Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-31 / 204. szám

/AMwmmm IISIIIG SZOMBAT, 1991. AUG. 31 H

osszú - nemcsak a hőfokoktól, hanem az izgalmaktól is - forró nyár volt. Már a kezdetén szorongtunk, hogy osszekaparjuk-e a pénzt - legalább egyhetes családi vakációra. Aztán őrlődtünk, mi vár ránk, ha hazaérünk: állásnélküliség vagy csak más beosztás, feltörik-e az otthonunkat avagy minden érintetlenül fogad. Rettegtünk a gyermekeinkért, akiket nagymama, táborok, fogadott felvigyázók hiányában - naphosszat hagytunk egyedül, s akiket jó, ha telefonon távirányíthattunk. Izzadtunk a hőségtől, s a gondolattól, milyen újabb terheket hoz az ősz, a tél? Rémülettel figyeltük a híreket, vajh' melyik határ felől leselkedik ránk nagyobb veszély? De immáron itt az ősz - ahogyan nevezni szokás - az elmúlás évszaka. S, hogy mi múlik el? A napsugaras szép napok biztosan. A feszültség, talán. Nemcsak rajtunk múlik. Pedig jó lenne egy kis őszi, megnyugtató melankólia. JÓZSEF ATTILA Ősz Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi köáök. a vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvű oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Kifigyelte meg, hogy míg dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, hogy nyála már a téglákra csorog? Tudtam hogy ősz lesz s majd fülem kell. de nem hittem, hogy itt van. ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog. Hangulatzavar ősztől tavaszig Fénytől él a lélek Melankólia. Hallják-e szépségét a kifejezésnek? S nyelvünk oly gazdag, számtalan, az értő fülnek szinte muzsikáló megfelelőjét találják, mint: méla (ábrándos volta miatt elgondolkozó), mélázó, álmagatag, mélabús (szelíden szomorkás), keserédes, elégikus... A hangulatunk megvan hát, elő egy kötettel, egy édesbús költeménnyel! Kinn szürkülhetnek fellegek, csöpörészhet az ószi eső - lelkünkben raktározzuk a fényt. Vajon így fogadjuk-e mindannyian a természet elmúlását, nincsenek-e köztünk, akik szenvednek a tompa, matt színektől, a fény hiányától? Ősi a megfigyelés, mely szerint lelkünkben is követjük az évszakok, az időjárás változásait. Mégis csupán az elmúlt évtizedben kategorizáltak amqrikai pszichiáterek egy különleges „betegséget". Amit mi laikusok ószi niclankóliának mondunk, hiszünk, azt a tudomány szezonális affektív zavar (SAD) néven ismer. Ez a lelkiállapot már nem is olyan édes és szelíd. Dr. Janka Zoltántól, a SZOTE Ideg-elmeklinikájának docensétől kértem a SAD-ra magyarázatot. - Téma lehet Szegeden egyáltalán ez a jelenség? - A napfény városában valóban furcsának tűnhet egy kifejezetten fényhiányos, pszichés zavar emlegetése. Jogosabb az északi államokban, mondjuk Svédországban. Ez a szezonális - mi téli depressziónak nevezzük - zavar, mint nevében is hordozza, nem életeseményekkel függ össze, kifejezetten bizonyos szezon, az ősz kezdetekor jelentkezhet. S ez az évszak Szegedet sem kerüli el. Amint csökken a napsütés, rövidülnek a nappalok, felléphet a téli depresszió, függetlenül attól, hogy aki érzékeli magán a tü neteket. nem is tudja definiálni: mi is történik önmagával. - Akkor, ha ön most fölsorolja jeleit, előfordulhat, sokan magukra ismernek. - Éppen ezért szeretném hangsúlyozni, a téli depresszió egyfajta lelki zavar, s nem betegség. Nehogy valakiben is betegségtudat alakuljon ki! Az elnevezés számunkra érdekes, a tünetcsoport meghatározására, elkülönítésére szolgál. Nos. a téli depresszió októberben, novemberben kezdődik, február, április közepére múlik el. Félreismerhetetlen tünetei, ha legalább három szezonban jelentkeznek egymás után: sok alvás, kedélyvesztés, rossz hangulat, szénhidrát utáni sóvárgás, testsúlynövekedés, szexuális érdeklődés csökkenése. Tapasztalatok szerint jóval gyakoribb a nők, mint a férfiak körében. - Milyen magyarázatok vannak e tü netekre? Föltűnő például az édesség utáni vágy, s miért a nőkre jellemzőbb? - A fokozottabb szénhidrátigény egyszerű kémiai láncreakcióval magyarázható. Az édességben lévő aminosav a triptofán, az agyban lévő ingerület-átvivő, ha úgy tetszik, üzenetközvetítő anyag, a szerotonin segítségével csökkenti a tobozmirigyben termelődő melatonin mennyiségét. A melatonin egyébként fény által szabályozott, a fény visszaszorítja termelődését. Vagyis arról van szó, hogy a feny szerepét ösztönösen csokival helyettesítik. Hogy nőknél gyakoribb, annak hormonális okai vannak. - Mindebből logikusan következik, az egészséges védekezés a fényben rejlik, de hogyan juttassuk szervezetünkbe? - Valóban leghatásosabban fényterápiával kezelhető e lelki zavar, s tudjuk a szükséges fényerő mennyiségét is: 20002500 lux, teljes spektrumú, fóleg zöld és sárga fény hoz gyógyulást. A bevitel módja nagyon egyszerű: a fénybe néz percenként egyszer-kétszer „a beteg", alkalmanként 2 órás kezeléseken. A bőrön keresztül a fényterápia hatástalan, mert a szem rece hártyája ad fény hatására rostokat az agyalapban található biológiai óránknak, amely napi ritmusunkat vezérli. Ezért a fénykezelés a reggeli órákban a leghasznosabb. Néha elegendő háromszori, négyszeri ismétlése, megjegyzem, otthon házilagosan is megoldható. Más, egyszerű, a mélabús lelkiállapotot kedvezően befolyásoló cselekvés is elviselhetőbbé tehet egy-egy napot. A téli depresszióban is a hangulat vezérli a gondolkodást, föl kell tehát venni azt a bizonyos pozitív stratégiát: egy kellemes vacsora, egy szép kirándulás, helyre-helyre billentheti az embert. - Önfegyelemmel, akaraterővel befolyósolliató-e a hangulatzavar? - Valamennyire. Bizonyára törekszenek is erre, uralkodnak magukon, akik szenvednek tőle, ám a mindenáron való elfojtását nem tanácsolom. Valaminek - esetünkben a fény - hiányát jelzi a lélek, ezért a téli depressziót éppenséggel egészséges reakciónak is fölfoghatjuk. Szót kell fogadnunk a lelki üzenetnek. MAG EDIT Vándormadarak, kék virágok őszi fényben... Most, amikor a szögedi táj „ószikék"-jét érzem, reménykedem, hogy mindannyian megérzik, helyet adnak a gondolatnak, a természet ószi hangulatának. Az enyimben effélék villódzanak; kék virágok, katángok, gulipánok op-art merengő bókjai, zöldellő tarlók, mezei kutak vize, csóka csakkoló lebegése, fecske cicázása, csönd mélye a Fehértón. tücskök esti pirregése, átfutó záporesők, boldog belefeledkezések, férfias ég - nőies virágrét gomolyfelhós ősz szerelme, kakukkfű illata kábít, fekete-vörös bodobácsok napimádása, lapulevél csigaháza, kökénybokor alvó sünjeinek szuszogása, sárguló boldog nyárfalevél, vöröslő napnyugvás, ködök és tüzek a szögedi tájban, egy múló esztendő simogatásai... Magok szóródása, bogáncs ragaszkodása, merülés a földbe, érett gyümölcsök hullása. Ami nyáron büszke volt, most illatokra, színekre hull. Másképp süt a nap, hamarabb sötétedik, megjöttek a tóra az első vándormadarak, városunk sarlósfecskéi már eltűntek, a szatymazi akácosokban gyurgyókák felelgetnek. Az állatőv hatodik jegyének jelképe egy lány, aki pergő buzakalászt tart kezében. Szűznek mondják, pedig inkább asszony, szerető és anya, aki világra szüli, elveszíti és újraszüli gyermekét. Azért is nevezhetik őszelőt a Szűz jegyének, mert innen - a betakarítástól számított hat hónapon át - a föld szűzen hever és várja a tavasz termékenyítő erejét, ami majd a Kos és Bika jegyében jön el. Persze ennél sokkal gazdagabb a Szűz-jegy szimbólikus jelentése, de az elmúlás és újjászületés vágya örökkön igaz, s ez nemcsak a természet csodája, hanem az emberé is! A kedves olvasó ne várja, hogy azt tanácsoljam: sétáljon a füvészkertbe titokzatos lótuszok hervadását csodálni, a tiszai füzesek-nyárasok szederkékjét és madárcsöndjét pásztorolni, vagy a fehértói madárszálló kilátóján hajnali-esti suhogó madárszámyak árnyát lesni... ne menjen! Csak emelje arcát a szeptemberi verőfénybe, nézze a kerítés, útszéli kékkatáng csillagát, simítsa meg utcájukban egy fa kérgét, mélyen szívja be a színesedő lombok illatát, s kössön hervadhatatlan csokrot lelkében a sárga-fehér-lila szirmokból, az őszi bogár pirregó siratójából, útra készülő fecskéink villanásaiból s pántlikázza föl a kedves mosolyával... CSIZMADIA GYORGY Sportterápia - asztmás gyerekeknek Az a szülő, aki tartotta már karjában ziháló-sipoló mellkasu, asztmás rohamban vergődő gyermekét, és hallotta a segélykérő hangocskát: „Anya, megfulladok!", mindenét adná, hogy soha-soha ne ismétlődjék meg az őrület. Sok - egyre tobb - az asztmás kisgyerek. Kezelésükhöz, a rohamok ritkításához a gyógyszerek mellett igen fontos lenne az úszásterápia. Igaz, hogy a szegedi Tömegsport Egyesület néhány éve már lehetőséget teremtett az újszegedi Sportuszodában az asztmás gyerekek vízi terápiájára, de az e kórban szenvedők toredékét képesek csak hozzásegíteni a könnyebb élethez. Nagy igény van az asztmás-úszásoktatásra. Bizonyság rá, hogy kétszeres a túljelentkezés az újszegedi Csanádi II-es óvodában, ahol az országban elsőként foglalkoznak óvodai keretek között, szeptembertől az asztmás gyermekek sportterápiájával. Részleteiről Laczik Antalné vezető óvónő beszélt: úszás, amit speciális torna követ: jóga- és légzőgyakorlatok. A gyógytornákat az óvoda alagsorában kialakított kis tornateremben tartjuk. - Nyilván mindezt szakemberek irányítják. - Az egyik legjobb szegedi gyermekasztmatológus. Haraszti Géza doktor úr felügyelete mellett Magyar Gábor, a Tömegsport Egyesület oktatója tartja az úszóedzéseket. Külön szakember a tornát. Az óvónők sem egyszerű kísérők, hanem maguk is tornásznak és vízbe szállnak a gyerekekkel együtt. Ez nagyon fontos momentum, mert a kicsik maguk körül tudják, látják az ismerős arcokat, a megszokott közegben mozognak, és vízi játéknak tekintik az egész gyógyterápiát. - Mekkora anvagi terhet ró a szülőkre az óvodai gyógyszolgál tatás? - A sportterápia ára gyermekenként havi 700 forint. Ebben az évben az egész összeget a szülők fizetik, de ígéretet kaptunk az önkormányzattól, hogy jövőre valamennyi pénzzel támogatni tudják óvodánk asztmásprogramját, ami azon túl, hogy a gyermekek e súlyos légúti betegségét visszaszorítja. más. el nem hanyagolható előnyökkel is bír. A három- és hatéves kor közötti rendszeres mozgás ugyanis fejleszti a gyermek ügyességét, javítja testtartását, magabiztossá teszi. Nem beszélve arról az óriási előnyről, hogy később, iskolás és felnőtt korban is igényük lesz a rendszeres mozgásra, sportra - valamennyiüknek. - Három éve már, hogy heti két alkalommal visszük úszni - mindhárom óvodai csoportból - az asztmás gyermekeket. Szinte napról napra látható volt állapotjavulásuk. Ezt mutatta az is, hogy egyre kevesebbet hiányoztak. E sikereken felbuzdulva határoztuk el, hogy a városban lakó, az óvodát most kezdő, asztmás, illetve légúti megbetegedésben szenvedő gyermekeket összegyűjtjük, és számukra itt, egy helyen speciális sportfoglalkozásokat szervezünk. - Hány fővel indulnak'' - Sajnos csak 24 gyermeket tudtunk felvenni, pedig több mint kétszer ennyien jelentkeztek. Nincs helyünk több kicsi számára. Nem az uszodában, hanem itt az óvodában kevés a négyzetméter. Borzasztó dolog, hogy beteg gyermekeket kellett elutasítanunk, pedig valamennyi jelentkező számára orvosilag indokolt lenne a gyógyító üszásterápia. A mi óvodánk azért is ideális hely a légúti betegségben szenvedőknek, mert a Tisza és az ártéri kiserdő megszűri a városból érkező szennyezett levegőt. Az óvoda előtt és az udvar mellett kevés gépkocsi közlekedik, így a belvárosihoz és a lakótelepihez képest lényegesen tisztább itt a levegő. Nem elhanyagolható az sem, hogy kőépület a miénk, nem panel, ami köztudottan ártalmas az asztmás beteg számára. - Előny az is. hogy igen közel van a Sportuszoda, ahol az úszásoktatás zajlik. - Ez az egyik legnagyobb szerencsnénk. Néhány perc alatt eljutunk a kicsikkel az uszodába. Hetente háromszor egy óra az KALOCSAI