Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 22. DÉLMAQYARORSZÁQ HETEDHÉT HATÁRON 7 A termelő is vizsgázik A húsiparban az év elején hat kivétellel megeró- vagyis a kistermelőknek az azonnali, a nagyüzemeknek a sítették tisztségükben a vállalatvezetőket. A Föld- 15 napos fizetési határidót májusig tudták tartani, művelésügyi Minisztérium döntése értelmében a nyáron így eljutottak a 30, illetve a nagy súlyú sertések esetében szakmai megmérettetés várt rájuk. A tizennyolcból a 60 nap utáni számlarendezésig, kilencüknek sikerült, köztük Bihari Vilmosnak, a Pick Fz a csúszás nem egyoldalú, hisz a piaci háttér nélküli Szeged Szalámigyár és Húsüzem vezérigazgatójának. A plusz vágások miatt tetemes készleteket tárolnak a bajai, fiatal szakember tavaly áprilisban került a nagy hírű cég békéscsabai és debreceni hűtőkben. Utóbbiban 400 tonna élére, és saját magának is tűzött ki vizsgafeladatokat, túlsúlyos sertésből származó, zsíros, bolti forgalomba Úgyszólván tréningben volt, s gazdaságunk e váltó- nem hozható húst ..őrizgetnek". Maguk sem tudják még, zékony időszakában vélhetően lesz is egy darabig. ki fog ezért pénzt adni. A hűs- és szalámiexport a volt A legfontosabb a vállalat eddigi eredményeinek szocialista piacon megfeneklett. A kivétel az Azimut Kft. megtartása. A szervezetet is ehhez kellett igazítani. A j00 ezer tonnás barterje. aminek szépséghibája a leválasztható területekről még tavaly négy kft. alakult, nvomot1 ar és a bankgarancia nélküli negyedév utáni a két hizlalda, a szállítási részleg és a makói fjzetés Emiatt ,degenkedtek a szállítási lehetőségtől, de kolbászgyár. A belső szervezeti változások ez év a tli,zott készletek miatt június végétől megkockáztatták júniusára maradtak, melynek alapelemei az üzletágak |500 tonna bőrös félsertés kiadását, szerinti igazgatóságok. A húsigazgatóság fennhitósága Mindebből látszik, ezen az úton nem lehet tovább az élőállat-felvásárlástól kezdve a vágáson át a fél- haladm Csak a., mbad megtermelm_ amire meg. húsokig, darabolt husrészek.g tart. A készáru-igaz- rendgUs van A pjck Síegednek alapvetően kétféle jósághoz a szalámi- és hentesárugyártás tartozik. sertésre ,esz szüksége; a szalámlgyártásra alka|mas Mivel a szolgáltató jellegű háttér hazánkban kiépítetlen. nagysúlyüakra és az igényes nyugati pjacokon ezekre a feladatokra a vállalatfejlesztési igazgatóság ér1ékesíthető. cseké|y szalonnavastagságú és méretes szakosodott. Természetesen a gazdasági igazgatóság sem darabo,t húsrészeke| adó hussertésekrc. A keItő között, maradhat ki. hisz számv.telnek és pénzforgalomnak s.,yban £|avuh ^ ^^ n£m ^^ minden cégnél lenni kell. Az önállóság vállalkozó. c . , . . ... ... , .... , , . ° " Szeptemberben megkezdik a szerzodeskoteseket. 6-an kreatív embereket kíván, ezért e posztokat belső pályázat . .. . , - - . r r • pedig ötven kistermelő reszere vagasi bemutatót utján töltötték be. Az átállás eddig különösebb , ,. . . . , , .... ° szerveznek. Ahol mindenki a sajat szemevei lathatja a ku megrázkódtatás nélkül zajlott le. Az 1990-es év eredményes zárása főként annak köszönhető, hogy az export egy részét sikerült konvertibilis elszámolásúra átállítani, amely a korábbi 33 millióval szemben 54 millió dollárt tett ki. Mivel a termékek árának 80 százaléka anyagköltség, csínján bántak a felvásárlási ígérgetésekkel. Amely vállalatok erőn felül költekeztek, mostanra tetemes veszteséget szedtek össze. Arra viszont ügyeltek, hogy korrekt fizetők legyenek. Az országos élőállat-túlkínálat és felvásárlási nehézségek csökkenő árakkal és növekvő fizetési határidőkkel járt együtt. A korábbi fellételeket. T S/ I. lönböző termelési rendszerek fajtáinak és hibridjeinek húskihozatalát, összevetve a kommersszel. Termé­szetesen hamarosan olyan ösztönző árrendszert kell kialakítani, melynek alapján láthatóvá válik, érdemes-e a drágább, nagyobb fehérjetartalmú takarmányt etetni, s minőségi anyakocákat, netán kant beállítani. Hosszabb távon vélhetően nincs más lehetőség. A Pick Szeged eredményes működése a környékbelieknek is érdeke, s ha marad biztos felvevő bázis, érdemes hozzá alkal­mazkodni. Szeretek dalolni. Minden alkalmat T / . / | utasításra tanulták be, mert egyik megragadok a dalolásra. Áll tehát Qt 3 K naPró1 a masikra tudták, s es­rám is Waldmann Józsefnek a tápaiak ténkint a falu kocsmáiban, máskor dalszeretetéről írott mondata: „A u , , , • meg a templom előtt, főként nagy­tápa, nép daloskedvű: dalol,, ha "ran80iabban temftte halol'Ját, aki K » katonának ment. ha lakodalma, -dentának kikiá.tott dal, —agy *'»<« alat, tartott, s akkor ,s, am,kor halottjá, ddd°""' —' ""f ^ dallamos versekkel elsiratta." V**Mk: piszkos reakciós! Csön- fessetek, reakaosok, A dalolás sajátosan tápai stílusa des büval ÜI™f*llek a <áPal ^^ W ^ ^ nemcsak a népdalokon, nótákon, és a dok- Ellenkező esetben az e?«z M,ink leSZ a: élel műdalokon. hanem a templomi család lát,a volna kárar S blzon>'az Tié,eka énekek előadásán is érződött. Ma elmúlt ne?>'vcn évben nagyon sok Kulákoknak nincs kímélet!" sincsen ez másként, ami egyáltalán néPdal veszett el- melyeket sírba Dalaikat tapssal, olykor esetlen nem azt jelenti, hogy a templomban vitlek eleink- s az unokák már táncokkal „színezték". Főként a nótáznának, netán a korcsmák- egyáltalán nem ismerhették meg. pattogósabbakat. mint azt: ban meg templomi énekeket zenge- Fóként az o|yan népdalok vesz- Elvtársaink. szép idő vár miránk. nének a tápaiak. Emlékszem, a ,ck- amelyekben meg-megcsillant Nem lesz többé reakciós világ. negyvenes évek vége táján én is eS>-e83 vallasos gondolat, netán. Kominista kezek szórják a vi­elmentem földijeimmel a gyűdi Uram ments! Isten neve. rűg0, búcsúra. Nos, amikor a tápaiak Nemhogy a lakodalmak, a név- Megvédjük fl s:abadságotr' miséjén rázendítettünk énekeinkre, napozások, a disznótorok utáni Dalaik v.g.re szjnte a pQko| fönt a kóruson, olyan csodálatosan kedves hangulatú mulatozások, 1 , ,.,,.,. szabadult el velük. Az utcara kime­magunkkal ragadtuk a máshonnan hanem a templomi enekek is sila­,.,, .,., ... reszkedok mind visszahúzódtak érkezett bücsús híveket, hogy nyakká, egyhanguakka valtak, mert a ... , - , , hazunkba. Mert feltek! Fokent, egyszeriben mindenki éneklésre kantorok se mertek enekelni a „szen­r, , . , . ... .„c amikor vad táncok közben énekelték: fakadt, hogy csak ugy rengett a gyudi Ies énekeket . Ugyanakkor teljes kegytemplom. S amikor mise végén gázzel törtetett helyükbe a sok ronda. °< Perc a fasisztáknak, ö, perc az kijöttünk a templomból, rengetegen a népeket meggyalázó, mocs- é,et- 01 Perc• és "em lesznek to­odajöttek hozzánk és kérték, koló dal. s azt fújták az utcákon, vább! sűrűbben jöjjünk el, hogy isten- gyűléseken, s leginkább akkor, ha az Lám, milyenek vagyunk?! Dálo­igazából, fölszabadultan kiénekel- éneklők közelében egykori jó gaz- lünk, ha lakodalmazunk, ha katoná­hessék magukat. Hasonlóképpen, dák, netán a plébános ott volt. nak megy fiunk, s ha halottunkat persze mégiscsak más stílusban Az egykori Szilveszter majorra, dalbán elsiratjuk. És dalolunk, ha énekelt Tápé népe, ha lakodalmazott, annak csodálatos mintagazdaságára gyűlölködünk? Mocskolódunk. Ahe­s megint másképp, amikor a legények az 1949-ben alakult Ady téeszcsé jyett hogy az egymáshoz vezető utat regruta korba érve szép dalokkal szerveződött. Tagjai zömmel volt ^resnenk, amire éppen ^ |enne a búcsúztak szeretteiktől. Minden majorsági, és máshonnan odaköl- |egnagyobb szükség. Legalább dalolás, alkalomnak megvolt a maga töz.etet. uradalmi cselédek voltak. ^^ ^ ^^ a hangulati levegője. Nos. ók zengték-fújták a vallásos g.nyda)ok születésének és dj|o. Az ötvenes évek elején egyszeri- jógazdákból .kinevezett" kulákokat, .... ,, , . , . , lasanak többe vissza nem kívánt ben ráfagvott ajkunkra a dal, a nóta, egykori nagytekintélyű gazdákat az ének. Aki valamirevaló lakó- egyaránt bemocskoló nótáikat. dalmat csinált, aki egy kicsivel Dalaikat nyilván egyfajta kozponti IFJ LELE JÓZSEF Babrak Karmai - a magányos Erich Honecker volt NDK-vezetó egy Moszkva környéki katonai sza­natórium lakója. Babrak Karmai, aki Brezsnyev kegyelméből Afganisztán ura volt, az SZKP Központi Bizott­ságának tulajdonát képező hatszobás villa lakója a szovjet főváros közelé­ben lévő Szerebrjanij Borban. A menesztett afgán elnök négy esztendeje érkezett a Szovjetunióba szovjet repülőgépen. Azóta magánzó. Emlékiratait írja. filozófiát, politikai gazdaságtant olvas, továbbá hazája történelmét tanulmányozza. Televí­ziót ritkán néz. mivel jóformán egyáltalán nem ért oroszul. Karmai élelmezéséről, orvosi ellátásáról, közlekedéséről (személyi használatú gépkocsi) és biztonsá­gáról (őrség a magas fallal körülvett villa előtt, személyi testőr, ha ki­mozdul onnan) a szovjet állam gondoskodik. Ezenkívül állítólag egy ma is Afganisztában élő barátja segíti anyagilag. A volt afgán vezető nemigen él társadalmi életet. Négyéves moszkvai tartózkodása alatt mindössze négy­szer volt vendégségben. Jóformán csak családtagjai keresik fel. Álta­lában kerüli a nyilvánosságot, kivételképpen fogadta a Mosz­kovszkije Novosztyi című hetilap munkatársát. Beteg a rendszer Az ugy már csak azért is meglepő, mert szinte példátlan, hogy egy orvos nevét adja - méghozzá társszerzőként - egy újságírónő orvostársadalmat leleplező könyvéhez. Mi több. a doktor úr maga szolgál hitelesnek mondott történetekkel a fehér köpenyek zsebébe csúsztatott borítékokról, nevezetesen a hálapénzről és bűncselekményszámba menő pénzügyi machinációkról. Meglepő ez azért, mert aki az orvos­társadalmat kicsit is ismeri, az tudja: a mundér becsületét védik mind­annyian. mindenáron, a titoktartás náluk mindenre kiterjedő alapszabály. Ámbátor a hálapénz esetében semmiféle titokról nincsen szó, hiszen ..csak" egy egész ország ismeri a paraszolvencia létezésének tényét, működésének mechanizmusát. De hogy erről egy orvos merjen szólani, és társai nevében is vallani, az már szentségtörés. S hiába is érvel a renitens doktor, hogy a könyvvel egyetlen célja volt: megmutatni, hogy az egészségügy rendszere így, ebben az állapotban tarthatatlan, beteg. A Magyar Orvosi Kamara fótitkára - aki egyébként a mellékes honoráriumot egy tisztességes, kétoldalú, orvos-beteg kapcsolat összekötő szálának tekinti - a rádió mikrofonja előtt ítéli el kollégáját, mondván: botránykönyvével bizonytalanságot, bizalmatlanságot kelt, hitelt ront. Mert kérem, nem ám az a baj. hogy nagy bajok vannak a magyar egészségügyben, hanem az. ha valaki kiteregeti a szennyest. Az orvosi kamara pedig ahelyett, hogy végre egy tisztességes, teljesít­ményfinanszírozáson alapuló, a hálapénz kiiktatásának egyetlen módját kínáló betegbiztosítási rendszer - évek óta ígérgetett - bevezetését követelné, harcba száll azzal, aki mindezt helyettük próbálja magányosan megtenni. Hisz a 33 ezer magyar orvos döntő többségének igenis az az érdeke, hogy az orvosi munkát értékén fizessék, és hogy végre megszülessék egy normális, európai betegbiztosítási rendszer. Halogatása már-már gjanút kelt. Lehet tán, hogy tudatosan gátolják az egészségügyi finanszírozás megváltoztatását? Bírhat-e ekkora befolyással egy szűk csoport, amely számára éppen ez a rendszer biztosít - nem teljesítményen alapuló ­busás jövedelmet - paraszolvenciából? Költői kérdések. Abban a kűrben, ahonnan erre válaszolni tudnának, nem írnak leleplező könyveket. Csendben maradnak, s így nem ítéli el, nem vádolja meg őket senki. Se botránnyal, se hitelrontással, se az orvostársadalom lejáratásával. HT PRESS KALOCSAI K ATALIN Ilyen volt, ilyen, de milyen lesz? Lebontják az Auer-házat ...de vissza is építik. A már évek óta lakatlan épület a keressenek megoldást a megmentésére? Végül Palánkat műit század végén még „fényirdának" adott otthont - a Tlbor tervét fogadták e,. eszerjm megtartják a2 Auer-ház szegedi árvízről készült fényképfölvételek nagy részét e műhely mestereinek köszönhetjük. Annak idején a városszépítő egyesületben is sok vita folyt arról, mi kapcsolódik majd a mögé épített modern banképület. Az homlokzatát és főbb szerkezeti elemeit, s ehhez kapcsolódik majd a mögé épített modern banképület. Az legyen a Víz előtt épült ház sorsa. Eltűnjön-e, vagy építéshez előbb bontani kell - a többi ezután következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom