Délmagyarország, 1991. július (81. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-09 / 159. szám
KEDD, 1991. JÚL. 9. DÉLMAGYARORSZÁG SPORT 5 A Hungária Kupa-győztes csapat Mint arról már tegnapi számunkban beszámoltunk, a Szeged SC ifjúsági labdarúgócsapata - amelyik a vasárnapi döntőben 2-1-re verte a román FC Olimpia IL'M együttesét - százszázalékos teljesítménnyel nyerte a Budapesten lebonyolított Hungaria Kupát. A nemzetközi tornán ez a gárda érte el ezt a szép sikert. Álló sor (balról): Nagylaki Kálmán edző. Dobó Csaba, Zambori Gábor, Tanács Zsolt, Kubát Ákos, Bugyinszky Tamás. Lóczi István edző, Mahler Ferenc, Turján György. Ülnek: Tölcséres András, Gál István, Dorogi András, Csonka Zsolt. Várszegi Norbert. Vlartonosi Péter. Kiss Gábor, Várszegi Richárd. Lékó holtversenyben az élen TT* ' . • , 1 , ,1 » '< ' 4 -L t4 3 M H5 ^83 ?JFEÉPT U LLU T Varsóban a meghatározott szoros rend szerint folytatódik a korosztályos egyéni sakkvilágbajnokság. Az öt földrész 213 versenyzőjének küzdelmében a magyar résztvevők közül az egyik legnagyobb név, az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet SE Európa-bajnokáé. Lékó Péteré A szegedi versenyzőről tegnap reggel Mészáros János, a fő szponzor hozott hírt. Megtudtuk, hogy Péter a 4. és az 5. fordulóban teljes pontot szerzett, s három győzelemmel, valamint két döntetlennel a második helyen áll. Az élen haladó vetélytársával egyébként tegnap ült asztalhoz, s hogy ki győzött, ártól lapzártáig nem kaptunk hírt. Öt Csongrád megyei az Alföldi csoportban A labdarúgó területi bizottság elkészítette az NB III-as bajnokság csoportbeosztását. A Csongrád megyei együttesek a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetség által „üzemeltetett" Alföldi csoportba kerültek. Számuk ez elmúlt bajnoksághoz képest kettővel nótt, a Metnpond NB ll-es búcsúja, s a Makó feljutása miatt. Az Alföldi csoport beosztása: Metnpond, Kecskeméti TE, Kiskőrös, Szegedi Dózsa, Cegléd, Csongrád. Gyula, H Hargita, Dabas. Orosháza, Kiskundorozsma, Nagyszénás, Szigetszentmiklós, Fájsz, Makó", Gyomaendród. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a Totó 27. játékhetére 2 353 328 darab szelvény érkezett be. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény nem volt, 13 találatos szelvény nem volt, 12 találatos szelvény 14 darab, nyereményük egyenként 502 940 forint, 11 találatos szelvény 239 darab, nyereményük egyenként 11 784 forint. 10 találatos szelvény 2611 darab, nyereményük egyenként 1618 forint. A Szerencsejáték Rt. tájékoztatja a fogadókat, hogy az 1991 . évi 28. heti totószelvényről a 12. számú EssenBotev mérkőzést törölte. Pintér világbajnoki számban bronzérmes mmm !*¥f fi fl nlllaj! '-••*- v> •'• ; - ' * | A Hat nemzet - Ausztria, Bulgária, Cseh és Szlovák SZK, Lengyelország, Németország és Magyarország - színeiben több mint félszáz hajó állt rajthoz Baján, a nemzetközi motorcsónak verseny és országos bajnokság keretében. Az esemény egyben a sportág eddigi legeredményesebb magyar versenyzőjének adott lehetőséget a búcsúzásra. Volentér László hatszor állt Európa-bajnoki dobogó legfelsőbb fokán, többszörös Világkupa győztes és számtalan nemzetközi verseny nyertese. A sugovicai megmérettetésen a Szegedi Egységes SK hat versenyzővel képviseltette magát, az Autómobil Vegyi Gmk vezetőjének, dr. Simkó Ferencnek a jóvoltából, aki állta a költségeket. A motorcsónakosok pedig meghálálták ezt az áldozatot. Már a két újonc, az OSY 400-ban Kertes Krisztián élete elsó versenyén 2. lett. Magyarfalvi Gyula az 0-500-ban, szintén kezdőként, a magyar országos bajnoki fordulóban 7.. a nemzetközi mezőnyben pedig a 10. helyen végzett. Ebben a kategóriában Trója Tibor az ob 3., a nemzetköziben 6.. Komlósi József pedig az előbbiben 5.. az utóbbiban pedig a 7. helyet szerezte meg. Az 0-700ban a nemzetközi mezőnyben Pintér József bronzérmet szerzett, az ob rangsorában pedig egy hellyel előrébb végzett. Kertes János 5. és 3. hellyel dicsekedhet a két értékelés szerint. A Szegedi ESK a gyorsasági kategóriában az egyesületi pontversenyben az elsó helyen maradt. Az 0-700-ban Pintér József vezeti a hazai mezőnyt, míg Kertes a 3. helyen várja a folytatást. Szeles Mónika és a floridai fehérnemű... Szeles Mónika villám-visszalépése a wimbledoni verseny rajtja előtt fnindertkit meglepett. Á pletykák és ellenpletykák serege segített az esős napokban témát találni az újságíróknak. Legutóbb a floridai Palm Beach-ben látták őt újra. A Bloomingdale áruházban fehérneműt vásárolt. A Palm Beach Post riportere azonnal faggatóra fogta az eladónót, miről beszélgettek a teniszsport tinicsillagával. A Szeleshez hasonlóan ifjú hölgy önérzetesen válaszolt: - Megállapodtunk Mónikával, hogy senkinek sem mondom el, miről ejtettünk szót. Csak annyit közölhetek, hogy az igen költséges Donna Karan márkájú fehérneműből vásárolt. Később egy vigasztalhatatlan kolléga került a száguldó Palm Beach-i riporter útjába. Karén Curtis szinte könnyes szemmel mesélte: - Egy zöldséges üzletben mellettem állt Szeles Mónika. A zárás előtt mi voltunk az utolsó vevők. Nagyon siettem. így nem ismertem fel őt, csak amikor már beszállt egy kocsiba a szüleivel. Duna hiba volt, egy tv-riporter számára szinte megbocsáthatatlan. Azonnal megkérdeztem volna Szelestől, miért itt üdül ? Ahelyett, hogy Londonban játszana... A kérdésre eddig nem csupán Karén Curtis, de senki más nem kapott - teljes - választ. Csak egy gólon múlt? Műkedvelő magánbeszéd a kiesésről (2.) De térjünk viisza a nyugdíjasok leveléhez. Sokáig gondolkodtam ázon, mit írjak a szegedi szurkolóknak a Délmagyarországban, s nem jutottam semmi okosra. A nevezési díjat befizették - hallottam egyszer a hírt. Toborozták a csapatot, elkezdődött az alapozás. Jöttek a riasztó előkészületi meccsek, méregettük az új fiúkat és egyre inkább rettegtünk a rajttól. Közben vissza-visszatérón nehezteltem Kovács Ferencre, hogy két éves szerződése félidejében Újpestre távozott. Haragudtam a vezetőkre, mert nem tudták megtartani Szabó Gyulát, Kovács Gábort és Kun Lajost, akik fazonszabászai voltak a csapatnak. Féltettem az űj edzőt, Szalai Istvánt, mert tíz év pályaedzői szolgálat után éppen egy olyan időszakban került az élre, amikor a csapattól egyszerre távózott a beállós, a balhátvéd, két szervező középpályás és a középcsatár. És szurkoltam a kitűnő szakember hírében álló Protity Sándor másodedzőnek. aki sok év után, s még több barát unszolására lépett az előtérbe. Dzsínó tragédiája Szalai, közismertebb nevén: Dzsínó, labdarúgóként sohasem babusgatta az ellenfeleit, szigorú, sót olykor kíméletlen hátvéd volt. Ma is nagyon kemény, lobbanékony ember. Néha ki lehetne rakni rá a táblát: Veszélyes Üzem. Máskor, ha éppen hivatásával, a kertészkedéssel foglalkozik, olyan szelíd, akár egy páfrány. A lényegi kérdés, persze az: milyen edzó? Erre én azt mondom: jó. Tud játékrendszerben gondolkodni, ismeri az ellenfeleket és szereti a jítAnwkat Tők kénlezfca meg végül, érdemes-e megtizedelt hadsereggel háborúba menni? Három órás beszélgetésben teljesen meggyőzött arról, hogy neki itt és akkor el kell vállalnia ezt a feladatot, hiszen a Város szeretete követeli tőle a helytállást, különösen ebben a nagyon nehéz helyzetben, mikor csak fél csapatra való elsóosztályű futballistával rendelkezik. Hogy <:zt az utóbbi ítéletet mennyire komolyan gondolta, bizonyítják a nyolcadik forduló utáni szakosztályértekezleten elmondottak. A csapat ötvenszázalékos teljesítménnyel a nyolcadik helyen állt ekkor, akár héroszokat is gyúrhattak volna a jól helytálló labdarúgókból. De Szalai tartotta magát korábbi értékítéleteihez, magnószalag és jegyzőkönyv rögzíti: van olyan állandó kezdőjátékos, aki megyei 1. osztályú képességekkel rendelkezik, más olykor csőben látja a pályát, a csapat ifjú tehetségének ötvenéves ember szintjén áll a vitáikapacitása, és az egyik drága fútballistának nincs is izomtónusa. Mondom, Dzsínó tisztában volt a játékosok képességeivel, a keret erejével, s ha visszaidézzük korábbi nyilatkozatait, föltűnhet, milyen gyakran hivatkozik arra, hogy magasabb osztályban más ingerek érik a sportolókat, ezért gyakrabban sérülnek meg, minek köszönhetően az edzettségi állapotuk várhatóan egyre gyöngül. így is történt. És hiába verekedett óriási energiával a csapat - mert játszani, sajnos nem nagyon tudtak az őszi idény végére fölórlódtek a tartalékok. Jókor jött hát a szünet, visszatért a nyolcvanas évek leggólerósebb szegedi játékosa. Kun Lajos Belgiumból, s megszerezték a csodálatos adottságokkal bíró román válogatottat, Sorut OganL Apropó Kun. A meccsek után három-négy napig jószerivel csak vonszolja magát. A pályán is, égyegy sprintet követően azt sem tudja, melyik lábára biccentsen. De szolgál, alázatos türelemmel, ha már a sors azzal verte meg a sokkal többre hivatott Tündér Lalát, hogy Szalaihoz hasonlóan ó is Szeged fociéletéból részesült. Sorin és Lala Avagy a fiatal román fiú, akihez hasonló képességű játékos évtizede nem játszott Szegeden, és a rokkantsági vizsgálaton az eminensek közé sorolandó Kun, aki beállóstól balszélsőig már több poszton meghalt a csapatért.. Van ebben a párhuzamban jelképes eró. Ez a szimbólum arról szól, hogy itt hiába nőttek fel fantasztikus tehetségek, elherdálta őket a klub, s csak mutatóba maradt egy-egy áldozatkész ősszegedi. Az NB III. Alföldi csoportjának szinte mindegyik csapatában játszik szegedi futballista, Szegeden viszont négy romániai (Cigan. Mihalache, Publik, Újvári) neve szerepelt a bérlistán. Sietek leszögezni: ez nem nemzetiségi kérdés, hanem utánpótlásnevelési probléma. Az ifjúsági válogatott két korábbi irányítója, Kisistók és Gréczi volt. Előbbi az osztrák negyedik ligában, utóbbi a fakóban penget. Ha most nem alkalmasak az NB I-re, akkor vagy hitegették óket, vagy nem tudták „az ifiből az egybe" problémát megoldani. Egyre megy, mert az eredmény azonos. A sort pedig nem érdemes folytatni, mert néhány nagynak gondolt név gazdájára jó esetben sörmeccsen, rosszabb esetben csak sör mellett lelnénk. Szóval a Sorin-Lala párhuzam. A román fiú idekcrülésétől, négy hónapon át alig edzett. Valami fájdalom mindig bújkált benne, olykor az orvosok elől is. Kun sem edzhetett túl sokat. Szakadt, tört, zúzódott, agyrázkódást szenvedett, minden bekövetkezett már, ami egy fútballistafeleség rémálma. Mindezekkel együtt ók ketten erősítették a szurkolók hité), mert velük már támadóbb szellemben játszhatott a csapat. És ez különösen fontos volt az őszinél kedvezőtlenebb sorsolásű tavasszal. A zárt védekezésből induló leirtdításos kontrajáték alapszrsztémáját kiegészíthette egy vállalkozóbb szellemű futball. Megfigyelhettük, hogy a két észjátékos beépítésével itthon és idegenben is négy csatárral lépett pályára a Szeged, mégpedig úgy, hogy Kun és Cigan a középpályások vonalából indult. Ha pedig kitámadott az ellenfél, a szőke román az oldalvonal mellé húzódva várta az indításokat, hogy befelé húzva alakítson ki helyzeteket. Mind az elgondolás, mind Cigan ösztönös - vagy tudatos? - helyezkedése csak jót tett a Szeged játékának, ám az is tény, hogy Sorin rengeteg gólhelyzetet hagyott ki. Ami pedig a csapat szerkezetéi a Szalai által komponált alapfelállást illeti: nehéz lett volna jobb játékrendszert kitalálni. Az NB 11-bén vitézkedő csapat magáénak tudhatta azt a Szabó Gyulát, aki labdaszerzés után óriási lendülettel iramodott meg a pálya tengelyében, s ha kiléptek rá, jobbra-balra indíthatott. Ilyen típusú futballista az élvonalba jutott gárdában nem játszott. Maradt tehát a labdafelhozás kollektív módja, a mélyről induló összjáték, hiszen az előre lőtt labdákhoz sem biztos lábú irányító (talán Kovács?), sem sprinteralkatú csatár nem állt rendelkezésre. Hasonló problémát okozott Szalainak Kovács Gábor elveszítése. Igaz, hogy sokan - és joggal is - bírálták a technikás futballistát gyakorta bekövetkező gyengélkedéseiért, ám azt nem szabad elfeledni, hogy ó már a támadó harmadban fölvette ellenfelét, erőteljesen ütközött, megkönnyítve a hátvédek labdaszerzését. Nos, az új csapatban ilyen típusú játékos sem szerepelt. Szerkezeti probléma Bogdán játékstílusa. A csapat vezéregyénisége, a Tanár már nem mai gyerek. Ezért kissé visszahúzódva, a védelmi vonal mögé helyezkedve olvassa a kottát, azaz figyeli a kibontakozó támadást. így a labdaszerzés területe megnyúlik, tehát a kontratámadás ideje és tere is megnő, gyarapítva a hibaszázalékot. Ha a középpályán jobban megszűrnék az akciókat, nem kellene törvényszerűen minden eveiben behúzódni a tizenhatosra, de ehhez Árkinál jobb fizikumú. Kovács Józsefnél sokkal jobb szerelőkészségű állandó kezdőkre lett volna szükség. Ha tehát a csapat szerkezetét meghatározó alapképességeket vizsgáljuk. a Szeged SC-ben nem volt több a 13. helynél. DUJSZTOS IMRE