Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-09 / 159. szám

KEDD, 1991. JÚL. 9. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 5 A Hungária Kupa-győztes csapat Mint arról már tegnapi számunkban beszámoltunk, a Szeged SC ifjúsági labdarúgócsapata - amelyik a vasárnapi döntőben 2-1-re verte a román FC Olimpia IL'M együttesét - százszázalékos teljesítménnyel nyerte a Budapesten lebonyolított Hungaria Kupát. A nemzetközi tornán ez a gárda érte el ezt a szép sikert. Álló sor (balról): Nagylaki Kálmán edző. Dobó Csaba, Zambori Gábor, Tanács Zsolt, Kubát Ákos, Bugyinszky Tamás. Lóczi István edző, Mahler Ferenc, Turján György. Ülnek: Tölcséres András, Gál István, Dorogi András, Csonka Zsolt. Várszegi Norbert. Vlartonosi Péter. Kiss Gábor, Várszegi Richárd. Lékó holtversenyben az élen TT* ' . • , 1 , ,1 » '< ' 4 -L t4 3 M H5 ^83 ?JFEÉPT U LLU T Varsóban a meghatározott szoros rend szerint folytatódik a korosz­tályos egyéni sakkvilágbajnokság. Az öt földrész 213 versenyzőjének küzdelmében a magyar résztvevők közül az egyik legnagyobb név, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet SE Európa-bajnokáé. Lékó Péteré A szegedi versenyzőről tegnap reggel Mészáros János, a fő szponzor hozott hírt. Megtudtuk, hogy Péter a 4. és az 5. fordulóban teljes pontot szerzett, s három győzelemmel, valamint két döntetlennel a második helyen áll. Az élen haladó vetélytársával egyébként tegnap ült asztalhoz, s hogy ki győzött, ártól lapzártáig nem kaptunk hírt. Öt Csongrád megyei az Alföldi csoportban A labdarúgó területi bizottság elkészítette az NB III-as bajnokság csoportbeosztását. A Csongrád megyei együttesek a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség által „üzemeltetett" Alföldi csoportba kerültek. Számuk ez elmúlt bajnoksághoz képest kettővel nótt, a Metnpond NB ll-es búcsúja, s a Makó feljutása miatt. Az Alföldi csoport beosztása: Metnpond, Kecskeméti TE, Kiskőrös, Szegedi Dózsa, Cegléd, Csongrád. Gyula, H Hargita, Dabas. Orosháza, Kiskundorozsma, Nagyszénás, Szigetszentmiklós, Fájsz, Makó", Gyomaendród. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a Totó 27. játékhetére 2 353 328 darab szelvény érkezett be. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény nem volt, 13 találatos szelvény nem volt, 12 találatos szelvény 14 darab, nyereményük egyenként 502 940 forint, 11 találatos szelvény 239 darab, nyereményük egyenként 11 784 forint. 10 találatos szelvény 2611 darab, nyereményük egyenként 1618 forint. A Szerencsejáték Rt. tájékoztatja a fogadókat, hogy az 1991 . évi 28. heti totószelvényről a 12. számú Essen­Botev mérkőzést törölte. Pintér világbajnoki számban bronzérmes mmm !*¥f fi fl nlllaj! '-••*- v> •'• ; - ' * | A Hat nemzet - Ausztria, Bulgária, Cseh és Szlovák SZK, Lengyel­ország, Németország és Magyaror­szág - színeiben több mint félszáz hajó állt rajthoz Baján, a nemzetközi motorcsónak verseny és országos bajnokság keretében. Az esemény egyben a sportág eddigi legeredmé­nyesebb magyar versenyzőjének adott lehetőséget a búcsúzásra. Vo­lentér László hatszor állt Európa-baj­noki dobogó legfelsőbb fokán, több­szörös Világkupa győztes és szám­talan nemzetközi verseny nyertese. A sugovicai megmérettetésen a Szegedi Egységes SK hat ver­senyzővel képviseltette magát, az Autómobil Vegyi Gmk vezetőjének, dr. Simkó Ferencnek a jóvoltából, aki állta a költségeket. A motorcsó­nakosok pedig meghálálták ezt az áldozatot. Már a két újonc, az OSY 400-ban Kertes Krisztián élete elsó versenyén 2. lett. Magyarfalvi Gyula az 0-500-ban, szintén kezdőként, a magyar országos bajnoki fordulóban 7.. a nemzetközi mezőnyben pedig a 10. helyen végzett. Ebben a kate­góriában Trója Tibor az ob 3., a nem­zetköziben 6.. Komlósi József pedig az előbbiben 5.. az utóbbiban pedig a 7. helyet szerezte meg. Az 0-700­ban a nemzetközi mezőnyben Pintér József bronzérmet szerzett, az ob rangsorában pedig egy hellyel elő­rébb végzett. Kertes János 5. és 3. hellyel dicsekedhet a két értékelés szerint. A Szegedi ESK a gyorsasági kategóriában az egyesületi pont­versenyben az elsó helyen maradt. Az 0-700-ban Pintér József vezeti a hazai mezőnyt, míg Kertes a 3. he­lyen várja a folytatást. Szeles Mónika és a floridai fehérnemű... Szeles Mónika villám-visszalépése a wimbledoni verseny rajtja előtt fnindertkit meglepett. Á pletykák és ellenpletykák serege segített az esős napokban témát találni az újságírók­nak. Legutóbb a floridai Palm Beach-ben látták őt újra. A Bloo­mingdale áruházban fehérneműt vá­sárolt. A Palm Beach Post riportere azonnal faggatóra fogta az eladónót, miről beszélgettek a teniszsport tinicsillagával. A Szeleshez hason­lóan ifjú hölgy önérzetesen válaszolt: - Megállapodtunk Mónikával, hogy senkinek sem mondom el, miről ejtettünk szót. Csak annyit közölhe­tek, hogy az igen költséges Donna Karan márkájú fehérneműből vásárolt. Később egy vigasztalhatatlan kol­léga került a száguldó Palm Beach-i riporter útjába. Karén Curtis szinte könnyes szemmel mesélte: - Egy zöldséges üzletben mel­lettem állt Szeles Mónika. A zárás előtt mi voltunk az utolsó vevők. Na­gyon siettem. így nem ismertem fel őt, csak amikor már beszállt egy ko­csiba a szüleivel. Duna hiba volt, egy tv-riporter számára szinte meg­bocsáthatatlan. Azonnal megkér­deztem volna Szelestől, miért itt üdül ? Ahelyett, hogy Londonban ját­szana... A kérdésre eddig nem csupán Karén Curtis, de senki más nem kapott - teljes - választ. Csak egy gólon múlt? Műkedvelő magánbeszéd a kiesésről (2.) De térjünk viisza a nyugdíjasok leveléhez. Sokáig gondolkodtam ázon, mit írjak a szegedi szurko­lóknak a Délmagyarországban, s nem jutottam semmi okosra. A nevezési díjat befizették - hallottam egyszer a hírt. Toborozták a csapatot, elkez­dődött az alapozás. Jöttek a riasztó előkészületi meccsek, méregettük az új fiúkat és egyre inkább rettegtünk a rajttól. Közben vissza-visszatérón nehez­teltem Kovács Ferencre, hogy két éves szerződése félidejében Újpestre távozott. Haragudtam a vezetőkre, mert nem tudták megtartani Szabó Gyulát, Kovács Gábort és Kun La­jost, akik fazonszabászai voltak a csapatnak. Féltettem az űj edzőt, Szalai Istvánt, mert tíz év pályaedzői szolgálat után éppen egy olyan időszakban került az élre, amikor a csapattól egyszerre távózott a be­állós, a balhátvéd, két szervező kö­zéppályás és a középcsatár. És szurkoltam a kitűnő szakember hírében álló Protity Sándor másod­edzőnek. aki sok év után, s még több barát unszolására lépett az előtérbe. Dzsínó tragédiája Szalai, közismertebb nevén: Dzsí­nó, labdarúgóként sohasem babus­gatta az ellenfeleit, szigorú, sót olykor kíméletlen hátvéd volt. Ma is nagyon kemény, lobba­nékony ember. Néha ki lehetne rakni rá a táblát: Veszélyes Üzem. Máskor, ha éppen hivatásával, a kertész­kedéssel foglalkozik, olyan szelíd, akár egy páfrány. A lényegi kérdés, persze az: mi­lyen edzó? Erre én azt mondom: jó. Tud játékrendszerben gondolkodni, ismeri az ellenfeleket és szereti a jítAnwkat Tők kénlezfca meg vé­gül, érdemes-e megtizedelt hadsereg­gel háborúba menni? Három órás beszélgetésben teljesen meggyőzött arról, hogy neki itt és akkor el kell vállalnia ezt a feladatot, hiszen a Város szeretete követeli tőle a helytállást, különösen ebben a nagyon nehéz helyzetben, mikor csak fél csapatra való elsóosztályű fut­ballistával rendelkezik. Hogy <:zt az utóbbi ítéletet mennyire komolyan gondolta, bizonyítják a nyolcadik forduló utáni szakosztályértekezleten elmondottak. A csapat ötvenszázalékos teljesít­ménnyel a nyolcadik helyen állt ekkor, akár héroszokat is gyúrhattak volna a jól helytálló labdarúgókból. De Szalai tartotta magát korábbi értékítéleteihez, magnószalag és jegyzőkönyv rögzíti: van olyan állandó kezdőjátékos, aki megyei 1. osztályú képességekkel rendelkezik, más olykor csőben látja a pályát, a csapat ifjú tehetségének ötvenéves ember szintjén áll a vitáikapacitása, és az egyik drága fútballistának nincs is izomtónusa. Mondom, Dzsínó tisztában volt a játékosok képességeivel, a keret erejével, s ha visszaidézzük korábbi nyilatkozatait, föltűnhet, milyen gyakran hivatkozik arra, hogy maga­sabb osztályban más ingerek érik a sportolókat, ezért gyakrabban sérül­nek meg, minek köszönhetően az edzettségi állapotuk várhatóan egyre gyöngül. így is történt. És hiába verekedett óriási ener­giával a csapat - mert játszani, sajnos nem nagyon tudtak az őszi idény végére fölórlódtek a tartalékok. Jókor jött hát a szünet, visszatért a nyolc­vanas évek leggólerósebb szegedi játékosa. Kun Lajos Belgiumból, s megszerezték a csodálatos adottsá­gokkal bíró román válogatottat, Sorut OganL Apropó Kun. A meccsek után három-négy napig jószerivel csak vonszolja magát. A pályán is, égy­egy sprintet követően azt sem tudja, melyik lábára biccentsen. De szolgál, alázatos türelemmel, ha már a sors azzal verte meg a sokkal többre hivatott Tündér Lalát, hogy Sza­laihoz hasonlóan ó is Szeged fo­ciéletéból részesült. Sorin és Lala Avagy a fiatal román fiú, akihez hasonló képességű játékos évtizede nem játszott Szegeden, és a rok­kantsági vizsgálaton az eminensek közé sorolandó Kun, aki beállóstól balszélsőig már több poszton meg­halt a csapatért.. Van ebben a párhuzamban jelké­pes eró. Ez a szimbólum arról szól, hogy itt hiába nőttek fel fantasztikus tehetségek, elherdálta őket a klub, s csak mutatóba maradt egy-egy áldo­zatkész ősszegedi. Az NB III. Alföldi csoportjának szinte mindegyik csapatában játszik szegedi futballista, Szegeden viszont négy romániai (Cigan. Mihalache, Publik, Újvári) neve szerepelt a bérlistán. Sietek leszögezni: ez nem nem­zetiségi kérdés, hanem utánpótlás­nevelési probléma. Az ifjúsági válo­gatott két korábbi irányítója, Kisistók és Gréczi volt. Előbbi az osztrák negyedik ligában, utóbbi a fakóban penget. Ha most nem alkalmasak az NB I-re, akkor vagy hitegették óket, vagy nem tudták „az ifiből az egybe" problémát megoldani. Egyre megy, mert az eredmény azonos. A sort pedig nem érdemes folytatni, mert néhány nagynak gondolt név gaz­dájára jó esetben sörmeccsen, rosszabb esetben csak sör mellett lelnénk. Szóval a Sorin-Lala párhuzam. A román fiú idekcrülésétől, négy hóna­pon át alig edzett. Valami fájdalom mindig bújkált benne, olykor az orvosok elől is. Kun sem edzhetett túl sokat. Szakadt, tört, zúzódott, agyrázkódást szenvedett, minden bekövetkezett már, ami egy fútbal­listafeleség rémálma. Mindezekkel együtt ók ketten erősítették a szur­kolók hité), mert velük már táma­dóbb szellemben játszhatott a csapat. És ez különösen fontos volt az őszi­nél kedvezőtlenebb sorsolásű ta­vasszal. A zárt védekezésből induló leirt­dításos kontrajáték alapszrsztémáját kiegészíthette egy vállalkozóbb szellemű futball. Megfigyelhettük, hogy a két ész­játékos beépítésével itthon és ide­genben is négy csatárral lépett pá­lyára a Szeged, mégpedig úgy, hogy Kun és Cigan a középpályások vo­nalából indult. Ha pedig kitámadott az ellenfél, a szőke román az oldal­vonal mellé húzódva várta az indí­tásokat, hogy befelé húzva alakítson ki helyzeteket. Mind az elgondolás, mind Cigan ösztönös - vagy tudatos? - helyezkedése csak jót tett a Szeged játékának, ám az is tény, hogy Sorin rengeteg gólhelyzetet hagyott ki. Ami pedig a csapat szerkezetéi a Szalai által komponált alapfelállást illeti: nehéz lett volna jobb játék­rendszert kitalálni. Az NB 11-bén vitézkedő csapat magáénak tudhatta azt a Szabó Gyulát, aki labdaszerzés után óriási lendülettel iramodott meg a pálya tengelyében, s ha kiléptek rá, jobbra-balra indíthatott. Ilyen típusú futballista az élvonalba jutott gárdá­ban nem játszott. Maradt tehát a lab­dafelhozás kollektív módja, a mély­ről induló összjáték, hiszen az előre lőtt labdákhoz sem biztos lábú irá­nyító (talán Kovács?), sem sprin­teralkatú csatár nem állt rendel­kezésre. Hasonló problémát okozott Szala­inak Kovács Gábor elveszítése. Igaz, hogy sokan - és joggal is - bírálták a technikás futballistát gyakorta be­következő gyengélkedéseiért, ám azt nem szabad elfeledni, hogy ó már a támadó harmadban fölvette ellen­felét, erőteljesen ütközött, meg­könnyítve a hátvédek labdaszerzését. Nos, az új csapatban ilyen típusú játékos sem szerepelt. Szerkezeti probléma Bogdán játékstílusa. A csapat vezéregyé­nisége, a Tanár már nem mai gyerek. Ezért kissé visszahúzódva, a védelmi vonal mögé helyezkedve olvassa a kottát, azaz figyeli a kibontakozó támadást. így a labdaszerzés területe megnyúlik, tehát a kontratámadás ideje és tere is megnő, gyarapítva a hibaszázalékot. Ha a középpályán jobban megszűrnék az akciókat, nem kellene törvényszerűen minden eveiben behúzódni a tizenhatosra, de ehhez Árkinál jobb fizikumú. Kovács Józsefnél sokkal jobb szerelőkész­ségű állandó kezdőkre lett volna szükség. Ha tehát a csapat szerkezetét meg­határozó alapképességeket vizsgál­juk. a Szeged SC-ben nem volt több a 13. helynél. DUJSZTOS IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom