Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-03 / 181. szám

SZOMBAT, 1991. AUG. 3. DÉLMAGYARORSZÁG PANORÁMA 9 „Néha elég egy jó mondat, s én szövök egy gobelint" - A mukritikusok Pereli Zsuzsa nevét évekig emlegették együtt a nosztalgiával. Mi erről a véleménye ? - Próbálták rámégetni a bélyeget. A szépet megénekelni sokáig nem volt sikk nálunk. Valami tévedés folytán az a szemlélet alakult ki, hogy ami ronda, az a modem. A go­belint anakronisztikus műfajnak minősítették. Azt a művet, ami vala­mi fölismerhetót ábrázolt, illusztrá­ciónak, a mesélő, elméláztató stílust idejét múltnak kiáltották ki. Én pedig azt mondom: én vagyok a modern. Azzal, hogy vállalom a szépség megéneklését, akkor, amikor az esti tévéhíradóból az emberek vacsoraasztalára odafolyik a vér. Mára annyira közhelyszerűvé vált minden, hogy a nemes, a tiszta dolog lesz a legnagyobb újdonság, ha úgy tetszik az avantgard. - Úgy hallottam, az arany­ba szőtt madonnák ihlették Tolcsvay Mária evangéliumát. Igaz? - Azt hiszem, ez így nem pontos. Oda vissza hatunk egymásra, hiszen egy műhelyben dolgozunk. Az egyik munkámat éppen hogy a készülő zene ihlette. Hallgattam a muzsikát, s közben létrejött egy kép. Szabadon élek és dolgozom. Van úgy, hogy egy élmény leültet a szövőszékhez s míg kész nem vagyok, semmi más nem érdekel. Néha elég egy jó mon­dat s én szövök egy gobelint. A drá­mmsmxmesssmxmíxsmt Mikor a Dóm altemplomába érkezem. Pereli Zsuzsa kiállított gobelinjeit még nem világítja meg a spotlámpák fénye. A misztikus félhomály titokzatos hangulatba burkolja az aranybaszőtt madonnák, angyalok arcát. Tolcsvay László, a művésznő férje óva int, hogy kellő világítás híján alkossak véleményt a müvekről. Szerencsére Péreli Zsuzsa gobelinjeit már tíz éve ismerheti az, aki a magyar textilművészet iránt érdeklődik, így a kárpitok szomorkás tekintetű, tűnődő figurái, a letűnt korok békebeli nyugalmát idéző alakjai ismerősként tekintenek a boltíves altemplom csendjét megzavaró látogatóra. A szebb világba vágyódó, nehéz kontyű asszonyok a keménygalléros, egyenes tartású urak mellett, a madonna, az isteni asszonyanya alakját is megidézi e tárlat. A gobelinművész úgy dolgozza anyaggá, súlyos, veretes szövetté Duccio mester vöröseit, a bizánciak aranyait, hogy közben saját hangját sem feledi. A Fold s az ég mezsgyéjén a szépség, a mívesség himnusza e kiállítás. mai, a megrendítő események ugyanígy motiválni tudnak. A fekete madonnát 1990. december 23-án kezdtem el csinálni. A romániai események annyira megráztak, hogy a karácsonyt, a szilvesztert is végig­szóttem. Mint egy őrült, ügy dol­goztam. A gobelin elkészülte után Szentendrén volt kiállításom, amit sok romániai menekült megnézett. Döbbenetes volt látni, ahogy zokog­tak a kép előtt, amin az aranyfonalak között ott látták a báránycsengót, a rozsdás kulcsot s a parányi lehall­gató készüléket is. Életem nagy élménye volt, hogy ez a mű még anyagi segítséget is adott az embe­reknek. A hamburgi Katolikus Aka­démia a gobelinről képeslapot készí­ttetett, melyet az új évre szétküldött adományokat kérve vele a címzet­tektől. Hatvan tonna élelmiszer és fantasztikus mennyiségű gyógyszer gyűlt össze, melyet a romániai és a magyarországi szegények között osztottak szét. A madonnát sok gaz­dag ember akarta tőlem megvásá­rolni, de nem adtam oda, pedig nagy volt a kísértés, hiszen a pénz jól jött volna. Az Iparművészeti Múzeumnál viszont jó helyen van, végül is a ..közé" lett ez a munkám. - A gobelineken megörökített sok-sok figurának van modellje, a több helyen is előforduló kastély létezik? - Az alakok, az arcok csak az én álmaimban léteznek. Mindegy, hogy kik ők, fontos az, hogy mi történik velük. Az „Aranykor" című faliké­pen gyerekek ülnek. Minden olyan­hoz vonzódom, ami még romlatlan, tiszta. Ilyen a gyerekkor is. A felnőtt világ a gyerekek boldogságát elkár­tyázza. Ezért kerültek a képre az aranymasnik is. Olyanok ezek, mint a lepkegyűjtemény halott pillangói. A kastélyhoz pedig egy misztikus történet is kötődik. A „Faliszék" című objektet a szomszédunk padlá­son talált ülőalkalmatosságból készí­tettem. A szék vízszintes lapjára szőttem a tornyos épület és a hozzá tartozó kert képét. Mikor ezt a szék régi gazdája meglátta, elképedt. Elmesélte, hogy a bútordarab egy olyan felvidéki kastélyból származik, amelyik szinte hasonmása az én mesepalotámnak. - Hogy tetszik a kiállítás helyszí­ne, az altemplom ? - Sokáig vívódtam, hiszen a párás klíma nem a legideálisabb a textí­liáknak. Végül is ügy döntöttem, legfeljebb majd meggyógyítom a gobelineket a kiállítás után, de nem szalasztóm el ezt a lehetőséget. Ebben a kriptában az alvilág és a menny, az élet és a halál egyszerre van jelen. Ez a hely éppen nekem való. PACSIRA EMÍLIA Mozgáskorlátozottak - megváltozott jogszabály A mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos átmeneti kedvezményekről szóló kormányrendelet kapcsán beszélgettünk dr. Kajáry Irén megyei főorvossal, főtanácsossal, a Csongrád megyei közgyűlés hivatala humánpo­litikai irodájának munkatársával. - Kérem, röviden foglalja össze a mozgás­korlátozottak közlekedését érintő újabb szabá­lyozás lényegét. - A kormány újraszabályozta az egyes mozgás­korlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményeket. Erre a korábbi jogszabályok lazasága, illetve az elkövetett visszaélések miatt volt szükség. A 91/199l-es számú kormányren­delettel történt változtatás lényege, hogy a moz­gáskorlátozott személyek háromféle kedvezményt vehetnek majd igénybe. Az első a gépjármű vásárlásával kapcsolatos. A gépkocsi vételárának 50 százalékáig vehető igénybe a kedvezmény, maximum 200 ezer forintig. Ugyanilyen összeghatárig a külföldről behozott gépkocsik vám-, illetve áfa-költségeihez ugyancsak támogatásra jogosult a mozgáskor­látozott. A második fajta támogatás, az átalakítási hozzájárulás - ez még mindig a vétellel és a gépkocsival kapcsolatos - abban az esetben jár, ha különleges segédberendezéssel tudja csak a rászoruló a gépkocsiját üzemeltetni. így például automata sebességváltóval vagy kézi rásegítéses fékberendezéssel. Ez egyébként a jogszabályban pontosan meg van határozva. Ebben az esetben 25 ezer forintig terjed a támogatás. Létezik a közle­kedés megkönnyítésére szóló támogatás is. amely a gépjárművel nem rendelkező mozgáskorlá­tozottakat illeti meg. Ez évi 5czer forintot jelent. A harmadik támogatási forma a gépjármű­felelősségbiztosítási díj megtérítése 850 köb­centiméterig. - Kik jogosultak ezekre a kedvezményekre? - Azok a mozgáskorlátozottak, akik tömeg­közlekedési eszközöket „egyáltalán nem tudnak igénybe venni". A korábbi jogszabályhoz képest ez szigorítást jelent, hiszen régebben azok is jogosultak voltak a támogatásra, akik a tömeg­közlekedési eszközöket használni tudták ugyan, de csak „nagy nehézségek árán". - A mozgáskorlátozottság mértékét ki állapítja meg? - Kétféle bizottság állapítja meg. A már jogo­sítvánnyal rendelkezők, illetve azok számára, akik jogosítványt akarnak szerezni, az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága. Akik jogosítvánnyal nem rendelkeznek, azoknak a megyei tisztifóorvos által megbízott eseti bizott­ság adja a szakvéleményt. Új bizottsági szakvé­lemény az összes említett támogatási fajtához szükséges, a korábbiak már nem használhatók fel. - Milyen más kedvezményben részesülhetnek még a mozgáskorlátozottak? - Parkolójegyek adhatók ki azok számára is, akik „nehezen tudják igénybe venni" a tö­megközelekedési eszközöket. A korábban kiadott parkolójegyek folyamatosan érvényesek. - Hol kell kezdeményezni a támogatás igénylését? - Most elsősorban nem a jegyzőknél történik ez. Először bizonylatokat, illetve igazolásokat kell beszerezni az orvosi bizottságoknál. A kérelmeket csak ezek csatolása után lehet a jegyzőkhöz előterjeszteni, akik a jogosultságot egyéb más szempontok alapján fogják megállapítani. Hogy elkerüljük a bonyodalmakat, azt szeretnénk, ha a bizottságok rugalmasan, előzetes időpont meghatározása nélkül fogadnák a mozgássérül­teket. Ehhez bizonyos szervezői munka szükséges. Ezért szeretnénk kérni az érintetteket, amíg a sajtón keresztül nem értesítjük őket, egyelőre ne keressék meg a jegyzői irodákat és az orvosi bizottságokat, valamint a tisztifőorvosi hivatalt, mert azok még nem készültek fel a fogadásukra. Az említett szervek vállalták, hogy néhány napon belül előkészítik a bizottsági munkát és zavanalan menetét biztosítani fogják. Szeretnénk azt is elérni, hogy ne csak a megyeszékhelyeken legyenek ilyen bizottságok, hanem lehetőség szerint minden városban működjenek hasonlók. A Népjóléti Minisztérium akceptálni fogja az ü gyintézés nehézségeit, ha a rendeletben megjelölt szeptember 1-jei határidőt nem lehet tartani. Szeretnénk az érdekeltek számára egy kü­lön tájékoztatót szerkeszteni, amelyeket a pol­gármesteri hivatalban, ügyfélszolgálati irodákban, valamint a mozgássérültek egyesületénél, és/Vagy az orvosi bizottságoknál találhatnak majd meg. Ezenkívül kérjük, hogy majd a polgármesteri hivatalokba benyújtott kérelmekhez csatolják - az eddigieknél részletesebb formában - a szociális viszonyaikat részletező nyilatkozatot, amelyben megindokolják kérelmüket. Az érintettek addig is vagy a megyei tisztifőorvosnál, vagy a megyei önkormányzat humánpolitikai irodájánál érdek­lődhetnek. PÁL TAMÁS Napraforgó - napraforgó Borús időben merre forduljon? Homokterületeken nagyon szűk azon növények köre, amelyek gazda­ságosan termelhetók. Eddig ezek közé tartozott a napraforgó is, bár napjainkban veszélyes ilyen kijelentéseket tenni: hisz ami tegnap megérte, holnap már veszteséges lehet. A világpiaci árak, a kereslet ingadozása, a feldolgozóipar romló anyagi helyzete tartogathat meglepetéseket. Minderről nem a növénynemesítők tiszte értekezni, így a Gabonatermesztési Kutatóintézet dorozsmai kísérleti telepén a napokban megtartott homoki napraforgótermesztési tanácskozáson és bemutatón a saját portájukon sepertek. Szégyenkezésre semmi okuk, hisz hibridjeik állják a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Hazánkban a vetésterület 60 százalékán a GKI napraforgóit termelik. Kül­földön 17 elismert hibridjükből tavaly 100 millió francia frank értékűt forgalmaztak. Az érte járó licencdíj jelentós részét adja a kutatás anyagi alapjának. Frank József főigazgató az intézet általános helyzetéről már nem tudott ennyi jót mondani. Most, annak ellenére, hogy fennállásuk óta a gabonafélékből és olajnövényekból egyaránt a legtöbb fajtával rendelkeznek, kritikus helyzetbe kerültek. Az elszegényedett gazdaságok egyre kevesebbet tudnak áldozni minőségi vetőmagra, ezzel a kutatás célja is értelmét veszti. Ráadásul a költségvetési támogatást is felére csökkentették, s így most 40 millió forinttal részesedik csak a 600 milliós költségvetésükből. Nyugati cégekkel szemben hosszú távon képtelenség így versenyben maradni. Kényszerű intézkedésként növényfajokra alapozott önelszámoló egységek kialakítását tervezik. Talán a külföldi érdekeltségeik révén a naprafor­gósoknak van így a legtöbb esélyük a boldogulásra. A megnyugtató megoldástól mindez messze áll, hisz búza-, kukorica- és homoki termesztési kutatásra ezután is szüksége lenne az országnak. Kár, hogy az átszer­vezésekkel elfoglalt Földművelésügyi Minisztérium nem érzékeli az értelmetlen leépülés tragikus utóhatásait. A napraforgó a növények közül szívósságával tűnik ki, ezért a kutatók számára is példakép lehet. Négy év homoki „nyúzópróba" tapasztalatai alapján Harmati István tudományos osztályvezető az U-55, a Viki, a Citosol-4, a Florakisz, a Blumix és az Antlia hibrideket ajánlja leginkább. Az optimális hektáronkénti tószám 50-60 ezer, a műtrágya-túladagolás olajtartalom-csökkenéssel jár. A növényvédő szerekkel, gyomirtókkal érdemes csínján bánni, homokon sokkal több a kellemetlen utóhatásuk. A most kezdett mikroelem-kísérletekről még nincsenek adatok, de láthatóan nagy a vas- és cinkigény, amit érdemes folyamatosan pótolni. T. Sz. I. / Élelmiszergazdaság Szebb jövő, a kertek alatt? A mezőgazdaságban ma tapasz­talható bizonytalanság példa nélküli. A piaci gondok miatt kialakult túltermelés azzal is együtt jár, hogy az árak csökkennek, s a befektetések egyrésze nem térül meg. A pénz­szűke, a magas kamatok sok gazda­ságot szorítanak. A magántermelók és szövetkezetek egyaránt mutat­ványszámba menő lavírozásra kényszerülnek a csőd előli menek­vésre. A tartalékok egyre apadnak. Erre a gazdasági helyzetre rakódik rá a törvények diktálta számtalan teendő. A kárpótlási törvényt, a gazdaságok privatizációját helyben kell úgy végrehajtani, hogy ne kerekedjen belőle botrány, emberek tömegei közötti szembenállás. A mai formájú szövetkezetek megszün­tetésének kötelező érvényű határ­ideje várhatóan 1993 elejére csúszik, de az elkövetkezendő üzemforma megválasztása már most alapos elemzést kíván. Mindehhez pontos információk, fogódzók kellenek. Ebben próbált meg segíteni a Sztáv-DM Kft. által szervezett, a Gabonatermesztési Kutatóintézetben tegnap, pénteken megtartott agrár­konferencia. Vörös István a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a kormány agrárprogramját elemezve elmondta, hogy az szellemében összhangban van a gazdaságpolitika egészével, eszközrendszere csak a költségvetés nehéz helyzete miatt hiányos. Megnyirbált piaci kilátá­sainkból következően a közeljövő agrártermelése nem tud megélhetést adni a ma a foglalkoztatottak 12-15 százalékát kitevő népesség egé­szének. A nyugatinál kisebb támo­gatási szint mellett indul a verseny a magántermelók, újraszövetkezók, gazdasági társaságok között. Egyes térségek foglalkoztatási gondjain csak komplex programok segít­hetnek. A legitim tulajdonviszonyok, szervezetek és vezetési szisztémák kialakítására legalább másfél év kell. Az életképtelen szövetkezetek száma közel háromszázra tehető, megse­gítésükre senki sem áldoz már. Ehelyett az újrakezdést vállalók kapnak segítséget az induláshoz. A jövő évi közgazdasági fellételek alapelemeiként említette, hogy az elvonás szintje nem emelkedhet, a földhasználati adó szektorsemleges lesz, s az egyszerűsödő SZJA kere­tében is törekednek a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe venni. A társasági adó tervezett mértéke nem lehet több 40 százaléknál, és sza­badabbá teszik az eszközök érték­csökkenési leírásának ütemezését. Tófalvi Károly, az Állami Va­gyonügynökség főtanácsosa az állami gazdaságok és élelmiszeripari vállalatok privatizációját elemezve elmondta, hogy a cukoripar tart a legclórébb, utána a gabonaipar következik. Az ÁVÜ felkészült a 125 állami gazdaság privatizációjára. A tanácskozáson szó esett az agrárágazat képzési és szakképzési kilátásairól is. TÓTH SZELJES ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom