Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-10 / 160. szám

SZERDA, 1991. JÚL. 10. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 5 Danubius A julius 13-14-1 Móra-parkbeli események fűszerezője a népszerű Danubius Rádió lesz, mely Szegedről jelentkezik szombaton és vasárnap Az előzetes műsortervből kiderül, hogy a kereskedelmi rádió a Vidiával karöltve kismaratonit szervez. Ugyanakkor lesz halászlé- és hagymalevesfőzés, valamint sportvetélkedő, kívánságműsor. Persze az ultramaratoni verseny érdekességei­ről, állásáról is beszámolnak majd. A részletes Vidia-napról a későbbiekben számolunk be. a Ujabb „ultra" Szegeden 12 és 24 órás futás - szuperedzetteknek A meteorológiai elórejelzesek szerint a nyár eddigi legforróbb hetvégéje következik, ám 78 férfit és nőt ez sem tart vissza attól, hogy rendkívüli erőállapotát és akaratát a szokásosnál lényegesen nagyobb távű futóversenyen mutassa be. Szombaton és vasárnap Szegeden rendezik meg a Schöller Kupa 12 órás. valamint a DAP Kupa 24 órás ultramaratom futóversenyt, amelynek kezdemenyézője és szenezője az iden 81 éves múltra visszatekintő Délmagyarorszag című szegedi napilap, támogatója pedig a törökbálinti székhelyű Schöller­Budatej cég (12 óra), valamint a Dél-alföldi Pincegazdaság (24 óra). Utóbbi verseny egyben az IWI-es Európa Kupa 10 erőpróbából álló sorozatának negyedik állomása. A hétvégi szegedi esemény ujabb hírverő sajtótájékoztatóján Budapes­ten, a Vörös Sárkány étteremben. Cs. Gát László, a lap sportrovatának munkatársa, a verseny főszervezője elmondta, a 12 órás futásban 33-an vesznek részt, 31 magyar, mellettük egy-egy jugoszláv, illetve cseh­szlovák versenyző. A jugoszlávról tudni kell. hogy hölgy, Jánosi Elvira. 1955-ben született, eddigi legjobbja a 12 órás futásban 76,8 megtett kilométer. Nagy esélyesnek tekint­hető az 1958-as születésű Kis-Király Ernő. aki fél nap leforgása alatt már 150,8 km-t is futott. Ami a „gyilkos" 24 órás futást jelenti, ott a magyarok mellett amerikai, szovjet, német, jugoszláv, francia, finn, cseh és szlovák ultramaratonisták is ott vannak, többségében olyanok, akik már többször is sikerrel próbálkoztak meg az „egynapossal". A legjobb nevezési idő a szovjet Valerij Gubar neve mögött áll. ó 24 óra alatt 262.7 km-t is futott mar. Szót kért a 24 órások mezőnyében startoló Sípos István (1959-es szü­letésű), aki eddigi legjobbjával, a 238 km-es egyéni csúcsával hazai pályán jó helyezésre számíthat. A tavalyi EK-összesítésben az előkelő ötödik helyen végzett atléta idén megnyerte a párizsi 24 órást, s ezzel elsőként kvalifikálta magát a jövő évi baseli egynapos világbajnokságra. Szeged után Sípos Istvánnak nem lesz pihenője, teljes gőzzel folytatja felkészülését, mert szeptemberben az Egyesült Államokba utazik, ahol 1000 mérföldes ultramaratonin vesz részt, pályafutása eddigi legnagyobb próbatételén. A szegedi ultramaratoni futó­verseny mezőnye szombaton délben rajtol, a 12 órások versenye aznap 24 órakor zárul, az egynaposok másnap 12-ig róják a kilométereket az 1240 méteres körpályán. (MTI) Dlusztus Imre (felső képen), a Délmagyarország főszerkesztője többek között azt fejtette ki a sajtótájékoztatón, hogy „könnyű fölfedezni a párhuzamot a nagy vállalás, a felelősség, a kitartás közös birodalmában újságcsináló és futó között. Éppen ezért pártol­ják és szervezik a szegedi napilap munkatarsai ezt az eseményt". Alsó kepek: Sípos István szegedi ultrafutó programját jegyzetelik a jelenlevő újságírók, aki a Sport­világ címii rádiósmüsornak is nvilatkozott. A német tenisz csillaga fényesebb, mint valaha A Bild számira Michael Stich, egyszerűen csak „teniszisten"; a bonni General-Anzeiger a teniszezők mekkájában aratott német diadalt ünnepelte hétfőn: a müncheni Süddeutsche Zeitung szerint a wimbledoni torna tenisztörténeti döntővel zárult: először fordult elő, hogv a finálét két német játszotta, s meglepetésre az elmshorni születésű, ám Münchenben elő Michael Stich három játszmában simán legyőzte az esélyesebbnek tartott Boris Beckert. A 35 fokos hőségben fuldokló ország strandjain vasárnap 17 óra 42 perckor a hangosbeszélókön közölték a hűsölő közönséggel: új bajnokot avattak Wimbledonban, amit a napozók és fürdőzők egy része ujjongással fogadott, más része egykedvűen nyugtázott. Végtére is Nemetországban Boris Becker feltűnése óta megszoktak a sikereket. Á Bild „az őrület döntőjének" nevezte hétfői számában Becker és Stich egyébként nem túlság06an magas színvonalú párviadalát. „Boris ugyan küzdött, mint egy oroszlán, de fikarcnyi esélye sem volt. Tombolt és bánatát a wimbledoni arénába üvöltötte. De Michael ezen a napon még Boris számára is túlságosan erősnek bizonyult. A; elmshorni fiú időnként zseniálisan játszott. Boris a meccs után nagyon sportszerűen gratulált: „a fejem volt fáradt. Stich mentálisan egyszerűen erősebb volt." A másodhegedűs Stichből máról holnapra vált magasan jegyzett teniszsztár. 1985-ben, amikor Beckcr első győzelmét aratta Wimbledonban, Stich még a gimnázium padját koptatta. 1988-ban meg a 795. volt a világranglistán, egy évvel később bekerült a száz legjobb közé, ma pedig már a negyedik a világ legjobb teniszezőinek rangsorában. Ha Stich teniszkarrierjében a vasárnap új fejezetet nyitott, Steffi Gráf az újjászületést ünnepelte egy nappal korábban a Central Courton. Öt vereség után legyőzte a mumusává előlépett argentin Gabriela Sabatinit, s ha a rangksta éléről nem is volt képes leszorítani az ezúttal távol maradó - a bulvárlapok szerint terhes - Szeles Mómkát -, a győzelem visszaadta a német teniszezónö önbizalmát. Sabatini mostam legyőzését ő maga is három legfontosabb sikere közé sorolta, fontosabbnak, mint az amerikai nyílt bajnokságon 1988-ban elért első helyet, amivel abban az évben egyúttal Grand Slam-sorozatot nyert. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfőn azon örvendezett, hogy Gráf és Becker immár nem „fényes homlokzat" a német teniszsportban, amely mögött üresség tátong. Michael Stich befutott, a német Davis Kupa-csapat már nem féloldalas, s Steffi Gráf mellett is kiugrásra kész a 16 éves nagy tehetség: Anke Huber. A frankfurti újság azonban óv az elbizakodottságtól: „Az. aki a német teniszászokat dicséri, a németeket teniszszuperhatalommá emeli, holnap ismét savanyú arccal nézhet a világba. A teniszben a győzelem mindig csak a következő mérkőzésig számit. Természetesen örüljünk a wimbledoni sikernek. Sajnos, holnapra ez már a múlt. Alig két hónap múlva kezdődik az amerikai nyílt teniszbajnokság. Új játék, új siker?" Az új világranglista: 1. Boris Becker (német) 3658 pont. 2. Stefan Edberg (svéd) 3575.3, 3. kan Lendl (csehszlovák) 2283.4. 4. Michael Stich (német) 2258.5. 5. Jim Courier (amerikai) 2197.6, 6. Andre Agassi (amerikai) 2144. Támogató nélkül a Szeged SC női csapata Fiatalok, ám kosarazni máris tudnak :!::iHSi>í: SMSSSRWÍWÍííjáíSWJ; A csapat kálváriája nem mostanában kez­dődött, azelőtt is sze­rényen tengette életét, de a körülmények csak részben befolyá­solták eredményes­ségét. Egy éót viszont már minden koráb­binál vészesebben megcsapta a társasá­got a létbizonytalan­ság szele, aminek ha­tása nem múlt el nyomtalanul. Ezért vagy egyebekért, búcsúzni kényszerült az „A" csoporttól, ám a Soproni Postás visszalépése miatt mégis a legjobbak között vághatott az új bajnokságnak. A vezetők örültek is meg nem is az ölükbe pottyant lehetőségnek, ugyanis siralmas anyagi helyzetük miatt jövőjük nemhogy bizonytalan, de több mint kilátástalan volt. Nem ujjongtak „ajándéknak" azért sem, mert - talán túlzottan is - feltették a zömmel tizenévesek által alkotott társaságot a kudarcoktól. Aggodal­muk indokolt volt, hiszen az őszi idényben sorozatban szenvedték el nagy különbségű (25-50! pontos) vereségeiket. Telt-múlt az idő. játékos és vezető egyaránt bizakodott, de támogató nem jelentkezett. A szakosztály olyannyira szűkében volt az anya­giaknak. hogy Pungor Miklós vezető edző megosztotta fizetését segítő­tMM838SW688W9Mi8i Borotvaélen táncolva vívta ki „felsőházi" tagságát a Szeged SC NB l-es női kosárlabdacsapata. A plav off hajrájában a KSC-vel három mérkőzést játszott, majd a sikeres akadályvétel után a szombathelyiekkel már az „előkelő" 9. helyért küzdhetett a gárda. A biztos „A" csoportbeli tagság mintha elégedetté tette volna a lanyokat. mar nem hajtottak akkora elánnal, mint előzőleg, ezért meg kellett elégedniük a korábban álomnak is szép 10. hellyel. Ez az eredmény és helytállás mindenképpen dicséretes, hiszen csapatuk ­lehetőségeiket véve figyelembe - az amatörnél is amatőrebb! jével, Domokos Mihállyal, mert a másodedzőnek nem jutott pénz a bérkeretből! A szakosztály egét decemberre olyannyira beborították a felette tornyosuló viharfellegek, hogy már arról is szó esett, januárban megszűnik a szakosztály, mivel a pénztelenségtől amúgy is kongó kassza végleg kiürült! Fokozta a temetői hangulatot, hogy a szándékát már az induláskor bejelentő Pungor Miklós (13 évet töltött a csapatnál első számú szakvezetőként) decem­ber végén végleg elköszönt a lányok­tól. Örökébe tanítványa, a szakmát mellette másodedzőként elsajátító Domokos Mihály lépett. A váltás - amit maga Pungor Miklós tartott leginkább szüksé­gesnek -, mint a későbbiekben kiderült, nem okozott törést, kifejezetten jó hatással volt a lányokra, Új edző. új elképzelések, más játékforma, szóval (a pénz kivételével, mert abból éppen csak annyit sikerült ..összekoldulni", ami elegendő volt a bajnokság lejátszá­sához) minden adott volt ahhoz, hogy megkíséreljék ismét meghosszabbítani „felsőházi" tagságu­kat. Megvalósulásában kevesen hittek, talán még az olykor túlontúl lelkesedő, máskor magába roskadó fiatal szakvezető sem. A fiatal, elszánt tényleg lelkes csapat minden várakozást felülmúlva kosarazott tavasszal, mert végre ­Domokos Mihály segédletével ­rátalált a neki leginkább megfelelő játékformára! Az edző az izzó hangulatú, olykor élvezetes mérkőzé­seken nem a változtathatatlanon zsörtölődött, hanem az ellenfél várható húzásaira hívta fel a figyel­met, minek következményeként a lányok, feledve az állójátékot sokat futva, lendületesen, bátran és ered­ményesen variálták támadójátékukat. Az együttes, melynek kosarasai közül Kaszab az ifjúsági, Knábel az Universiade, Mészáros pedig a kadett válogatottba kapott meghívást, olyan eredményt ért el. amellyel a bajnok­ság kezdetekor bárki örömest kiegyezett volna. GYURKI ERNŐ Nagy Sándor EB-hatodik : ? A csehszlovák Nova Pákán találkoztak Európa legjobb autó­crossozói az öreg kontinens baj­nokságának egyik fordulója kapcsán. A szakemberek szerint a világ leggyorsabb (az egyes szakaszokon 160 knv'ó sebességgel is lehet haladni), legjobb és leglátogatottabb pályáján rekordszámú - .63 ­autócrossozó állt rajthoz, köztük egyetlen magyarként, a Szegedi Autófer versenyzője. Nagy Sándor. A többszörös országos bajnok az előfutamból a 2., a középfutamból a 3. helyről verekedte döntőbe magát. A 10 legjobb vasszöcske fináléjában jó rajt után a 3. helyen haladt, amikor a négykerék meghajtású Porsche jobb első kerekének hajtókarja felmondta a szolgálatot, így csak a hátsó hajtás működött a hátralévő hat korben. Ez pedig elegendő volt arra, hogy ketten megelőzzék Nagy Sándort, aki végül még az utolsó körben is nagy harcot vívott Tambe­rinivel, az olaszok Európa-bajnoki aranyérem-eséiyeséVel. Nagynak végül a 6 Európa-bajnoki pontot sikerült szerezni. A Szegedi Autófer versenyzője eddig három EB-fordulóban indult, s kétszer verekedte magát a 10-es döntőbe. A hétvégén Nagykanizsán az országos bajnokság második fordulója következik, ahol vala­mennyi szegedi rajthoz áll. Nyári sportnapközi és úszásoktatás A Szegedi Tömegsport Egyesület nyári sportnapközijének harmadik turnusára - ami július 15-étől 26-áig tart - még lehet jelentkezni. Fel­világosítás és jelentkezés az egye­sület űjszegedi Sportcsarnokban levő irodájában munkanapokon 13 és 17 óra között, telefon: 13-331. Az egyesület következő, délutáni úszótanfolyamát július 15. és 26. közölt tartják, a foglalkozások 18 órától 19.15 óráig lesznek. Jelent­kezni és érdeklődni az előbbi címen lehet. (x) Csak egy gólon múlt? Műkedvelő magánbeszéd a kiesésről (3.) Emlékezzünk, amikor a 88-89-es bajnokságban a második vonal legjobb játékosállományával rendel­kező csapat csak második lett csoportjában, s ezért osztályozóra kényszerült, az esztendő szegedi futballkrónikája szinte azonos volt a szakosztályi önállóság kontra nagy­egyesületi integráció háborúval. Horváth Kálmán szakosztályigazgató az egyik oldalon, Kónya Sándpr egye­sületi elnök a másikon. Horváthot megbuktatták, visszament újságírónak. Kónya - mivel tagadhatatlanul ért a pénzcsináláshoz - vállalkozási igazgató­ságot fejlesztett ki a sport, elsősorban a foci támogatására, majd visszalépett vállalkozási igazgatónak, végül pedig ­erre az esztendőre - előállt Horváth korábbi gondolatával, mármint az önálló futballklub fölállításának koncepciójával. Beragadt a rendszerváltó Mintha beragadt volna a rend­szerváltó. Erre mondják azt, hogy nem mindegy, kinek a szájából hangzik el az ötlet. .. Az űj egyesületi vezérkar is így gondolkodott. Bodó Antal, az egykori olimpikon birkózó áprilisban lépett az elnöki szőnyegre, s első döntéseinek egyikével fegyelmivel fölmondott Kónyának. A gazdálko­dást most revízió alá veszik, közben dúlt a harc a szakosztályi önállósá­gért küzdők és az egyesület egységét oltalmazni akarók között. Megjósol­ható, hogy az új vezérkar legyűri a régit, ami rendjén valónak mondható ezekben a revánsista időkben. De a birok a stadion öltözőfolyosóján is folytatódott, megzavarván a játéko­sokat. akik a bajnokság végefelé amúgy is elég sokat foglalkoztak a klubcsere, a pénzcsinálás, a menni­maradni gondjával. Lefoglalt elmével pedig nem lehet jól koncentrálni. Végülis: miért? Erre a fentiek ismeretében talán már könnyebb válaszolni. Mégis két részre kell osztani a választ, sót magát a kérdést is. 1. Miért esik szét elemeire időről időre a szegedi futball? 2. Miért sodródott a kiesés szélére a Szalai-gárda? 1. A szegedi páternosztert az működteti, hogy évtizedek óta nincs egységes színvonalú sportvezetése a klubnak és a szakosztálynak. Edző, elnök, technikai vezető és szakosz­tályvezető egyszer sem tudott össz­hangban dolgozni, vagy a szakosz­tályon belül, vagy a szakosztály és az elnökség között állandó feszültség vibrált. Szegény Kaszás Gabit több­ször becsapták a vezetők (jutalmat ígértettek vele, aztáij elfelejtettek fizetni), Sárosi idején eltűrte a vezérkar, hogy teremben kiskapuztak a téli alapozás helyett a fiúk. Patakinak fontosabb volt a fegyelem, mint hogy megtanítson egy szabadnigásvariációt. Kovács Ferencnél puszta fizikai állagmegőrzés folyt... Minek folytatni? 2. Végezetül a lényeg: a csapat 1991-92. évi játékosállománya a gyenge magyar élvonalban is az utolsó helyre jó csupán. Vagyis minden dicséretet megérdemelnek a fiűk és az edzők a jó szereplésért. Nem kérem, ez nem gúny. Ez az igazság még akkor is, ha hiba volt beharangozni, hogy Bodó Antal egy táska pénzzel érkezik az utolsó meccsre, hiszen csak 102 ezer forintért játszott a csapat. (Emlékez­tetőül: az újpestiek ötször ennyit kaptak meccsenként.) Ez a siralmas realitás még akkor is, ha érthetetlen módon, leblokkolva, az utolsó esély­ben nem bízva leálltak 3-0 után a Győr ellen, s nem üldözték a szakadékig a Rába fakót. És ez a valóság azzal együtt is, hogy a labdarúgás élvo­nalában ma már természetes és megszokott módon adták-vették a Szeged kárára a meccseket a derék magyar sportemberek. Az pedig már csak ráadás, hogy az idegileg és fizikailag kizsigerelt szegediek nagy elszántsággal, de kapkodva játszottak a DVTK elleni meccseken. Végülis: miért? Biztosak lehetünk abban, hogy nem a Bogdán sarkán megpattant Bordás-lövés miatt. S ostobák lennénk, ha csak abban lelnénk meg az okot. hogy a Fradi­Vasas öt perc késéssel kezdődött. Mit tehetünk, a megismerés vágya hajtotta Duróckat, s az mégiscsak szimpatikus, hogy időben hírt akartak kapni győri és szegcdi kollégáikról. Szóval: miért? Mert a Szeged SC sorsát a szegediek szerkesztik, és ez a történet - megírattatott. DLUSZTUS IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom