Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-15 / 191. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1991. AUG. 15. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TEUTON: 12-825. Mézes-e a madzag? Az ajánlat csábító: ez valami egészen új! Önálló munka tőkebe­fektetés, hosszabb tanulmányok, szakirányú képzettség nélkül. Me­lyikünk ne vágyna ma eree? A meghívóm egy információs előadásra szól. A bejáratnál 70 forintot szednek. Az információ pénz - aki nem kér többet az infor­mációból, az előadásról félidőben távozva visszakapja a belépő árát. (így szól az ígéret.) A/tán elkezdődik. Az előadó megfelelő távolságból közelít a témára, hogy mindenki ráláthasson arra. amit még nem lát, de látni szeretne. Ahogy közeledünk a témához, egyre többen látni vélnek valamit (ismerősek a mondatok, visszacsengenek az elsütött poénok). Ezt az észrevételt többen távozá­sukkal is jelzik. Ez is ügynöki munka, bár ezt a kifejezést az előadó kínosan kerüli. Mint ahogyan az eladandó termékek körét is. Ki tudja, miért? Talán az előadás végére tartogatja, amikor már nem kell a 70 forintot vissza­fizetni? Szóval engem valaki beszervez ügynöknek. Az eladott valami után kapok 30 százalékot. Ha én is beszervezek néhány embert az ügynöki hálózatba, akkor az általuk eladott termékek után is részesedem. Sót. a beszervezettek által beszer­vezettek is egy bizonyos százalékig az én pénztárcámat tömik. Es így tovább... Egy idő után nekem már felesleges dolgoznom, hisz az általam felépített hálózat tagjai sokkal többet termelnek a zsebembe, mint én a magaméba. Ez meseszép! Ilyen szép mesénk persze már volt néhány. Most hirtelen , csak a „pilótajáték" meg a „fekete bongó" jut eszembe. Az ügynöki rendszer is - e játékokhoz hasonlóan - a piramis-elvre épül. Aki a piramis csúcsán, vagy annak közelében van (tehát elég korán szállt be az üz­letbe). az fel tudja építeni maga alatt a saját kis piramisát (ekkor még sok olyan szabad ember van, akit be lehet vonni a hálózatba), s jól megélhet a dologból. Talán még meg is gaz­dagszik. Ez persze a kisebbség (törpe minoritás). A többség a piramis alján he­lyezkedik el. Ok képtelenek arra, hogy: I. bárkit bevonjanak a háló­zatba (és ezzel felépítsék a saját kis piramisukat). 2. érdemi mennyiségű árut adjanak el, hiszen annyi ügynök van. hogy akár a családon belül is akad konkurrencia (hát még családon kívül). A többség (mi) már örülhet, ha a befektetett pénzét valahogy vissza­dolgozza. Ha jól hiszem, ct is a kapitalizmus farkastorvényeinek egyike. Mindezt végiggondolva sem lett több pénzem. így valószínűleg el­megyek a következő információs estre is. ahol megnézem az újabb madzaeot, hátha az mézesebb! találva már nem biztos, hogy azok elhinnék magyarázkodását. Vannak, akik életükben is megrövidítenek másokat. Mama az elmúlásában is ad. Szeretettel, féltéssel figyelt gyermekkorom emlékei mellé talán egyetlen.éksze­rét. A négy unoka közül a legki­sebbnek szánta a Mama a fülbevalót. Pedig nem tett köztünk különbséget soha. egyformán szeretett vala­mennyiünket. A „legkisebb jogán" kaptam, ha létezik ilyen jog. mint a mesékben. A valóságban kötelez valamire az ajándék. Okos szemű kis nagy­lányom tudja, érzi. mit gondolok, hiszen öccsével együtt nekik is a világ napsütötte oldala a Mama. Mint az ő korukban nekünk. És talán nekem is lesznek unokáim... KIRÁLY ZSUZSANNA Hivatalos-e a MAV „Hivatalos menetrend"-je? A fenti hivtalos menetrend 52. oldalán a "Menetdíjkedvezmétty diákok csoportos utazásához" című rész 2. pontjában ez áll: „A 14 évnél fiatalabb tanulók 75 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe." 1991. augusztus 2-án 60 tanulóval Szarvaskőről Egerbe, majd vissza Szarvaskőre utaztunk. Ezt követően augusztus 4-én Egerből Szegedre jöttünk 56 tanulóval. Szerettük volna igénybe venni a 75 százalékos kedvezményt, útiköltségünket is ezt figyelembe véve készítettük elő. A pénztáros egyik alkalommal Sem adta meg e kedvezményt, mert sze­rinte elírásról van szó és ez a ked­vezmény csak a 10 éven aluliakat illeti meg. így a két utazásnál a menetjegyekért a vártnál 8000 forinttal többet kellett kifizetnünk. 1991. augusztus 7-én a Kossuth Rádió ..Poggyász" című műsorában, a MÁV által biztosított kedvez­mények felsorolásánál ismét elhang­zott, hogy csoportos utazásnál a 14 éven aluliakat 75 százalékos ked­vezmény illeti meg. Augusztus 9-én személyesen jártam a MÁV Igazgatóságon, ahol ismételten tájékoztattak, hogy a menetrendkönyvben elírásról van szó. Kérdéseim: - az új menetrendkönyv június 2-án lépett életbe. Azóta több mint két hónap telt el. Miért nem adott ki a MÁV a menetrendkönyvhöz helyesbítést, hogy ez a kedvezmény nem létezik? - Augusztus 7-én a Magyar Rádióban miért propagálják ezt a nem létező •kedvezményt? SZABÓ ISTVÁN TANÁR Szóvá kell tennem... Generációs örökségem Generációs örökségem immár a fülemben hordom. Gyönyörű fiatal lány néz le rám a megkopott képkeretből, nézi a legkisebbet, akire hosszú-hosszú évtizedek utan bízta piciny ékszerét, nem akarja magával vinni a mélyen hitt örökkévalóságba. Kecses, kétköves, kis fülbeva­lópár. Kiállta az idők próbáját, hatá­rozott. kemény kattanással illik a fü­lembe. Rám bízta, őrizzem, viseljem a régi múltat idéző méltóságteljes tartással, ahogyan hajdani ifjú tulaj­donosa. Benne vannak a Mama büsz­ke lánykorának legszebb álmai, fekete hajú választottja magas, sudár termetének emléke, örökké emle­getett halott kislányának fájdalma, három szerető gyermekének öröme, gondja, a két háború összes bor­zalma. a földdel való küzdelem ne­héz sorsa, betegségek sorozata, uno­kák, dédunokák gyönyörűsége s egy. még sokáig szép, törékeny öreg­asszony néhány nyugodt, templom­járó, istenfélóéve. Nem hivalkodó. Annál bölcsebb ékszer. Közös emlékeink közül legszebbek a pörkölt tarhonya csípős íze-illata s mellé a kínáló szó. A Tata háborús igaz-meséi. A családi esték rögtönzött énekkara a négy csipet­lány unokából, s a „karmester" baju­sza alatt bujkáló mosoly. S ha nagy volt a ricsaj, félhettünk a Kriszkind­litól, aki a szófogadatlanokat figyeli. Testvérem elveszett Zsuzsi mackójá­nak - névadómnak - szívbe markoló „üzenetei", vigasztaló szavai a piac­ról, a városból, a kukoricaföldről, ahol a Tata és a Mama rendszeresen találkozott vele és hozta-vitte a híreket, s az apró küldeményeket a világjáró mackótól a szomorú, de lassanként megvigasztalódó elsó unokának. A hűtlen kismackó azóta sem tért vissza, bár a dédunokákat azt a tarthatatlan állapotot, ami a Gém utca és a Tündér utca közötti KELEMEN LÁSZLÓ átjárást illeti. Ugyanis aki a Zalka utcai trolimegállóhoz akar átmenni a Tündér utcából, az valóságos életveszély. Nincs zebra felfestve, ami pedig itt nagyon fontos lenne, mivel nagyon sok idős ember lakik erre. BODÓ PÉTER valamikor régen, vagy ha a leitta­sodott embert időben elküldenék, akkor a mi életünk is megváltozna, kinyithatnánk az ablakokat és ha nem is tiszta, de frissebb levegőt szívhatnánk. K J. Sokszáz ember nevében írom, hogy Tarjánban, pontosabban a Lila akác környékén lehetetlen élni. Már reggel 6 órakor, a nyitáskor sorba állnak az emberek italért, ezek után az illemhely a bokrok meg a házak oldala és a lépcsőházak! A bűz meg a kiabálás elviselhetetlen. Sajnos, ez így megy egész napon át. évekén keresztül. Az est beálltával kezdődik a bár műsora. A autósok elfoglalják a járdát meg az egész placcot; az ajtócsapkodástól a dudálásig minden benne van az éjszakában este tíztől reggel 4-ig. Az ablakokat sajnos, ebbe a nagy hőségben is csukva kell tartani. Hogy lehet így reggel munkába menni, ha nem tudják kipihenni magukat? A sok idős ember nehezen vészeli át az éjszakát. Mi nem a bár ellen vagyunk, vagyis ha szép halk zene szólna, mint Az alábbiakban szeretnék néhány megjegyzést fűzni Takács József úrnak az augusztus 8-án, az Olvasószolgálat rovatban megjelent Reálisabb szemlélettel című cikkéhez, mely Kövér Károly július 25-iki Aratás című írására válasz. Ideje lenne már felébredni a cikkírónak és a vele hasonló gondolkodású honfitársainknak, hogy már a 2. évezred végén járunk és nem lehet ködösíteni, mint korábban és dicshimnuszokat zengeni a letűnt kommunista rendszerről, annak elkötelezett vezetőiről és szaktudásukról, amit nemcsak korábban, hanem ma is a saját hasz­nukra kamatoztatnak. Gondolok itt minisz­terelnökre, helyetteseire, hivatalaik vezetőire, párt és szakszervezeti nagy- és kisvezetókie, vezérigazgatókra és igazgatókra, másokra, akik ide vezették az országot, hogy megint a fizikai, szellemi dolgozók milliói kénytelenek megfizet­ni a dollármilliós kölcsönöket és azok kamatait az igen alacsonyan tartott munkabérükből. Önként félreállni! Az, hogy van még ma is mit ennünk, a dolgozó nép érdeme és nem a letűnt vezetőké s az őket vakon támogatóké, akik az odavetett morzsákért hoztak mérhetetlen szenvedést és fájdalmat sok százezer családnak. Nagyon szeretnénk miridezt lassan elfelejteni, amihez sok-sok idő és türelem kell, s nem olyan megnyilatkozások, melyeket e cikkben olvastam. A feldicsért volt kommunista vezetők a szov­jet hadsereg védelme alatt folytatták nemzet­vesztő munkájukat és ők hozták a törvényeket és rendeleteket, melyeket a saját szájuk íze szerint értelmeztek és alkalmaztak. Egyáltalán nem csodálkozunk azon. hogy a nyugati bankok, az üzleti és vállalkozói élet hazankban megjelenő befektetői örömmel alkalmazzák őket. Állítom, nem szaktudásuk és korábbi - Ön által jónak ítélt - munkájuk miatt, hanem azért, mert így gyorsabban, könnyebben, nagyobb haszonnal tudják tőkéjüket befektetni a legjobb jövedelmet hozó vállalkozásokba, arról nem is beszélve. hogy csak ók és elvbarátaik rendelkeznek tőké­vel és tudnak vállalkozásokba kezdeni, míg mi jóvoltukból tovább szegényedünk, gyermekeink és unokáink munkanélkülivé válnak. , Talán nem szükséges több érvet felhoznom helytelen szemléletével szemben, de ha vissza­tekint a szűkebb pátriánkban történtekre, szük­ségtelen felsorolásokba kezdenem. Kérem, ne butítsa tovább a már eléggé elbutított embereket, hanem le kellene vonniuk eléggé el nem ítélhető munkásságuk tanulságait, önként félreállni és örülni annak, hogy a jelenlegi vezetők nem bör­tönnel és kivégzésekkel akarnak rendet te­remteni. HLAVÁTOY LÁSZLÓ £ hozzászólással a kommunista éra vezetőinek megítéléséről kibontakozott vitát szerkesztősé­günk befejezőnek tekinti. Fantomkergetök Akiknek most akad dolguk a város kellős közepén, a Bizományi Áru­ház tömbje körül, jól teszik, ha feltekintenek a magasba, az eresz­csatornákon lógó cserepekre, s gyorsan átmennek az utca túloldalára. Még veszélyesebb a helyzet az épület udvarán, ahol szintén sokan jön­nek-mennek. Ott még kúpcserepek is meredeznek alá, bármelyik pillanatban lezuhanással fenyegetve az alant lévőket. A körfolyosóról mindenütt felszakadozott, lesodródott cserepeket látni, egy ledőlt kémény tűzfalhoz szorult maradékával a háttérben. S mindez évek óta így van, s persze a helyzet egyre rosszabb. Az épület lakói mintha fantomot kergetnének, mikor keresik, kérik a házkezelőséget a halaszthatatlan javítgatásokra. Pedig ha az elmúlt évek során csak egy-két lelkiismeretes karbantartó dolgozott volna a tetőn, nem kellene most a lakóknak súlyos beázásoktól szenvedniük. Kiadós záporok után vízzel teli vödrök tarkítják a lakásokat, és sötét foltok ékte­lenkednek a plafonon. A tönkrement belső csatornákból, a kémények, fény udvarok elkorhadt bádogszegélyei mellett, a lehullott kúpcserepek, szétcsúszott tetőcserepek hézagain ömlik a víz a padlásra, falakra, szél­mállasztva, repedéseket vájva mindenütt. S hiába kérés, fenyegetés, feljelentés, az ellenőrző szervekhez, jó esetben regisztrálják a bejelentéseket, néha kijön egy-két „szemlélő", s elvonulnak azzal, hogy nagy munkára lesz itt szükség - de nem történik semmi. Évekkel ezelőtt előfordult már. hogy többszáz cserepet behord­ták a/ udvarra, majd néhány hónap múltán elszállították. A lakók tehetetlenek. Ismerősükként emlegetik a részlegfelelósöket. akiknél bejelentéseket tesznek naptárilag jegyzett rendszerességgel, telefonszámokat mondanak egymásnak, hogy kit hívjanak a Jósika, a Dáni utcában, ahol egymáshoz küldözgetik a bejelentőket, bezárt panasz­iroda előtt álldogáltatják, portásokkal kioktatják, ijedt kis titkárnőkkel eltanácsoltatják őket, mert a valódi felelősök - osztályvezetőktől felfelé - természetesen elérhetetlenek. A lakók kínlódva törik a fejüket: egyáltalán mit lehetne csinálni? Hová lehet fordulni? Végtére is már százezer évekkel ezelőtt az ősember elsó dolga az volt, hogy feje felett betömje a kunyhó tetejét, ha becsur­gott az eső. Most ugyanezért jóhiszeműen lakbért fizet a lakó, a tisztes­séges polgár pontosságával. Pénzét bezsebelik, elköltik, de a házra, amelyért fizet, nem jut belőle. Arra kell talán kényszerülnie, hogy ne fizessen egy alkalmatlan társaságnak, hanem próbálja maga megszervezni a javítást, míg végképp el nem tűnik feje fölül a tető? KOVÁCS MIKLÓS A Dixieland First Lady-je Egy év híján harminc éve élünk csendben, rendben, békességben az Eszperantó utcában. De ez ma már csak múlt idő. A Gábriel taxi embe­rei a napokban „megszállták" utcán­kat. Nincs többé a nyári melegben nyitott ablaknál éjszakai pihenés. Motorberregés, ajtócsapkodás, trágár szavak, benzingőz és az egész éjjel jövő-menő kocsik sokasága gondoskodik erről. Történik mindez éjszaka egy szűk utcában, a lakó­szobák ablaka alatt. Alapvető embert jogokat sértő magatartás jellemzi az utca mai életét. Nem tudjuk megér­teni. ki adhatott engedélyt, hozzá­járulást ilyen állapot kialakításához!? A társadalmi együttélés szabályait semmibevevó, csak saját érdeket né­ző magatartási forma felszámolá­sához kérjük áz önkormányzat ille­tékeseinek haladéktalan intézkedését. (Név és cím a szerkesztőségben) így jellemezték Garay Mártát amerikai nézők, akik a hátunk mögött ültek, a múlt heti koncert után, ahol a sztár a zongorista-énekes Garay Márta volt. Különösen a Basin Sreet Blues jellegzetes improivi­zációja után egyikük felkiáltott: „Ezt a lányt kiviszem az Államokba, ha addig élek is!" Úgy gondolom, ez a kis nézőtéri közjáték megéri a nyilvánosságot. Szakmai oldalát tekintve: Benkóék a régi repertoárral jöttek, kissé fáradt­nak tűntek. Molnáréinál is úgy látszik, egy kissé megállt az idő, ami az új számokat illeti. Egyedül Márta szólói feledtették ezt. A billentésében van a „stenker", ahogy az egyik ze­nész jellemezte. Összességében lendületesebbek voltak Molnárék. amit a közönség is honorált. Egy néző a végén igen találóan jegyezte meg: „Jól szál a Kawai, ha zon­gorázik Garay". Még egyszer köszönöm a felejt­hetetlen dixi-koncertet a rajongók nevében: FEHÉR LÁSZLÓ Kft.-ben kukkolni szabad? A jobb ízlés és közerkölcs ne­vében fogok tollat. Szabadidőmet, amikor tehetem, vagy inkább van rávalóm, a dorozs­mai Sziksósfürdőn töltöm, ahol a nói napozót is igénybe szoktam venni. A minap (szombaton) félszendergé­semból egy hangra ébredezek: „hogy kerül ide az a férfi, menjen ki". Hason fekve moccanni sem mertem. Mikor tűnt el, nem tudom, állítólag nem magyar volt. Hazafelé jövet az irodában megkérdeztem, mi a hely­zet, újabban férfiak is járhatnak a nói napozóba? - Amióta kft., sajnos, igen. mi sem örülünk - volt a válasz. Szerény megjegyzésem: akár kft., az állam vagy magánszemély üze­meltet egy strandot, különítsen el egy részt a nudistáknak. Ez minden kultúrállamban így van. Jobb lenne, ha a belépőjegyek árának leszál­lításával kedvezne a vendégeinek, hogy a víz, levegő, napfény áldásait sűrűbbeh igénybe tudjuk venni. BÁRÁNYI PÉTERNÉ - 'i m m • • liiiÉ 1 É3É >' í Ü i ÉÉl^iSSS ROVATUNKBAN OLVASÓINK KÉRDÉSÉRE ADUNK VÁLASZT, ILLETVE SEGÍTSÉGET. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGVARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PE.: 153.6740. A nyugdíjasok támogatásáról B. L. Szeged. Szeretném tudni, hogy a nyugdíjasok rendkívüli támo­gatásáról mit mond a jogszabály. Egyszeri támogatás jár annak a személynek, akinek öregségi, rok­kantsági. baleseti rokkantsági nyug­díja. kozzátartozói, baleseti hozzátar­tozói nyugellátása - ide nem értve az árvaellátást -. mezőgazdasági szövet­kezeti. növelt összegű szakszövet­kezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka, több együtt­folyósított társadalombiztosítási ellá­tásának összege 1991. július hónap­ban a havi 7000 forintot nem haladja meg. Á támogatás összege 1200 forint, ha a havi 5500 forintot. 600 forint, ha a havi 7000 forintot a fent említett ellátás összege nem haladja meg. Az összeghatár számítása szem­pontjából figyelmen kívül kell hagy­ni az ellátással együtt folyósított csa­ládi pótlékot, házastársi pótlékot, házastárs után járó jövedelempót­lékot, a nem társadalombiztosítási jogszabályon alapuló ellátásokat, továbbá a politikai rehabilitáció ke­retében megállapított nyugdíjemelést. A rendelkezések szerint járó támogatás olyan segély jellegű juttatásnak minősül, amely mentes a személyi jövedelemadó alól. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet alapján járó támogatást a nyugdíjfolyósító szer­vek 1991. augusztus hónapban folyó­sítják. Dr V M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom