát Köz­társaság - nyilvánvalóan a szlovén példa mintájára - mindenképpen szeretné nemzetközivé tenni a terü­letén kirobbant válság rendezését. Stipe Mesic szerint a válságot gyor­san meg lehetne oldani, ha Horvát­országban nemzetközi erők akadá­lyoznák meg,, hogy Szerbia fegyve­reket szállíthasson a horvátországi szerbeknek. A szövetségi elnökség elnöke szerint nem várható nagy hatékonyság a szövetségi elnökség tűzszünetelienőrző bizottságától, ha abba nem vonnak be objektív meg­figyelőket. Végül majdcsak be kell vonni Európái - mondta Mesic. Egészen más véleményen volt ebben a kérdésben a kollektív államfői testület által felállított tűzszüneti bizottság egyik tagja. Ifran Ajanovic belgrádi sajtóérte­kezletén a szemben álló felekkel folytatou többnapos tárgyalásairól szólva elmondta, úgy tapasztalta, hogy nagyfokú a nézetazonosság a tűzszünet szükségességének és a további vérontás megakadályozá­sának a kérdésébea (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 35 országának a jugoszláv helyzetről Prágában megtartott válságtanácskozásán Jugoszlávia küldöttsége bejelentette: országuk nem támogatja azt, hogy független katonai megfigyelőket küldjenek a horvát válságkörzetekbe. Novak Pribicevic küldöttségvezető szavai szerint Belgrád azt reméli, hogy a mostani prágai tanácskozás más úton fogja támogatni és megszilárdítani azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Jugoszláviában fejtettek ki a horvátországi megbékélés érdekében. Yladislav Jovanovic szerb külügyminiszter viszont, aki vendégként van jelen a tanácskozás helyszínem újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a jelenlegi tűzszünet rendkívül törékeny Jugoszláviában. A prágai értekezlet tegnap a jugoszláv küldöttség késése miatt az eredetileg tervezett délután 3 óra helyett csak este 7-kor kezdődhetett meg a külügyminisztérium épületébea Az eseményt kétnaposra tervezik, s azt várják tőle, hogy a portugál-holland-luxemburgi „hármasfogat" beszámol eddigi békéltető munkájáról. Elképzelhető, hogy a tűzszüneti megfigyelői tevékenységet, Jugoszlávia mostani szándéka ellenére, Szlovéniáról Horvátországra is igyekeznek majd kiterjeszteni. Arrót is szó lehet, hogy a „hármakat" kibővítenék Csehszlovákiával, Kanadával, Lengyelországgal és Svédországgal. A magyar küldöttség arra törekszik, hogy rávegye a helsinki folyamat országait: vállaljanak kötelezettséget a fegyveres erő alkalmazásáról való lemondásra, nem csupán nemzetközi, hanem az egyes államokon belüli konfliktusok vonatkozásában is. ftsg&aNMiSimMaNBSiaiifMNMMMMi Magyar autóbusz-katasztrófa Ausztriában Az osztrák csendőrség csütörtök délelőtt azt közölte, hogy a stájerországi Trieben város mellett a magyar aulóbusszal történt szerencsétlenségnek 13 halottja és 30 sebesültje van. A tixnharmadik halálos áldozat csü­törtökön reggel hunyt el a grazi kórházban. A hivatalos tájékoztatás szerint a hat környékbeli kórházban ápolt túlélők közül sokan súlyos sérülést szenvedlek, közülük legalább kettő életveszélyes állapotban van. A halósági jelentés elmondja: a Fővárosi Gázművek megrendelésére a Volán utazási iroda által szervezett buszkirándulás résztvevői a Tauern hegységben húzódó országúion éjszakai szálláshelyükre tartottak, amikor Triebentől alig másfél kilométerre katasztrófájuk megtörtént. A busz 16 százalékos esésű lejtőn lefelé haladva egy jobbra hajló éles kanyarban úgy meni tovább egyenesen, hogy az úton semmi féknyomot nem hagyott maga után. Ez a tény azonban egyaránt utalhat arra, hogy a fékrendszer csődöt mondott, s arra is, hogy a vezető figyelmetlen volt Ugyanezen az útszakaszon mindig fékhibás teherautókkal történtek a korábbi balesetek, amelyeknek azonban nem voltak halálos áldozataik. A szerencsétlenül járt busz a kanyarból való kicsúszás után oldalára fordulva zuhant az űtmenti szakadék mélyére. A nehéz terepen már a nagy létszámú és jól felszerelt mentőosztagoknak is súlyos gondokat okozott és lassította munkájukat a tragédia helyére való eljutás. Az autóbusz roncsát csak csü­törtök délelőtt sikerült innen kiemelniük. A stájerországi tartományi közbiztonsági igazgatóság közölte, hogy a leobeni kórházban ápolt két magyar sérült - Gyenes Péterné és Somogyi Gabriella - egymástól függetlenül azonos módon nyilatkoztak a szerencsétlenség bizonyos műszaki előzményeiről. Mint elmondták, autóbuszukon már keddi útjuk folyamán is problémák voltak a fékkel és a motorhűtéssel. Szerdán, a tragédia napján a gépkocsi vezetője kétszer is kénytelen volt leállni a járművel, hogy a felforrósodott fékek lehűlhessenek. (MTI) Macedónia is függetlenségre készül Csütörtökre virradóra több telepü­lésnél is szórványos lövöldözések voltak Horvátországban. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint Vukováron (Vukovar) szerdán éj­szaka tüzet nyitottak egymásra a szembenálló felek, Vukovár egyik utcáját erős detonáció rázta meg. A helyi rendőrség szerint csütörtökön hallgattak a fegyverek az egész vukovári járásban. A tűzszünet megsértéséről érkez­tek hírek Belgrádba Pakrac kör­nyékéről, ahol lövöldözések voltak. Dárdáról (Darda), ahol mozgó gépkocsiból tüzet nyitottak egy rendőrjárórre, valamint Djeminac faluból, ahova 8 aknavetőgránát csapódott csütörtökre virradóra. Eközben Szlobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke levélben szólította fel tárgyalásra Bosznia­Hercegovina és Crna Gora vezetőit is. Milosevic felhívta a figyelmet arra, hogy a 6 jugoszláv tagköz­társaság közül már csak ez a három nem fogadott el függetlenségi határozatot. (Belgrádi értékelések szerint Szlovénia és Horvátország után Macedónia lesz a harmadik köztársaság, amelyik függetlenségi határozatot hoz, de az erről szóló népszavazást majd csak szeptember 8-án tartják meg.) Milosevic fel­szólította Crna Gora és Bosznia­Hercegovina köztársasági elnökeit, hogy kezdjenek tárgyalásokat Ju­goszlávia jövőjéről. (MTI) A VGV 1990es mérlegét a bizottság egyik külső szakértője, Gyhnesitté dr. Etsedy Sarolta értékek*. Megállapította, hogy a vállalat valamennyi ágazata veszteséges, kivéve a szállítási és a Távhőt - utóbbin nincs mit csodálkozni, hiszen állami támoga­tásból él. A pénzügyi vizsgálódások nyomán kiderült, hogy a VGV kirívóan magas, mintegy 80 százalékos általános költség­gel dolgozik, amely az improduktivitás egyik legjellemzőbb mérőszáma. A vállalati vízfej itt is elviszi a pénzt a központi adminisztráció jutalmai és bérei, valamint ezek vonzatai nagyobb összeget jelentenek, mint az összes, szám szerint 9 telephelyé együttesen. Itt kell megjegyezni, hogy a VGV rendkívül nagy területen szétszórt vállalat, egy valamennyi részlegét érintő körúton 67 kilométert kellene gyalogolni. E részlegek vezetői egyébként kihelyezett „kicsi vízfejek", fizetésük nem függ az adott telep eredményességélőL A korábbi időszakban a tanácsi alapítású gazdálkodási monstrumok jórészt állami támogatásból tartották életben magukat. Ahol - s ez Szegeden is így volt + a városgazdál­kodási vállalathoz csatlakozott a Távhő, ott utóbbi esetében tulajdonképpen aránytalanul magas önköltséget állapítottak meg, mert az állam a politikai okokból alacsonyan tartott, hatósági fűtési árból származó bevételt minden évben pótolta a megállapított önköltség összegére. Bevált gyakorlat volt országszerte - s itt is -. hogy más ágazatok költségéi a távhő szolgáltatásra oszjotiák rá. s felvették az érte járó állami dotációt Vagyis ezek az ágazatok mintegy burkolt állami támogatásban részesültek. A VGV nagykalapjába fentről visszaosztott pénzt a vezetés újra beforgatta: keresztbe finanszírozással eltartotta a többi ágazatot amely enélkül képtelen len volna talpon maradni; értékpapírokba fektette; premizálásra fordította, valamint a tényleges szükségleteket meghaladó beruházásokba fogott. Körülbelül 72 millió forint értékű gépparkot hozott létre, s ezt az értrimetfen bővítést még akkor is folytatta, midőn villássá vált, hogy fcwndMfoét a város már nem tudja megfizetni. A A VGV vízfeje Képtelen helyzetbe került a város vezetése. Vagy mégsem? Közgyűlése annak idején kimondta a sokak szemében nyilvánvaló tényt: szolgáltató vállalatai gazdaságtalanul működnek-teljes körű átvilágítás, majd új formái kidolgozása szükséges, a célra pedig felügyelő bizottságokat hozott létre. Múltak a hónapok, fél esztendeig tartó munka ntán végezetül a VGV esetébea a következő meghökkentő Mjefentési tette a testület: a váHalai egyelőre működjék tovább a régi formában. (Ismeretes, a távhő leválását biztosító politikai döntést a felügyelő bizottság előterjesztésére a szenátorok már korábban meghozták; a szétválás eBenére mindkét vállalat a felügyelő bizottság hatáskörében maradt) Az újabb, semmitmondó döntés a bizottság létalapját is megkérdőjelezte, táraadások kereszttüzébe került. A történtek mögé Jenei Ferenc elnök és Báathy Gábor titkár rajzolt hátteret céltalan beruházásokra példa lehet a sándorfalvi úton fekvő szrtriátin komplexum is - egyszerűen az égvilágon semmire nem lehet használni. Nem végezte el viszont a vezetés - bár a lehetősége megvolt - a Távhő rekonstrukcióját Ha Tarjánban ez egy éven belül nem történik meg, a szolgáltatás csődjével kell számolni. Az 1973-as évjáratú kazánok már a beépítés pillanatában elavult­nak számítottak, de a rendszer egésze is rossz, tudniillik decent­ralizált kicsiny központok segítségével fűtenek; az Északiban, vagy Új-Rókuson e művek nagyobbak. így hatásfokak is jclco­lékoyebb. A rekonstrukció várhatóan 300 millió forintba kerül. az egyes tömbökbe áramló hőmennyiség mérésére szolgáló berendezések újabb 250 millióba s a lakások fogyasztását vizs­gáló, úgynevezett költségmegosztó mérések még 160 millióba. Felvetődik a kérdés, milyen magatartást kellett volna tanúsítania a vállalatnak? Világos: olyan tevékenységre koncentrálnia, amelyekből önállóan is megélne, a többivel pedig felhagyni, s további, elsősorban létszámkarcsúsításokat végezni. Ehelyett a vezetők, habár papíron 40 százalékos csökkentést mutattak fel, csupán nyugdíjasokkal és részfog­lalkoztatású dolgozókkal szűkítettek, s ide számították a levált Távhő létszámát is. Ebben az időben indult meg a városházán - a felügyelő bizottságokat részben megkerülve - egy, vállalatokat átalakító kampány. Az IKV-t és a vízműveket részvénytársasági formá­ban akarták tovább működtetni, de ehhez a Vagyonügynökség ­a ráruházott alapítót jogon - nem adta hozzájárulását. A hivatal egyik munkatársa úgy ítélte meg, a készülő törvény bizonyos, nem városüzemeltetési célokat szolgáló javakat elvesz az önkormányzattól, ezért a VGV-t az ő sugalmazására költség­vetési szervvé s temetkezési vállalattá készültek kettéosztani. Ez annyiban talán hasznos lett volna, hogy ebben a formában könnyebb legyőzni a veszteséges részlegek esetleges ellenál­lását, midőn megszüntetik őket, mint történetesen egy vállalat estébea Ez az átszervezés azonban nem járt volna semmilyen megtakarítással, ezért úgy gondolkoztak, hogy a még úgy ahogy életképes vállalatot ráérnek később is szétverni, most ez nem időszerű. A szétdarabolás persze előbb-utóbb bekövet­kezik: egyes részlegeket privatizálnak, karcsúsítanak, különféle átalakításokat hajtanak végre s fejlesztik a belső vállalko­zásokat. A közgyűlés legutóbbi ülésén ezért választották a kisebb rosszat: az egyelőre változatlan megőrzést. A fenti program egyébként október 15-ére készül el, alapját Básthy Gábor holdingterve képezi majd, jelezték a bizottság vezetői. "3T Thürmer Gyula sajtótájékoztatója 2 Határhelyzet..................„2 Egyemeletnyi magánklinika 3 Egérfogó .........3 Hetedhét határon ............4 Sasvári, a Krisztus......„,3 Id. Markó Károly festményei ...5 Virágos városunk .„..7-10 Hirdetés 11-13 Szolgáltatás 14 Tv- és rádióműsorok .„.15 Zelei Miklós tárcája .....16 piPElfPi IBPiflffillpll, - Árpás Károly versei - A múzeum új állandó néprajzi kiállításáról - Életmód összeállítás Tankönyvek hidegzuhannyal E lehetséges világok legesleg­jobbikán létezik egy régi hiedelem, mely szerint a közoktatás Magyaror­szágon ingyenes, vagy majdnem ingyenes volna. Igaz viszont, hogy a már említett világ berendezőinek egyike, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nehéz munkával igyek­szik meggyőzni az embereket ennek ellenkezőjéről, valljuk be, sikeresen. Mert hol kezdődik az oktatás? Az em­ber elmegy tankönyvet venni. Innen tovább már rohamosan számolódnak fel a tévhitek. Aki tájékozódik előtte, megtudja, hogy a már szintén említett miniszté­rium a tankönyveket január elsejétől szabadárassá teszi, vagyis a könyvek összköltségének eddig államilag támogatott másik háromnegyede is eztán a vevőre hárul, - és hogy addig se legyünk meggyőzés híján, augusz­tusban egységesen 85 százalékkal emelkednek a tankönyvek árai. Még egy utolsó próbálkozás: az áremelés előtt megvenni a tananyagot, ahogy az a cigaretta, benzin s miegymások árának emelése előtt egy időre bevált - reménytelen próbálkozás, mert a tankönyvek csak akkor kerülnek a raktárakból az üzletekbe, miután az áremelés megtörtént. Mégsem szabad elkeseredni. Tan­könyvügyben nem ez volt az egyetlen reménytelen próbálkozás. így járt a minisztérium is, amikor pályázatot próbált kiírni az új gimnáziumi tör­ténelemkönyvek elkészítésére. Senki sem jelentkezett, és ez a senki hide­gebb hidegzuhany volt a nyolcvanöt százaléknál. Lehet, hogy a tankönyv­írók már akkor tudtak valamit, vagy legalábbis sejtehették, hogy hamaro­san megszűnik a tankönyvkiadási monopólium, és inkább megéri majd tárgyalni az újonnan vállalkozó kiadókkal. Merthogy a tankönyvkia­dás a - gyanúsan kényszerű - libe­ralizálás után jó üzlet lesz. az tény. Alighanem előkerülnek majd a pályázatra fittyet hányó szerzők is, a kormány erről kiadott tájékoztató­jában a rossz hír mellett e verse­nyeztetés a jó, csak épp annyira össze van keverve az áremelés tála­lása a jövendő változatosság jóté­kony hasznával, hogy azt tanítani lehetne. Persze, meg nem emelt árú tankönyvből. PANEK JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom