Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-24 / 198. szám

10 VISSZHANG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1991. AUG. 24. Levélféle Márok Tamásnak IA minisztérium válaszol Kedves Tamás! Engedd meg, hogy személyes hangot üssek meg ­lévén kollégád is mert mondanivaiámat korábbi ismeretségünkre alapozom. Jó tollú, érzékeny újság­írónak tartottalak, Szegedi Egyetem-beli munkásságod kózel állt hozzá'". Általad (is) képviselt lapodról az a véleményem, hogy nem csupán törekszik a pártsemleges­ségre, hanem a legutóbbi időkben meg is valósítja az objektív tájékoztatás követelményét. Éppen ezért ért váratlanul Téved a kormány című jegyzeted, mely egyoldalúságával erősen elüt a megújult Délmagyarországtól megszokott elemző stílustól. A cikk első olvasása után elhatároztam, „kemény" választ írok neked. Aztán több okból is meggondoltam magam. Olvastam Kelemen Gábor írásodra küldött válaszát, amellyel természetesen egyetértek, valamint úgy gondolom, hogy egyszer beszélnünk kell az újságírók felelősségéről is. Te mindig is büszkén vállaltál közösséget a radikális liberalizmus eszméivel. Ez nem is lenne baj (hisz ez magánügyed), ha nem váltanád mindezt politikai aprópénzre, mint ahogy ez az idézett írásodban történt. Azt• hiszem, nehezen tudnád bizonyítani, hogy három napilap is a kormányé. S ha nem tudsz a közzétett állításra igazolást hozni, hibát követsz el. Ezen túl egyoldalúnak gondolom azt a megközelítésedet, hogy a Kabinetkérdések című televíziós produkció a kormány hibája miatt lenne nézhetetlen. Egy műsor vagy egy újság színvonaláért szakmai hiba lenne a riportalanyokat hibáztatni. Mint tudjuk, a televíziónál és az újságoknál is a fenti kérdésekért a riporterek, műsorvezetők és szerkesztők a felelősek. Egy helyült azt írod, hogy a Magyar Hírlapot „a kormánylapokkal" ellentétben tömegek vásárolják együtt a Hócipővel. Kedves Tamás! Nem értelek, miért írod ezt. Hiszen te is olyan jól tudod, mint én, hogy MH. eladott példányszáma az elmúlt időben katasztrofálisan esett (most én is beleeshetnék abba a hibába, mint te: és azt mondhatnám, hogy mindez azért történt, mert a Magyar Hírlap elvtelenül támadja a kormányt, de úgy gondolom, hogy ezek a kérdések sokkal bonyolultabbak, több összetevőjük van, és összefügg azzal a kérdéssel is. hogy az emberek miért fordulnak el egyre nagyobb számban a politikától - ebben nincs különbség ellenzéki és kor­mánypártok között). Ha megengeded, a Hócipővel én nem foglalkozom. És még valami: hogy mely lapokat veszik, s melyeknek gyarapodott elviselhetetlen mértékig a remittendája, nem tartozik elsősorban a kormány­pártiság - ellenzékiség érvényességi körébe. Ismerjük a Magyar Posta működését. Én például több mint egy hónapja küldtem vissza az Új Magyarországot előfizető kártyát, eredménytelenül, számba vehetjük a „hagyományőrző" olvasói szokásokat, vagy a fizetőképes kereslet beszűkülését: mind-mind elemezendő fejezete ugyannak a témának. Vannak tehát lehetséges nézőpontok... Külön felhívnám a figyelmedet arra. hogy a kormány tagjairól irt lesújtó bírálatod nem azért von maga urán sok DM-olvasóban idegenkedést Márok írása és a lap iránt, mert bírálni merészeli a minisztereket, hanem azért, mert az ítélet túlontúl elnagyolt és sommás. Vagyis nem felel meg egy újságírótól is elvárható szakmai igényességnek. Szóval sokszínűek ezek a kérdések, akár egy díszes papagáj a dzsungelben. Nem mutat jól fekete-fehérben. Barátsággal üdvözöl: BALOGH LÁSZLÓ. Az MDF SZEGEDI ELNÖKE L'i.: Sajnálom, hogy levelem kissé megkésett, de a részvételem a Hungarológiai Kongresszuson, valamint a sajnálatos szovjetunióbeli események adta feladatok meggátoltak a korábbi írásban. Egyetértés, de mivel Tekintettel a Délmagyarországgal eddig fennállott és általunk a jövőben is ápolni kívánt korrekt, tárgyilagos kapcsolatra, kérem alábbi nyilatkozatom szíves közlését: A Délmagyarország 1991. augusztus 22-t (196.) számának 20. oldalán Pál Tamás tolláWI az alábbi szöveg jelent meg: „Ma telefonon felhívtunk a város neves személyiségei, illetve politikusul közül néhányat, hogyan vélekednek ők az eseményekről" (ti. a puccskísérletről). A közleményben Pál Tamás engem imígy en „nyilatkoztat": „Egyetértek pártelnökünk, Thürmer Gyula nyilatkozatával..." Kijelentem, hogy Pál Tamás velem augusztus 21-én nem beszélt és általa közölt állítólagos nyilatkozatom semmilyen formában nem hangzott el. Sajnos, nem ez az első eset arra, hogy Pál Tamás úr könnyedén túlteszi magát a: újságírói erika szabályain. 1991. augusztus 20-án délben telefonon felhívott és megkért, nyilatkozzam, hogyan értékelem a szovjetunióbeli eseményeket. Azt válaszoltam, hogy ehhez nem rendelkezem megfelelő információkkal, de egyetértek Thürmer Gyula I9Q|. augusztus 19-i, Makón tartott beszédének vonatkozó részével, amely az SZKP-val személyektől füg­getlen elvi alapú együttműködés készségét emelte ki. (Vö. Ódor József tudósítását erről a Délmagyarország 1991, augusztus 21-i számának 2. oldalán). Pál Tamás a Délmagyarország 1991. augusztus 21-i (195.) számának 5. oldalán fenti telefonbeszélgetésünket úgy publikálta, hogy elhagyta az információhiányra vonatkozó hangsúlyos megjegyzésemet, majd így folytatta: „Telkes György egyetért a Thiirmer-nyilatkozattal. és kiemeli, hogy az MSZMP nem teszi személyektől függővé az SZKP-val való kapcsolatát." Kijelentem: egész beszélgetésünk Thürmer augusztus 19-i makói beszédére vonatkozott, nem pedig a különböző későbbi és általam akkor nem ismert Thürmer-nyilatkozatokra. Szeged, 1991. augusztus 23. Tisztelettel: TELKES GYÖRGY Válasz Telkes Györgynek Telkes György úrral telefonon beszéltem az MSZMP álláspontjáról. „Egyetértek pártelnökünk. Thürmer Gyula nyilatkozatával" - mondotta. Tehát az augusztus 19-i, makói Thürmer-nyilatkozattal. Ugyanitt a DM tudósítójának külön nyilatkozatban fejtette ki véleményét az MSZMP első embere. Idézem Thürmer Gyulát az említett lapszámból: „A Szovjetunió területi épségét mindenképpen meg kell védeni. Európa és a világ biztonsága szempontjából ez mindenképpen létkérdés. Ideje volna tehát, hogy e hatalmas ország sorsa határozott kezekbe kerüljön." PÁL TAMÁS immmmut Mónus nyerhetett volna • • Ötven év hallgatás A Gyöngyössy Imre, Kabay Bar­na, Petényi Katalin alkotó team két filmje is részt vesz a közeljövőben nemzetközi filmszemléken. Az „50 év hallgatás" című dokumentum­drámát az Edinburgh-i Filmfesz­tiválon augusztus utolsó napjaiban mutatják be, azt követően pedig a „Száműzöttek" című játékfilmjüket vetítik a Montreali Nemzetközi Filmfesztivál főprogramjában. Mindkét mű a sztálinizmus éveiben a Volga mentéről ártatlanul Közép­Ázsiába deportált németek minden­napjairól szól. A „Száműzöttek" című filmet szeptembertől itthon is vetítik. (MTI) ' JJ Tegnap kezdődött az a sajtóhelyre­igazitási per, amelyben Mónus Áron az „Összeesküvés: a nietzschei biro­dalom" című könyv szerzője sajtó­helyreigazítást kért több lap szer­kesztőségétől. A Fővárosi Bíróság előtt zajló eljárás azonban helyenként paródiába fordult, mivel a felperes a helyreiga­zítást kérő leveleiben és a kereset­levélben is pontatlanul jelölte meg a szerinte valótlan tényállításokat és ezeket összekeverte az újságírók véleményével. A bíró mindvégig ragaszkodott a legszorosabban értel­mezett nyilatkozati elvhez, s ezért az érdemi előrelépés elmaradt. A tár­gyalást elnapolták augusztus 29-ére. Pedig a helyzet jogilag egyér­telmű. Amíg ugyanis jogerős bírói ítélet nem mondja ki, hogy Mónus írása valóban izgat egy adott kö­zösség ellen, addig joggal követel­hetné a helyreigazítást. A szerző kü­lönben mintegy döntő érvként felmulatta útlevelét, s ezzel saját zsidó voltát, izraeli állampolgárságát kívánta bizonyítani. HT PRESS A munkahelyteremtések támogatása nem lehet pénzszórás A Délmagyarország augusztus 8-i számában meg­jelent „Szórd a pénzt a nép közé" című cikk szerint az országos szervek rossz ajánlásokat adtak a munkahely­teremtő beruházások megyei támogatási rendszerének kialakításához. („Sajnálatos, hogy a Munkaügyi Minisztérium el sem tudja képzelni a területi központok­ról, hogy azok gazdálkodni is tudnának ezzel a pénzzel, helyette a 'szórd a pénzt a nép közé' felfogást vallja ".) Ha valóban így lenne, az tényleg sajnálatos lenne, azonban nem így van. A minisztérium ajánlásokat, pontosabban javaslatokat tartalmazó körlevelét én írtam, s abban nem első helyen ugyan, de valóban említettem a cikk által bírált vissza nem térítendő tőkejuttatást, mint egy lehetséges támogatási formát. A levélben azonban kitértem e javaslat indokaira és az ilyen jellegű támo­gatás nyújtásának nagyon szigorú feltételeire is. E feltételek közt szerepelnek olyanok, mint pl. a támogatás összes forráson belüli arányának korlátozása, az igénybevétel ütemezésének szabályozása, a fel­használás szigorú ellenőrzése és természetesen az esetleg szükséges szankcionálás is. A „vissza nem térítés" tehát korántsem jelentheti és a támogatási tapasztalatok szerint nem is jelenti azt, hogy a munkahelyteremtő beruházások megvalósítói e konstrukció révén „puha" pénzhez jutnak. Sőt. nyilván nem véletlen, hogy a Világbank szakértői évek óta éppen ezt a támogatási formát javasolják kizárólagossá tenni a hazai munkahelyteremtés hatékony ösztönzése érdekében. Szeretném leszögezni, hogy a Munkaügyi Minisz­térium - a cikkben megfogalmazottakkal ellentétben ­nemcsak feltételezi, hanem egészen biztos abban, hogy a megyei munkaügyi központok tudnak gazdálkodni a rájuk bízott pénzekkel. Ezt bizonyítja, hogy a központok meghatározó és semmi mással nem pótolható szerepet kaptak a foglalkoztatási eszközrendszer működtetésében, a Foglalkoztatási Alap célirányos és hatékony fel­használásában. Ezeket a gazdálkodói feladatokat az eddigi tapasztalatok szerint a Csongrád Megyei Munka­ügyi Központ is nagyon színvonalasan látja el. Tény azonban, hogy bizonyos (úgynevezett pénzin­tézeti) tevékenységeket a vonatkozó, meglehetősen régi törvény értelmében csak pénzintézetek végezhetnek, a munkaügyi központok - megfelelő engedély hiányában ­egyelőre nem. Erre a jogszabályi korlátra a már említett levélben fel kellett hívnom a megyei munkaügyi központ figyelmét. Arra törekszünk azonban, hogy a jövő évtől a köyontok a munkahelyteremtő beruházások támogatási konstruk­ciójának megválasztásánál is a lehető legnagyobb szabadságfokkal rendelkezzenek, ezért szorgalmazzuk a felesleges korlátozások mielőbbi megszüntetését. Nagyon remélem, hogy a Csongrád megyében meg­valósuló munkahelyteremtő beruházások támogatását mindezek a szakmai háttérmunkák nem akadályozzák, és a központ már idén is szép számú munkahely létesítését tudja ösztönözni a megyei Foglalkoztatási Alap fel­használásával. Budapest, 1991. augusztus 17. SZENDRÉNYIPÉTER FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTES MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Tisztelt Igazgató Asszony/Ur! f A megyei Munkaügyi Központok Igazgatóinak OMK-ban megtartott értekezletén ígéretet tettem, hogy rövid időn belül tájékoztatást adok a megyei munkahelyteremtő programok Foglalkoztatási Alapból történő támogatásának javasolt módjairól (az 1991. évi IV. törvény 17. § támogatási formájáról). A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint „megfelelő engedély nélkül" a megyei Munkaügyi Központok hitel-, illetve kölcsönszerződést jogi, illetve magánszemélyekkel nem köthetnek, továbbá egyéb pénzintézeti tevékenységet sem folytathatnak. (1979. évi II. törvény 34'E § (I) bek., illene annak végrehajtásáról szóló 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet, valamint a pénzintézeti tevékenységeket szabályozó 153/1989. (XII. 28.) MT rendelet 1. §-a.) A fentiek alapján javaslom, hogy az idén a Foglalkoztatási Alapból elsősorban a: alábbiak szerint támogassák az 1991. évi IV. törvény 17. §-a alapján a megyei munkahelyteremtő programokat: 1. Munkahelyteremtő alapjuttatás odaítélésével; 14-15 százalék járadékfizetési kötelezettség mellett, melyet az adózott eredményből kell hogy visszatérítsen a támogatást elnyert munkaadó. 2. Vissza nem térítendő tőkejuttatás nyújtásával, mely a jogszabályban meghatározott beruházási kifizetésekhez használható fel. Mindkét támogatási forma igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan történhet. Javaslom, hogy munkahelyteremtő beruházás esetén a Foglalkoztatási Alap megyei keretéből származó összes támogatás ne haladja meg a fejlesztési költség 50 százalékát. A támogatás pénzügyi bonyolításához pénzintézet közreműködését tartom indokoltnak, különösen a pályázati döntések előkészítésében, a támogatási szerződés megkötésében, a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésében, illetv e a megállapodás megszegése esetén a szankcionálás végrehajtásában. Budapest, 1991. június 27. hf fxj fi>M'' ii vs Küzdelem A megfejtéseket postai leve­lezőlapon kérjük elküldeni, a megjelenést követő egy héten belül, a következő címre: Délma­gyarország Szerkesztősége, 6723 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Megfejtések ­nyertesek Augusztus 18-án megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: A SZERELEM BUZGÓ MEG­FELEDKEZÉS MINDENRŐL. AMI RAJTA KÍVÜL VAN. Könyvutalvány nyertek, amit postán küldünk el: Dr. Cselőtei István (Petőfi S. sgt. 55-61.), Gergely Lajos (Vajda u. SB. I. 4.), Patai Sándor (Iker u. 24.), Korom Ferencné (József Attila sgt. I50B.), Magyar Lászlóné (Sándor­falva, Kossuth u. 10.), Kiss György (Deszk, Béke u. 29B.) Gyuris Mária (Bordánv. Dózsa tér 3.) KOLCSET EfBENC GONDOLATAT lOfl ZU* A SZÁMOZOTT SOAOBBAN A VIA­SENVEM KAIK • Öl »KSKAOl • AMOlO JOBBAG' AOO V. w ÍTIl. RAftOAS s> TTKS: ZINESZ ALFÖLDI KOZBIG kouos MONDJA FUAA­HOOIA DflJI ADVAMN t> LENOVIL NOtNIV EL CALKLO AAAfT V > IDEGEN NCM NEV TEÁIM AT HITELES MIATtt ÍÖltTT V v-?,: TRAKTOR MARKA TEHETŐS 3Í > MIOOT0 KE AI­SEOI* V "V CENTI. METEA SOAOG • ET0 V V V" RITKA NÖt MtV RCRtC­DARAB' V FAANC1A EOLTO "V >V A A OS AZ USA­SAN STIA; TÁNC MESTEAA NVIIV •V 01 JANEIRO LOKOMOTÍV. RÖVIDEM MALÁJI T6A V KIES AEszim > V TEST TAJE* > olasz vAAOS V VAAOS A DUNA MttLfTT OICSÓ OÓSZAI OLASZ AUTOJEI V EVŐ­ESZKÖZ nEai HANGÁI JUTAL* MAI "V elOo glO aeszei •V" V" •V AlM AlLAT BABONA] TILALOM JEL ABCCI V EAANCIA NEVELŐ Ml AZ orv IQ0VTT •V > B|A« KALUOA FOtTOJA NAGTOOI •ESZEI V" OAN VAlTO­I'INZ VI INAAON ISZA* AMIHIKA SlLAM > DAOT­DAAAAI MINDEN AINOSIA afs-IOH tAATOTT SV FAÍSELT ABONA SZAA N KEZDEB •V

Next

/
Oldalképek
Tartalom