Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 1. DÉLMAGYARORSZÁG A HELYZET 7 Egy pályázat margójára Lakásépítés és holdudvara Beszélgetés Takács János megyei főépítésszel MAtDACft- cS - A»<f/t<£v<iií * tZA**t> rét-". Jú*. cil^ UtkK-ÁU-r^ l " ft^-C Xfé^x. / Át orfte ^ ^ 4 /Lw^áLí fzutbU^'. -A ^v^'fowJl - Jry^JyyA^tLt-M.Í. Pályázat A Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala és Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdetnek „Az év lakóháza '90" cím elnyerésére. Altalános feltételek: - 1990-ben vagy korábban saját erőből megvalósított lakóházzal lehet pályázni. - A megvalósításban részt vevők (tervezó-építtetó-kivitelező) egyetemleges hozzájárulása a pályázáshoz a teljes nyilvánosság vállalása. Tartalmi feltételek: - Komplett engedélyezési terv, az építési és használatbavételi engedéllyel, fényképekkel kiegészítve. - A megvalósításban résztvevők (tervező, építtető, kivitelező) nevének és címének feltüntetése, együttes nyilatkozat arról, hogy a teljes nyilvánosság vállalásával pályáznak. Alaki feltételek: A/4 vagy A/3 méretben kötve vagy fűzve kemény fed- és hátlappal, fényképek kemény lapra ragasztva. Díjazás: I. díj: 40 ezer forint, két dicséret 15 ezer forint. A megyei nyertesek országos bírálaton is részt vesznek. Pályázatok beadásának határideje: 1991. szeptember 15. Bíráló bizottság: A pályázatokat a kiírók által felkért elismert építészekből álló zsűri bírálja el. Szeged, 1991. július 30. Csongrád Megyei Közgyűlés Hivatala Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szegednek 1686-ban a török uralom alóli felszabadítását követően mind több figyelmet fordítottak a városra, és növekedett az itteni mérnöki munka rangja, pedig a városlakóknak száma hozzávetőlegesen sem volt több ötezernél. (Összehasonlításul Pozsonyt ekkor nyolcezren, Pestet alig 3000-en lakták.) Nem sokkal később, 1711-et követően Szeged újból az ország egyik fontos sóraktára lett. Ez egyben előmozdította a tiszai hajózás fejlődését, amit jelentós mértékben az itteni hajóácsipar befolyásolt. A lakosság alig egy fél évszázad alatt négyszeresére emelkedett. A Városháza részére kamarai felügyelőség már 1698-ban 237 négyszögöl területet jelölt ki a Palánkban, az új épület felépítésére azonban komolyabb intézkedések nem történtek. A már megvolt szegényes Városház-épületet 275 éve, 1716. augusztus 12-én kezdték el bontani, majd a következő évben bontották le teljesen, a vár renoválásával egyidejűleg. Az első Városháza helyére csak 1728-ra építettek új épületet. Josef Pyrneker hadmérnök tervei szerint. Az épület északi és nyugati homlokzata egyemeletes, a déli és a keleti oldala földszintes volt. Főhomlokzatával a mai Kiss Ernő utcára nézett. Egyszerű, de a barokk építészet jó jegyeit viselte magán, a kor jeles kivitelező vállalkozója, Schwörtz János munkája nyomán. Nem sokkal felépülte után a város fejlődését tekintve szűknek bizonyult, és Balla Antal, a jeles térképrajzoló mérnök tervei szerint elkészítették a bővítési terveket is, de nem valósultak meg. Az épület nem volt hosszú életű, mert a 19. század végére lebontották, és helyére Szeged hites földmérésze. Vedres István (1765-1830) tervei szerint építették a következő Városházát. szintén a Széchenyi térre. Ennek az építését sem siették el, kivitelezése hat évig tartott, 1805ben fejezték be. a kor jónevű kivitelezője, Schwörtz János munká- Főépítész úr! Próbáljuk koruljárni ennek a kiírásnak holdudvarát. Mióta hirdetik meg. milyen céllal és milyen eredménnyel az Ev lakóháza pályázatokat? - Mintegy évtizedes ez az akció és elsősorban az a célja, hogy a magánerős lakásépítés színvonalát inspirálja. A sikerült alkotások bemutatásával, népszerűsítésével, propagálásával és elismerésével próbáljon szemléletet alakítani, olyan felelősségteljes tudatot kialakítani az épített környezettel kapcsolatban, melynek tartami motívuma az igényesség, a magasfokú esztétikai megvalósítás és a korszerű funkció. - A; utóbbi időben két, egymással ellentétes tendencia tanúi lehetünk. Részint szemmel láthatóan nőtt a kivitelezői kínálat és bővült az építőanyagok és lakásfelszerelések választéka. Ugyanakkor az elszegényedés jeleként kevesebben vállalkoznak az építkezés rengeteg tortúrát és buktatót tartogató megpróbáltatásaira - Természetesen ezt a két tendenciát valamennyien tapasztaljuk. Valóban nőtt az igényesebb épületek iránti kereslet. Ez megnyilvánul az alaprajzi elrendezések okosabb megoldásaiban, a megjelenés szépségében, az anyaghasználat változatosságában, a felszerelés gazdagságában. de ugyanakkor el kell mondani, hogy a magánerőből épülő családi házak és lakások döntő többsége lehetőségei alatt marad. Egyrészt azért, mert olcsó és múló divatoknak hódol, külföldi képeslapok mintáit veszi át kritikátlanul és - a tervezői jogosultság liberalizálása folytán olyanok is terveznek épületeket, akik szakmai presztízs és ízlés-kontroli nélkül alacsony színvonalon szolgálják ki az építtetők elvárásait. Valahogy úgy, mint a régi kocsmákban, ahol az volt a szokás, „aki fizet, az rendeli a nótát". Egy jól képzett építész mértéket tud tartani, s ezáltal valódi értéket teremt, mely megfelelő mederben tartja a divat-trendet, alkalmazkodik a család speciális igényeihez és a hely szelleméhez, az épület környezetéhez. Az ilyen példákat szeretnénk ezzel a pályázattal feltárni, bemutatni és népjaként. Vedres, aki a művelődésnek és a kultúrának nagy patronálója volt, tervezett egy színházi termet is, ahol nemcsak Kelemen László lépett fel társulatával, de a nagy társasági bálakat is itt rendezték. Ez az épület nyugodt falsíkokkal, de zsúfoltabb ornamensekkel készült. A torony az utcai frontra épült, és a tetején szobor állt. Az egész karcsú torony olyan lehetett, amilyen egyes építkezéseken ma is látható, erkélyszerűsíteni. Értelmetlen volna diktálni, hatósági úton szabályozni, de mindeképpen sürgősen megoldást kell találni a mai. kicsit zavaros helyzetből való kilábalásra. - Csak kicsit kell visszamennünk az időben, s egyértelmű, hogy a magyar építésztársadalom alól kirántották a szőnyeget. Feloszlott a Magyar Építőművészek Szövetsége, helyette valamiféle kvázi-kamara alakult, egy tollvonással megszüntették a megyei ÉSZB-ket és egy lendületes gesztussal liberalizálták a tervezői jogosultságot. Egy ideig még minisztériuma sem volt az élet azon területének, amely évszázadra meghatározza egy ország képét, épített környezetét. - Amíg nem születik meg a kamarai törvény, addig a kvázi-kamara működése hatástalan. Ugyanis a kamarán belüli építészekre vonatkoznak bizonyos szakmai és erkölcsi mértékek, a kamarán kívüliekre viszont semmi, így aztán dúl a dilettantizmus és romlik az ország épített környezetének állapota. Ha körüljárás, mint például a nagykőrösi városházáé. Az épületet kiegyensúlyozott mandzárdos tetőzet fedte. A fő- és oldalhomlokzatok hármas tagozódásúak voltak, a középső szakasz kiemelésével. Ez az épület adta alapjait a ma meglévőnek, a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezettnek. A mai Városháza - ezen a helyen immár negyedik - a két jeles mester keze nyomán jó megközelítéssel megalakul a törvényileg hitelesített Építész Kamara, az jogosultságainál fogva el tudná látni a szakmai érdekvédelmet, megteremtené a működés feltételeit és önszabályozó módon felügyelné az építészek közösségének munkásságát. Képzelje el, hogy miután az ÉSZB-ket megszüntették, van olyan település, ahol az első fokú építési hatóságot a jegyző képviseli és nincs se szakmai, se esztétikai kontroll. - Van olyan tapasztalatom, hogy egyes önkormányzatok, építési hatóságok túlságosan sok és merev szabályokhoz kötik az építkezéseket. Ennek az a veszélye, hogy sematikus városnegyedek, utcaképek születnek. - A túlszabályozás anarchiához vezet, ezt gyakran tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben. Nem szerencsés túlszabályozni az építési lehetőségeket, mert ezzel nemcsak merev és sablonos környezetet teremtünk, de az egyes ember fantáziáját és az építészek lehetőségeit is gúzsba kötjük. Viszont meggyőződésem, hogy alapvető előírásokat kell bevezetnünk és megkövetelnünk. Ahhoz, hogy Magyarországon jó építészet és a jövőben is vállalható környezet szülessék, arra van szükség, hogy valódi, szakmailag felkészült, hiteles építészek tervezzenek; hogy igény szülessék a részletek megfogalmazására is (ha egy dán paraszt istállóajtót cserél, kikéri az építész véleményét); a kivagyiság helyett kapjon nagyobb szerepet a józan ész, a praktikum, a korszerű ízlés és az esztétikum. - Mit jelent az ön szótárában az, hogy hiteles építész ? - Hadd mondjak erre néhány példát. A gyakorlatban meglehetősen nehéz bebizonyítani egy közösség számára, hogy melyik építész hiteles és melyik nem. A már említett kvázi-kamara útmutatója tiszteletdíjügyekben is megfogalmaz bizonyos elképzeléseket. Eszerint egy öt milliót érő családi ház engedélyezési és kiviteli tervének tiszteletdíja 900 ezer forint. Ezzel szemben éppen a helyi sajtóban tudom figyelmmel kísérni egy „magántervező" hirdetését, mely szerint már 7 ezer forintért is kész terveket szállítani. Ezek már nem is farkastörvények, ezek ordasviszonyok. Ilyen körülmények között valóban hitelét veszti nemcsak az egyes építéA, de a szakma is. Említek egy másik anomáliát is. Teszem azt, egy kistelepülésen, egy családi ház építésének engedélyezési terve nem kerülhet a jegyző elé addig, amíg a közegészségügy, a tűzoltóság, alkalmanként rendőrség, stb. hatósági pecsétjét nem tartalmazza. Félreértés ne essék, ezek az engedélyek is szükségesek lehetnek. De az egyértelmű, hogy a ^zakmaiépítészeti kontroll megszűnt. S ez a hiány száz esztendőre be nem gyógyuló környezeti sebeket okoz Magyarország térképén. Én azt tartom igazi építésznek, aki a környezethez alkalmazkodva, szakmailag hitelesen és megfelelő alázattal tervezi meg megbízói igényeinek megfelelően alkotását. TANDI LAJOS xeag&tem mmm Városházáink A 'I anjciluz, cpult 1799-1801-bcn Vedrei litván tervei szerint. S-bwortz János műszaki rajza Ujj-bol. Szegedi Móra Ferenc Múzeum követte az előbbit, de hatásában, megjelenésében multiplikálja azt. építészeti sokszínűségével. Ennél szebbet alig lehetett volna elképzelni is. Ma is uralja a városközpontot, amelynek tengelyében áll, bárhonnan is eredeztetjük az innen induló utcákat. Ez az épület a századfordulós magyar építészet egyik jeles darabja, amelynek tornyáról szegedi tanárkodása alatt Babits Mihály azt mondta - szabadon idézem -: Oly kecses, mint egy holdfényben táncoló csipkefőkötős menyecske. Ez a gondolat a toronyra vonatkozik, amelyet az előbbi megoldáshoz képest a tervezők merész és hatásos megoldással az udvari falsíkra tettek. A Széchenyi tér, előtérben a Városházával, kiemelkedő hatásában felejthetetlen, és olyan élménykapcsolatot teremt a városlakóban, de az idegenben is, mint a Tisza partjaival, amelyek rárímelnek a tér hossztengelyében hangsúlyozott képzőművészeti alkotásokkal. Ösyszességében a mai Széchenyi téren nemcsak a Városházát, hanem a tiszai táj hangulatot is érzékelhetjük. Ez a négyszögletes tér alföldi arányú, és egyben kapcsolatot teremt a város parkjaival, főleg a Stefániával és a Móra-parkkal. A most 275 éve lebontott városháza épületét utódjai egymásután múlják felül mértékükben és megjelenésükben egyaránt. BÁTY AJ JENÓ mmmmttmmmmm ...sokszor elég az, hogy valaki hallgasson végig... Versek, verslábak, sorok, rímek, lüktetés, ritmus, szavak. Szavak a világról a világnak csak így egyszerűen. Egyszerűen, hiszen egyszerű emberek írták olyan őszintén, ahogy gondolták, olyan tisztán, ahogy tudták, olyan versekbe álmodva érzelmeiket, melyeket mindenki megért, ha végighallgatja. De vajon végighallgatjuk-e egymást? Meghallgatnánk-e azt, aki elénk állva így szól - írtam egy verset neked,... nekünk. Amatőr írók és költők találkozója volt az elmúlt héten Szegeden. Olyan emberek jöttek el, akik talán érzékenyebbek, mint mi, csalódottabbak, kitaszítottak, szerelmesek, vagy csak magányosak. Hallgatták egymás műveit tisztelettel, hiszen tisztelni kell az őszinte szavakat, melyekből egyre kevesebb van. Tisztelni kell ezeket az embereket. akiknek sokszor az is elég, ha valaki egyszer végig Imllgatja őket. Az erről a találkozóról készült filmet mutatja be a Szegcdi Stúdió ma 20 órakor a 2. programon. Aj adás ideje alatt hívható telefon: 62/12-715. Felelős szerkesztő: Hell István.