Délmagyarország, 1991. augusztus (81. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-02 / 180. szám

2 KÖRKÉP DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1991. AUG. 2. Közgyűlési határozatok Pár perces késéssel, valamivel reggel 9 óra után kezdődött a közgyűlés tegnapi ülése a városháza dísztermében - 37-en gyűrkőztek neki a munkának: a szenátorok 24 napirendi pontot készültek megvi­tatni. Mindenekelőtt kifejezték készségü­ket: amennyiben a Parlament a világkiállítás mellett foglal állást, Szeged részt vállal a regionális programok megrendezésében. Hatá­rozatot hoztak a betegbeutalási és -ellátási rendszer felülvizsgálatáról és egy megyei kórház létesítésének szükségességéről. Úgy döntöttek, a családi irodát egyelőre nem szüntetik meg, ám az intézménynek fel kell készülnie működésének racionalizá­lására: 1992-től ugyanis egyetlen fillért sem kap a költségvetésből ­kénytelen lesz önfenntartásra berendezkedni. Hivatalosan is meg­szüntették a KÖJÁSZ-t. A VGV-ról kijelentették, egyelőre működhet a régi fomában; a Vízművek és Fürdők Vállalat igazgatói posztjára pályázatot írtak ki. Engedélyezték az ifjúsági ház és a Százszorszép Gyermekház további működését. Módosították az áprilisi lakáskiu­talási tervet: az eredeti 371 helyett csupán 341 szociális bérlakás osztható szét, tudniillik a Francia utcai lakásokat értékesítésre jelölték. Konkrét feladatokat szabtak az egyes bizottságoknak, hogy az év végéig dolgozzák ki a lakásprogram részleteit. Határozatuk alapján október 31-ig el kell készülnie a kereskedelmi és a szolgáltatóipari koncepciónak is. Nem támogatták a megyei közgyűlésnek azt a kez­deményezését, hogy Csongrád megye neve megváltozzék. Testvérvárossá fogadták Darmstadtot (Németország), és kétmillió forint kölcsöntámogatást (44 százalékos kamatra) biztosítottak a Szeged SC számára, mert a Crvena Zvezda a Tisza-parti stadionban játssza soron következő kupamér­kőzését; a visszafizetésre garanciát az a százezer márka jelent, amelyet a jugoszlávok a szegedi klubnak fizetnek ki a rendezés költségeire. Interpelláció a polgármesterhez Huszonegy önkormányzati képviselő írta alá azt a beadványt, amelyet Balogh László, a szegedi MDF szervezet elnöke terjesztett elő az interpellációk sorában. A képviselők azzal a kéréssel fordultak dr. Lippai Pál polgármesterhez, hogy nyolc napon belül írásban tájékoztassa vala­mennyiüket arról, hogy megválasztása óta kiknek adott képviseleti megbízatást a városi érdekeltségű gazdasági társaságokban való részvételre. A polgármester az interpellációt tudomásul vette. Puszi a bizottságnak A városgazdálkodási vállalatot felügyelő bizottságra nagyon rájárt a rúd a közgyűlésben. Tűhegyi József alpolgármester nem értette, tagjai mit is csináltak idáig, hiszen augusztust írunk már, s még mindig nem tudtak semmiféle javaslattal, eredeti ötlettel kirukkolni, noha kifejezetten erre a célra alakultak meg annak idején, tudniillik, hogy próbálkozzanak meg a vállalati működés átfogalma­zásával. S ez bizony olyannyira nem ment, hogy a felügyelő bizottság csak üres lapot tudott a közgyűlés elé terjeszteni. A vállalat szemétszedői ellenben mindenféle koszos és gyűrött papírokat kénytelenek kigyűjteni a kukákból - de nem biztos, hogy keresnek havi tízezer forintot. Mert ennyi pénzért és nem pusziért végzik a .munkát" a bizottság tagjai. Békési Zoltán képviselő igen keményen fogalmazott, de a java még ezután következett: ezt a társulatot fel kell oszlatni, mert egyszerűen nincs rá biztosíték, hogy a jövőben meg­változnak és dolgozni fognak. A bizottság végül is még egy lehetőséget kapott, vagyis ezúttal megúszta: tagjai továbbra is pénzt kapnak, és nem - búcsúpuszit. Ó.J. Új utcanevek A polgármester tanácsadó testü­letének intézmények, lakossági fó­rumok, képviselők és magán­személyek javaslatait csokorba szedő előterjesztése alapján a közgyűlés döntött egyes szegedi utcanevek visszaállításáról, illetve új utcák elnevezéséről. A Dáni János utcát (amely 1814-től 1879-ig Pétervári országút, 1880-tól 1937-ig Dáni utca + Gyöngy utca, 1938-tól 1963-ig Dáni utca -t- Szent Ignác utca, 1964-től Dáni utca, 1967-től pedig Dáni János utca, a szegedi munkásmozgalom kimagasló alakja és mártírja után) tegnaptól ismét Dáni utcának nevezik (Dáni Ferenc 48-as nemzetőr kapitányról, országgyűlési képviselő­ről, aki 1871-1880 között Szeged főispánja volt, kapta nevét a Víz után). A Ságvári Endre utcát (amely 1880 és 1911 között Könyök utca, 1942-ig Gycrtyámosi utca, majd Gyertyámos utca, azután ismét Gyertyámosi utca, 1945-től a nem­zeti bizottság javaslatára a munkás­A Marx teret (amely 1842-től Mars tér. Mars tere, Mars tér, Mars mező, majd ismét Mars tér, 1945-től Marx tér), tegnaptól ismét Mars térnek nevezik (eredetileg onnan kapta nevét, hogy katonai gyakorló­tér volt itt, s a Víz után ezen a helyen épült föl a szegedi 46. gyalogezred laktanyája). A Vörös zászló utcát (amely 1945-től viseli e nevet, korábbi elnevezése nem volt), tegnaptól Kokárda utcának nevezik. A Munkásőr sort (amely 1967-ben kapta nevét, korábbi elnevezése mozgalom harcosáról és kiterjedt szegedi kapcsolatokkal rendelkező vértanújáról Ságvári Endre utca volt) tegnaptól Gyertyámos utcának nevezik (a századfordulón három, úgynevezett Gyertyámosi konviktus is volt Szegeden, az első és a legismertebb 1890-ben létesült, a magyar érzelmű svábság iránti hálából kapta a Könyök utca a Gyertyámos nevet). A dr. Kálmán András utcát (amely 1928-tól Rókus utca, 1941-től Szent Gellért utca, majd 1977-től a munkásmozgalom harcosáról dr. Kálmán András utca), tegnaptól ismét Szent Gellért utcának nevezik. A Zöld Sándor utcát (amely 1880-tól Vasas Szent Péter utca, majd Vasasszentpéter utca, 1977-től Zöld Sándor utca az orvosról és bel­ügyminiszterről, a nagyszegedi pártbizottság titkáráról) tegnaptól ismét Vasas Szent Péter utcának nevezik (Vasas Szent Péter napján, augusztus l-jén van a rókusi temp­lom búcsúja, innen kapta nevét a várostörténeti jelentőségű utcanév). ennek sem volt), tegnaptól Nemzetőr sornak nevezik. A marostói kiskertekben a Traktor utcától délre nyíló névtelen zsákutcát a közgyűlés Aba utcának nevezte el, mert e területen a férfi keresztnevekről történő névadás a jellemző; a Tölgyfa és a Hídverő utcák között most nyíló, új névtelen utcát Könyök utcára keresztelte; a tű­zoltósághoz vezető névtelen útszakaszt Tűzoltó utcának nevezik a jövőben. Nem győztek a tüntetők érvei Megváltozott utcanevek Szegeden Régi nevek: Új nevek: Dáni János utca Dáni utca Ságvári Endre utca Gyertyámos utca Dr. Kálmán András utca Szent Gellért utca Zöld Sándor utca Vasas Szent Péter utca Marx tér Mars tér Vörös zászló utca Kokárda utca Munkásőr sor Nemzetőr sor Ján Carnogursky szlovák kor­mányfő csütörtök délben fogadta a Csallóközi Régió és a bősi erőmű ellen hetek óta tiltakozó környe­zetvédők küldöttségét. A több mint 60 perces találkozó során Carnogursky türelmesen meg­hallgatta a felsorakoztatott érveket, de továbbra is kitartott a kormány merev álláspontja mellett. Bősre eszmecserére várják az erőmű szlovák kormánybiztosát is. Az akció hétfői napján a közvetlenül érintett lakosság vonulását tervezik. A találkozó után Ján Carnogursky az MTI pozsonyi munkatársának kér­déseire válaszolva elmondta, hogy a beszélgetés során nem tárultak fel előtte új aspektusok, s hogy ismétel­ten hangsúlyozta: Bős kérdésében a kormány nem akar mindenáron presztízsszempontok miatt lépni, de az adott helyzetben a választott el­járást tartja a legoptimálisabbnak, egyben pedig a legelőnyösebbnek is. A kormányelnök elmondta, hogy ­javaslatára - várhatóan szeptember­ben - még a magyar féllel aktuális tárgyalások előtt olyan értekezlet megrendezésére kerüljön sor, ahol az erőművet pártoló és ellenző felek egy közös asztalnál ismétlik majd meg az érveiket. Románok kitoloncolása Mintegy 800 román állampolgárt toloncoltak ki az elmúlt napokban Csehszlovákiából - jelentette be szerda este a prágai televízióban a belügyminisztérium szóvivője. Martin Fendrych az AFP szerint közölte, hogy azokról a románokról van szó, akiket a német hatóságok küldtek vissza Csehszlovákiába. A prágai belügyminisztérium repü­lőgépen szállította haza a románokat - mondta a szóvivő - ami másfél millió koronájába (50 ezer dollár) került. Martin Fendrych szerint az elmúlt időszakban mintegy ötezer román állampolgár érkezett Csehszlovákiába azért, hogy onnan próbáljon illegálisan kijutni Németországba. Lengyelországot mintegy 15 ezer román használta tranzitországként Németország felé. Németország viszont egy hete megkezdte a román bevándorlók visszatoloncolását abba az országba, ahonnan érkeztek. Spanyolország diszkrét bája (2.) Jövőre veletek ugyanitt Costa Braváról - a vad partról ­nehéz elhinni, hogy alig több mint húsz éve e tengerparti szakaszon mindössze tíz szálloda emelkedett. Ma több mint ezer fogadja a tu­ristaáradatot. A francia-spanyol határtól Port Boutól Blanesig terjeszkedő partszakasz nem hiába lett világhírűvé. A mára turis­taparadicsommá „ civilizálódott" egykori kis hálás falvak közül nehéz lenne a legelbűvölőbbel kiválasztani. Kit jó szerencséje eme kis gyöngy­szemek egyikére vezérel, már hálát adhat sorsának. Lloret de Mar - a mi főhadi­szállásunk - annak való, aki szereti és elviseli a hajnaltól hajnalig lüktető életet. A mindig is felkapott, ide­genforgalmáról és pálmafa sétá­nyáról híres Lloret az idén különösen zajos, hiszen a jugoszláv, görög partokról kiszorult nyaralók itt találnak hűs tengerre. Loret de Marban - a nyelvi zűrzavarból kitűnik - az idén az egész világ ta­lálkozott. Mondják, sokan előtanulmányokat folytatnak, hol érdemes majd lakni - lehetőleg Barcelonához és a tengerhez közel ­jövőre, az olimpia idején. Mi magyarok ily merész áb­rándokat nem szövögetünk, s beérjük annyival, hogy '91-ben nézzük meg a '92-re készülődő olimpiai várost. Barcelona központja felé a nyolc sávos autóúton lépésben haladunk. Mi lesz itt jövő ilyenkor, az olimpia idején, ha most, „békeidőben" is nyögvenyelős a közlekedés - ötlik fel a kérdés. Ám arról a vállalkozó országról, amelyik egyidőben mer két világeseményt is megrendezni, bizton állítható: megoldják a forgalmi csomókat is. Nem lesz könnyű persze, hiszen mint hírlik, az egyik megoldási javaslatot ­miszerint egyik napon a páros, a másikon a páratlan rendszámú helyi gépkocsik közlekednek majd - nem fogadja osztatlan siker. Nem csoda, hisz a spanyolokat ismerők állítják, nem lesznek vevők eme variációra, mert ők bizony négy keréken gurulnak mindenhová. A párizsit is felülmúló hatalmas forgalom egyik magyarázata, hogy Budapestnél lényegesen kisebb terü­leten több mint hárommillió ember él. Nos, hogy e sűrűn lakott város polgárai hogyan fogadják be utcáikra a jövőre ide érkező számtalan idegent, ma még rejtély. Ami viszont tény, Katalónia fővárosa, mint tisztességtudó, gondos háziasszony, készül a vendégfogadásra. Most még minden szanaszét. Fúrnak, bontanak, állványoznak, lezárnak, elkerítenek. Mindenütt készülődés. A spanyolok ugyanis nem népszavaznak, nem gyártanak lila ködös elméleteket s nem azzal töltik az időt, hogy egymást győzködjék, kell-e vagy sem nekik egyidőben két világ­esemény, egy Expo és egy olimpia. Egészen egyszerűen teszik a dol­gukat. Pedig ne feledjük: nem annyival fejlettebbek, gazdagabbak minálunk, hogy hozzánk képest ily könnyed eleganciával vegyék az akadályt. Plakátokon, matricákon, kólás­dobozokon, trikókon, levelezőlapon, kulcstartón... felsorolni is lehetetlen, mi mindenen... már ott díszeleg a '92-es barcelonai olimpia szim­bóluma, Coob, a fura-mura - a sokaknak nem tetsző - állatfigura. S az olimpia tiszteletére már közkézen forog a középen lyukas. Jüan Carlos spanyol király arcképével díszített 25 pezetás. A vadonatúj pénWrme békésen megfér a tárcákban a Franco diktátor arcképével „ékesített" pénzérmékkel. Mint egyéb másból is kitűnik, a spanyolok energiájukat nem a múlt tárgyi emlékeinek gyors megsemmisítésére összpontosították Sokkal inkább országuk, s maga­maguk gazdagítására, a gyors és látványos változásokra. Barcelona Gellért-hegyén ­közvetlenül a tengerparton emelkedő hegyen, a Montjuic-on - az olimpiai központ. A nyitó és záró ünnepség régi atlétikai stadionbeli megren­dezése sokáig kérdéses volt. Mert a 80 ezer fős létesítményt némelyek kicsinek ítélték, mondván: a 40 ezer protokollvendég mellett a 40 ezer fizető nem hozza a kívánt bevételt Végül is a patinás stadion mellett döntöttek. Készen áll az ökölvívóstadion, a fedett uszoda, a sajtóközpont, a kerékpárosok pályája most épül. Az olimpiára készülők közül nem eggyel már most találkozni a Montjuic-on. Akklimatizálódnak, próbálják erejüket, teljesítőképes­ségüket a párás-forró Barcelonában. A spanyolok azt mondják: idén júliusban nincs is igazi meleg. Mi mindenesetre gyorsan menekültünk vissza a 38 fokból az enyhet adó buszba, és már előre elismeréssel adóztunk mindazoknak, akik itt küz­denek majd az olimpiai-, világ-, Európa- és egyéni csúcsokért. Azt már csak magunkban tettük hozza vágyakozva: Jövőre veletek ugyanitt! (Folytatjuk.) KALOCSAI KATALIN FÉNYMÁSOLOK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK, PÉNZTÁRGÉPEK, SZALAGOS ÉS TUDOMÁNYOS SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32,166-74-49,201-20-44 SHARP FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK, PÉNZTÁRGÉPEK, SZALAGOS ÉS TUDOMÁNYOS SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK

Next

/
Oldalképek
Tartalom