Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-22 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 22. DÉLMAGYARORSZÁG HATALOMÁTVÉTEL 15 A puccsisták Gorbacsov (egykori) bizalmasai sswmwmMmmmmtmmíimmiti Bábok vagy erős emberek? Pártbürokralák vagy a történelem formálására képes személyiségek? Egyelőre nem tudni, milyen emberek a nyolcak. Kik alkotják a juntát? Információ hiánvaban Janajev kezének remegéséből, az allami bizottság tagjainak egymás utáni hirtelen megbetegedéserői, majd e hírek cáfolatából, a bizonytalankodó nyilatkozatokból próbaltunk magyarázatot fabrikálni. Többen az első^nap fejleményeinek ismereteben is olyan következtetésre jutottunk:.az egész puccs csak színjáték. Igaz, valódi áldozatokat követelő tragédia, melynek tétje: a hatalom. Azt gondoltuk, a puccsisták személye, az a tény, hogy a bizottság hangadói Gorbacsov bizalmasai, a többiek pedig meglehetősen szürke figurák, a junta határozottnak semmiképpen sem nevezhető fellépése az eseményeknek akár arra a meglepő magyarázatára is utalhat: a glasznoszty, a peresztrojka atyja, a külföldön oly nepszerü Gorbi e színjáték valódinak tüntetésével akarja elérni azt, amit eddig más eszközökkel nem sikerült. A puccsisták valódi küldetése - az ellenkező lehetőség, a diktatúra, a konzervatívok országlásának felvillantásával - Gorbacsov hatalmának megszilárdítása, „újralegitiinálása", ázsiójának otthoni növelése, céljainak népszerűsítése. A CNN tegnap délutáni értesülése a puccsisták meneküléséről szintén e lehetőségre utalhat. Kevés az információ, így a fenti „magyarázatot" tekintsük okoskodásnak. Természetesen az sem kizárható, hogy egy rosszul előkészített valódi puccs első papjain vagyunk túl. A főszereplők rövid életrajza alapján ki-ki megfogalmazhatja saját válaszát a kérdésre: mi mozgatta ezeket az embereket? GENNAGYIJ JANAJEV: A Szovjetunió alelnöke 1937. augusztus 26-án született Pere­voszban. A gorkiji mezőgazdasági főiskolán 1959-ben agrárgépész­mérnöki diplomát szerzett.-Jógi tanulmányokat is folytatott, doktori értekezésének címe:-A trockizmus és az anarchia problémái. Poli­tikusi karrierjét komszomol-veze­tóként kezdte, majd a Szovjetunió Ifjúsági Szervezetei Bizottságának elnöke lett, később a Szovjetunió Baráti Társaságai Szövetségének­elnökeként tevékenykedett.. .A peresztrojka éveiben" 1986-tól a szakszervezetek központi tanácsá­nak titkára, majd elnöke fett - azzal a feladattal, hegy adjon új arculatot ennek a szervezetnék. Arri nem sikerült népszerűségre szert tennie, például a bányászok kifütyölték. Gorbacsovnak köszönheti, hogy 1990 júliusától .az. SZKP KB titkára, majd a PB nemzetközi ügyekért felelős tagja. L990. de­cember 27-én a Szovjetunió alel­nökévé, Gorbacsov helyettesévé választották. 1991-ben a Gorba­csov mellett működő biztonsági tanácsba is bekerül. A brit rádió és tévé az 54 éves Janajev ügyvezető elnök élet­rajzából főleg arra emlékeztetett, hogy szovjet politikai berkekben „rinocérosznak" nevezik ellent­mondást nem tűrő, csörtető stílusa miatt, s hogy tavaly decemberben a szovjet parlament csak Gorbacsov sürgetésére választotta alelnökké. „Meggyőződéses kommunista vagyok" - mondta akkor a törvény­hozás előtt, Gorbacsov pedig azért ajánlotta megválasztását, mert „szük­ségem van valakire, akiben bíz­hatok". miniszter 1923-ban született. Katonai iskoláit Frunzében, majd a vezérkari katonai akadémián végezte: 1941-1945 között harcolt a nagy honvédő háborúban, majd egyenletesen emelkedve a szovjet katonai ranglétrán, először a távol-keleti katonai körzet helyettes parancsnoka, 1976-tól 1979-ig a Csehszlovákiában állomásozó szovjet középső hadseregcsoport parancsnoka. Hazatérése után a közép-ázsiai katonai körzetet irányítja. 1987 februárjában (miután Matthias Rust sikeresen landolt a Vörös téren) a szovjet honvédelmi miniszter helyettesévé, majd rövid SZKP KB-nak, a megbuktatott el­módon, nem túl részletesen ismert. A szovjet politikus 1924-ben szüle­tett. Jogi diplomájának jnegszer­zése után hosszú évekig ügyészként dolgozott, politikai karrierjét az SZKP Központi Bizottsága munka­társaként kezdte. 1959-ben került a KGB állományába, ahol különböző posztokat töltött be. Az SZKP KB-ba 1986-ban.választották be. 1988-ban nevették ki a KGB elnö­kévé. Ekkor lett Gorbacsov bizalmi embere: 1990-ben bekerült az el-' d í "ii Lst; nöki tanácsadó testületbe, a követ­kező év márciusában a Biztonsági Tanács tagjává választották. A junta tagjamég BAKLANOV, a Védelmi Bizottság első BORISZ PUGO: A lett származású szovj miniftfeC MOTWi0MdSzl{Mbah született. l96(Fbán, miután elvé­gezte a rigai politechnikai főis­kolát, a Komszomol lett szerve­zetében kezdte meg politikai pályafutását. Ettől kezdve Pugo csillaga megállíthatatlanul emel­kedett felfelé: 1969-ben a Kom­szomol Központi Bizottságának tagja, 1975-től a rigai városi párt­bizottság első titkára, 1976-tól pedig a Lett KP Központi Bizott­ságának tagja. 1976-ban Pugo a pártvonalról átkerül a KGB appará­tusába, ahol először a szervezet lettországi részlegének helyettes vezetője, majd a Lett KGB főnöke. 1975-tól az SZKP KB-nak a tagja, 1989-tól a Politikai Bizottság póttagjává lép elő. 1990-ben neve­zik ki belügyminiszterré, majd őt is kinevezik a Biztonsági Tanács tagjának. neveztek-kuí 989-ben pénzügy miniszterré léptették elő. 1991 januárja óta konjjjáqyfq,..s a BizKyi­sági Tanács tagja! .. f^ z," * SZTARODUBCEV, a Paraszt­szövetség elnöke, TYIZJAKOV (fényképét nem sikerült megszereznünk) az ipari, építőipari, közlekedési és szállítási állami vállalatok szövetségének ' elnöke,' aki a katonáipari komp­lexumot képviseli a puccsista vezetésben. E három bizottsági tag személyéről, élettörténetéről többet nem tudunk. DMITRIJ JAZOV: A jelenlegi szovjet honvédelmi VLAGYIMIR KRJUCSKOV: A legfőbb KGB-s életrajza, érthető Fejvesztve Fut a junta A „pünkösdi király" elnézést kér... 6111 rfiftiKltt isbisv •: jjpm áoiiu 4 A Gorbacsovot hatalmától alig három napra megfosztó bizottság tagjai fejvesztve menekülnek - adták hírül tegnap késő délután a világ hírügynökségek Vau, aki kezdettől fogva beteget jelentett. Van. akit három napja nem látnak hivatalában. Vannak, akik repülőn déli irányba menekülnek. S állítólag olyanok is, akiket már letartóztattak. Janajev, a „pünkösdi király" elnézést kér Gorbacsovtól. sajnálja, hogy „ilyen kellemetlenséget okozott". A hatalomátvétel nem sike­rült. Az SZKP Központi Bizottság is elítélte (végre) az akciót, Gorbacsovot visszaállították elnöki pozíciójába. • j^gST* Ügy tűnik, a hadseregen és a nyolcas bizottságon belül is'a"ínéf>'­osztottság állandósult. Valószínű, hogy Jelcin és az orosz vezetés határózott fellépése arra ösztönözte a köztársaságok döntő többségét, hogy Gorbacsovot és ne a juntát támogassák. Az akció alkötmány­ellenes voltát a párt. az SZKP aktivistái is kimondták, elhatárolták magukat a történtektől. Nem tudni. Gorbacsov hol és hogyan érte meg az elmúlt napokat, de távollétében Jelcin gyakorolta az orosz hadsereg főparancsnoká­nak jogait. Hiányát világszerte érzékeltük. Állítólag az állambizton­sági bizottság különleges egységei őrizték. A történtek értékelésére, tévé-szereplésére mindannyian kíváncsiak vagyunk. Valószínűsíthető, hogy az erőszakos visszarendeződési kísérlet (vagy ennek imitálása) Gorbacsovot megerősítene hatalmában. Vissza a lenini úton? Hétfőn reggel percek alatt bejárta és megdöbbentette a világot a hír: leváltották Mihail Gorbacsovot. Az indoklás meglehetősen otromba volt, a főtitkár állítólag, egészségügyi píóBlémái miatt képtelen a továbbiakban ellátni államfői teendőit. Az 1985 óta hatalmon lévő Gorbacsov meglehetősen ellentétes személyiség volt. Külpolitikai téren vitathatatlan érdemekkel - így az új kelet-európai demokrácia megteremtése, fegyverzetcsökkentés ­belpolitikájában rengeteg ellentmondással. Gorbacsovot elfogadta az egész világ, személye a reformok.garanciája vplt.yjszpnt otthon más volt a helyzet. Igaz, a szabadság - mint a palackból kieresztett szellem - hetven év óta először megrendítette a volt amerikai elnök szavaival „gonosz birodalmának" nevezett ország látszólagos stabi­litását. De önállósági törekvéseikkel elsősorban a balti államok és a déli, grúz és örmény köztársaságok jártak az élen. Gazdasági téren már a főtitkár hatalomra jutása elótt katasztrofális volt a helyzet. A biroda­lom roskadozott, roskadozik. Gorbacsov egyedülálló éleslátással felismerte, változtatni kell. Bár azt maga sem tudta, hogyan. Okosan manőverezett a konzervatívok és a reformerők között, a mérleg nyelvét betöltve követte az „oszd meg és uralkodj" régi római elvét. Zseniális taktikus volt Gorbacsov? Egy ideig mindenképpen. De elszámította magát. Rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Talán túlsá­gosan alábecsülte a konzervatívok erejét és túl a haladó reformerekét. Gorbacsovot leváltották, a világ vezető hatalmai most riadtan figyelik, hogy az a személy, akiben a stabilitás, a biztonság, a reform, a világbéke megtestesítőjét látták, eltűnhet a politika süllyesztőjében. Azt azonban ők sem tudták, zseniális taktikusra vagy csak egy lehetetlen feladattal - a kommunizmus megreformálásával - próbál­kozó politikusra építették Szovjetunióbeli politikáját..^ Borisz Jelcinre, Oroszország törvényesen megyálasziott elnökére ­mint a legnagyobb tagköztársaság vezetőjére - lehet, hogy történelmi feladatok várnak majd. Minden bizonnyal ó lesz a Gorbacsov utáni következő lépcsőfok. Már amennyiben nem tartóztatják le. Viszont ezt eddig is megtehették volna a most hatalomra került konzervatív erők. Ezek szerint nem is volt olyan jól megszervezve ez a hatalom­átvétel? Senki nem tudhatja, mi lesz a Szovjetunió jövője. Lehetséges, hogy polgárháború lesz, mint Jugoszláviában és egymás ellen harcoló köztársaságok és a központi hadsereg összecsapásaira kerül majd sor? Nem valószínű. Az egyetlen erő, a hadsereg jelenleg a központi hatalom kezében összpontosul - csupán néhány tucat harckocsi állt át eddig Jelcin mellé - s mint minden hadsereg, szükségképpen konzer­vatív. Mindenképpen a mindenkori hatalom kiszolgálója. Kérdés az, hogy a katonák végrehajtják-e azt a parancsot, amikor majd saját honfitársaikat kell harckocsikkal eltiporniok. De a Szovjetunió nem Jugoszlávia. Itt nincsenek területvédelmi alakulatok, félkatonai egy­ségek. A köztársaságok gazdasági hatalommal egyre inkább ren­delkeznek, de katonai erővel szinté egyáltalán nem. A balti államok, amelyek elöl jártak az önállóság megteremtésében, majdhogynem fegyvertelen rendőrséggel, határőrséggel veszik fel a harcot a fekete­sapkás különítményekkel. Jelcin ellenállásra, sztrájkra szólított fel, de hadsereggel ó sem rendelkezik.Talán szerencsére. Igaz., alelnöke, mint egykori magas­rangú katonai vezető, bizonyosan rendelkezik még ma is kapcso­latokkal a hadseregben. Janajev - az eddigi alelnök - vezetésével hatalomra került puccsis­ták nagy fába vágták a fejszéjüket. Eltqvolították^izt y. embert, akin keresztül a belső bajoktól gyötört birodál«nisegy;iMSn érintkezhetett a fejlett világgal. Hiába biztosítják a viíágot a nemzetközi szerző­dések betartásáról, elkerülhetetlenül újra elszigetelik a Szovjetuniót. Azt az országot, amely - már régóta tudjuk - elveszítette a hidegháborút s mindazt a hatalmat, melyet valaha is birtokolt. Vere­séget szenvedett - háború nélkül. Vajon mit veszíthet még? Sokan a Szovjetunióban még mindig nagyhatalmi ábrándokkal hitegetik magukat, s abban bíznak, össze lehet tartani erőszakkal is egy biro­dalmat. Ideig-óráig biztosan sikert hozhat a KGB, a hadsereg, az apparátus uralma. De a szellemet - a peresztrojka szellemét - már nem lehet visszanyomni a palackba. PÁL TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom